Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

12►

A tájház a dél – dunántúli típusú, többosztatú házak közé tartozik. Építőanyagát vegyesen a vályog és a kő alkotják, tetőszerkezete dültszékes, bakdúcos nyeregtető. Az épület egy átalakult füstöskonyhás házat reprezentál, ötosztatú, tornácos, két külön bejáratú, a második bejárat a füstöskonyhába vezet. Bocz Árpád életének 35 – 40 évét a zengővidéki néprajzi jellegű tárgyak felkutatásának, összegyűjtésének szentelte. Az ő érdeme, hogy a múlt értékeit Hosszúhetény ily módon megőrizhette és bemutathatja az látogató vendégeknek.

A ház az 1860-as években épült. 2010 – 2011 között újították fel. Öt szobájából három hagyományos jellegű: tisztaszoba, füstös konyha, „vendégváró” konyha. A tisztaszobában a híres, színvilágában is, díszítésében is különleges hosszúhetényi viselet is bemutatjuk A megújult épület két terme a kenderfeldolgozást és a környékbeli fazekasságot reprezentálja. A termeket múzeumpedagógiai foglalkoztató sarkok egészítik ki.
A kocsiszínben számos szerszám és mezőgazdasági eszköz // talajművelő ekék, boronák, szőlődaráló, faprés// kapott helyet. Egyedülálló az első magyar mezőgazdasági gépgyár terméke a „Röck”-féle cséplőgép, mely ma is üzemképes.

http://www.hosszuheteny.hu/hosszuhetenyi-tajhaz

Erkel Ferenc zeneszerző születésének 200. évfordulóján avattak emléktáblát Békéscsabán az Erkel utca 16. számú ház falán.

A márvány emléktáblán Erkel Ferenc bronz plakett látható.
A plakett bal alsó szélén MB alkotói szignó, fölötte ívben MCMXXXVI

Az emléktábla szövege:

Hirdesse e tábla
Erkel Ferenc
Gyula, 1810. november 7. — Budapest, 1893. június 15.
zongoraművész, zeneszerző, karnagy,
a Magyar Nemzeti Opera megteremtője
emlékét, születése 200. évfordulóján!

“Isten álld meg a magyart …”

Állíttatta: A Magyarok Világszövetsége,
2010. november 7.

https://www.kozterkep.hu/~/26650/Erkel_Ferenc_emlektabla_Bekescsaba_2010.html

12►

A lovak használatakor alapvetően a következő felszereléseket használjuk: kötőfék, kantár, zabla, nyereg, illetve fogatolás esetén a hám. A felszerelésekkel kapcsolatban vannak bizonyos követelmények, amelyek elsősorban az anyagukat, a tárolásukat és karbantartásukat illeti. Célszerű, ha a felszerelés jó minőségű bőrből készül (kivétel a zabla), melyeket rendszeresen karban kell tartani és ellenőrizni, hogy nem repedezett, töredezett-e a bőr, mert az komoly baleseti forrás lehet. A nem rendszeresen ápolt és karbantartott szerszám sokkal gyorsabban elhasználódik és tönkremegy. A nem kellően karbantartott felszerelések, a kemény, repedezett bőrszíjak, az izzadságtól megkeményedett filcek (nyeregalátétek, izzasztók) „feltörhetik” munka vagy lovaglás közben a lovat.

Fontos, hogy a szerszámokat száraz helyiségben (szerszámoskamra, nyerges) tartsuk, mert ellenkező esetben magukba szívják a nedvességet. A helyiségek legyenek világosak, tágasak, és legyen bennük egy kialakított rend, amely biztosítja a gyors és könnyű kezelést, a szerszámok áttekinthetőségét és elkülönítését. Minden lónak külön felszerelése legyen. Ez azért fontos, mert a szerszám beállítása és csatolása egy-egy adott lóra történik. Használata után, amikor a lovat lenyergeltük, illetve kifogtuk a nyeregből, a hámot tegyük állványra, a kantárt pedig akasszuk fel. A szennyeződött részeket nedves ruhával töröljük át és hagyjuk megszikkadni. Szikkadás után nyeregszappannal, bőrápoló pasztával kenjük át a bőrrészeket, de amikor azt a bőr beszívta, puha ruhával töröljük fényesre. A zablát és a kengyelt töröljük szárazra. Az izzasztófilcet, nyeregalátétet hagyjuk megszáradni, majd száradás után gyökérkefével keféljük át, hogy puha maradjon. A naponkénti karbantartás ellenére időnként ki kell mosni, hogy a beszívott izzadtságot eltávolítsuk.

