A képeken a Gyulai Vár és Almásy – kastély kályha csodái láthatóak.
Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2
Cserépkályha csodák I. – Visegrád, Nagykároly, Nagytétény és Szabadka
A cserépkályha európai története az Alpok vidékére vezet el bennünket, ahol az első cserépkályhák születtek meg. Ezeknek a cserépkályháknak a falába különböző edényeket, úgynevezett kályhaszemeket építettek. A cserépkályhák szélesebb körű elterjedése XIII-XIV. században ment végbe, ebből az időből vannak a legkorábbi cserépkályha ábrázolásaink. A középkorban jelentős központok alakultak a délnémet területeken, a cseh királyság és a középkori Magyarország területén.
A „kályha” szó kezdetben nem az egész tüzelőberendezést jelentette, hanem annak egy csempéjét. Mai jelentése szerint csak a XVII. században kezdték használni. Minden kályhacsempe típust ismertek a XIV. századi Magyarországon. A cserépkályhákat a gótikus építészet hatásainak megfelelően alakították és díszítették.
Bonyolult csipkézetű kályhacsempékből épültek fel cserépkályhák. A cserépkályhák alsó része szögletes volt, felső részük hengeres vagy tornyosan lépcsőzött. Egyes cserépkályhák külalakját különböző színű és formájú kályhacsempék használatával teszik változatosabbá. A XV. század második felében a gazdagon díszített késő gótikus cserépkályhák teljesítették ki az építészeti jellegű kályhaművészet csúcsát.
Az érett reneszánsz cserépkályhák alsó és felső része is hasáb alakú, oldalaikat nagyméretű domborműves csempék alkotják, díszítményeit színes mázakkal emelik ki. Gyakran lábakra állítják a cserépkályhákat, legtöbbször oroszlánokra bízva a teherhordás nehéz feladatát.
A reneszánszot követő barokk stílus a XVII. században jelent meg a cserépkályhákon. A kályhák formája még a reneszánsz hatásokat viselte magán, de díszítményeiben már mozgalmasabb, sarkaira nagyméretű szobrokat állítottak. Az új formájú barokk kályhák az 1700-as évek elején léptek ezek helyére. A kályhák alaprajza összetett idomúvá vált, bonyolult alakzat lett a jellemző kiindulási forma. Ennek megfelelően a cserépkályhák alakját homorú és domború síkok határolják. A nagyméretű csempéken szeszélyes ívekből és csigákból komponált motívumok vannak.
A XVIII. század közepén megjelent rokokó még játékosabbá tette a cserépkályhák külalakját. Karcsúbbá vált formájuk és díszítésük gyakran aszimmetrikus elemekből épül fel. A rokokó cserépkályhákat rendszerint fémlábakra állítják, alapszínük világos.
A rokokó stílus ellenhatásaként lépett fel a klasszicizmus, amely antik példákat követve a világosságot és a mértéktartást hirdette. A cserépkályhák tervezésében az egyszerűség és újra a szimmetria uralkodott.
A XIX. század elején az egyszerűbb hengeres cserépkályhák váltak általánossá. Tetejüket antik váza vagy szobor zárja. A hengeres testű klasszicista cserépkályha nyugalmat és harmóniát sugároz. A stílusok sokfélesége jellemezte a XIX. század második felében a cserépkályhákat, amelyek közül a gipszsablonokkal készített cserépkályha lett az uralkodó. Ebben a korban terjedtek el a belül fűtős, füstjáratos kályhák.
A XX. század elején jelentkező szecesszió díszítőkincse növényi jellegű motívumokból és szeszélyes vonalvezetésű indákból épül fel. A díszítmények rendszerint a cserépkályha formáját megtartva borítják be a felületet.
A modern cserépkályha a két világháború közötti időszakban alakult ki. Az egyszerű hasáb alakú kályhákat sima felületű formalizált kályhacsempékkel építik, a fűtési igényekhez igazítva a kályhák méretét. Az országban sorra alakultak a nagylétszámmal dolgozó manufaktúrák. A csempegyártás és a kályhaépítés ekkor kezdett szétválni, de teljesen csak a XX. század közepén. Ezt követően kályhaépítés képezte a cserépkályhás szakma fő vonalát.
