Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

12►

Szentes városa mellett a Hármas-Körös 5,6 folyókm-ben található egy műtárgy, mely egyik nevezetessége is lehetne a haza építőmérnöki alkotásoknak.
A duzzasztó 1905-07. között épült fel, dr. Zielinszky Szilárd műegyetemi tanár tervei alapján. Ő volt a hazai vasbeton szerkezetek első nagy, mai napig tisztelt szakembere. Az első hazai vasbeton vízépítési műtárgy célja az volt, hogy segítségével hajózhatóvá tegyék a folyót. Így a duzzasztó mellett egy hajózsilip is létesült.
A duzzasztó ún. tűsgátas rendszerű. A mederbe 27 darab keretlábat helyeztek el, amit további 15 tűtartó cső egészített ki. Az így képzett szerkezetnek támasztottak 350 darab 4,64 méter hosszúságú vörösfenyő gerendát. Így 3,53 méter duzzasztási szintet tudtak elérni. A 6-700 tonnás hajók részére pedig egy 10 méter széles, 68 méter hosszú zsilip épült. A zsilipkaupk vasból készültek és kézi vezérlésűek voltak. Így egészen Békésszentandrásig hajózhatóvá vált a folyó. Itt 1942-ben épült egy másik szerkezet, amivel további 100 km-rel növelték a hajóval bejárható folyószakasz nagyságát.

http://epitos.blog.hu/2009/10/22/a_bokenyi_duzzaszto

A fotók jóval a Csongrádi Körös – torok felett  készültek, ahová autóval mentem el pár éve – földúton. A  Tű- sziget környéke szép zöld érintetlen természet benyomását kelti , a képeken az üzemcsatorna is látható, a klasszikus vasbeton duzzasztó – a zsilip viszont nem az üzemcsatorna  is szűken észrevehető.
aztán futás ( menekülés a földúton nehogy ottmaradjak, pár éve a Körösök vidékén fotóztam a jött az eső,  óriási  zápor és a z autóm a jó agyagos földön sajnos elakadt, teljesen betömődött a futómű.
– úgy kellett segítséget hívni , egy traktor mentette ki a járművemet , tényleg emlékezetes akció volt)  mert jött a haragos fekete felhő és a zuhé……

Bagyinszki Zoltán

A főépület Debrecenben, a Déri tér 1. sz. alatt található. Györgyi Dénes neobarokk épületei közé tartozik (Münnich Aladárral közös terv, 1923-1929), 1930. május 25-én, országos ünnepély keretében nyitották meg.
Ezt a minden oldalon nyugodt homlokzatú kompozíció, az épület jó arányai, a finom bejárat-alakítás, a helyes városszerkezeti és városképi beillesztés, valamint a kiállítási termek jó megvilágítása biztosítják. Az épület a hajdani Pap tava helyén létesített botanikus kert helyén áll.

Löfkovics Artúr ékszerész-műgyűjtő adományából alakult meg a Városi múzeum 1902-ben. A múzeum fejlesztésében különösen kiemelkedő szerepe volt Zoltai Lajosnak (1905-1929), Ecsedi István etnográfusnak (1912-1929) és Sőregi János történésznek 1936-1950-ig.
A Városi Múzeum gyűjteményének gyarapodását 1920-ban Déri Frigyes (1852-1924) bécsi selyemgyáros hatalmas kollekciójának (iparművészeti, művészeti, népművészeti, kelet-ázsiai és numizmatikai anyagok)[3] adománya lendítette fel, még ebben az évtizedben, 1920-as évek sor is került új múzeumi épület létesítésére.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A minaret a muszlim mecsethez vagy dzsámihoz épített, vagy illesztett, esetleg különálló, nyúlánk, felfelé elkeskenyedő torony. Formája és felülete lehet hengeres, négyszögletes vagy sokszögletű, esetleg bordás. A minaret lehet egy-, két-, és háromerkélyes. Az erkélyről (erkélyéből) a müezzin naponta ötször – meghatározott időpontokban – imára szólítja fel a hívőket. Manapság a muszlim országokban ezt több esetben már magnetofonról, hangszórókkal végzik.