A Nóniusz (lófajta):

A fajta az angol félvér jellegűek egyik legtömegesebbike. Két típusa alakult ki, a nagyobb testű, jórészt fekete mezőhegyesi, valamint a kisebb, szikárabb, többnyire pej színű hortobágyi. A sárga színű egyedeket nem törzskönyvezik. Bottal mért marmagassága 155-165 cm.

Munkakészsége páratlan. Nyugodt vérmérsékletű, tartós teljesítményre képes igásló és fogatló valamint nagyszerűen bevált az ugrósportban. A hobbi lótartásban is bizonyított, mint mindenes.

A fajtát jelenleg megpróbálják könnyedebbé és gyorsabbá tenni, angol telivérek tenyésztésbe állításával (cseppvérkeresztezés). Ezek a nóniuszok már inkább megfelelnek a mai fogatsport követelményeinek.

http://www.georgikon.hu/tanszekek/takarmany/TAMOPLoteny/ch03s03.html – részlet

12►

A Kiskőrös belterületén elhelyezkedő Termálfürdő és Tanuszoda, Kemping kiváló fürdőzési és wellness szolgáltatásokkal várja látogatóit. A fürdő termálvize gyógyvíz minősítéssel rendelkezik.

A parkos környezetben található fürdőben két szabadtéri hidegvizes, két (iker elrendezésű, pezsgőfürdős) termálvizes (felülről fedett, oldalról nyitott) medence, tanmedence és úszómedence várja a látogatókat. Emellett különböző wellness szolgáltatások – két finn szauna, egy infra szauna, egy gőzkabin, egy szolárium – biztosítják a vendégek kikapcsolódását. A termálmedencék vize gyógyvíz minősítésű. A magas flór- és sókoncentrációjú hévíz nátriumkloridos, hidrogénkarbonátos, jódos-brómos összetétellel bír.

Gyógyhatások:

A gyógyvíz kiválóan alkalmas reumás, mozgásszervi, degeneratív és nőgyógyászati megbetegedések eredményes gyógyítására. Tudományos vizsgálatok megállapításai szerint olyan vegyi összetételű, amely nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő.

A kemping 2 hektár területen helyezkedik el, egyszerre 50 lakókocsi kényelmes elhelyezését biztosítja.

http://www.termalfurdo.hu/furdo/kiskoros-termalfurdo-es-tanuszoda-kemping-141

“A vár messziről, a körkörös irányból érkezőnek megmutatta magát, megmutatta erejét. Magabiztosan, egyértelműen… Naponta többször láthatom. Szükségem van rá, hogy lássam. Nemcsak azért, mert szépségével erőt, bátorítást ad, a diákévek eleven emlékével, hanem főképpen azért, mert jelkép. Az emberi teljesítmény, az emberi jelenlét folyamatosságának, történelmi léptékének megjelenítője. Magam, magunk fölé emel.
A szó szoros értelmében magasan tartja a mércét.”

Dr.Högyész László: Sümeg évszázadai , 1989. Veszprém 

A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült.
A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott.
Változás a 14. században az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor került sor a vár szervezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására.

A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki.
Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése. A kápolna kialakítását Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk.

A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568) és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű ötszög alaprajzú bástyát, melyet a későbbiekben Köves püspökről neveztek el, majd átépítették a palotaszárnyat.

Széchenyi György püspök (1648-1658) nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is.

Utódja, Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a vár építését, megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli.
A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak. A vár hanyatlása a következő század elején kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve.

1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához. A vár üzemeltetését 1989. óta magánvállalkozás végzi, azóta folyamatos felújítás alatt áll.

http://www.sumegvar.hu

Siófok Millennium parkjában a Sarlós Boldogasszonynak szentelt katolikus templom közelében áll a 2006-ban felállított Könnyek kútja elnevezésű emlékmű, amely az 56-os forradalom áldozataira emlékezik.

