Kategória Archívum: Felvidék

A komáromi Szent Rozália-templom a belváros és a vasúti városnegyed határán, a Rozália téren (a Kossuth tér északi részén) található. Félgömb alakú kupolájával a város egyik jellegzetes épülete, műemlék. Klasszicista stílusban épült.

A templom a Szent Rozália fogadalmi templom helyettesítésére épült, melyet a nagy pestisjárvány (1710-1711) emlékére emeltetett Cserkó István jezsuita plébános a Vág-Duna partján. A Nádor-vonal építésekor ezt lebontották, kisajátításáért a katonai kincstár kárpótlást fizetett a városnak. Részben ebből a pénzből épült az új templomot, melyet 1844 szeptemberében szenteltek fel. A főkupola elé két kisebb toronyt építettek, ahol a két harangot helyezték el. A templomot fallal vették körül, ezen belül helyezték el a keresztutat 14 állomással. Az 1848-as tűzvész után (mivel a katolikus templomok mind leégtek) itt tartották a katolikus, majd a református templom lebombázása után a református istentiszteleteket is. 1860-1880 között diákmiséket tartottak itt, majd 1906-ig helyőrségi templomként szolgált.

A templom kertjében kis kálváriát alakítottak ki, melyet a templomot körbeölelő téglafalba építettek be. A mintegy 70 m hosszú keresztút állomásai 5-6 méterenként követik egymást. A stációk a falból magasan kiemelkedő timpanonos építmények, a mélyedésükben elhelyezett keresztúti képeket zárható fatáblákkal védték. Az eredeti, bádoglemezre festett jeleneteket később a templomban helyezték el, az üres fülkékbe Pleidell János (1915-2007) komáromi festőművész sgraffito díszítő eljárással készült képeit helyezték el 1965-ben. Ezek a képek jelenleg (2008) nagyon rossz állapotban vannak, és a megfeszített Megváltót közbefogó megfeszített latrok egyikének is ledőlt a keresztje.

http://revkomaromiplebania.hu/articles.php?article_id=1

A tót atyafiak és néhány palóc faluja, az a híres Szklabonya!

12►

Aki valamikor Bodokon járt, annak bizonyosan feltűnt az a kis fehér ház, mely közvetlenül a temető mellett épült, s melynek összes ablakai a temetőre néznek. Anyám építtette azt oda. Valakije volt ott, akihez közel szeretett lenni mindig.
Itt laktunk ebben a házban…
Galandáné asszonyom, 1882

Ebben a házban, ahol az ablakban rezeda és muskátli virágzott, cseperedett fel az író. Itt volt kisdiák, innen futotta le örömmel a két kilométert a nagyanyja ebecki házáig, csak hogy meghallgasson egy mesét. Ide volt közel a temető, ahol nagyokat lehetett játszani és a kovácsműhely, ahol oly sok érdekeset lehetett hallani. Később a diákéveiben már csak a szünidőket és a nagy ünnepeket töltötte itthon. A legkésőbbi emlékei az 1873-as évből vannak abból az időből, amikor itt élt a feleségével. Utána Pestre költözött.

http://www.mire.hu – Magyar Irodalmi Emlékházak

123►

fotó:  Bagyinszki Zoltán és János

A Szádelő község határában kialakult hatalmas szurdokvölgy a vidék kiemelkedő természeti szépsége. A völgy alján kanyargó Szár-patak mosta ki mai formájára, a patak mentén folyamatosan emelkedő út vezet a hasadékban felfelé. A halkan csörgedező patak, és a környező sziklafalak csodálatos látványa jellemzi a Szádelői-völgyet.

A hasadék legérdekesebb képződménye a 105 méter magas különálló sziklacsúcs a Cukorsüveg, mely a hegymászók kedvelt célpontja. A völgyben ezen kívül számos barlang, vízmosás is található. A karszt-képződményeken kívül jelentős az állat és növényvilág is. A szurdok aljában a levegő hidegebb, nedvesebb, ezért itt inkább a magasabb vidékekről származó hidegkedvelő növények terjedtek el. A völgy végében egy kis turistaház áll, ahol megpihenünk.

A völgyből kiemelkedve a fennsíkon a hőmérséklet emelkedik, ezért itt a meleg-kedvelő fajok terjedtek el. E kivételes különlegességet az UNESCO is figyelembe vette, amikor az “Ember és bioszféra” programjába sorolta a Szádelői-völgyet is.