Magyarországon a török hódoltság idejéből öt minaret maradt fenn, ezek Egerben, Pécsett, Érden, Szigetváron és Esztergomban láthatóak. Csupán az egri és a pécsi az épen megmaradt minaretek, az érdi minaretet azonban visszaépítették, a mihrab-fülkével együtt. A szigetvári és esztergomi minaretek csonka minaretek. Az egri és az érdi minaret látogatható, s habár az elmúlt időkig megtekinthető volt még a pécsi is, de állapota miatt ma már nem lehet felmenni.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

12►

Az igali fürdő története a múlt század negyvenes éveire vezethető vissza, ekkor kezdődtek ugyanis az első fúrások a régi vásártér területén. A kezdeti feltételezésekkel ellentétben miszerint olaj van a térségben – 651 méter mélységből 81 fokos, azóta már kiemelkedő gyógyhatásáról híressé vált víz tört felszínre. Igal fejlődését egyértelműen ez a feltárás és a hatvanas években megszületett döntés – épüljön gyógyfürdő a településen – alapozta meg.
1962. augusztus 20-án elsőként két medencét adtak át, ezeket három évvel később téliesítettek is, így a fürdő szolgáltatásait már egész évben igénybe lehetett venni. 1967-ben úszómedencét és három gyermekmedencét építettek, majd nyolc esztendővel később újabb medencével bővült az intézmény, amelynek területe időközben nagyobb lett, hiszen a tanács egy jelentős földterületet vásárolt a fürdőt övező domboldalban. Erre szükség is volt, hiszen gyakran több ezer vendég kereste a fel a fürdőt egy-egy forró nyári hétvégén.

http://www.igal.hu/Gyogyfurdo/A-furdo-tortenete

12►

Békés megye egyik legszebb fürdője a Gyomaendrődi Liget Gyógyfürdő és kemping, mely a strandkedvelők és a gyógyulni vágyók számára egyaránt igazi paradicsom.
Az Erzsébet liget árnyas fái között megbúvó, 2,4 hektáros fürdő története egészen 1959-ig nyúlik vissza, akkor kezdték építeni.
Több évtizedes működés után, az 1990-es években jelentős fejlesztéseket hajtottak végre benne, többek között vízforgató berendezéssel is ellátták.
A Liget fürdő életében mérföldkőnek számít a 2002. év, ekkor kezdődött meg ugyanis az a 870 millió forintos beruházás, melyek keretében megújították és kibővítették az intézményt. Az átalakításhoz a város saját ereje (400 millió forint) mellet a “Széchenyi-terv”, valamint egy “PHARE-program” keretében is sikerült pluszforrásokat szerezni. Az ünnepélyes átadást 2004. május 8-án tartották, s azon jelen volt az ország akkori miniszterelnöke, Medgyessy Péter is.
Az épületkomplexum új, impozáns fedett fürdőépületben három medence közül választhatnak a vendégek. A 25 méter hosszú 11 méter széles úszómedence (tanmedence) vízmélysége változó, 90-től 150 centiméterig terjed. Ez a medence 27-29 fokos vizével az iskolai úszásoktatás céljait is szolgálja. A következő medence egy ovális alakú, lazítómedence , melyben öt élményelem közül választhatnak a vendégek: oldalfalmasszázs, nyakzuhany, talpmasszázs, buzgár és jacuzzi. Az itteni, 35-36 fokos víz már részben termálvizet is tartalmaz. A harmadik medence kitűnő szórakozás a kicsiknek ez pedig a pancsoló medence játék elemekkel bővítve.
A fürdő fedett részében a medencéken kívül, szauna és infraszauna valamint büfé is szolgálja a vendégek kényelmét.

http://www.ligetfurdo.hu/liget-gyogyfurdo-es-kemping

12►

A XVIII. század végétől az Alföldön több népi használatra termelő fazekasközpont működött: Hódmezővásárhely, Debrecen, Miskolc, Eger stb. mellett Tiszafüreden is részben céhkereten belül, részben céhen kívüli „kontárként” dolgoztak a fazekasok. A tájház Tiszafüreden az utolsó, műemléki szempontból is értékes, azonosítható fazekasház. Lakói a Nyúzó-fazekasok voltak: Nyúzó Gáspár (1839-1910) és fia, Gáspár (1864-1922).