Napjainkban újraéledésnek lehetünk tanúi: gyártanak régi korok kályháit utánzó példányokat, népi cserépkályhákat és modern kályhákat egyaránt. A kályhák új formában, korábbiaktól eltérő külsővel és technikai megoldásokkal jelennek meg. A modern kor kályhái már új fűtési megoldásokkal készülnek, amelyek kihatnak a kályhák külalakjára is.
Gyakori a cserépkályhák körüli padka, a nagyméretű, átlátszó kályhaajtó és a többféle kályhacsempe együttes használata. A kályha külalakját befolyásolja belső szerkezete is. A modern kályhák általában fafűtésre készülnek. Ha a különböző fűtési módok emberi szervezetre gyakorolt befolyását elemezzük, azt látjuk, hogy a kályhafűtés a legelőnyösebbek közé sorolható, egészséget károsító hatásai nincsenek.
http://www.szentesicserepkalyha.hu/kalyhacsempe-cserepkalyha-tortenete
Debrecen – 56-os sortűz emlékmű (2016)
Leverték a vörös csillagot
A javaslatot Papp László polgármester terjeszti a közgyűlés elé. Abban írják, hogy
“1956. október 23-án Debrecen több pontján tüntetések voltak. Az egyetemisták, a munkások és civilek együttesen követelték az önkényuralmi rendszer jelképeinek eltávolítását, többek között a MÁV Igazgatóságának és a Városi Tanács épületének homlokzatáról leverték a vörös csillagot. Ezután a tömeg a Kossuth utcára vonult, a rendőrség és az ÁVH épületéhez, ahol a politikai foglyok szabadon bocsátását követelték. Ekkor a városba érkező államvédelmi zászlóalj katonái megpróbálták kiszorítani a tömeget a Kossuth utcáról. Először figyelmeztető lövések dördültek el, majd sortüzet nyitottak a tömegre. A lövöldözésnek Ács Zoltán és Gorzsás András voltak a halálos áldozatai, közel 30-an pedig megsebesültek.
A történelmi jelentőségű esemény tiszteletére a Kossuth utca 10. szám alatt található Csokonai Színház előtti téren szeretne önkormányzatunk egy olyan emlékművet elhelyezni, amely az 1956-os hősök örök mementójaként szolgál.”
Először a madarak repülnek fel…
Az emlékmű tervét Győrfi Lajos Szervátiusz-díjas szobrászművész készítette el, aki az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából már adott be pályamunkát és méltó vetélytársa volt a Debreceni Egyetemnél felállított emlékművet elkészítő Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművésznek. Győrfi Lajos nevéhez fűződik a budapesti Corvin-közben található „Az 56-os pesti srác” emlékmű elkészítése.
Az előterjesztés melléklete szerinti emlékmű talapzata fekete gránit körlap, amelynek külső ívét bazalt kockák ölelik körbe. A kör közepéből a forradalom lyukas zászlóját galambok emelik a magasba. A terv alapgondolata, hogy a lövés pillanatában először a madarak repülnek fel, szimbolizálva a hősök lelkét, annak halhatatlanságát, a magyar nemzet ’56-os szellemiségét. A galambok húzzák a zászlót az ég felé az örökkévalóságba, példát mutatva nekünk, utódoknak az emberi nagyságból. A fekete gránitlap kifejezi a gyászt, amelyet megtör a küzdelmet szimbolizáló bazalt kocka. A gránitlapon visszatükröződik a bronzból készült zászló és galambfigura. Az emlékmű a mélységet és magasságot, valamint a hősies küzdelmet egyaránt szimbolizálja.
