Kategória Archívum: Kárpátalja

Homonnai Drugeth György 1615-ben alapított jezsuita kollégiumot Homonnán. Fia, Drugeth János 1640-ben költöztette a homonnai intézményt Ungvárra. A rendház a XVII. század végén, a kuruc háborúk alatt súlyos károkat szenvedett, a jezsuiták többször elhagyták Ungvárt, a kollégium 1718-ban nyílt meg ismét.
Az első templomról nem rendelkezünk információval . A második jelenleg is létező templom építése 1732-ben kezdődött, és 1740-re be is fejeződött. A templom szentélyes nyújtott, egyenes záródású, két oldalán sekrestyékkel, felettük oratóriumokkal. A hajót és a szentélyt dongaboltozat fedi, a hajó hosszanti oldalán három-három oldalkápolna nyílik.
A munkácsi görögkatolikus püspökséget, amely az egri püspökség joghatósága alá volt rendelve, Mária Terézia 1771-ben tudta önálló egyházmegyeként megalapítani . Ezután született a döntés, hogy a püspöki székhelyet telepítsék Ungvárra. A jezsuita rendházat alakították püspöki palotává, a templomot székesegyházzá, a várat a szeminárium kapta, 1775-76-ban.
A jezsuita templom belsejét átalakították a bizánci rítus igényei szerint, titulusa – Szent Kereszt – változatlan maradt. A szentélybe körüljárható baldachinos oltárt, a diadalívbe rokokó faragványokkal díszített ikonosztázt építettek, amelynek alsó sora négy alapképből és három kapuból áll, fölötte az ünnepek, apostolok és próféták sora következik, az egészet a Kálvária jelenete koronázza.
A királyi kapu fölött három ereklyetartó vitrin található, a középsőben Kereszt-ereklyével. A szentély kifestését Andreas Tritina eperjesi művész kezdte 1777-ben, halála után a munkát valószínűleg Sebastian Hirschlinger fejezte be 1782-ben.
A püspöki trónt Franz Feck kassai faragó készítette. Keretét püspöki jelvények díszítik, baldachinjának párkányán Bacsinszky András püspök címerét is láthatjuk.
A szószék szokatlan formájú, nincs kosara, pódiumszerű részen áll a fölolvasó. A szószék és a püspöki trón háttámláján lévő festmények (Szent Pál apostol, Krisztus főpap) 1789-ből származnak.
Három oltár főképe barokk, az északi oldal középső kápolnájába a Keresztrefeszítés, a bejárattól számított első északi oldalkápolnában Szent András, és a déli oldal első oltárán Keresztelő Szent János látható.
Az átalakítások nagy része 1780-ban elkészült, a fölszentelése október 15-én történt. A barokk átalakítás után a külső jelenlegi, eklektikus formája 1876-77-ben alakult ki.
A szovjet rendszerben az egyház üldöztetéseket szenvedett, Romzsa Tódor püspököt 1947. november 1-jén a kórházban megmérgezték.
A székesegyházat csak 1991-ben vehette ismét birtokába a görögkatolikus közösség. A 2001-ben boldoggá avatott Romzsa Tódor püspök ereklyéit a Szent Kereszt oltárban helyezték el. Ikonjs és a főbejárat fölötti Deészisz csoport mozaikjai Puskás László görögkatolikus pap, művész munkái.

http://www.temple-tour.eu/hu/ungvar/68

A 25 éve készült felvétel – diapozitív másolásával – csak most kerül fel a honlapra….. az impozáns Kárpátaljai rezidencia Kárpátalja legnagyobb tájépítészeti együttese, tavacskával, 500 éves dendrológiai értékű faegyedekkel.
A csodálatos 50 H-os park közepén létesített kastély a régió általunk kevésbé ismert értékének fotózása nem kis szerencsével valósulhatott meg. A Szolyva –völgy menti (Latorca folyó) épületre jellemző számadatok a naptári számadatokra –az asztronómia szellemében vannak “kitalálva”. 365 ablak- 52 helyiség- 12 bejárat.
Az eklektikus neoreneszánsz kastély 1890 – 95 között épült, tervezője: Zuilbrandt Gregersohn. Kápolnája, könyvtára még őrzi az egykori főúri miliőt. A jó állapotban lévő épület egykor, valószínű még ma is szanatóriumként szolgálta, szolgálja az emberek egészségét. A szocializmus abszurditása a vasútállomása- amely egy templomban kapott helyet a közelben.
Az egykori Rákóczi uradalom a császár ajándékaként került a német választófejedelem birtokába gr. Schönborn mainzi érsek számára.