A tájházat 1980-ban nyitották meg. Az épület megvásárlásának és berendezésének az volt a célja, hogy eredeti környezetében mutassák be a félparaszti sorban élő fazekasmesterek élet- és munkakörülményeit, emléket állítva ezzel a híres tiszafüredi fazekasságnak. A lakóház építési idejét 1830 körülre tehetjük. A lakást a Nyúzó-család több generáción át gondosan megőrzött bútordarabjaival rendezték be. Legrégibb darabja egy 1830 körül készült későbarokk almárium, mely az idősebb Nyúzó Gáspár édesanyjának, Orosz Máriának hozományához tartozott.
A pitvar berendezése igen egyszerű. A bejárati ajtó bal oldalán az almárium, jobb oldalán a korsólóca áll, rajta mázas és mázolatlan korsók. A hátsó falon asztal, két oldalán szék, mellette házi készítésű polc, a stelázsi. Az asztal felett és a kemence nyílásainál a XIX.század végén készült füredi cseréptányérok, tálak.
A műhely berendezése rekonstrukció. Az egyik sarokban fazekaskorong, fazekasszerszámok, mellettük gyúrópad látható. A fölöttük lévő deszkasorokra kerültek a száradó edények. A műhely hátsó részében karoslóca, előtte asztal székekkel. Az asztalon díszítésre előkészített edények, fazekasírókák. A másik sarokban egyszerű ágy, előtte kislóca. Az ágy sarkában tulipános láda, mellette egyajtós kisszekrény.
Az ifjabb Nyúzó Gáspár 1910-ben zárta be műhelyét, kényszerből. De nem volt ezzel egyedül, mert a településen, és az egész Alföldön a 20. század elejére a fazekas mesterség fokozatosan elsorvadt.

http://www.karpatinfo.net/latnivalok/nyuzo-gaspar-fazekas-tajhaz-tiszafured

Szulejmán szultán parancsára Hamza székesfehérvári bég a 16. században palánkvárat épített Érd-Ófaluban, a hódoltság korában Hamzsabégnek nevezték. A palánkvár építésének idejéből arra következtettek, hogy a minaret – a hozzá tartozó, azóta már elpusztult, dzsámival együtt – szintén e század végén épült. Az 1960-as években végzett ásatások azonban bebizonyították, hogy a török imahely az erősség 17. századi bővítésekor épült.
A minaret – amely ekkor csonkatoronyként állt – a régészeti feltárások eredményeire támaszkodva Ferenczy Károly építész tervei alapján épült újjá 1970-ben. Az újjáépítéskor szándékosan olyan anyagot használtak – vasbeton – ami élesen elüt az eredeti építőanyagtól első ránézésre is. Ebből fakadóan a minaret vasbeton sisakja is vasbetonból készült, amely anyagát tekintve viszonylag rideg, azonban az időjárás viszontagságainak kiválóan ellenáll. Az eredeti müezzinerkély és a minaret sisakja villámcsapás következtében pusztult el. A dzsámi visszaépítésére még csak kísérletet sem lehetett tenni, mivel az korábban elpusztult, köveit széthordták, így csupán a helyét tudták kijelölni a minaret felújításakor. A dzsámi egykori bejárata minden bizonnyal Mekka felé nézett, a vele szembeni Mihráb fülkét vasbetonból készítették el, a templom sarkait ma lámpák jelölik.
Az érdi imatorony – melyen kívül Egerben és Pécsett található még hasonló torony hazánkban – zömökségével tűnik ki a többi közül. 23 méter magas, törzse szabályos tizenkétszög alapú. A toronyba vezető lépcső a dzsámi belsejéből indult. Az imatorony müezzinerkélyére a torony belsejében levő 53 fokos csigalépcsőn át lehet feljutni, ahonnan csodálatos kilátás nyílik az Ófalura, a Dunára és a Belicza-szigetre.

http://minihungary.eu/makett/erdi-minaret/

A Nyakvágó Csárda nevét nemcsak a szájhagyomány őrizte meg, hanem a református egyház 1801-es keresztelési anyakönyve is. A csárdának a mellette elhaladó Pest-Péterváradi postaút miatt igen jelentős forgalma volt. Az itt elmenő fuvarozóknak, kereskedőknek, juhászoknak, pandúroknak, betyároknak és a pusztázó csendbiztosoknak esős, fergeteges időben menedékhelyül, máskor pihenőül szolgált. A csárda Kunszentmiklós város hasznát is nagymértékben növelte.

