Kategória Archívum: Fotóim

Magyar történelmi katolikus érsekségek 1-8. I. – Esztergom

Határon belül - 93.000 km2

Új sorozatot indítok a www.bagyinszki.eu honlapon.
Szeretném bemutatni, megismertetni a történelmi Magyarország területén, Európa közepén- az 1000 évünk alatt létrejött (létrehozott) Katolikus Érsekségeket – érseki vallási központokat.
A témakörönként néhány felvétel betekintést nyújt a 8 centrum világába, fontosabb értékeibe. Megismerhetjük majd Karácsony közeledtével, advent idején a hazai impozáns érseki palotákat, az érseki templomokat, monumentális székesegyházakat, szobrokat, fontosabb intézményeiket, műemlékeiket. A mecénás érsekek értékteremtő –alkotó munkáját.
Legtöbbjük az Árpád-korban jött létre- talán a legrégebbi megmaradt épületek, részletek, altemplomok Gyulafehérváron, Veszprémben láthatóak.
Elsőként Esztergom kerül a képernyőre, majd sorban jönnek a történelem folyamán érseki központokká fejlődött városok: Kalocsa, Veszprém, Eger, Hajdúdorog és a határon túl rekedt Nagyszombat, Zágráb és Gyulafehérvár érseksége. Valamennyi különleges vallási és egyházi vonzerő és egyben turisztikai, művészeti értékű látnivaló.
Mindenhol jártam már, megcsodáltam e szépségeket- jelentős értékeket / a fényképezőgépem segítségével – jó szívvel ajánlom Önök számára is.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Fekete-Fehér világ

Határon belül - 93.000 km2

Őraljaboldogfalva – Kendeffy kastély

Erdély - Partium

A Malomvízről kirajzott, Mátyás királytól nemességet kapott Kendeffy család központja ez a falu, melyet birtokaival együtt Hunyadi Jánostól kapták a család tagjai. A ma álló kastélyt az 1870-es években Kendeffy Árpád építtette az angol gótikus kastélyok mintájára.
A pompás külsőhöz eredetileg méltó berendezés társult: bútorzat, képek, faragványok, címerek, műkincsek és egy rangos könyvtár, amiből mára szinte semmi nem maradt meg.
1882-ben a kastély vendége volt Rudolf trónörökös feleségével, Stefániával. Az 1960-as években nyári gyermektáborként használták, állaga leromlott. 1972-ben felújították, tornyát teljesen újraépítették, és a nyolcvanas évektől 32 szobás szállodaként működött. Egykori építtetőinek örökösei 2006-ban visszakapták.
A homlokzat leglátványosabb része a bejárat fölé helyezett már említett barokk kőtábla, Hoffmayer József kolozsvári kőfaragómester műve. Rajta a Kendeffy és a Bethlen család lekopott címereinek helye, illetve az építési felirat található. A téglalap alakú kőtábla két részből épül fel, alsó felén rojtos drapériát utánzó felületen található a felirat, felső felén kartusokkal közrefogva ovális keretben a két címer.
A Kendeffy Árpád által épített neogótikus kastélyhoz (1868-1881) egy angolpark is készült, amelyről ránk maradt a kertről egy részletes műleírás és egy hozzá csatolt növénylista. A 19. századi divatnak megfelelően Kendeffy Árpád is angolparkot álmodott meg kastélya körül. Ebből manapság sajnos csak romok láthatók, a fák nagy részét kivágták. A kastély építésével párhuzamosan kezdték az angolkert kialakítását, amelyről aprólékos leírást készített W. Klensky budapesti tájépítés 1874-ben. Szobrok, sövények, geometrikus virágágyásokat és egy mesterséges tavat is említ. A dendrológia park egy gyűjteményes kert volt, mert az őshonos tölgy, kőris, nyár és égerfa mellett olyan egzótákat is felsorol, mint a japánakác, szivarha, vadgesztenye (amelyből 10 fajtát sorol fel!), valamint juhar (amelynek 32 fajtája volt fellelhető!) . A kastély mögötti egykori angolpark teraszdombjának oldalában is kutatott s talált báró Nopcsa Ferenc dinoszaurusz-csontokat.

http://delerdely.eloerdely.ro/epitett-orokseg/kastely/oraljaboldogfalvi-kendeffy-kastely

Erdélyi kastélyok és paloták, 1 – 18.

