Roskadófélben van a ház,
Hámlik le a vakolat,
S a szél egy darab födéllel
Már tudj` isten hol szalad;
Javítsuk ki, mert maholnap
Pallásról néz be az ég…
Közbevágott Pató Pál úr:
“Ej, ráérünk arra még!”
Petőfi Sándor
Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2
Kecskemét – szecessziós lakóház
Békéscsaba – VII. Könyvtári Éjszaka – az idei téma Szlovákia
Kiállítás meghívó!
Objektív Felvidék, Túra a Liptói Havasokba – Bagyinszki Zoltán fotói
Rendezvény időpontja: 2016. június 24. (péntek) 14.00 – 24.00
A Békés Megyei Könyvtár és a Europe Direct Tájékoztató Központ szeretettel vár minden kedves érdeklődőt a VII. Könyvtári Éjszaka programjaira.
Hegyfalu – Széchenyi – kastély 2016. Széchenyi – emlékév tiszteletére…
A kastély feltehetően XVIII. századi barokk eredetű. Klasszicista stílusban 1815-ben építették át, majd a XX. század század közepén modern stílusban bővítették. Ma tüdőszanatórium. Parkja védett.A ma Széchenyi-kastélynak nevezett épület gazdái is sűrűn váltották egymást. A XVIII. századi tulajdonos, Gludovátz József 1794-ben a híres Dorffmeister Istvánnal festette ki a kastély nyolcszögű dísztermének mennyezetét, valamint a falakra 8 olajképet is rendelt tőle. A festő 14 oldalas verses magyarázatot írt az alkotáshoz “A Hegyaljai Történetbeli Képesszálának magyarázatja vitézi versekben” címmel. A falfestmény és a képek eltűntek. Maga a kastély kétszintes, egy tömbből álló, zárt négyszög alaprajzú. Az utcai homlokzat kocsialáhajtójának timpanonja hat jón oszlopon áll, míg kerti homlokzatának középső részét négy jón oszlop támasztja alá. A belső helyiségeket stukkó díszíti. A kastélyt 1815-ben klasszicista stílusban a Széchenyiek alakították át. Tőlük a XX. század elején a Sugár család, majd 1935-ben Gerliczy Félix vásárolta meg, aki felújíttatta az épületet.
http://www.fesztivalnaptar.hu/szechenyi-kastely/I312394/
Bükkszék – Gyógyfürdő
1799-ben említi elsőként Vályi András a későbbiekben világhírűvé vált bükkszéki sós vizet: „…nevezetes kősziklából eredő forrás van a határában, mely tavasszal és ősszel úgy megfejéríti a sarat és gyepet, mintha liszttel meghintenék, érezhetően sós voltáért a marhák is nagyon szeretik.”
Fényes Elek Pesten 1851-ben nyomtatott „Magyarország geographiai szótára” már megemlíti Szék magyar falu ismertetésénél, hogy „ …van egy kőszikláből fakadó sóstartalmú forrás vize…”. Ferenci István 1935-ben a Bányászati és Kohászati Lapokban hivatkozik Pesty Frigyes 1863-ból származó leírására, mely szerint: „ A Sóslápu és a Sósverő nevet viselő szántóföldek… az ezen szántóföldek közt lévő sóskútról nyerték nevüket…”
A kőolajkutatás beindulása után, melléktermékként egyre több kútban jelentkezett a fent említett szódás, sós melegvíz. Ennek megvizsgálására 1938 tavaszán a szakemberek a lemélyített 27. számú fúrást használták fel. Erre a kútra alapozva készült el 1939-ben a strandfürdő.
Fürdőkúra esetén a reumás mozgásszervi betegségek és nőgyógyászati megbetegedések kezelésében is igen jó eredménnyel használható. A víz jódtartalma kedvező hatású lehet a vérkeringésre és bizonyos szembetegségek kezelésére, mint ahogy szabad a szabad szénsav tartalom is a vérkeringést befolyásolja.
