Kategória Archívum: Felvidék

Oroszvári Zichy kastély

Felvidék

Kastélyát 1841 és 1844 között gróf Zichy Emánuel építtette. 1872-ben Hugo Henckel vásárolta meg. 1876-ban a település alsó része leégett. 1906-ban a kastélyt gróf Lónyay Elemér vásárolta meg. Neve arra utal, hogy Árpád-kori várát orosz határőrnépek védték, melyeket Taksony fejedelem telepített ide. A település területén a bronzkorban a wieselburgi kultúra települése állt. Területén a római korban egy Gerulata nevű település állt. E vidéket a honfoglalás után orosz határőrnépek védték, melyeket Taksony fejedelem telepített ide, valószínűleg egykori várát is ő építtette 947 és 970 között. A várnak már nyoma sincs, mivel 1271-ben Ottokár cseh király leromboltatta. A 14. században bukkan fel német neve először “Kerselburch” alakban. 1410-ban “Orozwar” néven említik. A 16. században a török elöl menekülő horvátok telepedtek le itt, majd németek és magyarok érkeztek. 1646-ban Zichy István birtoka lett.
1910-ben 1802, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Trianon után is Magyarország része maradt. A település 1947-ben a párizsi békeszerződés értelmében került az akkori Csehszlovákiához, addig Moson vármegye Rajkai járásához tartozott. A II. világháború után itt nyitották meg Csehszlovákia első magyar tanítási nyelvű alapiskoláját, amely a hatvanas években beolvadt a helyi szlovák iskolába. Ezt követően az oroszvári magyar gyerekek a pozsony-belvárosi Duna utcai iskolában tanultak, de a kilencvenes évek kezdetétől már nem jár oroszvári gyerek magyar iskolába.

http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=2157

Megy- ment a vita az OROSZVÁRI ZICHY KASTÉLYRÓL a SZÉP MAGYAR ÉPÜLETRŐL amely a Pannonhalmi Apátságot illetné meg a magyar és belga hercegi pár ajándékaként….. jogtalanság és lélekbánat mert szép és hatalmas az oroszvári határ menti romantikus műemlék – hófehér, az angol windsori kastély volt a mintája , U alaprajzú épületről van szó. Az 1800-aas évek közepén épült, 1844-ben készült el, Franz Beer tervei szerint neogótikus stílben. Természetesen gyönyörű és változatos angolpark tartozott hozzá, mint rendesen minden főúri rezidenciához. A parkban hasonló stílusú Szent Vid kápolna épült. A rekonstrukció talán folyamatban van.
Érdemes megállni és megpróbálni a bejutást, a belsők megtekintését kieszközölni, mert valódi szépségek, gazdag díszített enteriőrök, csúcsíves nyílászárók a jutalom.
(a lépcsőház, a díszterem , a freskók, a festmények, falfestések, fafaragások … nem tudom, sajnos ide még nekem sem sikerült bemenni pedig márt 4 alkalommal próbálkoztam, de nem adom fel). Több alkalommal volt borús időm a kerítés tövében, amit most fekete fehér fotókkal demonstrálok.
Kedves honfitársam ha Bécs felé autózol, vagy Pozsonyba készülsz egy kitérő igazán megéri hiszen az egyik leg leg magyar főúri lak az, ami a kerítés mögötti parkban látható.

Bagyinszki Zoltán

Felvidéki kastélyok, paloták

Felvidék

TISZTELT LÁTOGATÓK !
FELVIDÉKI KASTÉLYOK, PALOTÁK

SOK SZÉP ÉS JÓ ÁLLAPOTÚ TÖRTÉNELMI ÉPÍTMÉNY LÁTHATÓ A LEGÚJABB FELVIDÉKI KÉPI KASTÉLYTÚRÁM KERETÉBEN.
A VÁRAK ÉS A A KASTÉLYOK SOROZATOK KÉPEIHEZ CSAK A TELEPÜLÉSEK NEVEIT JELÖLTEM, TUDATOSAN.
NINCS TÖBB INFORMÁCIÓ, KICSIT TÖBB KÉPI BARANGOLÁST – INFORMÁLÓDÁST JAVASLOK, KÉSZTETEK HA….
KÉREM- JAVASLOM AZ INTERNET SEGÍTSÉGÉVEL A KÉPEKHEZ RENDELT INFORMÁCIÓKAT KERESSÉK MEG, KINEK TÖBB- KINEK KEVESEBB SZÜKSÉGES.
A LEGTÖBBRŐL ITT A HONLAPON IS TOVÁBBI KÉPEK SZÖVEGEK OLVASHATÓAK, KÜLÖN KÜLÖN IS.
A FELVIDÉK TALÁN A LEGGAZDAGABB, VONZÓ TÖRTÉNELMI MAGYAR EMLÉKEKBEN, JÓ UTAT HOZZÁ.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Felvidéki várak

