Kategória Archívum: Felvidék

A trencséni refektórium a katolikus restauráció idején nagy befolyásra szert tett jezsuita rend egyik legjellegzetesebb berendezése. A trencséni jezsuita rendházat 1645-ben alapította Lippay György (1600-1666) esztergomi érsek és Püksy János (1597-1657) nyitrai püspök. Az 1657-re elkészült refektóriumot a rendház hátsó szárnyában, a földszinten alakították ki. 1692-ben a helyiség boltozatát gazdag stukkó-dekorációval látták el.
A Rákóczi-szabadságharc során a szerzetesek elhagyták a rendházat, s csak a szabadságharc leverése után tértek vissza. 1712-ben kezdték meg leégett rendház helyreállítását. A refektórium új berendezése 1732-1733-ban készült el, feltehetően a rendház akkori rektora, Vanossi Antal kezdeményezésére, aki 1728-1738 között állt a trencséni rendház élén.
A kb. 19×7 m alapterületű, ötablakos helyiség falait diófából készült, jávor-, körte- és tiszafa-intarziával díszített falburkolattal látták el. A falburkolatba 13, jezsuita szenteket ábrázoló olajfestményt foglaltak. A későbbi átrendezések során a refektórium rövidebb falain elhelyezkedő ajtók fölött a rendház alapítóinak portréi kaptak helyet. A berendezéshez 5 db különböző hosszúságú, gazdagon faragott asztal, valamint egy szószék tartozik.
A jezsuita rend 1773. évi feloszlatását követően a trencséni rendházat a piarista rend vette birtokba. A refektórium berendezését a piarista rendtől vásárolta meg a Nemzeti Múzeum 1918-ban, majd az Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe került. 1965-től a Nagytétényi Kastélymúzeum kiállításán látható.
A rendház krónikája a mesterek nevét nem említi, de közvetett adatok alapján feltételezhető, hogy a trencséni refektórium berendezését Strassilovszky János asztalos és Paumgartner Bernát fafaragó készítette, akik 1732-1733-ban a rend laikus testvéreiként novícius éveiket töltötték a trencséni rendházban. A falburkolatba foglalt olajképeket feltehetően Anton Werle bécsi festő készítette, aki 1733-ban szintén novíciusként tartózkodott Trencsénben, míg az alapítók jobb kvalitású képmásait feltehetően Bader József (?-1728) laikus testvér festette a 1723-24-ben.

http://gyujtemeny.imm.hu/gyujtemeny/refektorium-berendezese-a-trencseni-jezsuita-rendhazbol/6673

