Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

123►

A Gőzmalom téren található látványosság célja, hogy megidézze a kisvasutak hangulatát. A pályaudvar első kiállításán a vasúti távközlés eszközeiből láthatnak összeállítást az érdeklődők.

Nagy József több mint ötven éve vasutasként szolgál. Az idős férfi nagy lelkesedéssel várta a megnyitót, hiszen régi emlékeket idéz fel benne is a mozdony és a két szerelvény. Éppen ezért nosztalgiázni érkezett és örömmel látta a kocsikban a fapados ülést, a kályhafűtést.

Mondi Miklós, a MÁV Zrt. szegedi igazgatóságának vezetője kiemelte, régi álmuk valósult meg a turisztikai főpályaudvarral, amely a lehető legjobb helyet kapta Békéscsaba belvárosában, hiszen egykor itt közlekedett az alföldi első gazdasági vasút teherszerelvénye, amely a malom üzemét szolgálta ki.

A turisztikai látványosság alapkövét 2013-ban tették le, majd három évvel később hivatalosan is megnyitott a pályaudvar, ahol kiállítótérrel és vendéglővel is várják az érdeklődőket.

– Itt, az Élővíz-csatorna fölött épült hangulatos teraszon elfogyaszthatnak üdítőt, kávét a látogatók – mondta Sós Imre, a ZERGE Ifjúsági Túrasport Közhasznú Egyesület ügyvezetője. – A presszó már a két kocsiban működik, de hamarosan fagyit is árulnak, illetve bringóhintót és kerékpárt is lehet majd bérelni.

A pályaudvar első kiállításán a vasúti távközlés eszközeit tekinthetik meg a vendégek a kezdetektől napjainkig. Az egyik legkülönlegesebb darab egy csengős ingavonati telefon, amelyet a 60-as években a vasúttársaság a gőzmozdonyokon, illetve a hozzákapcsolt vezérlőkocsikon alkalmazott. Gyakorlatilag csengetéssel kommunikált egymással a vezérlőkocsiban és a gőzmozdonyban szolgáló.

http://www.behir.hu/2016/05/25/fopalyaudvar-gozmalom-teren

12►

Tompán a Szabadföldön található két műemlék jellegű épület, a Szent Anna-templom és a Redl-kastély. A templom 1893-1905 között épült neogót stílusban Wágner Károly tervei alapján. A Redl-kastély ugyancsak neogót stílusban épült. A kastély utolsó ura báró Podmaniczky Endre főispán volt. 1945 után a Népjóléti Minisztérium hadirokkant otthont rendezett itt be, ahol a II. világháborúban megsérült katonákat helyeztek el. Később volt raktár, termelőszövetkezeti iroda, 1957 óta a Fővárosi Tanács (Jelenleg Fővárosi Önkormányzat) kezelésében van, pszichiátriai betegotthonként működik.

Közvetlenül a kastély mellett áll a római katolikus Szent Anna-templom. A neogót stílusú templomot az egykori házi kápolna alapzatára Wágner Károly építette 1893-tól 1905-ig.
A templom tornya 35 méter magas. A gót építészet elemeit magán viselő torony homlokzat felőli részeit az apostolok és Szent Márk evangélista kőből faragott szobrai díszítik. Felső része gazdagon csipkézett kőfaragás, kúszó levelekkel mintázva. A főtorony mellett több kisebb díszítőtorony is épült. A kőfaragásokat és a puhakőből készült szobrokat – így az apostolokét is – magyar szobrász készítette, akinek nevét sajnos nem tudjuk bizonyosan. Az attika falakon díszköpőket láthatunk, amelyek állatokat ábrázolnak, s mindegyik más állatot mintáz.

A templomból számtalan kegytárgy maradt az utókorra, jelenleg Kalocsán az érsekségben őrzik őket. Nagy értékük miatt 1997-ben a berendezési tárgyakat szakszerűen csomagolva Kalocsára szállították állagmegóvás és restaurálás céljából, dr. Dankó László érsek elrendelésére. A templomból összesen 59 darab műtárgy került elszállításra.