Erdély - Partium

Az értékes épületek, műemlékek helyszíne és a tulajdonos történelmi családok nevei: KATT. és olvasható a kép alatt.

Bagyinszki Zoltán

Nagykároly – Károlyi kastély II. / rekonstrukció után

Erdély - Partium

Törcsvári – várkastély

Erdély - Partium

A kastély 100 m magas hegyen épült, trapéz alaprajzú, É–D-i irányú belsőtornyos vár. A vár egyetlen bejárata a déli várfalból kiugró, négyszög alaprajzú, ágyúlőréses, vastag falú kaputorony emeleti részén nyílik, melyhez eredetileg elmozdítható falépcső, ma kőlépcső vezet. A kaputornyon keresztül a vár udvarára tehát kocsival vagy lóval bejutni nem lehetett.
A legkeskenyebb és egyben a leginkább védelemre szoruló oldala a széles árokkal megerősített keleti, melyet 4 m vastag kőkockákkal borított, tömör pajzsfal zár le. Ennek tetején a védők számára védőfolyosó készült. A pajzsfal mögött álló palota kétemeletes, benne egykor tizenegy lakóhelyiség volt található, melyek közül a legnagyobb a lovagterem lehetett.
Az északi oldalon, a szikla tetején négyszög alakú, meredek félfedéllel borított torony épült, mely kívülről magasnak látszik, de belülről csak kétemeletnyi. Mellette egy hét emeletes, befelé keskenyedő, négyszögű bástya épült, melynek tetőrészéből kis figyelőtornyocska nyúlik ki. A nyugati, kerek torony aljában volt az ablaktalan börtön, ahová csak térden csúszva lehetett bejutni. Földszintjén a darabontok szobája volt, a torony közelében pedig a kb. 70 m mélységű kút.
Törcsvárnak egy elővára is volt a völgyben, mely a szorost zárta le. A hágó útja keresztülhaladt rajta, így itt ellenőrizték, vámolták az országba érkezőket. Gazdasági-, és lakóépületek is álltak benne, mivel a felsővár túl kicsi volt ezek elhelyezésére. Az elővár lőréses falaiból még napjainkban is jelentős részek állnak, melyek jól érzékeltetik egykori kiterjedését.
Erdély egyik legépebben megmaradt, középkori jellegét is megőrző kastélyának falai teljes épségükben, többször kijavítva ma is állnak. A közelmúltban teljes mértékben restaurálták, a belső helyiségekben a román királyi család emléktárgyaiból állandó kiállítás tekinthető meg.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Háros Duna szakasz

Budapest


Fotó: Bagyinszki János

Nyírbátor – Római Katolikus Minorita Templom 1479.