Az eltelt 70 év alatt több helyen palackozták, de sohasem hiányzott a gyógyszertárak polcairól, míg nyaranta a gyógyulni vágyók százezrei keresik fel a község termálfürdőjét, melyet ma már talán a műemlékvédelmi besorolás is megilletne, hiszen melegvizes medencéi, öltözőkabinja az 1940-es létesítési állapotot őrizték meg.
A régi fürdőrészt a nagy érdeklődésre való tekintettel később kibővítették – területe 15300 m2, ebből 6600 m2 füvesített és fásított, ligetes terület – így a gyógyvízzel töltött medencék mellett egy 1000 m3 feszített víztükrű medence, gyermek medence, valamint egy vízicsúszda szolgálja a gyógyulni, pihenni és szórakozni vágyók kikacsolódását.
A fürdő 2012-ben teljesen újjáépült, és wellness részleggel bővült. A szabadtéri strandot júliusban adták át élménymedencével, új csúszdákkal. A Fürdőház decemberben nyitott, élménymedencékkel, Salvus gyógyvizes medencével, szaunavilággal, melyben helyett kapott a Salvus inhalatórium, ahol sűrített levegővel porlasztott, sűrű, sós ködpárát lélegeznek be, ez légúti problémákra jó.
http://www.bukkszek.hu/2015/?p=19 – részletek
Csokonyavisonta – Nagyatádi Szabó István síremléke
A település déli végén, a volt erdőcsokonyai temető északi – község felőli – szélén.
Nagyatádi Szabó István (Erdőcsokonya 1863 – Erdőcsokonya 1924) kisgazda politikus, miniszter síremlékét díszíti a két korabeli szobrászművész háromalakos bronz szoborcsoportja a kör alakú, talán kripta 1,5 méter magas tetején elhelyezve. Védett műemlék.
https://www.kozterkep.hu/~/17928/Nagyatadi_Szabo_Istvan_siremleke_Csokonyavisonta.html
Szigetvár – Rk. templom – Ali pasa dzsámija
Az Ali pasa dzsámi, mai néven Szent Rókus templom, a Zrínyi téren található. A dzsámi 1588-89-ben épült tölgyfacölöpökre. A törökök kiűzését követően a római katolikus plébániatemplommá alakították át, majd 1788-ban a Szent Rókus tiszteletére szentelték fel. Az átalakításkor eltüntették az imafülkét, elbontották Ali pasa sírkápolnáját, és előcsarnokkal, karzattal, szentéllyel bővítették.
A dzsámi előterét barokk torony foglalta el. Alaprajza négyzet alakú, ablakai és ajtói szamárhátívesek, a sarkokban szalaktit díszítés látható.
A kupolát Dorffmeister István freskója díszíti, amely 1788-ban, a visszavétel 100. évfordulójára készült el. A freskón két témát örökített meg a festő, Zrínyi és Szulejmán halálát, vagyis a vár elestét, és a vár visszavételét.
A festő Zrínyit az antik mitológia Anteuszhoz hasonlítja. Marcona török harcosok emelik a magasba. Mögötte a magyar zászló látszik címerpajzsal és a kétfejű osztrák sassal. A Zrínyi körül csoportosuló törökök képe rendkívül változatos, tarka. A háttérben az ostrom alatt elhunyt Szuljmán látjuk ravatalon egy nyitott sátorban. A halott szultán felett zászlai és fegyverei látszanak.
A második képen egy édesanyát látunk, az egyház jelképét, akit gyermekei, a keresztény katonák oldoznak ki bilincseiből. Ezen a képen a festő saját magát is megörökítette.
A harmadik egységet a várból kivonuló törökök alkotják. Ezen a képen örökítette meg a várat felszabadító Vecchi Gábor ezredest a festő.
Az oltárkép ugyancsak Dorffmeister alkotása (Szent Rókus a keresztre feszített Megváltóval).