http://www.tompa.hu/muemlekek.html

12►

Minél magasabbra megyünk a kilátás egyre szebb lesz, bár a sűrű erdő ebből sokat takar, ám a táj festőiségéhez nagyban hozzájárul. A többszintes kilátót akadálymentesítették, ennek során kialakításra került a kilátószint, akadálymentes parkoló, mosdó, és akadálymentes gyalogút.
A domb nagyon meredek. A kilátó autóval is jól megközelíthető. A Várhegy kilátó felé vezető út meseszép, varázslatos panoráma nyílik a Balatonra, illetve az északi partra is. Az egyik pihenőnél egy tábla jelzi, hogy a túlparton milyen hegyek vannak, melyiket hogy hívják. Aztán erős emelkedők jönnek, egyre feljebb és feljebb kell menni. Természetesen minél magasabban vagyunk, a kilátás egyre szebb és lenyűgözőbb.
Felérve a kilátóba elénk tárul szemközt a Badacsony, Szigliget és a Szent György-hegy, majd a Keszthelyi-hegység lapos hegytömege. Követik a berényi dombok, a keresztúri part, Balatonmáriafürdő és Balatonfenyves villái. Tovább a Tóti-hegy, a boglári domb, mögötte a somogyi part egyenes vonala, a Tihanyi-félsziget, Balatonkenese, délnyugatra a Nagyberek vége sincs mocsármaradványai. Igazán szép körkép látható, megéri ide ellátogatni!
A déli part egyik legszebb panorámája innen tárul a szemünk elé.
A Dr. Szaplonczay Manó emléktáblája előtt kanyargó ösvény mentén szintén mesés kilátás mutatkozik.

http://balcsi.net/balatoni-kilatok/fonyod-varhegy-kilato

A települést az oklevelek 1401-ben említik először Aza néven. A török hódoltság idején lakatlanná vált, de később újra benépesült. A “Galga mente fővárosát” a Podmaniczky-család birtokai központjává tette. A meginduló fejlődés nyomán Aszód 1761-től mezővárosi címet kapott.

Az U alakú épület barokk és copf stílusú. A főbejárati homlokzat a tér felé néz. A középrész földszintes, a két oldalszárny emeletes. A kastélyt Podmaniczky I. János építtette Antonius Murarius-szal. 1767-ben Jung Józsefet bízta meg a család, hogy a kastélyt oldalszárnyakkal bővítse. Jung a középső épületszárny hátsó részéhez árkádos folyosót is épített. A nyugati szárny dísztermének falképeivel Kracker János Lukács és Zách József 1776-ban készült el. A freskó a Hit, a keresztény erények diadalát ábrázolja. Podmaniczky-család 1870-ig lakta a kastélyt. 1891-től a II. világháború végéig az Evangélikus Egyház Leánynevelő Intézete, majd általános iskola és levéltár működött az épületben. Jelenleg üresen áll, ablakai betörve, az eső levezető csatornák újnak néznek ki, az épület lepusztult állapotot mutat, a parkja elhanyagolt állapotban van.

Zöld kastély építésére a XVIII. század végén került sor. Az U alakú kastélyhoz bővítményként Podmaniczky II. Sándor építette. A falakat korábban zöldre festették, innen származik a neve. A széles főhomlokzat földszintjén 6+3+5 tengelyes osztással kosáríves árkádnyílások vannak mögötte zárt folyosó. Az emeleten 7+6+7 ablaktengellyel, négyszögletes, szalagkeretes ablakokat találunk. A timpanonban kettős (Podmaniczky és Wartensleben) címerfaragvány található. A Podmaniczkyak 1920-ig lakták a kastélyt, majd Széchenyi Gyula gróf vásárolta meg, aki 1945-ig élt itt. Ezt követően csirkekeltető működött az épületben, majd kollégium.
Jelenlegi kerti kapuja az Unikornis kapu, ahol a pilléreken a címereket tartó egyszarvú szobor áll. A “Zöld – kastély” tér felőli bejáró kapujának két pillérén, amelyeket egy-egy toszkán oszlop tagol, Podmaniczky- és Osztrolucky-címert tartó egyszarvú szobrok állnak. Az unikornis szerepel Aszód város 1761. évi pecsétjében, a jelenlegi városcímernek is főalakja.

http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=54

12►

A Festetich-kastély (Bogáti-kastély) múltja:

