Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

12►

A Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély Iszkaszentgyörgyön, Fejér megyében található.

Iszkaszentgyörgy neve 1691-ben jelenik meg egy körpecséten akkori neve “ISKA ZENT GIORG”, amely ekkor már az Amádé család birtoka. A kastély legrégebbi részét 1735-ben építtette Amadé Antal, a keleti mellékszárnyat és a kaput pedig Amadé Tádé építtette 1764-ben. A központi épület alapja valószínűleg egy 18. századi kastély lehetett. 1800-ban a kastély a Bajzáth József veszprémi püspök tulajdonába került, aki 1820-ban jelentős építkezésekbe fogott. A főszárny két végét bővítette oldalirányban, klasszicista stílusban. 1840 körül a park felőli homlokzat nyílásai új kőkeretet, kaptak, melyek terveit valószínűleg Langmasy Mihály építőmester készítette.

1870-ben Bajzáth József unokaöccsének lányának házassága révén került a Pappenheim grófok birtokába a kastély, jelentős átépítése gróf Pappenheim Siegfried nevéhez kötődik 1904 és 1909 között, melynek költségeit felesége, Károlyi Erzsébet hozománya fedezett. Elbontották a nyugati mellékszárnyakat, és helyükre egy emeletes, gazdag kőszobrászati díszítésű neobarokk épületet építettek, díszes ablak- és erkélyrácsokkal, az emeleti ablakok fölött kőfejekkel, a középrizalit fölött alakos szoborkompozícióval. Az átépítés Gabriel Seidl müncheni építészprofesszor tervei szerint valósult meg.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A rumi Bezerédj (majd Széchenyi) kastély építésének pontos idejét nem sikerült felkutatni. Valószínű, hogy a XIX. század első évtizedeiben, esetleg még ezt megelőző időkben építhették a Bezerédjek klasszicista stílusban. A kastély eredeti felépítettsége (később bővítették) igazán különleges lehetett abban, hogy kocsival lehetett behajtani az épületbe, amelyet nyeregtető fedett, fűtése kandallókkal és cserépkályhákkal történt.
Széchenyi Péter a tulajdonába került régi kastélyt, az északi és a déli oldalon erőteljesen átalakította, illetve folytatta a Bezerédjek által megkezdett bővítést. Ennek hatására teljesen megváltozott az épület arculata. A XIX-XX. századi kastélyfelújítások során a stílusjegyek keveredtek, ezért is beszélhetünk klasszicista stílusról. Érdekes és építészetileg meghökkentő, hogy a főhomlokzati rész jobb sarka félköríves, míg a többi szögletes.
A régi kastélyban a csigalépcsőket megszüntették és fürdőszobákat, mellékhelyiségeket alakítottak ki a helyükön. A legnagyobb belső változást a széles pihenővel is ellátott lépcsőzet kialakítása jelentette. A lépcsőt nagyon szép, faragott fából készült korlát kíséri, amely ma is eredeti formájában látható. A kastélyt – amely a Vas Megyei Önkormányzat tulajdona – 8 hektáros parkerdő és 3 hektáros kertészet veszi körül. A keleti és nyugati oldalát kör keresztmetszetű élő sövény díszíti , amely rendkívül szépen gondozott, akárcsak a kastély együttes maga.
A tulajdonosok 1945-ig „időszakos” jelleggel tartózkodtak a birtokon, elsősorban nyáron és ősszel, s ilyentájt gyakran tartottak vadászatokat és bálokat.
A II. világháború viharai az épület külső részét megkímélték ugyan, de a berendezési tárgyakat tönkretették, elhordták az elvonuló német, orosz katonai csapatok. A megmaradt tárgyi emlékeket pedig a környező falvak lakói hordták szét. 1945 és 1948 között a kastélyt raktárnak és üdülőnek egyaránt használták

http://www.rumkastely.hu/rolunk/tortenetunk

12►

A Nyírség szelíd dombjai, erdőkkel, ligetekkel tagolt szép tájai közt bújik meg a festői Nyírbátor. A közeli Ecsedi lápon tanyázó sárkányt legyőző Báthory Vid legendája az egész várost átszövi, a hagyományt az itt élők évszázadok óta lelkesen ápolják. Ennek köszönheti nevét a 2010-ben épült Sárkány Wellness és Gyógyfürdő, mely a rendkívül hatásos és gyógyászati célokra is alkalmas Báthory gyógyvíznek köszönhetően igazi termál paradicsom a pihenni és gyógyulni vágyók számára. A wellness és a gyógyászati részleg különleges élményeket nyújt az egészséges életmód kedvelőinek, a nyári szezonban a Sárkány Strandon pedig a vendégek a szabad ég alatt élvezhetik a napsütést, az úszást és a csúszdázást. A fürdő szomszédságában jól felszerelt, kényelmes apartman házak, a város történelmi belvárosában pedig csodálatosan felújított műemlékek várják a kultúra iránt érdeklődőket. Szeretettel várjuk Nyírbátorban – a Sárkányok földjén.