II. József egy 670 kg-os harangot adományozott a templomnak. A harangot újra öntötték, jelenlegi súlya 630 kg. Virágok, szőlőfürtök, levelek, valamint szentek domborművei díszítik, valamint két feliratot találhatjuk rajta. Ez a harang szólal meg szeptember 7-én a hősök emlékére. A templomot 1911-ben Schulek Frigyes és 1973-ban Bozó Pál tervei alapján építették újra.
http://szigetvar.utisugo.hu/latnivalok/ali-pasa-dzsamija-szigetvar-88520.html
Vác – történelmi emlékhely, a Váci csata emlékműve
Az 1867-es kiegyezéssel Magyarország szuverenitása egy részét visszakapta. Ez tette lehetővé, hogy az 1848-49-ben elesett hős honvédeink emlékét szabadon ápolhassuk.
Vác polgárai elsőként fogtak gyűjtésbe, hogy méltó emlékművet állítsanak a hősöknek.
Kossuth Lajos 100 Ft-t köldött Turinból a következő levél kiséretében:
Rudnay József úrnak,
a váci kerület választási elnökének.
Tisztelt Elnök úr!
Bocsánatát kérem, hogy a választásra vonatkozó válaszom
mellett egy kéréssel terhelem.
Ugy értesülök, hogy a váciak emléket kivánnak emelni a
váci csatában elesett honvédeknek.
A váci csata, amint egyik legdicsőbbike, ugy strategiailag
egyik legfontosabbika volt egész szabadságharcunknak.
Legyenek áldottak a váci honfiak s honleányok, hogy szent-
nek ismerik a multnak dicsőségét;
oh legyen az szent mindenha a nemzet előtt!
A multak dicsősége nagy nemzeti kincs. Nagy emlékezetek
alapítanak a népnek nagy jövendőt, mert nemes forrásai a ha-
zafias nagy tetteknek.
Nekem becses bizodalmuk nyilvánításával jogot adtak a
a váciak magamat közésük számítani.
Engedjék meg hát, hogy munkám megtakarított filléreivel
én is résztvehessek a hála adójában, melylyel szabadságunk el-
hullott bajnokai szent emlékének áldoznak.
Legyen – kérem – szíves elnök úr az ide rekesztett száz
forintot az emlék-bizottmánynak kézbesíteni.
És fogadja megkülönböztetett tiszteletemet és üdvözletemet.
Turin, aug. 23. 1867.
Kossuth Lajos s. k.
Az emlékművet a hétkápolnánál azon a helyen állították fel, ahol az 1849 április 10.-i ütközet alkalmával a visszavonuló osztrákok egy ágyúja elakadt.
Az emlékmű tervét Caciari Alajos építőmester és Krenedits Ferenc rajztanár készítették. A mevvalósítás érdeme a Zambelly Lajos alezredes /elnök/ és Degré Alajos százados /alelnök/ vezetése alatt működött váci honvédegyesületé.
Vác és vonzáskörzete 4000 Ft-t gyűjtött össze az emlékmű költségeire.
3600 Ft-ba került az ércbeöntése. A négy méter magas vas obeliszket a Gömör megyei Csisznavodán készítették a Heinczelman gyárban. Lépcsőszerű talapzaton nyugszik és bronzzal van befuttatva. A tetején lángoló ágyugolyó. A felső oldallapokon Magyarország címere, alatta koszorúval körülfont ágyugolyók. A négy fehér lapon a következő feliratokat olvashatjuk:
I.
Vándor megállj! tekints szét e mezőn,
HONVÉDEINK itt küzdtek a jogért,
S itt nyugszanak, kik vért és életet
Áldoztak a honért.
II.
Ha zsarnok lába nyomja e hazát,
Ne csüggedj el! hisz ŐK csak nyugszanak
Széttörni békót, szolgaláncokat
Fölkelnek újra ŐK, a – hősfiak!
III.