Bagyinszki Zoltán

Beregszász legrégibb világi műemléke a Bethlen – Rákóczi-kastély, a beregszásziak nyelvhasználatában a Grófudvar. A kastély a történelmi városmag legpatinásabb épülete. Nevezetes maga a terület is, amelyen épült. Miután 1320-ban I. Károly házasságot kötött I. Ulászló lengyel király lányával, Lokietek Erzsébettel, a királyné megkapta az őt megillető királynéi birtokokat, amelyeknek a mai Beregszász is részét képezte. Gyakran töltötte itt a nyarat, több alkalommal támogatta adományaival a templomot.
Egyes helytörténészek szerint Erzsébet királyné a mai Bethlen – Rákóczi-kastély helyén építtette fel udvarházát.
1613-ban Bethlen Gábor több magyarországi vármegyével együtt megkapta Bereg vármegyét is. A fejedelem sokat tett a város fejlesztéséért. 1629-ben építtette (vagy átépíttette) a kastélyt. Erre utal a keleti homlokzaton elhelyezett szerény ornamentikájú kőtábla is, melyen az 1629-es évszám és a Bethlen név olvasható. Egykor a felirat alatt a Bethlen család címere és egy pajzs volt látható.
1686-ban a kurucok és labancok összecsapását követően a kastély leégett. Feltehetően II. Rákóczi Ferenc állíttatta helyre a romos épületet, aki a szabadságharc évei alatt többször megfordult a városban, szerette Beregszászt, „az én városomnak” nevezte.
1703. május 22-én a Grófudvar melletti téren bontotta ki Esze Tamás Rákóczi zászlaját, s olvasta fel a kiáltványt. A szabadságharc leverése után a kastély is a Schönborn család birtokába jutott, akik 1857-ben klasszicista stílusban átépítették. Ekkor nyerte el ma is látható formáját. Az 1857-es átalakítás során került például a déli homlokzat elé a hatoszlopos, timpanonos portikusz.
A kastély földszintes, alápincézett. Az alagsor megőrizte eredeti gótikus ívelésű tetőzetét, bár többször átalakították. A szovjet érában légoltalmi pinceként használták. 2009 őszén megkezdődött a pince egy részének restaurálása, melyben a vidék szőlészeti-és borászati múzeuma kap majd helyet.
A kastély félig zárt, trapéz alakú udvarában gazdasági épületek találhatók.
2002-től az épület egyik szárnya a Bergevidéki Múzeumnak ad otthont. A múzeum több mint 2000 exponátuma bemutatja az egykori Bereg vármegye eseményekben gazdag történetét, az együtt élő különböző nemzetiségű emberek mindennapi életét, különös tekintettel Beregszász neves személyiségeire.(Fedák Sári, Báthy Anna, Linner Bertalan) Gazdag a múzeum néprajzi részlege.
A Grófudvar külső falán Bethlen Gábor-, II. Rákóczi Ferenc- és Mikes Kelemen-emléktábla található.

http://www.karpataljaturizmus.hu/

A sorozat tagjai diáról másolt képek, a szerző 2004-ben  készítette a felvételeket, jó volna frissíteni – digitális formában megismételni a képeket.
Sajnos a helyzet ma még kritikus….nincs meg a biztonságérzet.
Bagyinszki Zoltán

Az Ung folyó kanyarulata felett mintegy 24-30 méter magasságban található az ungvári vár. A vár a magyar történelem honfoglalás kori krónikáiban már szerepel. Anonymus szerint a Kárpátokon átkelt magyar seregek először Hung (Ung) vára mellett pihentek meg. Itt, a táborban adta át Álmos nagyfejedelem hatalmát fiának, Árpádnak. A XI-XIII. századokban a vár a magyar királyok tulajdonában volt. IV. Béla király uralkodása idején jött létre a régi földvártól északra az új vár. A történelem folyamán az Ungvári vár különböző nemesi családok tulajdonába került. Az 1315-1317. évi felkelésben a vár helyőrsége is részt vett, melynek veresége után a várat Károly Róbert Drugeth Fülöpnek adományozta, aki elkezdte a mai vár felépítését. A Drugethek 369 éven át voltak a vár urai.