Szentkirály-Bogát uradalom területén 1856-ban állt egy kúria, ezt Festetich Dénes vásárolta meg. És az építészetnek hódoló földbirtokos a saját tervei alapján belefogott a kastélyának a megépítésébe. 4 év alatt egy csodaszép romantikus angol gótikus stílusú kastélyt építettek 64 szobával.
A kastélyhoz építettek egy télikertet is és a korábban a kúriához tartozó kis franciakertet egy szökőkutas, szobrokkal díszített angolparkká alakították. A kastély később Festetich Kálmán birtokába került, és a kastély az ő nevét viseli.
A kastély berendezése a korabeli feljegyzések szerint igencsak fényűző volt, telis tele antik műtárgyakkal, festményekkel, fegyverekkel és értékes keleti szőnyegekkel. A kastély rendszeren adott otthont nagy vadászatoknak és báloknak, igen pezsgett itt a társasági élet akkoriban.
Sajnálatos módon a II. világháborúban a szovjet katonák megszállása teljesen tönkre tett mindent az épületben, minden, ami érték volt elveszett, később hadikórház működött a kastélyban. 1945-ben államilag kisajátítottá vált a kastély, majd 1950-től a Megyei pártfőiskola, 1968-tól az MSZMP oktatási központja működött az épületben.

A Bogáti-kastély jelene:

1981-től a Fővárosi Tanács kapta birtokba a kastélyt. A Tanács felújítatta az épületet, és szociális otthon létesült benne. Jelenleg is idősek otthonaként funkcionál a kastély.
A kastély parkja természetvédelmi terület, az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik.
Kellemes sétálni a több mint százéves fák árnyékában. A 11 hektáros parkban csodás mamutfenyő példányok magasodnak az ég felé, itt él a megye legnagyobb 32 méter magas és 132 cm átmérőjű mamutfenyője. A park engedéllyel látogatható, de az épületet az idősek nyugalma végett csak kívülről lehet megtekinteni.

http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/varak-kastelyok/Festetich-kastely-vagy-Bogati-kastely.html

12►

Szederkény község Baranya megyében a Mohácsi kistérségben.

A község több mint 730 éves múltra tekint vissza, a falu először 1272-ből származó Árpád-kori oklevélben szerepelt, amelyben Szolnok (Zoulnuk) nembeli Péter V. István királytól engedélyt kapott, hogy Szederkényt a Szent keresztről elnevezett templomával együtt a nyulak szigeti (ma Margit-sziget) apácákra hagyja. Az okmány említi, Nyomja Szederkény felé eső hídját, amely a Krassó vagy Karasó (ma Karasica) patakon vezetett át. Valószínűsíthető, hogy a település a 13. század közepén jöhetett létre a tatárjárás után.

Forrás: wikipédia

12►

Kisnyárád Baranya megyében található néhány km-re Mohácstól, az 57-es főúttól 16 km-re, az M6 autópálya mentén, de annak legközelebbi lehajtójától 19 km-re. Dombok karéjában meghúzódó zsáktelepülés. Túlnyomó többségben a tájjal szinergiában lévő régi típusú, felújított parasztházak állnak az apró faluban, sok zöld növénnyel, fával, bokorral és virággal. 170 lakos tölti itt mindennapjait, származásukat tekintve magyar, német és cigány kisebbséghez tartozó családok. Helyben működő oktatási és szociális intézményük nincs. Fő nevezetességei a helytörténeti múzeum, a római katolikus templom, valamint a kálvária.

A kálvária
A Kálvária hegyen, a meredek oldal felső részén, késő barokk kápolna áll. Előtte a lejtőn nyugatra tekintő hiányos stációk sorakoznak, amik a 18. század végén készültek kései historizáló terrakotta domborművekkel. Stációképei eredetileg festettek voltak. Amikor ezek tönkrementek, kapták a most fent lévő, azonban sajnálatos módon nem teljes, agyag dombormű stációképeket, melyek eléggé rossz állapotban vannak már. Több stáció képeit megrongálták, a római katonák fejét szinte mindenhol leverték. A kálváriadombot szépen rendben tartják, azonban kálvária-járás, az elöregedő lakosság miatt már nincs. A stációk közt áll egy híres nagy tölgyfa. Ezt a fát a monda szerint az 1726-os évben a németek egy makk formájában hozták magukkal és ültették el, emlékül a régi hazából. A szép nagy lombkoronájú fa a mai napig látható.

http://geocaching.hu/download/pda-html/k/GCKNY.html

203 klimatizált szoba és 7 lakosztály, erkély, hajszárító, fürdőköntös, telefon, minibár, rádió, TV. Összenyitható, antiallergén és mozgássérültek részére kialakított szobák.
Fizetős parkoló, buszparkoló, fizetős garázs (300 méterre a szállodától), szobaszerviz, mosoda, ajándéküzlet, széf, pénzváltás, business center, ingyenes WIFI, transzfer, autó- és kerékpárkölcsönzés.