123►

Trencsénben az ásatások szerint már Kr. e. 1700 körül élt itt ember. A római korban Laugaricio tábor állt itt, amely azonban a limesen túl volt. A római kort azonban megőrizte a várhegyen található, Kr. e. 179-ből származó felirat, mely a Tátra Szálló első emeletéről látható. Az emléktábla megörökíti a II. római légió a germánok fölötti győzelmét. A várhegyen egy másik dombormű Giskra Jánosnak állít emléket.
A szlávok idejében egy 1 km2 alapterületű földvár állt itt, melyben egy négyapszisos rotundát is találtak a 9. századból. Az Árpádok idejében a 11. századból származik a legkorábbi információ arról, hogy a várhegyen egy bástyát emeltek. A vár ellenállt a tatár támadásnak IV. Béla idejében. Az Árpád-ház kihalása után Csák Máté kiskirály Trencsénben rendezte be a székhelyét, ahol a várhoz palotát is emelt, emellett a 11. századi bástyát is jelentősen kibővítette és átalakíttatta, melyet Máté-bástyának hívtak. Csák Máté halála után 1321-től Károly Róberté a vár, aki a cseh és lengyel királlyal 1335-ben itt folytatott tárgyalást. Nagy Lajos idejében a felső várat megerősítették és átépítették a várpalotát. Nagy Lajos 1362-ben itt tárgyalt Luxemburgi Zsigmonddal arról, hogy Nagy Lajos lánya Mária Zsigmond felesége lesz. Mivel Zsigmond cseh királyként ellentétbe került a huszitákkal, ezért Trencsén várát megerősítette, számítva egy magyarországi támadásra.
Trencsén várának látképe a felújítás előtt az 1950-es években.
Ekkoriban épült a Borbála palota és a várkápolna, jelezve, hogy Luxemburgi Zsigmond a várat feleségének Borbálának ajándékozta. 1431-ben a husziták sikertelenül ostromolták meg a várat. Habsburg Albert halála után Giskra János rendezkedett be a várban, aki 1462-ben Hunyadi Mátyással megegyezett, így a vár ismét királyi kézre került. Mátyás a várat azonban zálogba adta. A zálogdíjat csak Szapolyai István fizette ki 1477-ben. Ebben az időben keletkezett a monda szerint a vár kútja. A Szapolyaiak a lövési technika fejlődése miatt megerősítették a várat. Három új falat emeltek kettős árokkal. Ezen átépítés után a várat többé nem tudták bevenni. Szapolyai István után, fia János lett a vár tulajdonosa, azonban Ferdinánd koronázása után a várat megostromolták. 1528. június 30-án a várőrség feladta a várat Katzianer császári generálisnak. Az ostrom során a vár jelentősen megsérült, javítását az Illésházyak végezték el, akik 1586-tól Trencsén vármegye örökös ispánjai lettek. A javítás során olasz építészek tervei szerint csillag alakú védelmi erődöt emeltek a vár védelmében és modernizálták az épületeket, vagyis a magas gótikus tetőket síktetőre cserélték a reneszánsz kor ízlésének megfelelően. Illésházy István 1594-ben előbb zálogba kapja a várat, majd 1600-ban az uradalommal együtt meg is veszi. Ezután hozzákezdett a vár költséges felújításának. 1663-ban a törökök felgyújtották Trencsént, azonban a várat nem kísérelték megostromolni. Az utolsó bővítést ekkor a Brezinán végezték, ahol egy csillagtornyot építettek a malomtorony védelmére. A Rákóczi-szabadságharc ideje alatt Trencsén 1704 és 1708 között kuruc kézen volt, de a kurucok 1708. augusztus 3-án egy súlyos vereséggel végződő csata után elvesztették. A német várőrség 1782-ig maradt a várban. 1790. június 11-én a vár leégett, azóta rom. A még megmaradt berendezést az Illésházyak máriatölgyesi kastélyukba szállították, majd később a trencséni múzeumhoz kerültek. A 19. század végén a vár állagát konzerválták, hogy a további romlást elkerüljék. 1905-ben a romot Trencsén városa kapta meg, majd az első világháború után a csehszlovák turistaegyesület kezelte. 1952-ben a szocializmus évei alatt 1. kategóriájú műemléknek nyilvánították és elkezdték költséges felújítását, mely 1954-től kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan tart.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

123►

Köszöntő a 40.000., a hetes “bűvös” szám jegyében!

Tisztelt érdeklődő online utazók, a fotográfus szerkesztő a jubileumi képsorozatért az impozáns megújult épületcsodáért, a magyar kastélyépítészet egyik reprezentatív épületéért ( feleségével Erzsébettel) kiutazott
a Felvidékre és ezzel köszönti a honlap látogatóit. Lehetséges hogy nincsenek véletlenek , 20 éve volt itt először dokumentálni a kastély állapotát – akkor még diára készültek a felvételek. Békésből, a Wenckheim birtokról a nógrádi Wenckheim birtokig – kicsi a világ.

A tönkretett és meggyötört romkastély júniustól teljes egykori pompájában látható, köszönöm mindenkinek (szlovák kastélybarátainknak-a kassai vállalkozásnak: IMET rt. ) akik szakszerűen rehabilitálták- táltatták a már messziről hívogató
reneszánsz alapokra épült barokk Forgách – Wenckheim kastélyt. A Losonc felőli útról érkezve érdemes megállni és pár képet készíteni teleobjektívvel a várhegy tetején található saroktornyos, 3 szintes – 7 kupolás épületről.
A kastély látványa a főhomlokzatot tekintve a leghatásosabb. Visszaköszön a Grassalkovich típusú magyar barokk kastély formavilága. Ablakok, erkély, párkányok, kapuzat, díszítések, timpanon, kupola, ép.tömeg .
( Gács, Gödöllő, Pécel, Hatvan, Pozsony, Nagytétény és Gernyeszeg ).