Ha a szabadság napját élvezed,
Áldd érte Istent s e szent hamvakat;
HONVÉDEINK véréből nőtt a fa,
Mely vész s viharban enyhe nyugtot ad.
IV.
MDCCCXLIX.
Aprilis X.
–
Július XV. & XVII.
Ezeket a sorokat Degré Alajos írta. Írt Kossuthnak is. Mint a Váci Honvédegyesület alelnöke meghívta őt az emlékmű leleplezésének ünnepére. Kossuth a meghívásra a következő levélben válaszolt:
Degré Alajos Honvéd Százados úrnak,
a Váci Honvéd-Bizottmány Alelnökének.
Tisztelt Alelnök úr!
Köszönöm becses meghívását a Váczi honvédemlék lelep-
lezési ünnepélyére.
Önök ez emlékben oltárt emeltek a szabadság hitvallásának.
Jól esnék bánatos lelkemnek ez oltár előtt együtt imádkozni
Önökkel a szabadság Istenéhez, hogy adjon az élőknek akaratot,
eltökélést `s erőt, híven, bátran, önzéstelenül szeretni a Hazát,
mikint ama dicsőséges holttak szerették.
De jól sejtette Ön, hogy e szerencsétől eltiltanak a körül-
mények.
Én elv embere vagyok.
Soknak – ne mondjam: mindennek, – máskint kellene
lenni a Hazában, mint amikint van, hogy én Ön becses meg-
hívásának megfelelhessek.
`S amit nekem tennem nem szabad, azt tenni fiaim sem
tartják szabadnak, nem mert fiaim, hanem, mert ők is elv emberei.
De ha testileg nem, jelen leszünk lélekben az ünnepélyen.
Megüljük a napot a számkivetés sivatagában `s hálás kegyelet-
tel áldva a magyar szabadság vértanuinak szent emlékét, könyö-
rögni fogunk Istenhez, távoztassa el Hazánktól az átkot, hogy
ama martyrok hiában vérzettek legyen.
Nem írok többet, nehogy a nagy múlt emlékének a törpe
jelennel összehasonlítása keserűvé tegyen. Mert ama múlt és e
jelen között, oly rémületes űrt ásott, nem a végzetes kényszerű-
ség, hanem az önbizalomvesztett megcsüggedés, hogy fejem
szédeleg, ha reá gondolok.
“Liceat sperare timenti”.
Hazafiúi tisztelettel `s baráti kézszorítással
Turin Julius 16 k. 1868
Kossuth Lajos s. k.
Mivel ez volt az első 48-as emlék hazánkban, avatása országos ünneppé vált, mely 1868. július 19-én fényes külsőségek között ment végbe.
A fővárosi vendégek a magyar gőzhajós társaság Budapest nevű külön hajóján jöttek. Az országos központi honvédbizottság Klapka György tábornok vezetése alatt jelent meg. Képviselve volt a pesti és a legtöbb vidéki honvédegyesület. Andrássy Gyula gróf miniszterelnök és honvédelmi miniszter, valamint Weinkheim Béla báró belügyminiszter egy-egy miniszteri tanácsossal képviseltette magát. Megjelent Gelich Rikárd tábornok, Aschermann ezredes, Földváry Albert, Horváth, Sréter, Madarász, Gorove sat.
A menet, melyben a vármegye és város tisztviselői, a káptalan tagjai és a kispapok is testületileg résztvettek, 10 órakor zeneszó mellett indult a Hétkápolna felé. A Hétkápolnában dr. Kovách Pál kanonok mondott misét, mely után az ezredekre menő közönség a honvéd emlék elé vonult. Itt a pesti nemzeti dalárda elénekelte a Szózatot, mely után Degré Alajos mondott emlékbeszédet.
http://www.radnoti-vac.sulinet.hu/munkak/helytort/hemlek.htm
Magyar klasszicista építészet
A klasszicista építészet Magyarországon egy kicsit később kezdett kibontakozni, mint az Európa nyugati felén jelentkező klasszicizmus. A Magyar Királyság építészetében a 19. század elejétől az 1850-es évekig volt uralkodó ez a stílus.
