Kategória Archívum: Erdély – Partium
Sárközújlak – báró Vécsey kastély / üres elhagyatott, pusztuló barokk műemlék.
Sárközújlak barokkos kastélyát 1760-1764 között építette Vécsey István (1764-1802) császári királyi altábornagy. A négyzet alaprajzú, belső udvaros épület kétszintes volt faszobrok díszítették az utolsó emeletet, amelyek azonban tönkrementek egy 1823-ban keletkezett tűzvész alkalmával, s utóbb a kastélyt úgy fedték be, hogy nem építették újjá az emeletet. A főbejárat fölött a Vécsey család címre látható. A kastély a vidéki rezidenciájuk volt. A sárközújlaki kastélyt 1894-ben parkettázták és krakkói cserépkályhákkal látták el. A XX. század végéig fiúágon öröklődik, majd amikor 1898-ban Vécsey Paulina házasságra lép Sztáray Sándorral és a csehszlovákiai Nagymihályra, azaz Mihalovcénre költözik. A sárközi uradalom jelentős területeket veszített el a földbirtokreformkor 1923-ban. Ez következménnyel is járt, mert hogy a cselédek egy részét el kellett bocsátani, mert a megmaradt birtok képtelen volt az eddigi alkalmazottak eltartására. A birtokcsonkítások lehangolták a bárót, aki 58 éves korában, 1924.-ben meghalt. Vécsey Józsefnek egyik fia sem nősült meg, ami a szatmári Vécseyek magszakadásához vezetett. Vécsey László sárközi uradalmának megmaradt részét keresztfia, Sztáray Mihály örökölte, ugyanakkor az 5 gyerek közül csak Vécsey Eszter marad a kastély lakója.
A kastély Sztáray bírtok lesz. A II. világháború után a kastély a szovjet hadsereg vezérkarának adott otthont. Az idős Vécsey Eszter bárónő a kastély elhagyására kényszerült. Sztáray Mihály gróf azonban nem várta meg a szovjet katonákat.Sofőrje fuvarozta őt feleségével és kisfiával együtt az osztrák-olasz határig. Eszter bárónő nem volt képes elhagyni az otthonának tekintett Sárközt, pedig a kastélyba sosem térhetett már vissza. Szobalánya, Csuka Miklósné született Báncsi Julianna fogadta be egykori úrnőjét.A Vécsey-kastélynak belső bútorzatát széthordták, majd az üresen álló épületét egyszer raktárnak, aztán 1948-tól az Állami Gazdasági Vállalat székelt, 1962-től a Mezőgazdasági Kísérleti Állomás, majd árva gyermekek üdültetésére használták. 1999 óta üresen áll. Papíron még a Román Állam tulajdona, és a hajdani Táborigazgatóság, a jelenlegi Sport és Ifjúsági Igazgatóság használatában áll. Sztáray család pedig pereli az épületet, no és a birtokot. A táborigazgatóságnak előbb pénze nem volt, de a per miatt már érdeke sincs, hogy egy cserepet is kicseréljen. Így a jelenlegi örökös, Sztáray Mihály harcol az ingatlan visszaszerzéséért. És míg az örökös a törvényszék termeit járja, a csatornából kiömlő víz a falakat mossa, a hívatlan vendégek viszik, még ami vihető, jelen pillanatban az épületnek nincsenek ablakai és hamarosan a tető is javításra szorul.
Bethlen Gábor az egyik legnagyobb magyar és legkiválóbb államférfi volt.
Tisztelgő emlékezés a szülőhelyéről, Marosillyén a szülőháza fotóival és a közelmúltban a Gyulafehérvári székesegyházban fotózott emléktáblájával -sajnos a középkori reneszánsz síremlékét feldúlták a törökök és kifosztották, tönkretették, megsemmisítették.
Itt a fejedelemsége központjában szobrot is avattak a közelmúltban számára. Rekonstruálják a fejedelmi palotát is.
A Magyar Országgyűlés 2015 novemberében a születése és halálának napját november 15-ét a magyar szórvány napjává nyilvánította.
2022. november 15.