Érdemes megtekinteni élőben is a határhoz igen közel található ötcsillagos kastélyban működő: 4 csillagos kastélyszállót. Az igazi meglepetést az egykori belső udvart lefedve – ott kialakított – körben árkádos étterem látványa- és részletei nyújtják.
Az üvegtető, a kőintarzia, a stukkók, falképek, a bútorzat és a kellemes zenével megtekinthető sok-sok magyar történelmi arckép igazi meglepetés (nem szoktuk ezt meg tőlünk északabbra).
Azonban a lépcsőház és a díszterem is megér egy misét….. a szűk dombtetőn kialakított park és rózsakert egyedi megoldás, az onnan látható panoráma még az egykori megálmodó- tervező Mayerhoffer András elismerését is kivívhatná.Kivívná!

Hölgyeim és Uraim! köszöntöm a honlap napi 500 látogatóját. A magyar történelmi építészet egyik gyöngyszeme méltó a 40.000 képszámhoz, a honlap jubileumához. Hármas, talán többes ez a jubileum, hiszen a barokk átépítés befejezésének dátuma 1767 és a fotográfus első kastélyos könyvének előkészítő feladatai pont 20 éve zárultak le 1987-ben . A kastélyok a történelmi Magyarországról c. színes album 1998- ban jelent meg. Ott a rövid képes ismertető Gácsról a 67. oldalon található.

Mivel lehetne röviden jellemezni a fenti képsorozat tartalmát ? Művészet – történelem – reprezentáció a hetes szám jegyében! 47 fotóval alátámasztva…….( A Wenckheim Ferenc által történt átépítés befejező dátuma 1897)

Bagyinszki Zoltán szerkesztő fotográfus

12►

Az első írásos emlék a füleki várról 1242. február 2-ából származik. Birtokosai között találjuk Hartwig lovagot (1283), Egyed mestert, trencséni Csák Mátét (1311–1321), Fónyi Balázst (1322-től) vagy Kónyát 1354-től.1483-ban Mátyás király hadserege Lábatlan András parancsnok vezetésével bevette (a várúr, Perényi a harcok során megszökött). A
várat 1490-ben II. Ulászló király Ráskai Balázs tárnokmester (Ráskai Gáspár apja) gondjaira bízta.

