Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

12345►

Hazai természeti értékeink – szerénytelenül: csodáink a természetből 93.000 km területünkön.  Szubjektív Bagyinszki TOP 40 ~ 2023. 01. 09.

Saját , bejárt  értékeim: 40

Aggteleki Nemzeti Park, Baradla cseppkőbarlang

Alcsút, Utat szegélyező platánfa sor – Mária kúria

Bakony, Úrkúti őskarszt

Badacsonyi vulkáni koporsó-hegy

Balaton, a Magyar tenger

Bélmegyer – Fáspuszta, 370 éves Fehér fűz

Biharugra, Körös-Maros Nemzeti Park madárparadicsoma

Budapest gyógyvizei, Széchenyi Gyógyfürdő

Budapest, a Hárosi  – Duna partján, fanyüvő hódokkal / B.János

Budapest, Fővárosi Állat- és Növénykert

Budapest, Pál-völgyi barlang és még + a többi fővárosi barlang

Bükk, Szalajka–völgy, Fátyol-vízesés

Dég, Festetics kastélypark impozáns öreg tölgye

Fertőrákos, Lajtamész-kőfejtő ( egykori  kőbánya ) 50-50%

Gemenci –erdő, Karapancsai Világbajnoki ar. érmes Gímszarvas bika trófeája 1986

Gemenci–erdő, /LN. Fekete nyár, leg-leg faóriásunk törzskerület: 12 m

Gyula, Mályvádi- erdő, Dámszarvas populáció

Hévízi-tó (állandó meleg vizű forrásokkal) Lótuszvirágokkal

Hortobágy II., őshonos szürke marha gulyák

Hortobágyi Nemzeti Park –a csend csodái

Kis-Balaton, Kányavári-sziget

Körmend, Batthyány kastélykert – óriásplatán

Lillafüredi vízesés télen

Mártély, Holt –Tisza patkója és ártere

Mecsek, Jakab-hegyi kőgombák, Babás Szerkövek

Monoszló, Balaton- felvidék, Hegyestű „bazaltemlékmű”

Nógrádszakáli, Páris-patak völgye, Nógrád megye

Nyíregyháza, ZOO Sóstói Állatkert állatvilága

Pilis hegység – Dömös, Rám – szakadék.    Létrás szurdok / B.János

Rudabánya – bányató  50-50 % /LM.  Mo. legmélyebb tava – 60 m.

Sáregres, Rétimajor virágzó Indiai lótusz

Sárospatak, Megyer-hegyi tengerszem, volt malomkőbánya-tó 50-50%

Szabadkígyósi  Wenckheim  kastély park- platánja

Szarvas, Holt  – Körös, Mocsári ciprusok

Szarvasi Arborétum, hegyi mamutfenyő és persze az egész Pepikert növényvilága

Tapolcai–medence tanúhegyek, Szent György hegyi bazaltorgonák

Telkibánya, Zempléni–hegység, „egykori aranyércek-aranygödrök„

Tokaji Aszú (szőlőhegyek, szőlők, pincék)

Vácrátóti Arborétum

2023-ban következnek:

Ipolytarnóci Ősmaradványok – Természetvédelmi  Terület ,  fotók nélkül

Mátraszentimre – Mátra Ásványház, nemesfém ásványok gyűjteménye, fotók nélkül

Somló-Dobai Erdődy kastély extra parkja,dendrológiai értékei 100 ha. ,fotók nélkül

Budapesti  Füvészkert

Kazár, Riolittufa látványos földtani értéke

Füzérradvány, Károlyi  kastély parkja-dendrológiai értékei

Az Országos  Kéktúra sok-sok értéke és km-e. Csak elvi javaslatként…..!

12345►

Oxigénfelvétel, mozgás, csend, esztétikai élmények itthon is

Évtizedeken át fotóztam a magyar történelmi művészeti értékeinket, az épített örökséget- abszolút prioritás volt számomra a téma, talán szűk 10 éve kezdtem a Magyar és Nagy- Magyar értékekkel,a zöld világgal foglalkozni. Amikor készült az ERDÉLY 1- 4 kötetes sorozat/Tóth kiadó Debrecen, akkor jártam be a szépséges Erdély ország természeti csodáit felmenve -többször egyedül a nagy hegyek ormaira és lementem a völgyek, szakadékok mélyére, a nem veszélytelen barlangokba is.
A nem természetfotós BZ.-nál a Kárpátok méltóságos és változatos hegyi világa a Retyezáttal kezdődött, ahol véresre törte a cipő a sarkamat – megtanultam a leckémet rögtön… amikor bevégeztem a könyv tartalmát, zárásként barátom K. Pali klarinéton az Egyes- kőnél Székelyföldön elfújta számomra a Székely Himnuszt is.
Sok kaland, némi bátorság, nehéz fotótáska cipekedés, szervezés szükséges a természet bejárásához- ezt itthon is tapasztalom, de ma már tudom megéri a fáradtságot mert a tragikus trianoni országcsonkítás után is maradt látnivaló itthon – persze tudjuk a java az odavan. A jelentős természeti csodáinkhoz való zarándoklat igazán a a Covid idején – után indult meg ?! ma már rengeteg magyar turista járja a hazai értékeinket. Persze az elhivatott természetjárók már évtizedek óta járják az Országos Kéktúra remek útvonalát, mint a tesóm János is. Mindenkinek ajánlott nagy segítség a havonta jelentkező Turista Magazin sok érdekes infója is.
Január elején aradi barátomtól kaptam egy listát a világ természet értékei filmecskét, a 4. képnél megálltam “csengettek nálam” -gondoltam nekünk is vannak hasonló dolgaink, 2 hét alatt kiválogattam a gépemben lévő archívumból az itt látható 2 részes közel 200-as képsort- van mire büszkének lennünk. Persze ez nem az Alpok vagy az óceán, vagy a Grand-kanyon… Mindenkinek Jó túrázást kívánok a kicsit szerényebb értékeink felfedezéshez. (“Magyar Tenger”, a Palóc Grand-kanyon, a Hévízi tó, a Rám-szakadék, a Hortobágyi madárvilág, a Szarvasi Arborétum vagy a Gyula- Mályvádi dámszarvasok…)