Érdemes megnézni egy rövid túra keretében a Tornai vár romjait. A várat a nemesi Tornai család építette a XIII.-XIV. század fordulóján. A vár falai között a monda szerint a mai napig kísért éjszakánként a várúrnő, aki féltékenységből megölt egy ifjú nemest és az elkövetett bűnt a nővérére hárította.

http://telennyaron.hu

12►

Stomfa (Pozsony vármegye)

Gr. Pálffy- / gr. Károlyi-kastély 1880
Stomfa évszázadokon keresztül a Pálffyak tulajdona volt: Pálffy Miklós (1657-1732) nádor
egyik unokája, Lipót (1716-1773) tábornagy, főkamarás volt a család stomfai ágának
megalapítója. Az ő dédunokája, Ferdinánd (1807-1900) kieszközölte az uralkodónál, hogy
egyik felmenőjére, nagyanyjára tekintettel (mivel a Daun család kihalt) használhassa a Pálffy-
Daun nevet és címert, továbbá a theanói hercegi címet. Kedvezőtlen, gyenge gazdasági
helyzete miatt arra kényszerült, hogy megváljék a család ősi javaitól, és 1868-ban Stomfát
elcserélte a Károlyi grófi família egyik kis Vas megyei uradalmával. Ezután a Károlyiak
építkezni kezdtek, és az ősrégi szöglettornyos, vizesárokkal övezett várkastély helyére
terjedelmes rezidencia került, amit a századfordulón a megye legszebb kastélyai között
tartottak számon. A gyönyörűséges angol parkban elterülő, monumentális, tornyokkal,
erkélyekkel, oromzatokkal gazdagon tagolt építmény kialakítása – miként a Károlyiak
füzérradványi, parádasvári és tótmegyeri kastélyának tervezése – az ország leggyakrabban
foglalkoztatott építészének, Ybl Miklósnak (1814-1891) a munkája.
A nagyméretű rezidencia, ma sokkal szerényebb külsejű épület mint egykoron volt látható.

12►

Idézet a Bagyinszki Zoltán: Kastélyok és paloták a történelmi Magyarországon című könyvéből ( Mikes Kiadó )
fotó: Bagyinszki János

A XVIII. század elején épült kastély stílusa historizáló: reneszánsz és barokk elemeket tartalmaz.
Az épületet a XIX. század végén átalakították.
Téglány alaprajzú , kétemeletes , manzárdtetős- manzárd emelettel.
Öttornyú, nagy méretű lépcsőházas épület pazar eredeti berendezéssel, változatos bőséges látnivalókkal.
( Könyvtár, képtár, vadásztrófeák.)

Az angolparkban hegyi patak és különleges fafajták találhatóak. A H. Nebbien által tervezett park pompáját
szökőkutak, szobrok emelik.
A kastély századokon át híres vadászatok fényes fogadások helyszíne volt.
Falai között, ma ismert látogatott múzeum működik.”

Pár kiegészítő gondolat 2014 év végén:
A 2. kastélykönyvem létrejötte Csalai Kégl Miklós barátságának és támogatásának köszönhető, a könyvhöz több mint 10 évvel ezelőtt
az előszót Gróf Károlyi György írta, aki azóta alapítványi és privát támogatásokkal – továbbá állami segítséggel gyönyörűen rekonstruálta
az Ybl tervei szerint készült Fehérvárcsurgói családi rezidenciájukat,a Károlyi kastélyt. Köszönöm mindkettőjük segítségét.

A közben eltelt 10 év rendszeres felejthetetlen fotós kirándulásokat hozott számomra, sok szép könyv és remek kiállítások a magyar építészet témakörében.
Az idén tiszteleg az ország Ybl Miklós munkássága ( kastélyépítő tevékenysége) előtt amit én is egy szép békéscsabai kiállításal egészítettem ki.

A betléri kastély kitüntett úri lak, az egyik leg-legfontosabb kastélyépület a közel 1000 fotózott vár és kastély közül ahová eddig eljutottam.
A mai Magyarország területén sajnos nincs is párja, bár a közelmúltban sok épületet ébresztenek föl “csipkerózsika álmából”.
A nagyszerű és köztiszteletben álló Andrássy család kiválóan karbantartott, ma is épségben lévő kastélyát gyönyörű park övezi, sokan látogatják- ez mindenki számára kötelező úticél
A történelmi levegő még a mai Szlovákiában is érezteti hatását, szinte minden eredeti, és erdeti helyén található, a program lélekemelő valódi időutazás a magyarok számára.
Maximális elismerés a szlovákok és a helyi magyarok közös pozitív hozzáállásáért, értékmegóvó munkájukért. A teljesség igényéért!!!!!!

