Balatonakali település határában járva – Fenyehegyen és Les-hegyen – csodálatos XVIII.-XIX. században épült borospincéket találunk, melyek magukon viselik a Balaton-felvidék népi építészetének stílusjegyeit.
Szerencsére a pincék tulajdonosai többnyire eredeti szépségükben őrizték meg az épületeket az utókornak.
http://www.balatonakali.hu/Turizmus/Bor/Tortenelmi-Szolohegyek-Borut-Egyesulet-Balatonakali
„Ha valaki mögötted álldogál, amíg horgászol, az majdnem olyan rossz, mintha a vállad fölött nézné a levelet, amit a kedvesednek írsz.”
/Ernest Hemingway – író/
… Díszes ruhák között Németh Gabriella a paszománykészítés rejtelmeibe avat be. Aranyszínű lapos zsinórt kerít, és hurkol. Perec-, bencés-, mentemintát csavar, fűz, hajtogat. A gránátalmás és a “Dorottya” mintát már ő találta ki, szakmájában az alkotói szabadság ezt megengedi. A paszománnyal díszített ruhákra általában pitykét varr gombnak. Ebből is van sokféle: fél- és teljes pityke, kisvirágos fél, kisvirágos egész pityke.
Paszománydíszítéssel készülnek menyecskeruhák, vőlegényöltönyök, de hordják őket színházba, templomba. Hétköznapi viseletnek ajánlott a paszománnyal díszített farmering.
Cservenyák Katalin – Riport a nyíregyházi KGST-piacról. -24.hu – részlet
2012. 11. 25. 12:30
http://24.hu/belfold/2012/11/25/cigit-kozmodit-meg-szokat-ocon/
Csőke Péter és Bagyinszki Zoltán koszorúzása. 2016.09.25
84 esztendeje, 1932. május 15-én, pünkösd vasárnapján az egyetem Díszudvara adott otthont a négy év alatt elkészült Főépület avatóünnepségének.
1912-ben gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszterségének idejében a XXXVI. törvénycikk elfogadásával két egyetem felállítását mondta ki az országgyűlés, az egyiket Pozsony, a másikat Debrecen székhellyel, ahol öt karral (Református Hittudományi Kar, Jog- és Államtudományi Kar, Orvostudományi Kar, Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar, valamint Mennyiség- és Természettudományi Kar) megalakult a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem.
Debrecen városa a Nagyerdőn hatalmas területet ajándékozott az egyetemnek, így 1918-ban IV. Károly király felavathatta az újonnan alapított Orvostudományi Kar központi épületét.
Korb Flóris műépítész tervei alapján a húszas években kezdték építeni és 1932-ben avatták fel az egyetem ónémet klasszicista stílusú központi épületet, de az eredeti elképzeléseknek – anyagi nehézségek miatt – csupán egyharmada valósult meg.
A központi épület főfrontja 108 méter, mélysége 88 méter, területe 6.200 négyzetméter. Az ötszintes épület alagsora légvédelmi biztonságot nyújtott a II. világháborús bombázásokban, a felsőbb szinteken művészi kiképzésű lépcsők, folyosók kötik össze a szemináriumi és előadó termeket, professzori szobákat.
Az épület központja a 29 méter magas, 700 négyzetméter üvegtetős Díszudvar, amely különböző ünnepségek, rendezvények színtere. Falain márványtáblákon a Református Kollégium és az egyetem leghíresebb diákjainak, professzorainak nevei emlékeztetnek a debreceni felsőoktatás hagyományaira.
A Díszudvar adott otthont az épület ünnepélyes avatásának 1932. május 15-én, pünkösd vasárnapján. Az eseményen Magyarország kormányzóját Petry Pál, a magyar kormányt Szily Kálmán államtitkár képviselte. Mint vendég, megjelent az ünnepélyen gróf Klebelsberg Kunó nyugalmazott kultuszminiszter is, akinek komoly szerepe volt a központi épület kivitelezésében.
Az ünnepély május 15-én istentisztelettel kezdődött a református Nagytemplomban, ezt követően vonultak a meghívottak az alkalomra ünnepi díszbe öltöztetett központi épületbe. Az avatóünnepségen Szily Kálmán államtitkár a magyar állam köszönetét fejezte ki a két nagy „jóltevőnek”: a debreceni református egyháznak és Debrecen szabad királyi városnak. A tudomány új csarnokát Baltazár Dezső püspök áldotta meg.
