A Magyar Kultúra Napjára, Január 22-én mindig készül a város az intézményeivel a polgárok közreműködésével, részvételével.
Igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen a Himnusz költeményt anno /Kölcsey Ferenc/ megzenésítő zeneszerző, Erkel Ferenc Gyulán született. Így adott az Erkel kultusz révén az érdemi odafigyelés minden évben. Lásd az esti koncert meghívóját.
Az esti programon, a Vigadóban természetesen mi is részt vettünk, a zenei élmény nagyszerű volt – köszönjük a szervezők munkáját a zenekar, a hegedűművész és a karmester remek, vastapsokat kiváltó tolmácsolását. Élmény volt a zeneműveket hallgatni – a Himnuszt is, a Nemzeti imádságunkat… Bartus Gyula színművész előadásában. Tartalmas köszöntőt hallottunk Kónya Istvántól, Gyula Város alpolgármesterétől.
A végén pedig közösen elénekelni a nemzeti Himnuszunkat a jelenlévő Gyulai Erkel Vegyeskar tagjaival. Az est házigazdája Somogyváry Ákos elnök úr volt az Erkel Társaság képviseltében.
Az általam mellékelt köszöntő fotóin is látható, hogy Gyula város és Erkel Ferenc kapcsolata sokszínű: Erkel – zeneszerzői jelenléte, a szobra, a Himnusz jelenléte, a Himnusz Múzeumunk állandó kiállítása.
Kevés város mondhatja el magáról, hogy néhány éve kiállíthatta együtt az Erkel és a Kölcsey eredeti kéziratokat, amit komoly biztonsági intézkedések közepette mutattak be Gyulán a Városháza dísztermében.
A 200 éves Kölcsey mű most jubilált, amely 1823. január 22-én készült el – köztudott ez a dátum adja a Magyar Kultúra Napja ünnepi évfordulóját is Magyarországon.
Az eredeti kézirat másolatot anno fotóztam Álmosdon – az emlékházban, később fotózhattam a Himnusz emlékművet és a Kölcsey szobrot, a szépséges csónakos fejfák temetőjében Szatmárcsekén a költő síremlékét is. Amelyek most itt bemutatásra is kerülnek.
Hiányt pótolva a partiumi kicsiny zarándokhely- szülőfalu, Sződemeter /szül. K.F. 1790. talán az idén elkészíti és megtekinthető lesz Kölcsey Ferenc egykori szülőháza is.
Bagyinszki Zoltán