Az emlékmű tervezett felirata
„Az 1956-os forradalom és szabadságharc debreceni hőseinek és áldozatainak, a sortűzben elesett Ács Zoltán és Gorzsás András tiszteletére. Állította Debrecen Város Önkormányzata az 1956-os Emlékbizottság támogatásával a magyar szabadság évében. 2016”
http://civishir.hu/helyben-jaro/uj-1956-os-emlekmuve-lehet-debrecennek/0621153007 – DMJV 2016.06.21. 15:30
Hajdúnánás – 56-os emlékmű
Az 1956-os események helyszínén kőből kirakott kis halom tetején csaknem három méteres emlékmű áll; szövege szerint “Az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi és elszármazott hősei, valamint a kiemelkedően sok meghurcolt és vétlen áldozat emlékére. Állíttatta Hajdúnánás Városi Önkormányzat a Magyarország Kormánya által létrehozott Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2013”
Az 1956-os kopjafa helyett felállított szobor egy lyukas zászlót lobogtató női alakot ábrázol. A kopjafa rossz állapota miatt lebontásra került.
Az avatásra ünnepélyes keretek között került sor.
Az emlékmű alkotója: Bíró Lajos, 2013
https://www.kozterkep.hu/~/23204/1956_os_emlekmu_Hajdunanas_2013.html
Balmazújváros – Kamilla Gyógy-, Termál- és Strandfürdő és a Semsey – kastély
A Semsey-kastély régi parkjában közelíthető meg a 3ha nagyságú Kamilla Gyógy-, Termál- és Strandfürdő. A két meleg vizes és egy hideg vizes kút hat medencét lát el.
A meleg vizes kutakból 1180 méter mélyről, 61 °C-os víz tör elő. Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság a strandfürdőt tápláló hévízkút vizét 1994. február 21-én gyógyvízzé nyilvánította. Az orvosi vizsgálatok a víz gyógyhatását idült ízületi betegségekben szenvedőknél igazolták. A 2002 nyarán átadott új fejlesztési ütemben 3 újabb medencét alakítottak ki, amelyek már sportcélokat is kiszolgálnak, valamint ezekben már élményelemek (pezsgőfürdő, vízgomba stb.) is helyet kaptak.
A város központjában, a Debreceni utca 2. szám alatt áll a XVIII-XIX. század fordulóján épült, kétszintes Semsey Kastély. Az utcai homlokzat középső, hangsúlyos rizalitán jó hajlású timpanon nyugszik, melyet négy ion pillér támaszt alá. A timpanon közepét napjaikban a család grófi címere ékesíti. A kocsiáthajtó négy kőoszlopon áll, fölötte díszes vasrácsos korláttal körülvett nagyméretű terasz található. A kastély alatt hatalmas, boltíves pincerendszer van. A Semsey Kastély 1959-től műemlék épület, 1971-ben az ország kiemelt műemlékei közé sorolták. A kúria az elmúlt években rangjához méltatlan funkciókat töltött be, rekonstrukciójára 2012-2013-ban került sor. A megújult kastélyban működik a Semsey Andor Múzeum és a Tourinform iroda, míg a rendezvényterem és a képtár kulturális események, előadások, időszaki kiállítások kedvelt helyszíne.
https://www.balmazujvaros.hu/turizmus/termal-es-strandfurdo
https://www.balmazujvaros.hu/turizmus/muemlekek-muzeumok/132-semsey-kastely
Szeged – 1956 -os MEFESZ megalakulása című gránit emlékmű
Az 1956. Szeged, a MEFESZ megalakulása című gránit emlékművet Tóth Béla készítette a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának felkérésére. Az alkotáson a szervezet megalakulásakor készült csoportfénykép bronz mása található. Az emlékművet 2006-ban adták át, az egyetem Tanulmányi és Információs Központjának parkjában.
Kevéssé ismert tény, hogy az 1956-os forradalom követelései először nem Budapesten, hanem Szegeden, a MEFESZ ülésén fogalmazódtak meg, annak október 20-ai nagygyűlésen.