Bár 1932-től rendszeres oktatás folyt az épületben, több hiányosság is mutatkozott: befejezetlenül állt az Aula, amely végleges, mai formáját csak 1938-ra nyerte el, ekkorra készültek el a termet díszítő, a II. világháborúban később megsemmisült, majd a centenáriumra helyreállított – ólomüveg-mozaikok is. (Az Aula mennyezetét és zárófalait az eredeti elképzelések szerint a Kollégium történetéből származó eseményeket megörökítő freskók díszítették volna. Ezek azonban soha nem készültek el.)
Az egykori Tisza István, ma Egyetem tér, az ott kialakított francia park, a szökőkút, az egyetemi templom szorosan hozzátartozik a központi épület látványához, amelyet 2010 óta díszkivilágítás tesz még hangulatosabbá.
(forrás: Megőrzött értékeink)
Gróf Széchenyi István a “LEGNAGYOBB MAGYAR” és családja tagjai előtt tisztelegve a márvány síremléket a
Magyar Történelmi Családok Egyesület tiszteletbeli tagjaként kis ünnepség keretében újra állította és a képriportot készítette: Bagyinszki Zoltán
A színes papírképek dokumentálták, dokumentálják a 13 évvel ezelőtti folyamatot.
Az egykor-vélhetően 1924-ben a Pósteleki kastély mögötti erdőben eltemetett (és feledésbe merült) gróf síremlékét megrongálták, kirabolták,
a kő emlékmű is eltűnt a halom tetejéről, ezért vált szükségessé a gyulai jóakaratú emberek díjmentes segítsége.
A síremlék anyagát Kovács József gyulai plébános biztosította, a rekonstrukciót és a fölállítást Csőke Péter és csapata végezte.
Köszönettel és tisztelettel a Széchenyi – emlékévben, 2016 szeptemberében.
Jó tudni: A császári és királyi kamarás 1909 -től 1924-ig a gyulai székhelyű Alsó- Fehér- Körös Ármentesítő Társulat elnöke volt.
A Nyilas erdőrészben található Sziléziai fehérmárvány síremléket nagyon nehéz megtalálni. Sajnos egyáltalán nincs útbaigazító tábla.
A kitartó keresés azonban eredményre vezet………., az erdei út menti kis dombot keressük. ami kb. 1 km – re van a kastélyromtól nyugatra.
Az országúttal párhuzamos 2.”kiemelt” földúton keressék, előtte az internetről érdemes vázlatos térképet készíteni.
Gróf Széchenyi Antal igazán megér egy kis fáradságot. Elismerés a polgárőrök odafigyeléséért, segítségéért.
BZ.fotográfus.
2006. október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján ünnepélyes keretek között, városi megemlékezés keretében került sor az emlékmű felavatására. Az elkészült ’56-os emlékmű, a kemény vulkanikus kőbe faragott lánctalpas vasszörnyeteg a forradalmat eltipró T 34-eseket szimbolizálja, amelyek Hajdúhadház főtere mellett elhaladó 4-es főúton vonultak 1956 őszén Budapest eltiprására. A tank által jelképezett erőszakot azonban legyőzi az idő, a ránehezedő utókor igazságtétele, amely bazalt tömb formájában agyonnyomja a félelmetes lánctalpast.
A lánctalpak mellett feltépett bazaltkockák 56-os őseink hősi próbálkozására utalnak. A ma nemzedéke ezekre helyezheti el a jövőben az emlékezés gyertyáit. Az andezitből készített emlékmű faragott méretei: 2 m x l,5 m x 0,55 m.
(hajduhadhaz.hu)
A Nyugat – Dunántúl egyik legszebb műemléke az 1787-ben épült szentgyörgyvölgyi fa kazettás református templom.
