Aradi Szabadság-szobor – Partium

Erdély - Partium

Aradi vértanúk összefoglaló néven őrzi a magyar nemzet emlékezete az 1848–49-es szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiket 1849. október 6-án Aradon végeztek ki.

* Aulich Lajos honvéd tábornok (1793–1849)
* Damjanich János honvéd tábornok (1804–1849)
* Dessewffy Arisztid gróf, honvéd tábornok (1802–1849)
* Kiss Ernő honvéd altábornagy (1799–1849)
* Knezić Károly honvéd tábornok (1808–1849)
* Láhner György honvéd tábornok (1795–1849)
* Lázár Vilmos honvéd ezredes (1815–1849)
* Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok (1819–1849)
* Nagysándor József honvéd tábornok (1804–1849)
* Poeltenberg Ernő lovag, honvéd tábornok (1813–1849)
* Schweidel József honvéd tábornok (1796–1849)
* Török Ignác honvéd tábornok (1795–1849)
* Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok (1807-1849)

1871-ben az Aradi Honvédegylet felállított egy terméskőből készült emlékoszlopot a vár alatti zsigmondházi mezőn, a kivégzés helyszínén, majd később, 1873-ban a város sétaterén Aradi Zsigmond alkotását, amelyet az 1849-ben elesett hősök síremlékének szántak. 1881-ben közadakozásból az emlékoszlopot egy obeliszkre cserélték; ez Budapesten Jablonszky Vince műtermében készült.

Zala György 1885. október 6-án, a vértanúk halálának napján kezdte el a munkát. Először az Ébredő szabadság alakja készült el 1886 tavaszán, ezt a Harckészség és az Áldozatkészség követte 1887 nyarán. A végére maradt a Haldokló harcos, illetve a csoport főalakja, a Hungária.

Az emlékművet 1925-ben eltávolították és az aradi várban őrizték.

2004-ben a szobrot ismét felállították a román-magyar megbékélésnek szentelendő emlékparkban. A szobor leleplezése az új helyen 2004. április 25-én történt, román és magyar hivatalos személyek jelenlétében.

Forrás: wikipédia

Vélemény, hozzászólás?