A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, a MEFESZ ifjúsági szervezet volt 1956-ban, amely megtörve a kommunista ifjúsági szövetség egyeduralmát, kulcsszerepet töltött be a forradalom követeléseinek kidolgozásában, a forradalom és szabadságharc hangulati előkészítésében és elindulásában.
http://www.hallgatoimozgalom.hu/posts/133-1956-szeged-a-mefesz-megalakulasa-emlekmu
Szeged – 1956-os forradalom emlékműve
A mű azt ábrázolja, hogy a szabadság lepkéjét , a kérészéletű forradalom jelképét 19 ember hordozza a vállán. 1956-os fiatalok, drága halottak, megtért disszidensek, túlélő barátok. Valóságos emberekről mintázta az alakokat, köztük van az ifjú Latinovits Zoltán, Mansfeld Péter, akit 18. születésnapja után 11 nappal végeztek ki, a szegedi forradalom mártírját, Danner Jánost is megörökíti, köztük van a szobrász is, aki 1956-ban volt fiatal, s még sok más ismerős arc. A lepke szárnyain Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról c. költeményének sorait olvashatjuk.
Melocco Miklós alkotása – 1997
https://www.kozterkep.hu/~/327/1956_os_forradalom_emlekmuve_Szeged_1997.html
Alsódörgicse – (Boldogasszony dörgicsei) templomrom
A Balatontól négy kilométerre, északra találjuk a falut. A falu felett a Gerenye-hegy oldalában, mint egy felkiáltójel magasodik a XIII. században épült román stílusú erődtemplom nyugati oromfala 22 m magasra. Az oromfal felső részén három ikerablak látszik, amelyek közül a déli már felújított, míg a másik kettő eredeti állapotban van. A romkertbe felmenve a templom alapfalai és az északi oromfal (torony) bolthajtásai megkapó képet mutatnak. Jeles érdekessége a romnak az akusztikája. A rom mellől gyönyörű kilátás nyílik a környező tájra és a Balatonra. A rom melletti területen tökéletes, rendben tartott pihenőhely van kiépítve.
http://www.turautak.com/cikkek/varak–romok/templomromok/dorgicsei-templomromok.html
Tapolca – tavasbarlang
A Tapolcai-tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel kútásás közben, amelyet tíz évvel később a látogatók számára is megnyitottak, így hazánkban ez volt az első villanyvilágítással ellátott, és turisztikai célra is használt barlang.
A tavasbarlangot bezáró kőzet a miocén kor végének szarmata korszakában, 12 millió éve képződött. Kőzettömegét az egykori Szarmata-tengerben lerakódott mésziszapos üledékekből összecementálódott mészkő rétegek alkotják.
A tavasbarlang vízutánpótlása két úton történik, amely egyben magyarázatot ad a járatok kialakulására is. A Déli- Bakony irányából kis mélységben hideg (10°C-os) karsztvizek érkeznek a Tapolcai-medence térségébe. A Bakonyban beszivárgó elnyelődő karsztvizek egy része nagy mélységbe is lejut, ahol a Föld belső hőjétől felmelegszik, majd a törésvonalak mentén felfelé áramlik. Ilyen 30°C-nál melegebb termálvíz tör fel a Kórház- és a Berger Károly-barlang forráskürtőiből.
A hideg és a meleg karsztvizek keveredése üregeket, járatokat old ki a mészkőben. Százezer év alatt így jött létre a Tapolcai-tavasbarlang is, amely része a város alatti, immár 10 km hosszúságban feltárt barlangrendszernek. A térség későbbi kiemelkedés miatt a barlangok legfelső része szárazzá vált.
Az összekeveredett 20°C-ra hűlt langyos vizek a tavasbarlangból tovább áramlanak a felszín alatt, majd a Malom-tó forrásaiban látnak napvilágot. A tó vizének visszaduzzasztása tette lehetővé a barlangi csónakázást.
A tavasbarlang élővilágának közismert és legfeltűnőbb képviselője a fürge cselle (Phoxinus phoxinus), egy apró halfaj, amelyet a helybeli lakosok csetrinek hívnak. A Tapolcai-tavasbarlangot már 1942-ben, jóval a hazai barlangok általános védettségének kimondása előtt, védelem alá helyezték. 1982 óta fokozottan védett.
http://www.tavasbarlang.hu/index.php/hu/a-barlangrol