Történészek szerint a 12. században a mai vár helyén már fából készült erődítmény állt, a várat úgy emlegetik, mint amelyik átvészelte a tatárjárást. Egy 1246. január 10-én kelt királyi oklevélben szerepel először Fülek, annak kapcsán, hogy a várat és tartozékait IV. Béla elkobozza akkori garázdálkodó urától, a Kacsics nemzetségbeli Folkustól (Fulkó), s odaajándékozza a Pok nemzetségből származó Móricnak. Fulkó a tatárjárás idején haranggal csalogatta magához a tatárok elől menekülőket, akiket aztán kirabolt és megölt. Tény, hogy meggyilkolta a rokonát is, amiért aztán a király (istenítéletként) párbajra ítélte, de barátai közbenjárására kegyelmet kapott. Ennek ellenére folytatta a gaztetteit; hamis pénzt veretett, a királyt sértegette stb., aki mindezt megelégelve arra ítélte, hogy meztelenül párbajozzon egy harcossal. Fulkó azonban a börtöntársával megölte az őröket és megszökött. Magányosan élt, amíg öngyilkosságot nem követett el. A vár alatti települést 1255-ben említik a források, 1262-ben már anyaegyháza is volt. Fülek 1423-ban városi privilégiumot kapott. A várat a fent említett urak birtokolják, míg 1453-ban Zsigmond király a Perényieknek adta bérbe. 1438-ban Erzsébet királynő tulajdonában volt, aki 1440-ben védelmi célokra megerősíttette. Mátyás király hada 1483-ban bevette a már erődítménnyé emelt várat. Mátyás halála után, 1490-ben a vár vezetését Ráskai Balázsra bízták. A középkori Fülek – a vár és a város – volt a királyé, a királynőé, Csák Mátéé, volt királyi adomány és zálogbirtok, például a Perényieké, akiktől Mátyás király erővel vette vissza. Mohács után megnőtt Fülek jelentősége. Akkori ura, Bebek Ferenc megerősítette a várat, de 1554-ben a török elfoglalta és 39 évig innen sarcolta a környék falvait, sőt, a bányavárosokat is, amelyeknek kapuja Fülek volt. Az 1593-as csata Ráskai Balázs lányát Bebek Ferenc vette feleségül és nászajándékba a várat kapta. Bebek gondoskodott a várról és az olasz Alessandro da Vedano tervei alapján egy erős katonai erődítménnyé építtette át 1551-ben. A régi vár egy középső várrésszel és két új, ötszögalapú bástyával, valamint egy 6 méter vastag fallal bővült, amelyben ágyúkat helyeztek el. Továbbá hozzáépítettek egy falat – amely körülvette az egész várat – két kör alakú bástyával, amelyeknek feladatuk az volt, hogy védelmezzék a vár alsó és középső területeit. Ez a két bástya 10 m mély árokkal volt körülvéve és csapóhídon keresztül lehetett bejutni a várba, amit végül a törökök – árulással – 1554. június 16-án mégis bevettek.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Losonctól kilenc kilométerre északra, a Szlovákiához csatolt észak-nógrádi hegyvidéken található Gács. Az 1700, majdnem tisztán szlovák lakosú településen – hivatalos neve: Halic – a XIX. század végén alig kevesebben éltek, igaz, akkor még fele-fele arányban magyarok és tótok. Az egykori járási székhely nevét posztógyára tette országos hírűvé: a manufaktúrából évente kikerült félmillió méternyi gyapjúszövetből készült egyebek mellett a Monarchia közös hadseregének uniformisa. Ugyancsak a XVIII. században alapították a neves gácsi majolikaműhelyt, amelynek utódjaként máig működik a községben kerámiaüzem.
Gács fő látványossága az erdős hegytetőn lévő tornyos várkastély. Középkori vár helyére építtette, óriási költséggel, gróf Forgách Zsigmond 1598 és 1612 között. A reneszánsz kastélyt a Rákóczi-szabadságharc után barokk stílusban átalakították, elegáns megjelenése az osztrák udvari építész, Mayerhoffer András (1690–1771) ízlését dicséri. A főúri rezidenciát 1945-ben kifosztották, később az államosított kastélyban elmegyógyintézetet rendeztek be – az épület emiatt nem látogatható.
A Kosztka családnak Gácson volt patikája, ennek tízévi jövedelme tette lehetővé, hogy a gyógyszerész végzettségű Csontváry Kosztka Tivadar 1894-től csak a festészetnek élhessen. A patika ma is áll, jeltelenül. 1920 utáni utolsó bérlője a padlásán találta meg s vitte Kecskemétre – szerencsénkre – a zseniális festő összetekert vásznait, rajtuk a világhírűvé lett képekkel.
Pár száz méterre innen fekszik Gácsfalu, régi nevén Ógács (Stary Halic). A 600 lakosú település plébániája szerepel az 1332–37 közötti pápai tizedjegyzékben. Az országút mellett látható, alacsony kőfallal kerített templom 1330 és 1350 között épült tiszta gótikus stílusban Szent György tiszteletére. A tekintélyes nagyságú – 37 méter hosszú, 15 méter széles – épület tágas hajóból és rövid, keskeny, sokszögzáródású szentélyből áll. Alaprajza és méretarányai erősen emlékeztetnek a dél-nógrádi mátraverebélyi – szintén a XIV. század negyvenes éveiben épült – temploméra. A verebélyi gótikus egyház ugyan háromhajós, mégis közeli rokonokká avatják a két épületet a magas, keskeny, kőbélletű gótikus ablaknyílások, a boltozat rajza, a bordaprofilok és zárókövek. Lehet, hogy Károly Róbert (1309–1342) kegyelt nógrádi uraságai, a Forgáchok és a Verebiek ugyanannak az építőműhelynek a mestereit bízták meg az építéssel.
Mindkét templom torony nélküli, az ógácsi szentélye közelében azonban ott áll a történelmi Magyarország egyik legrégibb fa harangtornya. 1673-ban készíttette a török által elhurcolt Makfalvy János várgondnok hálából, hogy hét évvel azelőtt megszabadult a rabságból. Árkádos-mellvédes, reneszánsz jellegű, ácsolt erkélye fölött zsindelyfedésű toronysisak díszeleg, ennek fémgombjában lelték meg az alapítólevelet az 1800-as évek végén.

https://mno.hu/migr_1834/ogacs-oreg-temploma-573741

12►

A mai Divény Várhegy területén már a 9. században erődített avar-szláv település állt, mely a 11. századig állt fenn.