Ma már a fényképezés is lehetséges , anno erre nem volt mód – megtiltották számunkra. Én természetesen a készülő könyv kapcsán próbálkoztam.
A csoporttól lemaradva – titkon- exponáltam néhányat, nem számoltam azonban a könyvtár biztonsági rendszerável. Csendben odalopóztam, na gondoltam még egy kicsit előrébb és akkor megszólalt a RIASZTÓ CSENGŐ! Megijedtem, nagyon kellemetlen érzés volt – senkinek nem kívánom. Rögtön kaptam egy letolást- magyar kastélyban szlovákul……

Bagyinszki Zoltán

A rekonstrukció előtti 2000. év fotói.

Közép-Szlovákia déli részén, Nagykürtöstől keletre található a terjedelmes angolparkkal övezett, 18. századi rokokó-klassziciszta stílusban épült kastélyáról híres község, Alsósztregova.
Az eredeti Madách-kastély 1717-ben leégett, a felújított épület azonban 1758-ben ismét a lángok martalékává vált. A 18. század végén Madách Sándor – Madách Imre nagyapja – új családi székhely építésébe fogott.

Az egykori kastély helyén ma egy rokokó-klasszicista épület áll. Itt élt és alkotott Madách Imre, magyar író és drámaíró, Az ember tragédiája szerzője. Madách dolgozószobája, ahol a híres mű született, ma rekonstrukció alatt áll. A kastély többi részében a látogatók az alábbi kiállításokat tekinthetik meg:

– Madách Imre élete és munkássága – táblás kiállítás
– Grafikasorozat hasonmás kiállítás: Az ember tragédiája Kass János grafikáiban
– Grafikasorozat hasonmás kiállítás: Az ember tragédiája a neves festőművész, Zichy Mihály grafikáiban
– Nagy Zoltán: Hommage a Madách (grafikasorozat Nagy Zoltán műveiből)

A kastély eredeti bútorokkal és az itt született, alkotott és elhunyt író életét és munkásságát dokumentáló személyes tárgyaival van berendezve. A kastélyban megtekinthető az Itt élt Madách Imre c. megújított, korabeli bútorokkal berendezett kiállítás.

A kastélyparkban található Madách Imre síremléke. Az író földi maradványait 1936-ban exhumálták és a kastélyparkban helyezték el, ahol örök nyugalma felett Ádám szobra, Rigele Alajos szobrászművész alkotása őrködik.

http://slovakia.travel/

Bozókon 1124-31 között Szt. László király sógora, Hont-Pázmány nb. Lampert ispán nejével, Zsófiával és fiával, Miklóssal együtt bencés monostort alapított Szt. István király tiszteletére. 1135-ben II. Béla király összeíratta a monostor javait és népeit. 1180-1181-ben a monostort a premontrei kanonokok kapták meg. IV. Béla király a monostor népei feletti bíráskodást az országbíró vagy a prépost kizárólagos hatáskörébe utalta. A bozóki prépostság ettől fogva évszázadokon át fontos helyet foglalt el a vármegye történetében. 1433-ben a husziták pusztításai dúlták fel a községet. Albert király halálát követően Pál prépost megvádolta Palásti Bertók és László korponai várnagyokat, hogy a prépostságot 1444-ben kirabolták, és épületeit feldúlták. 1446-ban ugyanezért emelt vádat Gyulafi György korponai kapitány ellen is. A mohácsi vész után 1530-ban, Balassa Zsigmond a hajdúival elfoglalta a bozóki kolostort, a rendházat erőddé alakíttatta át és abban hajdúkat helyezett el. Az erődítési munkálatok befejezésének idejét mutatja a kapu melletti őrszoba kandallójába vésett évszám: Bozók várát és az ahhoz tartozó földeket Balassa Zsigmond a nejére, Fánchy Borbálára, ő viszont 1562-ben rokonára, Dennai Fánchy Györgyre hagyta. A Fánchyak közel egy évszázadon át uralták Bozókot. Később, a Fánchyak után, zálog révén részük volt a bozóki birtokban még a Szelényi, Bori és Balog családoknak is. 1678-ban Thököly Imre egyik tábornoka, gróf Balassa Imre bevette Bozók várát, lefejeztette az udvarbírót és Móra István várnagyot, utána pedig felgyújtatta a várkastélyt. Thököly bukása után Bozók vára Szelepcsényi György érsek birtokába jutott. A hajdani várkastélyt a 20. század elején uradalmi cselédlakásul használták. A várkápolna régi díszítményeinek ekkor már nyoma sem volt, mert belsejét a Fánchyak korában az ágostai szertartású istentisztelet számára átalakították. A nagyteremben ekkor az alapító és neje képzeletbeli, s az utolsó tulajdonosok: Fánchy Pál és Szidónia olajfestményei díszítették a falakat. A templom és az annak északi oldalán épült 15. századi konventház a második világháború végén teljesen elpusztult. Az egész várat széles vizesárok fogja körül, a kapuhoz fahíd vezet. A vár falai minden oldalon kb. 85 méternyi négyszöget zárnak körül, a falak sarkait hatalmas tornyok erősítik. A falon belül emeletes, de viszonylag alacsony épületek romja áll. Az egyik épületszárny közepéből hajdan kimagasló őrtoronyból már csak falcsonkok láthatók.

