Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

12►

Békéscsaba és Békéssámson között 1899-től 1972-ig közlekedett a kisvasút, melynek egyik megállója Kaszaper volt. Ennek emlékét őrzi a Géza megállóhely nagyjából 100 éves egykori állomásépületében berendezett kiállítás. Az épület falára kihelyezett nagy méretű fényképek a település vasúthoz kötődő korabeli életet mutatják be. A helyi lakosok összegyűjtötték a kisvasúttal kapcsolatos tárgyi emlékeiket, a MÁV alapítványa pedig számos relikviával gazdagította az itt látható kiállításon bemutatott ereklyék sorát.
2010-ben tovább bővült a látnivalók sora, hiszen Kecskemétről egy C-50-es mozdonyt és néhány vasúti kocsit szállítottak Kaszaperre, melyeket az állomás mellett állítottak ki.

https://www.kisvasut.hu/showgallery.php?a=1979&i=12211

123►

Az elmúlt években sokat járok-jártam a természet szépségeit, a csendet, a mozgást, a jó levegőt keresve-sikerrel.
Nem csak az épített környezet és a művészet van rám motiváló hatással. A rendkívül színes érdekes világ kiváló fotótéma is egyben.
A képsoron elsősorban hazai – magyar hegyek, völgyek, alföldek, erdők, vízpartok, kastélyparkok, út menti fasorok, temetőkertek védett természeti értékek – fák láthatóak.
Több 100 éves matuzsálemek, különlegességek, esztétika és formai élményt nyújtva – vagy egy egy érdekes, nem mindennapi időjárási körülményt is megtapasztalva. Több impozáns platán, koros tölgy, bükk, vérbükk, hárs, fűz, nyár, fenyő, gingko biloba, vadkörte, mocsári ciprus, mamutfenyő élő vagy már kidőlt meghalt FÁVAL találkozhattam. Vannak közöttük leg-leg példányok is.
Ezek az élőlények koruknál, méretüknél, szépségüknél, színeiknél fogva rendkívül nagy vonzerőt, tiszteletet, odafigyelést és védettséget érdemelnek.
A teljesség igénye nélkül néhány fa-fotó helyszín, település: Gyula, Doboz, Szabadkígyós, Szarvas, Bihar- hg., Szombathely-Bogát, Jászó, Tátra, Székelyföld, Gerla, Fáspuszta, Körmend, Bélmegyer, Körösök mente, Bélmegyer, Mezőhegyes, Budapest, Betlér, Gemenc, Fűzérradvány és a többi.

Bagyinszki Zoltán

Cegléden az országos ünnepség keretében Széphegyi László a Ráday Mihály Város és Faluvédő Szövetség (Hungaria Nostra) elnöke adta át Bagyinszki Zoltán fotográfus részére a Podmaniczky- díjat.
A hazánk épített öröksége megóvásában és bemutatásában végzett kimagasló munkájáért a városi
Kossuth Művelődési Központban 2024. július 12-én vehette át az elismerést. E programot követően a város polgármestere köszöntötte a kitüntetett személyeket, majd fogadásra invitálta a jelenlévő szakembereket, vendégeket.

Jövőre ezt a konferenciát Gyula városában rendezik majd.

Bagyinszki Zoltán

12►

Az Albertirsai temetőben található az Ybl Miklós tervei szerint (a mester korai munkája) épült családi síremlék, a Szapáry kápolna.
A történelmi arisztokrata család tagjainak nyughelyet adó impozáns épület kiváló állapotban van, köszönhetően a lokálpatrióta embereknek, civil szervezeteknek, városvédőknek. A sírkápolna romantikus stílusú 1859-ben épült. Sajnos a kripta alsó szint értékeit elpusztították, de az emléktáblák benne jelzik a család híres tagjainak életét, értékeit, tetteit, adatait.
A temetőhöz kanyarodó út mentén még állnak, láthatóak az egykori földszintes, mára elpusztított – széthordott Szapáry kastély (lásd archív kép) romos kerítése kapuja.

Bagyinszki Zoltán

12►

A legtöbb híres magyar iskolát, kollégiumot, egyetemet felkerestem életem során, Sopron valahogyan
kimaradt a sorból, most pótoltam. Élmény volt fotózni, besétálni a környezetét a szépséges dendrológiai értékekkel bíró botanikus kertet is
A történelmi elődjét a selmeci híres felvidéki oktatási intézményünket már 2x is fotóztam, pár kép erről is látható.
Nagyon röviden a történetéről. A hármas főépület-akkor Katonai főreáliskola terveit Alpár Ignác készítette,
amely 1898-ra készült el. Információ az Egyetemi honlapról. A Felvidékről-Selmecbányáról 1919 márciusában
költözött Magyarországra a Magyar Királyi Bány. és Erd.i Főiskola. / a mai egyetemi épületek mellett néhány 1-6. kép
a selmeci épületeket is bemutatja.

Az Erdőmérnöki Kar jogelődje a Selmecbányán III. Károly által 1735-ben alapított Bányatisztképző Iskola, melyet Mária Terézia 1762-ben akadémiai rangra emelt. Az intézmény neve 1904-ben Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskolára változott. 1919-ben, miután Selmecbánya a megalakuló Csehszlovákiához került, a főiskola Sopronba települt át. 1934-1949 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán folyt az erdőmérnök képzés. Az önálló Erdőmérnöki Főiskola 1952-ben jött létre. Az Erdőmérnöki Főiskolán belül 1957-ben elindult a faipari mérnökök képzése, majd az önálló Faipari Mérnöki Kar létrehozásával 1962-ben megalakult az Erdészeti és Faipari Egyetem.

https://emk.uni-sopron.hu/catdoc/list/cat/285/id/6/1000

123►

Válogatott fotóhalmaz a történelmi Magyarország területéről. A fotográfus igyekezett a szépre az értékekre fókuszálni a megadott témakörben. A képek témaköre, címe és települések neve végig a megnyitott képek alatt találhatóak.

Bagyinszki Zoltán