Felvidék

Gimesi képek, ahol a Gimes zenekar megalakult

Felvidék

Nyitrától 14 km-re, északkeletre található. A Tribecs délkeleti lejtői, valamint a Zsitva-menti dombság határolják. A község a Gímes-patak völgyében fekszik.

1226-ban II. András király a birtokot a Hont-Pázmány nemzetség Nyitra megyei ágához tartozó Ivánkának adja. (F.III-2.93.) Várát Ivánka fia, a Hontpázmány nembeli András koronaőr (1247), főtárnok-mester (1249), a Forgách család őse (ki az 1241-es sajómezei Muhi csatában a menekülő királynak saját lovát átengedte) építtette 1265 táján, a Nyitra és Bars közötti út ellenőrzésére. 1273-ban András és fiai hősiesen megvédték a várat II. Ottokár cseh király ostromától, így a vár a Hont-Pázmány (Hunt-Paznan) nemzetség birtokában maradt. 1295-ben a települést két faluként (Alsó- és Felső-Gímes) említik, melyeket egy erdő választott el egymástól. A szőlőtermesztésnek ekkor már több évszázados hagyományai voltak a vidéken.[forrás?] 1303 után ezt a területet is Csák Máté szerezte meg, akinek Detre nevű megbízottja igazgatta az uradalmat és csak halála után, 1321-ben került királyi kézre a vár.[forrás?] A település 1350-ben piactartási jogot kapott, 1356-tól királynéi birtok. 1386-ban Mária királynő örök adományul Forgách Balázsnak és rokonainak adta. 1430-ban a Forgáchok lecsapoltatták a falu alatti mocsarat és a várat kibővítették.
Az első török támadás 1530-ban érte a települést, amely egy 1570-es feljegyzés szerint már a töröknek fizetett adót. 1576-ban a török mégis megtámadta a falut és a várat is felgyújtotta. 1610-ben lakói fellázadtak az adózási terhek ellen. A Forgáchok 1613-ban kijavíttatták a sérült várat, melynek Nyitra eleste után lett komolyabb szerepe, a 17. század elején épültek külső védművei. 1663-ban Nyitra várának eleste után a török ismét felégette a falut, melynek lakói ezután újra a töröknek adóztak. 1715-ben szőlőkert és 18 adózó háztartás volt a községben. 1722-ben felépült a község temploma. 1726-ban vásártartási jogot kapott a község. 1752-ben 80 család lakta. 1787-ben 138 házában 1023 lakos élt.
A várat 1712-ben és 1755-ben is újjáépítették a Forgáchok és a várban barokk kápolnát alakítottak ki. 1885-ig használták illetve lakták a várat, de mivel nem felelt meg a kor követelményeinek és az átalakítás hatalmas összeget emésztett volna fel, így végleg a faluban álló 18. századi barokk kastélyba költöztek. A vár elhanyagolt állapotba került és pusztulásnak indult.
1828-ban 134 háza volt 939 lakossal. 1833-ban Forgách Károly cukorgyárat alapított itt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bajmóc – művészi Pálffy kandallók