Divény várát a Losonciak ősei építették a 13. század végén, 1329-ben említik először. 1559-ben megerősítették, de 1575-ben mégis elfoglalta a török. 1593-ban Fülek visszafoglalása után a Balassáké lett. 1602-ben ismét erősítését határozták el. 1605-ben Bocskai foglalta el. 1666-ban a Wesselényi Ferenc nádor serege bevette és urát Balassa Imrét börtönbe vetette. Balassát 1667 júniusában kiengedték rabságából, azonban divényi várába nem költözhetett vissza, mert oda császári őrséget helyeztek. Viszont engedélyezték neki, hogy a várhegy alatt építsen magának egy új várkastélyt. A várkastély 1670-re el is készült. Mivel Balassa Imre továbbra is folytatta garázda, fosztogató életvitelét, sőt a hegy tetején épült várát is visszafoglalta csellel, 1679- ben a Strassaldo és Leslie hadvezérek által vezetett császári sereg ismét megostromolta, elfoglalta, majd felrobbantotta, azóta rom.

A várrom megközelíthető Divény községéből, ahonnan egy ösvény vezet a nevezetességig.

https://www.travelguide.sk/hun/turisztikai-erdekessegek/hrad-divin_292_1.html

12►

Néhány éve Eperjesen jártunk és akkor a fő attrakció – a keresett fotótéma a pártázatos házak sora és a Rákóczi ház volt.
Sétánk közben készült pár felvétel a belváros jelentősebb templomairól- sajnos ma a Felvidéken a legtöbbbbb templom belső hangulatát nehéz rögzíteni – mert zárva tartják vagy éppen “szlovák barátaink”
kegyetlen erőszakossággal tiltják a fotózást főleg, a magyarok számára.

Eperjesi templomok: talán a leghíresebb legismertebb legértékesebb építészeti emlék a középkori Szent Miklós templom.
( A rossssz fényviszonyok, a szürke- párás időjárás…. és a fotós figyelmetlensége – az első képsorozat részleteinek homályossága- nagy hiba – elnézést érte.)

Bagyinszki Zoltán

12►

Az egykori jezsuita, ma premontrei Szentháromság-templomot Báthory Zsófia adományából I. Lipót császár építette 1671-1681- ben, Kőrösi Márk esztergomi kanonok, Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuita atyák Bethlen Gábor felkelése idején bekövetkezett, 1619. szeptember 6-i vértanúhalálának helyén.

A templom faragott kövekből megalkotott kéttornyos épülete reneszánsz stílusú. Homlokzatát két kagylós záródású fülke, valamint gyümölcsreliefes füzérdísz ékesíti. A kapu felett a Báthoryak és a Rákócziak egyesített fejedelmi címere látható.

A templom nagyszerű belső térhatása viszont már a nemes esztétikával létrehozott barokk architektúrának köszönhető. A szentély zárófala egyenes, de a neves festő, Schrött Erazmus olyan plasztikusan boltívesre festette ki, hogy szinte megtévesztő. Nagyon értékes a főoltár tabernákulumán álló, elefántcsontból faragott feszület.

A remekművek kategóriájába tartozik az epitáfium, mely a szentély északi falán I. Rákóczi Ferenc halálának állít emléket. A hársfából faragott emléktábla tetején fejedelem koronás alakja látható, belső mezején a Rákócziak címere. A tábla szélén hadi jelvények és felszerelések reliefjei. A címert övező keret latin körirata magyarul: „Rákóczi Ferenc úr Őfensége, Isten kegyelméből Erdély választott fejedelme, a magyarországi Részek (Partium) ura, a székelyek ispánja, Sáros vármegye örökös főispánja és örökös grófja, jámbor halállal múlt ki az Úr 1676. esztendejében júlis 8-án, életének 31. évében.“
1681. március 16-án a fejedelem édesanyját, Báthory Zsófiát is ennek a templomnak a kriptájába temették, mint ahogy a Rákóczi-család harmadik tagját, Rákóczi Julianna kisfiát, Aspermont János grófot is.