http://www.sarkanyfurdo.hu/hu/

A Debreceni Református Kollégium Debrecen egyik fő oktatási intézménye, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Debrecenbe menekült kormány forradalmi országgyűléseinek és az 1944. december 21-én tartott Ideiglenes Nemzetgyűlés színhelye.
A kollégium 1538-as alapítása óta az elemi iskolától az akadémiai szintig folyt itt az oktatás. A teológia mellett felsőfokú filozófiai, bölcsészeti, természettudományi és jogi karral is rendelkezett. Ezek szolgáltattak alapot a későbbiekben a Magyar Királyi Tudományegyetem létrehozásához. Ugyanakkor a nagy hagyománnyal bíró Debreceni Református Kollégium egyike volt azoknak az egyházi fenntartású iskoláknak, amelyek a szocializmus évei alatt is működhettek.
A kollégium mindig nyitott volt az új eszmék iránt, hiszen maga is egy új tanítás, a reformáció szellemében jött létre. Jeles tanárai közül ki lehet emelni Hatvani István, Budai Ézsaiás és Maróthi György professzorokat, akik törekedtek a legkorszerűbb oktatási módszereket bevezetni és a legújabb tudományos eredményeket átadni diákjaiknak. Az évszázadok során az ország legnevesebb iskolái között számon tartott Debreceni Kollégiumban Magyarország számos nagy alakja töltötte diákéveit, mint Ady Endre, Arany János, Balog Zoltán, Bay Zoltán, Csokonai Vitéz Mihály, Bölcskei Gusztáv, Fazekas Mihály, Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond, Szabó Magda, a Tisza családból Tisza István, Tisza Kálmán és Tisza Lajos vagy az Irinyi családból Irinyi József és Irinyi János.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2013-ban a debreceni Református Nagytemplomot és a Református Kollégiumot az ország 11. nemzeti emlékhelyének nyilvánította, és április 12-én emlékoszlopot állított a Nagytemplom és a Református Kollégium között elterülő Emlékkertben.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

12►

A szomolyai Tájháznak otthont adó barlangot az 1800-as években vájták ki a riolittufából, és egészen az 1980-as évek elejéig laktak benne. A 2000-es évek közepén, az alaposan felújított barlanglakásban alakították ki az egyedülálló tájházat. Konkrét nyitvatartási ideje nincsen, de a gondnok a barlanglakás melletti házban él, és egy csengő segítségével kihívva, ha otthon van, szívesen bemutatja a tájházat és a hajdani lakók szikár életét.
A Tájház gyönyörűen rendben van tartva, fehéren ragyognak frissen meszelt falai, pirosan virítanak a muskátlik a tornácon. A meglehetősen nagy barlanglakásos tájház tulajdonképpen két pincelakás egymás mellett, oldalukon egy istállónak használt helyiséggel. A barlanglakások beosztása, tagolása lényegében a falusi házak beosztását követte, és bútorzatuk is megegyezett többé-kevésbé azokéival.
A barlanglakásokat régebben nemcsak a szegények lakták, tehetősebbek is költöztek a biztonságosabbnak vélt tufába vájt otthonokba. A XX. században azonban már inkább a faluban építettek maguknak házat az emberek, a barlanglakásokba egyre inkább romák költöztek, ill. az idősebb falusiak maradtak csak ott. Az utóbbi évtizedekben már a romákat is kiköltöztették az egészségtelen barlangokból, a barlanglakások többsége szép csendben pusztul a Bükkalján.
A Tájház csinos kis udvarán egy fedeles, fúrt kutat láthatunk, mindkét lakás bútorzata a környékbeli barlanglakásokból származik, hűen mutatja be az itt élők dolgos, meglehetősen sivár mindennapjait. A lakásokban újjáépítették a kemencéket, az egyiket csak helyre kellett állítani, a másikba viszont egy jóval kisebbet raktak. A kemence szabadkéményes, egy ún. masinát szereltek bele, melynek a csövét a falba vágott járatba tették, így a szabadkéményen áramlott ki a füst. A sütés-főzés mellett a füstölés is megoldódott.
A bútorok mellett különböző használati tárgyakat is bőséggel láthatunk, melyek nemcsak a barlanglakások, hanem az egész Bükkalja lakóira jellemzőek voltak. A Tájháztól kissé feljebb egy egyedülálló, de már erősen pusztulásnak indult emeletes barlanglakást is felfedezhetünk.