Felvidék

Nagyszombat – Szent Miklós templom

Felvidék

Nagyszombatban a Szent Miklós téren egy 14. századi román templom helyén (a legősibb településhelyen) áll a híres gótikus örökség – a plébánusi Szent Miklós Bazilika. Az esztergomi érsek székesegyházi temploma volt 1543 és 1820 között.
A Szent Miklós Bazilika egy háromhajós bazilika, későgótikus stílusban épült ún. dunántúli stílusban. Az építmény 60 m hosszú, 31 m széles, főhajója 18 m magas, presbitériumával kelet felé irányul.
A templom eredeti tiszta gótikus jellegét 1618 és 1630 között veszítette el, amikor Pázmány Péter bíboros a gótikus háromhajós templom bővítését szorgalmazta, mégpedig oldalsó barokk kápolnákat, talaj-, pad- és szószékcserét javasolt. Végül ugyanebben az időben megépült a barokk kórus és az orgona, néhány új oltár és megváltozott a templom külső sziluettje is.
Később 1739 és 1741 között az északi részt nyolcsarkas barokk kápolnával egészítették ki, amelyben a „kegyelmes nagyszombati Szűz Máriaként“ ismert áldó Szűz Mária képe látható.
A Szent Miklós Bazilika nemcsak plébániatemplom, hanem a város vallási-kulturális életének központja is. Ismertségét az évente augusztus és szeptember fordulóján megrendezésre kerülő Nagyszombati Orgona Napok nemzetközi fesztiválnak is köszönheti.

http://slovakia.travel/hu/szent-miklos-bazilika-nagyszombat

 

Nagyszombat – Egyetemi templom 2017 július

Felvidék

Nagyszombat legértékesebb történelmi műemlékei közé az első nagyobb jelentőségű korabarokk Keresztelő Szent János székesegyház épülete tartozik.
Az olasz származású P. Spazzo az egyetemi épületek egységének részeként építette. A még befejezetlen templomot 1637-ben szentelték fel. Az egyhajós, két toronnyal rendelkező székesegyház nyugati fekvésű, 61 m hosszú és 28 m széles. A főkapu fölött az üldögélő angyalkákat ábrázoló csúcs és az Esterházyak kőpajzsa található.
A székesegyház belsejében található egyedi festmények szépségükkel és színességükkel minden látogatót képesek elvarázsolni. Az egész belső rész legnagyobb ékessége a kolosszális egész fa főoltár, melyet 1637 és 1640 között fejeztek be, s melynek megvalósításán a bécsi B. Knilling és V. Knothov mestereken kívül a nagyszombati V. Stadler és a cíferi Ferdinand mester is közreműködött. A 20,3 m hosszú és 14,8 m széles oltár a maga nemében az egyik legnagyobbnak számít Európában.
A látogatók figyelmét a festészeti és stukkói díszítés kelti fel. A gazdag díszítésfőleg olasz mesterek műve.
Az egyetemi templom 1977 óta a pozsonyi-nagyszombati hercegprímárság érseki székesegyháza. Létezésének fontos határkövét II. János Pál pápa 2003-as látogatása jelentette.

http://slovakia.travel/hu/keresztelo-szent-janos-szekesegyhaz-nagyszombat

Nyitrai vár

Felvidék

A régi városközpontban található látványos 200 m feletti magasságú MÉSZKŐ várdomb, az egyik legszebb a Felvidéken. Lassú emelkedőn, a régi műemlék épületek között kellemes séta keretében történik az 1000 éves műemlék megközelítése. A fekvése, e hadászati építménynek igazi fotótéma: hátulról a meredek zöldövezet a sziluettel, elölről a hatalmas vörös tégla bástyák látványa ragadja meg az embert. A várbelsőt uralja a gótikus székesegyház és a püspöki palota. A bejutás a várba nem lehetett könnyű a régi történelmi időkben sem, hatalmas többlépcsős biztonsági rendszer- óriási kapuk védték a vár lakóit a külső támadókkal szemben..  A török időkben is fontos szerepet játszott a nyitrai vár , amit sajnos sikerült is mégis sikerült az 1660 as években elfoglalniuk. / de csak rövid időre.
Az olasz bástyákról remek panoráma kilátásban gyönyörködhetünk, a várárok kiállításoknak és filmvetítéseknek biztosít helyet. A vár kútja elengedhetetlen látnivaló a Vazul torony előtt. A kút fölé emelt kovácsoltvas munka is csodálatra méltó.Egyébként az egész épületegyüttes nagyon igényes kivitelében került ismét a turisták birtokába.
A sok 100 éven át formálódott védelmi rendszer belsejében kazamaták is találhatóak. Az egyikben érdekes történelmi- egyházi i témájú kiállítás látható – amely a várudvarról közelíthető meg. Azért a legszebb és legrészletesebb nézőpont a madarak számára adatott meg, repüljünk velük legalább a képzelet szárnyán.