A templommal összeépült a premontreiek konventje és főgimnáziuma. A konvent egykor királyi ház (domusregia) volt, majd 1554-től a felső-magyarországi főkapitányok székhelye. Fejedelmi udvarával lakott Bocskay István, Bethlen Gábor és I. Rákóczy György is. Aztán jezsuita iskola lett, majd 1657-től a falai között működött a Kisdy Benedek egri püspök és jászói prépost által alapított egyetem, melyet nyomdájával együtt a jezsuiták vezettek. Ez az oktatási intézmény 1776-tól Királyi Akadémia (AcademiaRegia) néven a budai egyetem fiókintézete lett, jogi és bölcsészettudományi karokkal. A Bach-korszakban jogakadémiává fokozták le, s az maradt 1921-ig, amikortól Csehszlovákia már nem tartott igényt erre az intézményre.

1787-ben, amikor az itt lakó Baróti Szabó Dávid költő, paptanárt meglátogatta Kazinczy Ferenc és Batsányi János, kipattant a fejükből az ötlet, hogy megalakítják a Kassai Magyar Társaságot. Az együttműködés gyümölcse az lett, hogy egy évvel később már el is indították az első magyar nyelvű irodalmi lapot, a Magyar Museumot (1788-1792).

A rendház homlokzati falán öt emléktábla van.
Az egyik az egyetemnek állít emléket, melyet I. Leopold aranybullája is megerősített. Alfonz Groma és P. Merjavýalkotását 1978-ban leplezték le.
A vallási villongások következtében 1619-ben vértanúhalált szenvedett, azóta szentté avatott három papnak állít emléket Szabó Ottó bronz domborműve, melyet 1995-ben, II. János Pál pápa kassai látogatása idején helyeztek ide.
Jonáš Záborskýszlovák író, tanár 1849-5O-ben tanított a Kassai Egyetemen. 1926-ban ennek állítottak emléket JozefPospíšil márványszobrával.
Baróti Szabó Dávid költő paptanárnak a Csemadok állított emléket Bartusz György emléktáblájával, amelyet 1995-ben avattak fel.
2004-ben Bocskai István emléktáblája is felkerült az épület falára. A Győrfi Lajos szobrászművész alkotta domborművet a Bocskai-féle felkelés 400. évfordulója alkalmából rendezett kassai konferencia keretében leplezték le.

http://amikassa.sk/2014/06/18/a-premontreiek-temploma-es-rendhaza/

fotó és photoshop : Németh Imre, Polgár Csilla  és Bagyinszki Zoltán
Németh Imre felvidéki reneszánsz és barokk, régi zene énekművész helyezi el Somorján kérésünkre a Bagyinszki család és Luca unokánk nevében a tisztelet virágait. Köszönjük Imrének az emlékezést.

550 éve látogatott a városba a magyar uralkodó.

A városháza előtt felállított szobor kulturális műsorral kísért ünnepélyes leleplezésén több százan vettek részt, köztük Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete, a felvidéki magyarság politikai érdekképviseletének vezetői, valamint a történelmi egyházak és civil szervezetek képviselői is.
A Mathias rex feliratú kőtalapzaton elhelyezett bronz mellszobrot, amely fiatal korában ábrázolja a magyar uralkodót, Lebó Ferenc győri szobrászművész készítette. A szobrot a helyi önkormányzat állíttatta és finanszírozta.

24.hu – 2016. 11. 13. 18:10

Egykori, még diapozitívról készült képsorozat!

A Mária Valéria híd az esztergomi Prímás-szigetet és a szlovákiai Párkányt köti össze a Dunán. Az itt élők sokáig Csonka hídnak nevezték. A Mária Valéria nevet I. József lányáról, a főhercegnőről kapta.

1918-ig az átkeléskor vámot kellett fizetni. A II. világháborúban a németek felrobbantották a hidat. Az újjáépítése sokáig, fél évszázadig nem kezdődött meg, míg a 80-as években létrejött a Hídbizottság, akik kemény munkával Phare támogatásból végül elérték, hogy 99-ben megszülessen a kormányközi megállapodás a híd újjáépítéséről. A Párkányi, vagy Mária Valéria híd 2001 óta köti össze a Duna két oldalán elterülő két várost, Esztergomot és Párkányt.

Forrás: Wikipedia