A késő barokk stílusú templom, a türelmi rendelet kihirdetése után épült. Ekkor még nem volt tornya, az épület mellé egy kis fa haranglábat emeltek. A torony, és vele a végleges épület 1805-re készült el. Belseje egyszerű, egyhajós szerkezetű, mely kazettás mennyezettel fedett. A templom koronás szószéke, berendezései, kazettás famennyezete 1805 és 1828 között készült el. A díszítésre szolgáló reparatiókat Nemes Rákos Ferencz, N. Szabó Tamás és N. Szabó János asztalosmesterek alkották. A fakazetták kékkel festett bárányfelhőket ábrázolnak, a középső két táblán virágmotívum és szöveg látható. A karzat alsó felét kék, fehér és fekete virágos-csillagos festés díszíti. Ugyancsak festettek a karzat mellvédje és a karzatot tartó gerendák. A kifestés nemes Patkó András munkája 1829-ből, aki 1784-ben a falu első református tanítója volt. Amikor a templom festésére vállalkozott, 74 éves, nyugalmazott oskolamester volt. A festett virágdíszítésen a következő szöveg látható: “Mely igen szerelmetesek a te Hajlékaid óh seregeknek ura: satLXXXIV. Solt: 2.5.E. E Hely nem egyéb: hanem Istennek Háza és Mennyeknek kapuja: 1.Mos: 28:17.” A szalagon: “Tiszt. Tudós hais István úr prédikátorságában festette Patkó András 1829-dikben.”
http://www.orseg.hu/hu/info/turizmus/latnivalok/reformatus-templom–szentgyorgyvolgy.html
“Azt gondoltam végig, vajon két hét alatt mi születhet meg. Valami szép. Így jutottam el a virágig, amely ennyi idő alatt a bimbóig jut. Nem fog sohasem elhervadni, mert november 4. ezt lehetetlenné tette. Fehér rózsa ez, amelyhez illik a carrarai márvány. A bimbó a felső állapotig jut. Én azt a címet képzelem el, hogy a szabadságharc tündöklő idején nyílt a rózsa.”
Melocco Miklós
Az elég nehezen olvasható szöveg a talapzaton: “1956. október 23-án az országban elsőként a mai Debreceni Egyetem főépülete elől indult el az egyetemi ifjúság tüntető menete, hogy a város, majd az üzemi munkássággal összefogva forradalmi követelésekkel lépjen fel a kommunista diktatúra ellen.
Az 56-os szervezetek kezdeményezésére állította Debrecen város önkormányzata és a Debreceni Egyetem 2003
Készítette: Melocco Miklós
Munkatársak: Benke Zoltán, Balogh Miklós, Bajcsi Sándor ”
Az emlékmű minden része, a plasztika és a posztamens is carrarai márványból készült. 350 cm magas, a talapzat meg 60 cm, és háromlépcsős.
https://www.kozterkep.hu/~/2552/1956_os_emlekmu_Debrecen_2003.html
Csokonyavisonta a különleges hangulatú Belső-Somogy települése. A táj szinte ellentéte korunk rohanó, zajos világának. Mindenfelé sok az erdő, védett területein pedig az őstölgyes és az ősborókás. A déli vidék patakjai – völgyeikben sok halastavat hátrahagyva – a kis Rinyába folynak, s vele együtt jutnak el a tekintélyes Drávába.
Csokonyavisonta történetének nagy eseménye volt, amikor 1943-ben olajkutatás során 73 Celsius fokos víz tört fel a mélyből. E vízről hamarosan kiderült, hogy gyógyító hatása van.
Minősítése szerint kiválóan alkalmas a mozgásszervi bántalmak és elfajulásos gerincbántalmak gyógyításában.
Kedvező eredménnyel alkalmazzák idült nőgyógyászati bántalmak és gyulladásos betegségek gyógyításánál is. A fürdőnek napozásra és játékra kiválóan alkalmas szabad terei vannak, lombos fái és virágai pedig árnyat és kellemes környezetet adnak.
http://csokonyavisontafurdo.hu/
A KÖZKEDVELT FÜRDŐ PARKJÁBAN KELLEMES TAVACSKA CSÓNAKÁZÁSRA IS INVITÁL. RITKASÁGSZÁMBA MENŐ, HOGY EGY GYÓGYFÜRDŐ PARKJÁBAN TAVAT IS KIALAKÍTANAK: CSOKONYAVISONTA, HAJDÚSZOBOSZLÓ, KISKUNMAJSA – GYULÁN AZ EGYKORI HOLT- KÖRÖS (ÉLŐVÍZ-CSATORNA) SZEGÉLYEZI A FÜRDŐ PARKJÁT .
B.ZOLTÁN FOTOGRÁFUS