Bagyinszki Zoltán
Kolozsvár – a Mindenszentek / halottak napja a Házsongárdi temetőben 2022.
Tisztelgő válogatás egy szép Házsongárdi anyaggal, de nem a teljesség igényével – mivel hatalmas a világhírű, középkori múltú temető térben és időben is.
sok ismert érdekesség, szobrok műalkotások, nagy nevek – családok és ismeretlen polgárok, szépséges temetői csendéletekkel, családi kriptákkal – és itt ott román elhunytakkal is – sajnos ez már nem a magyar ősi- hősi panteon Kolozsváron.
Azért igazi élmény volt MINDIG itt a csendben a hatalmas fák között sétálgatni, keresni a hőseinket, a nagy személyiségeinket, politikusokat, művészeket, tudósokat, az erdélyi magyar polgárokat. A közelmúltban fedeztem fel a rekonstruált Iktári Bethlen kriptát (1-5 fotó) – hátul a magaslaton – közel a polihisztor Brassai síremlékéhez.
Majd egy szolid válogatás következik a temetőkertből.
Csak néhány ismert név: Kós K., Jósika, Dsida, Apor, Brassai, Gr. Bethlen, Gr. Bánffy, Gr. Teleki, Gr. Mikó – Gr. Rhédei stb. Tisztelettel köszöntjük Őket!
Emlékezve, jelképesen meggyújtva egy gyertya lángját.
Bagyinszki Zoltán
Válaszút – Bánffy kastély rekonstrukció 2022. szeptember-október
Tisztelet a FA anyag számára !
Nekem Árpááááááád a szerény és kiváló szakember-az”asztaloskirály”. Jártam 2 alkalommal a megújuló rezidenciában és remélem a kastély avató, átadó ünnepségén is ott lehetek.
Amit köszönök Györgyinek és R. Árpádnak. Láthattam, láttam a munkájukat a válaszúti “nem romantikus-tábort” ahogyan a fiatalokkal dolgozik,sikeresen segíti őket a munkában.
Gondoltam Én a magam módján segítek, tisztelve Őket és az alkotó egykori valódi mestert báró Bánffy Ádámot – hogy művei és a kastélya újra eredeti pompájában legyen megtekinthető látogatható Válaszúton (Kolozsvártól É-ra a közeli településen) a magyar turisták örömére.
A fotók bemutatják a fa valódi szépségét, a csodálatos átalakulást, a román kommunizmus rombolása, pusztítása után. További munkasikereket kívánok számukra – szerintem is érdemes közreműködni a szépséges feladat megvalósításában.
Bagyinszki Zoltán
Elherdált Örökségünk meglepett. FONTOS KÖZLEMÉNY A válaszúti, Rostás Árpád vezette szaktáborokkal kapcsolatban
Elherdált Örökségünk bizakodó.július 25., 20:26 · INGYENES ASZTALOS – RESTAURÁLÁS – FASZOBRÁSZAT szaktáborok Rostás Árpád, Magyar Örökség- és Pro Architectura- díjas restaurátor, műbútorasztalos vezetésével A szaktáborok helye: Válaszút, Bánffy-Kastély NOVEMBER végéig, TART A RESTAURÁLÁS ! ASZTALOS – RESTAURÁLÁS – FASZOBRÁSZAT műhelyekben Szállás és napi 3 étkezés #INGYEN biztosított Válaszúton a Kallos Alapítványnál! Ha van olyan, akinek az útiköltség is gondot okoz, de nagyon szeretne részt venni a szaktáborban, az lépjen kapcsolatba velem. VÉGZETTSÉG, ELŐKÉPZETTSÉG NEM FELTÉTEL A helyszín építési terület, így elsősorban 16 év feletti gyerekeknek és felnőtteknek javasoljuk! A kastélyról bővebben: https://elherdaltorokseg.blog.hu/…/banffy_kastely… Jelentkezés: Árpád Rostás-nál +36 30/355 75 93 Köszönjük a fotókat kedves barátunknak Bagyinszki Zoltán “kastélyász”-nak, és Árpád-nak is, hogy folyamatosan követhetjük a felújítási munkákat!