http://www.sf3dvarak.hu

Területe ősidők óta lakott. Határában a Jaszenova-patak völgyében bronzkori, a lausitzi kultúrából származó urnamezőt tártak fel, mely a Tupa sziklán feltárt sánc övezte várhellyel lehetett kapcsolatban. Mellette egy hallstatti urnatemetőt is feltártak. Az Ostra sziklán szintén feltártak egy sánccal védett hallstatti és La Tène kultúrához tartozott települést. A mai települést 1325-ben alapították a liptói Hudkont örökösei a Kubinyi és Meskó nemesi családok ősei, akik Doncs mester árvai ispántól kapták cserébe. Ezt Nagy Lajos király 1355-ben erősítette meg, amikor azt véglegesen elvette az árvai uradalomtól és a Felső-Kubinyi nemesi családoknak adta. 1325-ben “Superior Kolbin”, illetve “Felseukolbin” alakban említik először. Birtokosai a Kubinyi, Meskó, Országh-Gazda és Ivanovics családok voltak. 1681-től a vármegye egyik artikuláris helye. 1778-ban 455 lakosa volt. 1828-ban 78 házában 535 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Fűrésztelepe, 3 malma, kovácsműhelye volt.

Vályi András szerint “Felső Kubin. Jó nagy tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Kubinyi Uraság, Mesko, és más több Uraságok is birnak benne, a’ kik nevezeteket is innen 461vették, lakosai kevés katolikusok, és leg inkább evangelikusok, fekszik Lestine, Alsó Kubin mező Város között, Vásárok is esnek benne, Skalon nevű kősziklájokon régi vólt lakosainak maradványai találtatnak. Határja közép termékenységű, réttyek, legelőjök is van, vagyonnyaik is középszerűek.”

Fényes Elek szerint “Kubin (Felső-), tót falu, Árva vm., 45 kath., 476 evang., 14 zsidó lak. Vannak benne több csinos urasági lakházak, s egy kath. fil. templom, melly mellett sz. Háromság napján vásárt tart. Erdeje nagy. Földe a buzát is megtermi. A falu felett egy régi várnak omladéka látható. F. u. Kubinyi, Meskó, Ivanovics, Országh, Gazda, Koroda.”

Itt áll a Kubinyi család 17. századi késő reneszánsz várkastélya, melyet a 19. század elején klasszicista stílusban átalakítottak.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

[google-map-v3 shortcodeid=”2664af85″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Felsőkubin, Szlovákia{}photo.png{}Felsőkubin, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

12►

“Sem csellel, sem erővel.”
Az új vár területén épült az 1800 as évek elején a főkapitányi épület – a parancsnokság hatalmas, belső – zárt udvarú, 2 szintes klasszicista épülettömbje.  ( A magas, harsány  piros színű XX. századi tetőzete idegen a vár középkori környezetétől.)
A fotográfus régi adósságát törlesztette, számára különleges történelmi, fotós élmény volt Klapka nyomában járva elkészíteni a képsorozatot. – Bagyinszki Zoltán

Az 1848/49-es szabadságharc során a magyar kormány, látva Komárom jelentőségét, megbízta Klapka Györgyöt a vár megszerzésével. Klapka 1848. szeptember 29-én sikeresen végrehajtotta feladatát. Komárom ettől kezdve állandó császári ostromgyűrű alatt állt, ám híven bevehetetlenségi nimbuszához, a végsőkig tartotta magát. Védői olyan nagy eredményekre voltak képesek, mint az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat záróakkordjaként április 26-án a város körüli ostromgyűrű szétverése, s az osztrák seregek megfutamítása és az amúgy tárgyalni senkivel sem hajlandó Ferenc József egyezkedésre kényszerítése.

http://www.komarom.hu