A magyarországi klasszicista építészet kiemelkedő alakjai Hild József és Pollack Mihály; legfontosabb alkotása a Magyar Nemzeti Múzeum. A kor egyházi építészetének kiemelkedő emlékei az esztergomi bazilika, az egri főszékesegyház és a debreceni református nagytemplom. A reformkor idején megerősödő köznemesség és városi polgárság építkezéseinek ma is számos emléke áll: megye- és városházák, más középületek, lakóházak, kúriák, villák és kastélyok. A tájképi kertekkel ölelt magyar klasszicista kastélyok szép példái a dégi Festetics-kastély, a lovasberényi Cziráky-kastély, a csákvári Esterházy-kastély.
A kor fontos klasszicista stílusban emelt épületei közül több, így a Pesti Vigadó, a Pesti Német Színház vagy az alcsútdobozi nádori kastély, mára elpusztult.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Létavértes – Vizi vágóhíd
A boltíves, tégla alapon nyugvó, párját ritkító agráripari jellegű, műemlék épületben a hentes és mészáros mesterség egykori szerszámai, eszközei, dokumentumai tekinthetők meg.
A népi-, ipari műemlék 1904-ben készült, mellette a ma is működő húsüzem található, címük (kulcsot lehet kérni) Debreceni út 36.
Budapest – Rudas Fürdő
A Rudas fürdő török-fürdő része a török uralom idején, a XV. század közepén épült Szokoli Musztafa budai pasa uralkodásának idején. A 10 méter átmérőjű kupolát 8 oszlop tartja, amely alatt egy nyolcszögletű medence foglal helyet. E medencét úgy hívják, hogy kötényes fürdő, ugyanis az 1936-os évtől az elmúlt évekig a fürdőt csupán férfiak látogathatták – a belépőjegy mellé kapott kis ágyékkötővel.
A Rudas fürdőt (Jesil direkli ilidzse) 1571-72-ben Szokollu Musztafa budai pasa építette, középkori előzményekre. A területen működő ispotályhoz tartozhatott az a kút és az a forrásfoglalás, amelyek az ásatás során kerültek felszínre. A török fürdők 3 alapvető egységből (előtér, átmeneti helyiség, fürdőtér) álltak, a mai fürdő kettőt foglal magába: két átmeneti helyiséget (vizes masszázs és a hideg medence tér) és a kupolacsarnokot. E terekben a falak mentén alacsony padka futott végig, amelyen ülve a fürdőzők a falikutakból a kis kőmedencékbe csorgó vízzel locsolgatták magukat.
A kupolatérben egyetlen, oszlopokkal körülvett medence volt, amelyet – mint a falak nagy részét – facölöpökre építették. A csorgókat és a medencét a falban húzódó kerámia vízvezetékcsöveken keresztül táplálták. A vízelvezetést kőből rakott csatornarendszerrel oldották meg. A fürdő színvilágát a vörösmárvány és annak sötétebb és világosabb árnyalataira színezett vakolat határozta meg. Csak az oszlopokon nyugvó árkádívek vöröses és fehér színű kövei maradtak fedetlenek.
A török idők után az eltérő fürdőkultúra igényei miatt a fürdő képe fokozatosan megváltozott. Sok kismedencét, kádfürdőket alakítanak ki, egyrészt a török termekben, másrészt az elpusztult előcsarnok területét is magába foglaló, három évszázadon keresztül fokozatosan bővített épületrészekben. Az uszoda 1896-ban nyílt meg. 1929-től nyilvánították gyógyfürdővé a Rudas fürdőt. 2004-2005-ben a gőzosztályt felújították, az ezt megelőző feltárások sok új ismerettel gazdagították a fürdőről alkotott képet.
http://budapestcity.org/09-furdok/Rudas-furdo/index-hu.htm – részlet