A cserépkályha európai története az Alpok vidékére vezet el bennünket, ahol az első cserépkályhák születtek meg. Ezeknek a cserépkályháknak a falába különböző edényeket, úgynevezett kályhaszemeket építettek. A cserépkályhák szélesebb körű elterjedése XIII-XIV. században ment végbe, ebből az időből vannak a legkorábbi cserépkályha ábrázolásaink. A középkorban jelentős központok alakultak a délnémet területeken, a cseh királyság és a középkori Magyarország területén.
A „kályha” szó kezdetben nem az egész tüzelőberendezést jelentette, hanem annak egy csempéjét. Mai jelentése szerint csak a XVII. században kezdték használni. Minden kályhacsempe típust ismertek a XIV. századi Magyarországon. A cserépkályhákat a gótikus építészet hatásainak megfelelően alakították és díszítették.
Bonyolult csipkézetű kályhacsempékből épültek fel cserépkályhák. A cserépkályhák alsó része szögletes volt, felső részük hengeres vagy tornyosan lépcsőzött. Egyes cserépkályhák külalakját különböző színű és formájú kályhacsempék használatával teszik változatosabbá. A XV. század második felében a gazdagon díszített késő gótikus cserépkályhák teljesítették ki az építészeti jellegű kályhaművészet csúcsát.
Az érett reneszánsz cserépkályhák alsó és felső része is hasáb alakú, oldalaikat nagyméretű domborműves csempék alkotják, díszítményeit színes mázakkal emelik ki. Gyakran lábakra állítják a cserépkályhákat, legtöbbször oroszlánokra bízva a teherhordás nehéz feladatát.
A reneszánszot követő barokk stílus a XVII. században jelent meg a cserépkályhákon. A kályhák formája még a reneszánsz hatásokat viselte magán, de díszítményeiben már mozgalmasabb, sarkaira nagyméretű szobrokat állítottak. Az új formájú barokk kályhák az 1700-as évek elején léptek ezek helyére. A kályhák alaprajza összetett idomúvá vált, bonyolult alakzat lett a jellemző kiindulási forma. Ennek megfelelően a cserépkályhák alakját homorú és domború síkok határolják. A nagyméretű csempéken szeszélyes ívekből és csigákból komponált motívumok vannak.
A XVIII. század közepén megjelent rokokó még játékosabbá tette a cserépkályhák külalakját. Karcsúbbá vált formájuk és díszítésük gyakran aszimmetrikus elemekből épül fel. A rokokó cserépkályhákat rendszerint fémlábakra állítják, alapszínük világos.
A rokokó stílus ellenhatásaként lépett fel a klasszicizmus, amely antik példákat követve a világosságot és a mértéktartást hirdette. A cserépkályhák tervezésében az egyszerűség és újra a szimmetria uralkodott.
A XIX. század elején az egyszerűbb hengeres cserépkályhák váltak általánossá. Tetejüket antik váza vagy szobor zárja. A hengeres testű klasszicista cserépkályha nyugalmat és harmóniát sugároz. A stílusok sokfélesége jellemezte a XIX. század második felében a cserépkályhákat, amelyek közül a gipszsablonokkal készített cserépkályha lett az uralkodó. Ebben a korban terjedtek el a belül fűtős, füstjáratos kályhák.
A XX. század elején jelentkező szecesszió díszítőkincse növényi jellegű motívumokból és szeszélyes vonalvezetésű indákból épül fel. A díszítmények rendszerint a cserépkályha formáját megtartva borítják be a felületet.
A modern cserépkályha a két világháború közötti időszakban alakult ki. Az egyszerű hasáb alakú kályhákat sima felületű formalizált kályhacsempékkel építik, a fűtési igényekhez igazítva a kályhák méretét. Az országban sorra alakultak a nagylétszámmal dolgozó manufaktúrák. A csempegyártás és a kályhaépítés ekkor kezdett szétválni, de teljesen csak a XX. század közepén. Ezt követően kályhaépítés képezte a cserépkályhás szakma fő vonalát.
Napjainkban újraéledésnek lehetünk tanúi: gyártanak régi korok kályháit utánzó példányokat, népi cserépkályhákat és modern kályhákat egyaránt. A kályhák új formában, korábbiaktól eltérő külsővel és technikai megoldásokkal jelennek meg. A modern kor kályhái már új fűtési megoldásokkal készülnek, amelyek kihatnak a kályhák külalakjára is.
Gyakori a cserépkályhák körüli padka, a nagyméretű, átlátszó kályhaajtó és a többféle kályhacsempe együttes használata. A kályha külalakját befolyásolja belső szerkezete is. A modern kályhák általában fafűtésre készülnek. Ha a különböző fűtési módok emberi szervezetre gyakorolt befolyását elemezzük, azt látjuk, hogy a kályhafűtés a legelőnyösebbek közé sorolható, egészséget károsító hatásai nincsenek.
http://www.szentesicserepkalyha.hu/kalyhacsempe-cserepkalyha-tortenete