A csárda jelentősége a pásztorélettel kapcsolatosan főleg abban állott, hogy a régi szilajpásztoroknak itt volt a legjobb, a legalkalmasabb találkozó – és szórakozóhelyük más pásztorokkal. 1792-ben híres mezei tolvajunkat – ki az egész környéket félelemben tartotta – Szőke vulgo Kan István juhász bojtárt itt ölték meg, miután őt zsandárral tűzharcba keveredett és hadnagy pisztolyra kapván a menekülőt keresztül lőtte.

Az 1870-es évektől a pásztor és betyárvilág hanyatlásával párhuzamosan egyre inkább csökkent, majd a vasút megépítése után megfogyatkozott a vásározók, fuvarozók száma és egyre kihaltabb lett a csárda.
1978-ban a Kiskunsági Nemzeti Park átvette, felújította és múzeumnak berendezte. Jelenleg 6 helyiségből áll. Ivó a kármentővel, a kisivó, ahol a csárdatörténeti kiállítás nyert elhelyezést, a konyha, a bérlő lakószobája, a jégverem és az istálló.

https://www.programturizmus.hu/partner-nyakvago-csarda-kunszentmiklos.html

Valaha háromosztatú, alföldi típusú, oldaltornácos ház volt, két szobájában egy-egy kemencével, pitvarában szabadkéménnyel. Az átalakítások során fokozatosan elvesztette jellegzetességeit, de karakterében megmaradt az eredeti alaprajz. Az udvari homlokzaton végigfutó oldaltornác nem túl széles, de igen szép­pé teszi az öt vastag, kerek téglaoszlop és a fa­lazott mellvéd. Bár a telek elég keskeny, a la­kóházzal szemben egy nyári konyhát helyeztek el, ennek utcai homlokzata illeszkedik a lakó­házéhoz. A porta része volt még a kőlábas ku­koricagóré, amely a lakóház mögött állt, alat­ta óllal a csirkéknek és kacsáknak. A góré mö­gött téglával bélelt kút és két istálló következik. Az utcai kerítésszakasz téglapilléres, vaslapos kis és nagykapuval.
2010-ben alakíttatta át a Bojtért Egyesület Tájházzá.

http://egykor.hu/bojt/tajhaz/1663

Az épületet Meinig Artúr építész gróf Andrássy Gyula elképzelései alapján tervezte és építtette. A kastély 1888-ra készült el. A soktornyos, romantikus külsejű épület mintájaként nagy valószínűséggel egy Loire-menti kastély szolgált előképül. Az U alaprajzú saroktornyos épület dél-keleti tornyához csatlakozik az egyetlen később épült rész, a zárterkély, melyet Möller István építész épített hozzá 1910-ben. Ebben a részben alakították ki a kastély egyik különleges látványosságát, a Rippl-Rónai József által szecessziós stílusban tervezett ebédlőt.

Andrássy Gyula gróf, egykori miniszterelnök és külügyminiszter, az Andrássy út névadója, sokáig nem élvezhette kastélyát, 1890-ben történt halála után, fia, ifjabb Andrássy Gyula gróf örökölte a tiszadobi birtokot. 1918 őszén fegyveres forradalmárok törtek be a kastélyba, a teljes bútorzatot, a berendezési tárgyak nagy részét széttörték, elpusztították. A kastély nem heverte ki a barbár pusztítást, 1945 után állami tulajdonba került, a szocializmus éveiben gyermekotthonként funkcionált. 2007-ben a gyermekváros a falun belül új épületbe költözött és megkezdődött a kastély és a park teljes rekonstrukciója. 2015 decemberében nyílt meg az egykori Andrássy-kastély a nagyközönség előtt, régi fényében pompázva.

http://kirandulastippek.hu/zemplen/tiszadob-andrassy-kastely