a szaktábor nem kirándulós tábor! Itt #dolgozni kell, napi 8 órát. Akinek ezen felül marad energiája az ÖNÁLLÓAN elmehet erdélyi nevezetességeket nézni. A résztvevőknek NEM JÁR FIZETÉS azért a munkáért, amit az 1 hét alatt végeznek A résztvevők nem kap nak bizonyítványt, oklevelet, kreditet stb. Ez egy szakmai tábor. A résztvevők építési területen dolgoznak, Árpád felügyeletével és utasításai szerint. A résztvevők a kastély fa elemeinek restaurálásán dolgoznak, tehát a meglévő elemekkel dolgoznak, nem készítenek új dolgokat. Előképzettség nem feltétel. Nők és férfiak is jelentkezhetnek. Az alsó korhatár 16 év, felső korhatár nincsen A tábor résztvevőinek TILOS a drog, alkohol fogyasztás és a csúnya beszéd! A tábor nem romantikus, “szerelmi fészek” (Árpád szavaival élve) A fentiek megsértése azonnali kizárással jár!#Megjegyzés: egy kicsit megdöbbentünk azon, hogy mindezt le kell írnunk, de legyetek szívesek ezt is osztani, hogy minden érdeklődőhöz eljusson.Köszönjük!
Rostás Árpád, “asztalos-király”.
Az Egresi Ciszterci kolostor története 1179–1500 között a régészeti kutatás szempontjából
A Bánsági Nemzeti Múzeum szeptember 15-október 9 között a látogatók elé tárta egy időszakos kiállítás keretén belül az egykori egresi ciszterci kolostor pompáját. A Temes megyei Nagyszentpéter (Sânpetru Mare) községhez tartozó Egresben (Igriș) található monostor maradványa az egyik legjelentősebb középkori régészeti lelő-helyként kell számon tartani. Az egresi kolostor a középkori Magyar Királyság egyik jelentős középkori vallási létesítménye, ahol az írott források szerint II. András királyt (1205-1235) és feleségét, Courtenay Jolántát örök nyugalomra helyezték.
A kiállítás a Bánáti Nemzeti Múzeum régészei és a budapesti „Pázmány Péter” Katolikus Egyetem Régészeti Intézetének munkatársai és hallgatói által, valamint más romániai felsőoktatási intézmények régész munkatársaival (a bukaresti Román Aka-démia „Vasile Pârvan” Régészeti Intézete, a Zilah Megyei Történelmi és Művészeti Múzeum) együttműködve a 2016-2017 és 2019-2021 között dr. Daniela Tănase és dr. Major Balázs vezetésével végzett szisztematikus régészeti kutatásokat mutatja be. A kiállítás régészeti leletek és képek segítségével mutatja be a kolostor történetének főbb mozzanatait, különös tekintettel a 13. századra, virágkorára, de bemutatja a felhagyás utáni időszakot is, amikor néhány évig erődítményként működött. Az egresi régészeti kutatások során talált, a kolostori élet különböző aspektusaira utaló tárgyak kerültek bemutatásra. Ezek közül megemlítjük a templom építészeti töredékeit: ablak- és ajtókereteket, boltozati záró kőtöredékeket és bordákat, oszlopokat, oszlopfőket, talapzatokat, valamint a kolostori építményt szépítő egyéb díszítőelemeket. A királyi szarkofágokból származó vörös márványból faragott, emberi alakokat ábrázoló töredékek is a látogatók szeme elé tárultak. Ezekhez járulnak még a kutatott sírok mellékleteiként előkerülő fém- és csonttárgyak (gyűrűk, kapcsok, övcsatok, gombok), valamint az 1241-es tatár invázióval összefüggő gödör, amelyben emberi csontváztöredékek, valamint különféle kerámia- és fémdarabok kerültek elhelyezésre.
A régészeti kutatások jövőre is folytatódnak.