Az alkotást Varga Tamás szobrászművész készítette, aki fia a siófoki születésű Kossuth-díjas Varga Imre szobrászművésznek. A kőből készült műalkotás közepén egy bronzból készült mellszobor áll, amely egy lehajtott fejű könnyező nőt ábrázol. Az emlékmű arra hivatott emlékeztetni, hogy bizony 56 tragikus eseményei után sokáig tiltott volt az erkölcsi megemlékezés. A Könnyek kútja mellett áll egy oszlop, melynek tábláján a forradalom siófoki áldozatainak neve olvasható.

http://siofok.varosom.hu/latnivalok/szobrok/Konnyek-kutja-56-os-emlekmu.html

Az országban legelsőként elhelyezett 1956-os emlékmű.
Egy krómacélból készült zászló, és egy hatalmas szikla, melyen egy Márai Sándor idézet olvasható.
‘…Miért, hogy meghasadt az égbolt, mert egy nép azt mondta elég volt!…’ Márai

Az utóbbi időkben kiegészítették, iletve elhelyeztek mellette két emlékkövet.
Az egyik a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére (2007.II.24), a másik az erdélyi 56-osok emlékköve (2006. október 23.)
1970 és 1990 között ezen a területen állt egy Lenin-szobor (Makrisz Agamemnon alkotása), melyet 1990 tavaszán távolítottak el onnan.
Érdekes, hogy az alig 100 méterre tőle elhelyezkedő A kommunista mártírok emlékművét (Sárkányölő) ma is láthatjuk.

https://www.kozterkep.hu/~/6333/1956_os_emlekmu_eger_kiraly_robert_1994.html

Fedémes az Északi-középhegységben, a Heves–Borsodi-dombságban, a Fedémesi-patak mellett fekszik, Pétervásárától kb. 12 km-re, keletre.

Bagyinszki Zoltán:

A helyi Papírmerítő manufaktúra részeként rekonstruált  épület tornáca különlegesen érdekes é s értékes.
Tufából faragott oszlopsor látható a tornácon, egyedi megoldás: az oszlopok  még oszlopfővel is rendelkeznek.
Egykor biztosan tehetősebb tulajdonos építtette, hiszen vagy fából esetleg téglából rakták meg a tetőtartó elemeket.

Hasonló ritka kivitelezés a siroki tájháznál figyelhető meg – honlapomon látható.

A régi Nagykun Kerületi Székház helyén áll karcagi városháza szecessziós épülete, melyet 1910-1912 között építettek fel. A főtéren nagy tömegű, egyemeletes városháza épületét Vida Artúr műépítész tervezte, a kivitelező egy helyi építőmester, Kása József építőmester volt Vidákovits József építész irányítása mellett. A Kossuth tér felőli főhomlokzat egy kiemelkedő, hármas nyílástengelyű középső főbejárati részből, a két szélén egy-egy ablaktengelyes rizalitból és az általuk közrefogott három-három nyílástengelyű épülettömegből áll. A nagyméretű ablakok jellemzik. A földszinti és az emeleti ablakok közötti falmezők szecessziós ornamentikája vertikális hangsúlyt ad az ablakok függőleges osztásainak. A főbejárat feletti oromzaton látható a város címere.

Forrás:
Sisa Béla: Karcag építészeti emlékei. Karcag, 2000.

Domboldalon épült, U alaprajzú épület, utcasorban, cour d’honneur-jével a Szabadság tér felé fordul, középrésze földszintes, szárnyai emeletesek. Barokk és copf stílusban épült a XVIII. század elejéről és közepétől. A kastély építését pontosan 1727. május 7-én kezdték meg, Podmaniczky I.János megrendelésére.Jelenlegi formáját Jung József tervező-kivitelező mester keze alatt 1772-re nyerte el. Az U alakú épület szárnyainak emelete egy vonalban van a régi középrész ablakaival. A szárnyak végei sarokpavilonokká vannak kiképezve, mandzárdtetővel. Az épület többi részét nyeregtető fedi. A középrész belső főhomlokzata előtt terasz vonul végig, a sarkoknál homorú, középen félkörösen kifelé ívelő alaprajzzal. A kastély egykori pompájának élő bizonyítéka a Sándor-szárnyban található díszterem festése.(Kracker Lukács 1717 – 1779.) Eredeti állapotának helyreállítása az 1970-es évek végén történt meg.

http://www.aszodinfo.hu/nevezet.htm