1679-ben Thököly Imre és serege megszállta a várost és elfoglalta a várat. 1691-ben a vár Bercsényi Miklós tulajdonába került, aki megerősítette azt, műkincsgyűjteményt hozott létre benne. A Rákóczi szabadságharc idején a vár fontos események színhelye volt. Az ungváriak csatlakoztak a fejedelem seregéhez.  A szabadságharc bukása után a vár az osztrák császár tulajdonába került. 1728-ban a vár leégett, helyreállítását később végezték csak el.  1780-ban, a várban a Munkácsi Görög Katolikus Püspökség kapott helyet.

Az Ung folyó jobb partján magasodó vulkanikus eredetű sziklára épült várat északkeleti oldalról meredek sziklafal, három oldalról mély és széles árok övezi. A vár bejárata a déli kaputorony felől található, többször átépített kapuzata felett megmaradt az utolsó átalakítás évszáma: 1592. A belső vár saroktornyos, háromszintes, belső udvaros. A belső udvaron a restaurációs munkák során félköríves árkádsor került elő, amely valószínűleg a XVIII. században épült.
A várkertben megtekinthető az a kiterjesztett szárnyú turulmadár, amely egykor a Munkácsi vár emlékoszlopát díszítette. A belső udvaron számos középkori épületmaradványt tártak fel. Ilyen például a régi várkút és egy a gótikus kápolna feltárt romja. Jelenleg az ungvári várpalotában található Kárpátaljai Megyei Helytörténeti Múzeum közel 30 kiállító teremmel.
A vár tőszomszédságában a Kárpát-medence egyik legszínvonalasabb skanzene, a szabadtéri és néprajzi múzeum található.

http://www.karpataljaturizmus.info

A képek a mai román oldalról a Kis- técsői gyors sodrású Tisza partról készültek,  szemben a felrobbantott ( 1944 ) técsői egykori 3 ívű híd egyetlen megmaradt torzója látható, a háttérben a Nereszen hegy 1000 méteres csúcsa látható.

Bagyinszki Zoltán

Bővebb információ: www.karpatalja.ma/karpatalja/kultura/20088-legendak-karpataljan-tecso-es-ore-a-nereszen
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Kárpátalja Técső{}photo.png{}Kárpátalja Técső – Felső- Tisza” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

A város széles főútcájának egyik végét az 1899-1901 között épült szecessziós stílusú városháza zárja, amely részben az eklektika jegyeit is magán viseli. Kétemeletes, a középrizalit kivételével, amely a díszterem miatt egyemeletes.

A főhomlokzat tengelyében a középrizalit előtt négyzetes torony áll, amely tagolt, négy fiatornyos sisakjával két emelettel magasabb az épület többi részénél. A rizalit sarkain egy-egy, a második szintről konzolosan indított nyolcszögű tornyocskák díszítik, tűhegyes csúccsal. A földszint csúcsíves árkádokkal tagolt. A sarkokat vakolati kváderezés, az ablakokat különböző formájú keretezések díszítik.

Tervezte: Ifj. Bobula János 1899-1901 között épült szecessziós stílusban, a város emblematikus építménye.

Forrás: karpatszallas.net

Huszton a váron kívül a református templom is a Felső-Tisza mentén fekvő város nevezetességei közé tartozik. Kárpátalja egyik legrégibb temploma. A templomot a római katolikus egyházközösség építtette a XIV. század végén és Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel.

A város lakossága azonban már 1524-ben áttért a református hitre, létrehozva ezzel nemcsak Kárpátalja, de Magyarország egyik legrégibb református egyházközösségét. Ez elsősorban Huszti Lovász Tamás református lelkésznek volt köszönhető, aki sokat tett az új hit terjesztése érdekében. (tovább…)

Tiszaújlak és a szomszédos Tiszabökény határában egy mesterséges halom tetején áll, mely a kuruc csapatok 1703. július 14-én, a Tiszaújlak-Tiszabecsi révnél vívott első győztes csatájának állít emléket. Tiszaújlak nagyközség a Tisza partján a mai Ukrajnában, Kárpátalján, a Nagyszőlősi járásban van, A Tisza jobb partján lévő község, érinti az ukrán-magyar határsávot és itt válik határfolyóvá a Tisza.

Forrás: Wikipédia

Erődített református templomát 1270-ben V. István építtette. A 14. és a 15. században gótikus stílusban felújították. 1524-ben a reformátusoké lett. 1657. február 17-én II. Rákóczi György az országgyűlést megelőző istentiszteletet tartotta itt, az országgyűlés a városházán volt,ahol elhatározták a lengyel hadjáratot. 1717-ben a tatárok gyújtották fel, 1790-ben állították helyre. A templomot 1970-ben újították fel. Fa harangtornya 18. századi, a templomot védőtornyos fal övezi. (tovább…)