Kopeczny Zsuzsanna
Aradi Szabadság-szobor – Partium
Aradi vértanúk összefoglaló néven őrzi a magyar nemzet emlékezete az 1848–49-es szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiket 1849. október 6-án Aradon végeztek ki.
* Aulich Lajos honvéd tábornok (1793–1849)
* Damjanich János honvéd tábornok (1804–1849)
* Dessewffy Arisztid gróf, honvéd tábornok (1802–1849)
* Kiss Ernő honvéd altábornagy (1799–1849)
* Knezić Károly honvéd tábornok (1808–1849)
* Láhner György honvéd tábornok (1795–1849)
* Lázár Vilmos honvéd ezredes (1815–1849)
* Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok (1819–1849)
* Nagysándor József honvéd tábornok (1804–1849)
* Poeltenberg Ernő lovag, honvéd tábornok (1813–1849)
* Schweidel József honvéd tábornok (1796–1849)
* Török Ignác honvéd tábornok (1795–1849)
* Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok (1807-1849)
1871-ben az Aradi Honvédegylet felállított egy terméskőből készült emlékoszlopot a vár alatti zsigmondházi mezőn, a kivégzés helyszínén, majd később, 1873-ban a város sétaterén Aradi Zsigmond alkotását, amelyet az 1849-ben elesett hősök síremlékének szántak. 1881-ben közadakozásból az emlékoszlopot egy obeliszkre cserélték; ez Budapesten Jablonszky Vince műtermében készült.
Zala György 1885. október 6-án, a vértanúk halálának napján kezdte el a munkát. Először az Ébredő szabadság alakja készült el 1886 tavaszán, ezt a Harckészség és az Áldozatkészség követte 1887 nyarán. A végére maradt a Haldokló harcos, illetve a csoport főalakja, a Hungária.
Az emlékművet 1925-ben eltávolították és az aradi várban őrizték.
2004-ben a szobrot ismét felállították a román-magyar megbékélésnek szentelendő emlékparkban. A szobor leleplezése az új helyen 2004. április 25-én történt, román és magyar hivatalos személyek jelenlétében.
Forrás: wikipédia
Szék – Református templom
Szék legértékesebb és egyben leglátványosabb műemléképülete kétségkívül a református templom. A templom építését az 1241-es tatárjárás után kezdték el, természetesen eredetileg katolikus templomnak épült. Építészeti stílusa a kerci cisztercita alapítású templomot idézi. A széki református templom három hajós gótikus stílusú templom, melyet 1470-ben Mátyás király a Szentlélekről nevezett el. A templom falait eredetileg mindenhol freskók díszítették melyek olasz mesterek munkájára utalnak, ám az is elképzelhető, hogy magyar mesterek készítették. A freskók egy része még ma is látható. A templomot 1432-ben bővítették, 1770-ben pedig kazettás mennyezetet szereltek fel mely később leégett, egy kazetta azonban napjainkban is látható, mely a déli oldalhajóban van elhelyezve. A templomot többszöri pusztítás után 1946-ban Kós Károly tervei alapján restaurálták, valamint bővítették. A templomot körülvevő részben leomlott kőfal arra utal, hogy a templom valamikor erődítményként is szolgálhatott. A templomnak két harangja van. A nagyobbik harang 1753-ban készült, az orgona pedig 1733-ban. Az úrasztali edényekből, valamint terítőkből kevés maradt meg az 1717-es tatárjárás után. A jelenlegi kelyhek a XV. illetve XVI. századból valók. A nagyobbik kelyhet melyből a férfiak kapják az úrvacsorai bort, 1697-ben gróf Teleki Mihályné Vér Judit adományozta Széknek, a kisebb kelyhet melyből a nők kapják az Úrvacsorai bort azt a széki polgárok adományozták az egyháznak 1645-ben. – Szék két ízben volt püspöki székhely. Itt szolgált Tiszabecsi Nagy Gáspár református püspök a XVII. században, valamint Zágoni Aranka György a XVIII. században. Síremlékeik a templom déli mellékhajójában vannak elhelyezve.
1555-ben a templom egy protestáns zsinat helyszíne volt, melyen részt vett Dávid Ferenc hitújító is.