Tudta Ön, hogy a hévízi tó

– vízének hőmérséklete télen 23-25 °C, nyáron akár a 33-36 °C-ot is eléri?
– vize állandó mozgásban van. Egyrészt balról jobbra forog lassan, másrészt pedig alulról felfelé, mivel a meleg víz állandóan felfelé tart, a hideg pedig süllyed le. Ez a kétirányú áramlás – állandó mozgásban tartja a  tó vizét és ezáltal egyfajta masszírozó hatást éreznek a fürdőzők?
– érdekes és szinte Magyarországon egyedülálló látvány télen? Amikor a kicsapódó gőzből párasapka képződik a tó felszínén. Ez a „sapka” gátolja a víz lehűlését, ugyanakkor egy természetes – inhalatorium alakul ki. A levegőbe távozó kén-hidrogén és rádiumemanáció belélegezve gyógyhatást eredményez: karbantartja a fáradt hangszálakat?
– Magyarország legrégebbi és legismertebb gyógyfürdője a római korból származó emlékek szerint több mint 2000 éves múlttal büszkélkedhet?

heviz.hu

123►

A tájra jellemző népi építészeti stílust ezen a talpasházon tanulmányozhatjuk leginkább. Ez a tájház a környék egyetlen, 1836-ból fennmaradt előkamrás, pitvaros, tornácos lakóháza.
A talpasház építéséhez nem kellett szakember, egy ügyes kezű jobbágy a szomszédok segítségével akár maga is felhúzhatta, javítani sem volt nehéz. A házhelyet vízszintesre egyengették. A falak és a nyitott tornác helyére lefektették a talpgerendákat. A leendő ház válaszfalainak helyére kerültek a közgerendák. Mindezeket összecsapolták. A szegfák és a koszorúfák alkották a ház további vázát. Ezek tölgyfából készültek, éppen úgy, mint a talpgerendákba és a koszorúfákba fúrt lukakba illesztett karók. A karók közötti részt gyertyánfaágakkal fonták be. Állatokkal tipratott polyvás sarat kentek föl ezekre egészen addig, míg a kellő falvastagságot el nem érték. A tetőzet kontyos vagy nyerges megoldású volt és nádból készült.

http://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/talpashaz_balatonszentgyorgy/

Pécs legszebb terén, a Széchenyi téren a Dzsámi és a Szentháromság szobor szomszédságában áll Hunyadi János szobra. A hatalmas bronz lovas szobor 1956. augusztus 12.-én lett felavatva a „nagy törökverő” halálának 500. évfordulója alkalmából.

A szobrot Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászművész alkotta, aki 1951-ben 64 benevezett művész közül nyerte el a szobor készítésére kiírt pályázatot.
Hunyadi János szobrának magas ámde egyszerű kőtalapzatának egyik oldalán a következő sorokat olvashatjuk:
“S acélt ragad, lovára kap,
Csatáz, vív, izzad éj és nap,
S míg nem győz, nincs nyugalma.”

A bevésett sorok Czuczor Gergely Hunyadi című balladájából idéznek.

Annak ellenére, hogy hajdanában Hunyadi szobrának felállítása komoly vitákat váltott ki, ugyanis sokakból ellenszenvet váltott ki a Szentháromság szobor mellé elhelyezett szobor, mások meg azt kritizálták, hogy miért nem pont a tér közepén áll, ma már a Pécsi főtér így a három jelképpel együtt alkot egy egészet. Egyébként még a felállítás előtt szó volt a szobor Dóm téri elhelyezéséről, azonban maga a szobrászművész döntött a Széchenyi tér mellett.

A hadak villámaként is emlegetett Hunyadi János 1407. táján született Erdélyben, fiai László és Mátyás a későbbi királyunk. Hunyadi János a török háborúk kitűnő hadvezére, majd főkapitánya volt. A törököket 1456-ban Nándorfehérvárnál porig verte, ez volt mindenidők legdicsőségesebb győzelme a magyaroknak a törökök ellen.

http://pecs.varosom.hu/latnivalok/szobrok/Hunyadi-Janos-szobra.html