Bagyinszki Zoltán

A 11. században építették. Néhány építészeti egységből áll. Magva a székesegyház a szomszédos püspöki rezidenciával.
A katedrális legrégibb megmaradt része a román Szt. Emerám templom, melynek keletkezését a 11. és a 12. századba teszik. A 13. század második felében keletkezett tűzvész után átépítették és Trencséni Csák Máté katonasága általi lerombolása után 1317-ben hozzácsatolták a gótikus templom új épületéhez. Azóta mint káptalan ún. megbízható helyéül és később mint a székesegyház kincsének kincseskamrája szolgált. Ma a Felső és az Alsó templommal a vár legértékesebb objektumát – a püspöki székesegyházat – képezi.
Az eredetileg gótikus Felső templomot az 1333. – 1335-ös években építették. Három évszázaddal később hozzákapcsolták az Alsó templomot, amellyel széles lépcsőzet köti össze. Mai külsejét a székesegyház az 1710. – 1736-os években szerezte, ebből az időből származik a belső terek berendezése is. Egyik legértékesebb műemléke a D. Volter festménye alapján J. Pernegger osztrák szobrász által készített Jézust leveszik a keresztről c. motívummal ellátott főoltár az Alsó templomban.
A püspöki székesegyház mellett álló, eredetileg gótikus püspöki palota szintén a 18. század első felében szerzett későbarokk külsőt.

http://slovakia.travel/hu/nyitra-vara

Brogyán – Brogyáni kastély

Felvidék

A védőbástyákkal és tornyokkal díszített reneszánsz kastély eredetileg a Forgách család tulajdona volt, majd más családok birtokolták. A kastély 1844-ben Gustav Vogel von Friesenhof tulajdonába került, akinek első felesége Puskin feleségének unokahúga volt, második felesége pedig Puskin húga.
A kastélyt a településen tábla jelöli, így könnyen megtalálható. Parkolni a szemközti templom előtt ingyenesen tudunk. A parkba besétálhatunk. A kastélyban Puskin Múzeum működik.

http://varakutjan.gportal.hu/gindex.php?pg=35055743

Galánta – Eszterházy kastély

Felvidék

Galánta városa Szlovákia dél-nyugati részén, a Dunamenti-alföld közepén helyezkedik el. Pozsonytól, a Szlovák Köztársaság fővárosától 50 km-es távolságban keletre fekszik. A város közigazgatási területének keleti szélén folyik a Vág. A legrégebbi írásos emlék a városról az 1237-1240-es évekből származik. Galánta vásárjoggal rendelkező földesúri kisvárosként fejlődött. A város történelmében jelentős szerepet játszott az Esterházy-család, amely hosszú évekig hatott Galánta életére. Az Esterházyak több épületet építettek fel a városban. A legjelentősebbek közé tartozik a neogótikus kastély, amely eredetileg 1633-ból származó, megerősített reneszánsz objektum volt. 1736-ban barokk-stílusban került átépítésre. A mai neogótikus alakját 1861-ben kapta.
A mai neogótikus kastélyt 1633-ban Esterházy Dániel és Pál építtették fel a család első erőteljes hatalmi fellendülése és gazdasági virágzása idején. A család következő tagja, Imre, aki nyitrai püspök volt, 1736-ban barokk-stílusban átépíttette az épületet. Ebből az átépítésből fennmaradtak a márványkandallók az emeleten. A kastély jelenlegi formája az 1861-es radikális átépítés eredménye, ami a romantikus angol gótika szellemében történt. A kastélyt egy természetes tájjellegű park veszi körül, melynek kimértségével az épület homlokzatainak gazdag díszítése áll kontrasztban. A kastély egy U alaprajzon felépített monumentális építmény. Oldalszárnyak zárják körbe az udvarteret. A középső rész kétszintes, az oldalsó gazdasági épületek egyszintesek, ezek az eredeti reneszánsz megerősítés helyén találhatók. A főépület középső részében van a reprezentációs lépcsőház, amely az első emelet ünnepi termeibe vezet. A lábazatok gazdagon tagoltak az angol gótika stílusában. A beltérben a művakolatos boltozatok szintén a gótikát másolják.

http://hu.nkga.sk/tortenet