Határon belül - 93.000 km2

A templom a kenyérmezei győztes csata után épült. 1479 október 13-án a Gyulafehérvár (Erdély) melletti Kenyérmezőn ecsedi Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi ispán által vezérelt magyar sereg legyőzte az Erdélyben portyázó török sereget. Valószínű, hogy a csata zsákmányából épült a templom. A másik év elején Báthori István megkezdi a templom építését. Egyhajós, hosszú szentélyű, teremtemplom, a hazai gótika egyszerű, nagyszabású alkotása. 1493-ban meghal Báthori István és az V. Báthori István által 1603-ban írt végrendelet alapján ide temetik el. (lásd a “Kripták és temetők” cikknél!) A XVI. század közepén Báthori György, az akkori földesúr az új vallás híve lett és ezek után a Rómához hű maradt szerzetesek, akik a kolostorban laktak és a lelkipásztori munkát végezték, mind nehezebb körülmények közé kerültek. 1587-ben súlyos csapás éri a templomot. Feldúlják, felgyújtják a templomot és a kolostort. Az útikönyvekben található leírások szerint Petraskó oláh vajda vezetésével rombolták le a templomot. Nos, ez nem igaz, mert az említett oláh vajda 30!! évvel a támadás előtt, 1557. december 26-án meghalt!!!! Lásd az alábbi oldalon! Bár az oldal románul van írva, de a születési és az elhalálozási dátumot így is meg lehet érteni. Az egy későbbi kutatás témája lesz, hogy ki volt a titokzatos támadó, mert a Petraskó féle változatot örökre el kell felejteni! A kriptákat feldúlták, minden értéket elraboltak, sőt az elhunytak csontjait is kivonszolták és szétszórták. A támadás után a templom romokban álltt, csak az északi oldalon levő falak meredtek árván az ég felé. Ezután 130 évig nincs római katolikus temploma Nyírbátornak. 1717-ben, a török hódoltság megszünése után, egy Erdélyből, Baksafalváról származó minorita szerzetes, Kelemen Didák kezdi meg a templom helyreállítását, melyben nagy segítségére van gróf Károlyi Sándor. 1718-ban már készen van a templom ideiglenes tetőzete, lapos fagerendás mennyezettel. 1722 és 1724 között készült el a barokk boltozat, a régi gótikus boltozat helyén. A gótikus mennyezetből csak a diadalív maradt meg! 1725 október 4-én szentelik fel újra a templomot, 1749-ben pedig Gersei Pethő Rozália költségén befedik újra a templomot és a tornyot. Az elliptikus előcsarnokot a XVIII. sz. második negyedében építik meg. A XVIII. és a XIX. században sokan temetkeznek a templomba, közöttük Krucsay János, Pexa Imre és Jósa István, akik az oltáraik alatt pihennek. 1834-ben földrengés, 1889-ben tűzvész okozott kárt és eközben pusztult el a torony sisakja és a három régi harang. 1890-ben a helyreállítás megtörtént, de a torony csak lapos fedést kapott és a harangok a templom mellé kerültek haranglábra. A templomot a “Hit és Egészség” úniós projekt keretében 2010-2011-ben felújították. Az oltárok közül a főoltár, Krucsay-oltár és a Pócsi oltár restaurálását végezték el, a torony gótikus sisakot kapott, így templomunk jelen pillanatban a térség legmagasabb épülete. A templom restaurálási munkálatai 2011. május 14-én befejeződtek, így templomunk immár teljes pompájában várja a kedves látogatókat, az imádkozni és áhitatra vágyókat.

http://nyirbatorrkminorita.hu/

20 éve Budán jártam, Budához Buda 9000 km

A nagyvilágról

20 éve Budán jártam, Budához Buda 9000 km. Most ez azért érdekes mert a outube-on több kis film is megjelent róla –Én már sajnos lassan el is felejtem.
A texas-i kisváros amit még az 1848-as magyar hazafiak alapítottak, bizony elég messze van hozzánk. Hogy a maroknyi magyar szabadságszerető katona eljutott idáig, az mégiscsak elismerésre méltó.
Nyomaikat nem igazán lehet már megtalálni. Azért a kőbe vésett Buda felirat önmagáért beszélt.
Anno egy történelmi és építészeti értékeinket bemutató kiállítás révén jutottam el Texas államba- Dallas-Fort Worth volt a bázis, onnan szerveztek kirándulásokat a vendéglátó magyarok.
Szép hosszú út volt: Austin a főváros- Buda – San António.
A különlegesség az még is a kicsiny városka volt –BUDA, ahol pár felvétel készült a település jellegzetességeiről. Még a csörgőkígyót/amiből rengeteg van a környéken/ említhetném, de hála Isten vele nem találkoztunk. Csak majd később az állatkertben.
Hazaérkezésem után készült egy szép album a látott szépségekről texasi érdekességekről, pár fotó a negatívok mellett a könyv Buda lapjait is bemutatja.

Bagyinszki Zoltán fotográfus BUDÁRÓL!

Szecesszió-recenzió, a könyvismertetőm

Gyula városa
Kedves szecessziós Barátaim és Kedves Érdeklődő!
Egy kis könyvinfó Gyuláról, Bálint Imre programozó barátom segítségével.
Javaslom légyszi tekintsd meg – érdemes.  Tisztelettel Gyuláról.
A könyv most kerül be a fősodorba majd. Talán szép karácsonyi ajándék is lehet belőle.
Libri és az IQ Könyvesbolt Gyulán és Orosházán – ott már kapható.