Bagyinszki Zoltán

12►

A Magyar Kultúra Napjára, Január 22-én mindig készül a város az intézményeivel a polgárok közreműködésével, részvételével.
Igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen a Himnusz költeményt anno /Kölcsey Ferenc/ megzenésítő zeneszerző, Erkel Ferenc Gyulán született. Így adott az Erkel kultusz révén az érdemi odafigyelés minden évben. Lásd az esti koncert meghívóját.
Az esti programon, a Vigadóban természetesen mi is részt vettünk, a zenei élmény nagyszerű volt – köszönjük a szervezők munkáját a zenekar, a hegedűművész és a karmester remek, vastapsokat kiváltó tolmácsolását. Élmény volt a zeneműveket hallgatni – a Himnuszt is, a Nemzeti imádságunkat… Bartus Gyula színművész előadásában. Tartalmas köszöntőt hallottunk Kónya Istvántól, Gyula Város alpolgármesterétől.
A végén pedig közösen elénekelni a nemzeti Himnuszunkat a jelenlévő Gyulai Erkel Vegyeskar tagjaival. Az est házigazdája Somogyváry Ákos elnök úr volt az Erkel Társaság képviseltében.
Az általam mellékelt köszöntő fotóin is látható, hogy Gyula város és Erkel Ferenc kapcsolata sokszínű: Erkel – zeneszerzői jelenléte, a szobra, a Himnusz jelenléte, a Himnusz Múzeumunk állandó kiállítása.
Kevés város mondhatja el magáról, hogy néhány éve kiállíthatta együtt az Erkel és a Kölcsey eredeti kéziratokat, amit komoly biztonsági intézkedések közepette mutattak be Gyulán a Városháza dísztermében.
A 200 éves Kölcsey mű most jubilált, amely 1823. január 22-én készült el – köztudott ez a dátum adja a Magyar Kultúra Napja ünnepi évfordulóját is Magyarországon.
Az eredeti kézirat másolatot anno fotóztam Álmosdon – az emlékházban, később fotózhattam a Himnusz emlékművet és a Kölcsey szobrot, a szépséges csónakos fejfák temetőjében Szatmárcsekén a költő síremlékét is. Amelyek most itt bemutatásra is kerülnek.
Hiányt pótolva a partiumi kicsiny zarándokhely- szülőfalu, Sződemeter /szül. K.F. 1790. talán az idén elkészíti és megtekinthető lesz Kölcsey Ferenc egykori szülőháza is.

Bagyinszki Zoltán

12►

A Magyar Kultúra Napjára, Január 22-én mindig készül a város az intézményeivel a polgárok közreműködésével, részvételével.
Igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen a Himnusz költeményt anno /Kölcsey Ferenc/ megzenésítő zeneszerző, Erkel Ferenc Gyulán született. Így adott az Erkel kultusz révén az érdemi odafigyelés minden évben. Lásd az esti koncert meghívóját.
Az esti programon, a Vigadóban természetesen mi is részt vettünk, a zenei élmény nagyszerű volt – köszönjük a szervezők munkáját a zenekar, a hegedűművész és a karmester remek, vastapsokat kiváltó tolmácsolását. Élmény volt a zeneműveket hallgatni – a Himnuszt is, a Nemzeti imádságunkat… Bartus Gyula színművész előadásában. Tartalmas köszöntőt hallottunk Kónya Istvántól, Gyula Város alpolgármesterétől.
A végén pedig közösen elénekelni a nemzeti Himnuszunkat a jelenlévő Gyulai Erkel Vegyeskar tagjaival. Az est házigazdája Somogyváry Ákos elnök úr volt az Erkel Társaság képviseltében.
Az általam mellékelt köszöntő fotóin is látható, hogy Gyula város és Erkel Ferenc kapcsolata sokszínű: Erkel – zeneszerzői jelenléte, a szobra, a Himnusz jelenléte, a Himnusz Múzeumunk állandó kiállítása.
Kevés város mondhatja el magáról, hogy néhány éve kiállíthatta együtt az Erkel és a Kölcsey eredeti kéziratokat, amit komoly biztonsági intézkedések közepette mutattak be Gyulán a Városháza dísztermében.
A 200 éves Kölcsey mű most jubilált, amely 1823. január 22-én készült el – köztudott ez a dátum adja a Magyar Kultúra Napja ünnepi évfordulóját is Magyarországon.
Az eredeti kézirat másolatot anno fotóztam Álmosdon – az emlékházban, később fotózhattam a Himnusz emlékművet és a Kölcsey szobrot, a szépséges csónakos fejfák temetőjében Szatmárcsekén a költő síremlékét is. Amelyek most itt bemutatásra is kerülnek.
Hiányt pótolva a partiumi kicsiny zarándokhely- szülőfalu, Sződemeter /szül. K.F. 1790. talán az idén elkészíti és megtekinthető lesz Kölcsey Ferenc egykori szülőháza is.

Bagyinszki Zoltán