http://kirandulastippek.hu/bukk/szomolya-barlanglakas-tajhaz

A veszprémi Káptalannak 1082-re datált és később hamisnak bizonyult oklevelében is három csopaki malmot említenek. A Séd vízfolyása évezredek óta változatlan. Még a rómaiak is a Séd mellé építették a téglaégető kemencéjüket. Így tehát évszázadok óta egy helyen vannak malmaink,még ha újjáépítették is,ahogy ezzel a malommal történt. Molnár Kálmán, kinek a mai Vígmolnár Csárda alatt is volt a malma,1910-be elbontatta az itt lévő öreg malmot és épített a helyére egy újat. Mivel lányát Plul Vilmos vízimolnár vette feleségül,így a malom a Plul Családé lett. A XVIII. században Csopakra települt családról még lesz szó a többi malomnál. Az 1950-években elveszik Plul Jenő és Kálmán malmát,államosítják és bérlőnek adják ki. Az utolsó bérlő Sebők József még az 1970-es években működtette e malmot. Ma berendezésében is ép, látogatható ipari műemlék,helytörténeti gyűjteménnyel gazdagítva.

https://csopak.hu/hu/content/plul-malom

12►

Ba­la­ton­aka­raty­tya szom­széd­sá­gá­ban, Fü­le köz­ség­ben a Szé­che­nyi ut­ca 107. szám alat­ti né­pi mű­em­lék há­zat 1985-ben ál­lí­tot­ta hely­re az or­szá­gos Mű­em­lé­ki Fe­lü­gye­lő­ség. A 19. szá­zad el­ső fe­lé­ben ko­sár­íves ár­kád­so­rú tor­nác­cal épült la­kó­ház for­ma­i­lag a Ba­kony-­Ba­la­ton-­fel­vi­dék ha­son­ló épü­le­te­i­re em­lé­kez­tet, el­ter­je­dé­sü­ket te­kint­ve azok­nak leg­ke­le­tibb elő­for­du­lá­sa. A hosz­szú ház mai for­má­ját a ré­geb­bi el­ső rész ki­bő­ví­té­sé­vel nyer­te. Az ut­ca fe­lő­li, ko­ráb­bi épü­let­rész szo­ba, kony­ha, kam­ra, is­tál­ló­ból áll. A hát­só, ké­sőb­bi, a 19. szá­zad má­so­dik fe­lé­ből va­ló épü­let­rész he­lyi­sé­gei: kony­ha, szo­ba, kam­ra és is­tál­ló. Az épü­let ese­té­ben a Du­nán­tú­lon, a Kis­al­föld­ön és az Észa­ki-­Kö­zép­hegy­ség­ben gya­ko­ri, több csa­lád ál­tal la­kott hosszú ház­zal, kö­zös ud­var­ral van dol­gunk. A fü­lei ház­ban az 1970-es évek ele­jé­ig két csa­lád élt.
A két épü­let­rész tü­ze­lő­be­ren­de­zé­se, füst­el­ve­ze­té­se is kü­lön­bö­ző volt. Az el­ső rész ké­mény nél­kü­li füs­tös­kony­hás ház­ként épült, ahol a szo­ba aj­ta­ja egé­szen az 1920-as éve­kig nem a füs­tös­kony­há­ból, ha­nem a tor­nác­ról nyílt. A má­so­dik ház­rész kony­há­ja már tég­la­bol­to­za­tú nyi­tott ké­mény­nyel épült. A nyi­tott ké­mény alatt a koc­ka ala­kú ke­nyér­sü­tő nagy­ke­men­ce és a ka­lács-, ré­tes-, hús­sü­tés­re hasz­nált kis­ke­men­ce ma is lát­ha­tó.

Az ár­kád­so­ros tor­nác mi­att épü­let­szer­ke­ze­ti, a kö­zös ud­var­ból ere­dő­en tár­sa­da­lom­nép­raj­zi szem­pont­ból fi­gye­lem­re mél­tó há­zat a Fej­ér Me­gyei Ta­nács sza­bad­té­ri nép­raj­zi mú­ze­um szá­má­ra ál­lít­tat­ta hely­re. Az épü­let el­ső fe­lé­ben 1986-ban sár­ré­ti táj­há­zat ren­dez­tünk be.
A be­ren­de­zé­si tár­gyak je­len­tős ré­sze a ház utol­só tu­laj­do­no­sá­tól ke­rült a mú­ze­um­ba. Ezt egé­szí­tet­tük ki a Fü­lén és a Fej­ér me­gyei Sár­rét köz­sé­ge­i­ben gyűj­tött tár­gyak­kal, el­ső­sor­ban bú­to­rok­kal és tex­ti­lek­kel. A táj­ház be­ren­de­zé­sé­ből fő­ként a Pol­gár­di­ból va­ló, ke­mény­fá­ból fa­ra­gott, “Ko­vács Já­nos 1832” fel­ira­tú sa­rok­pad és a So­po­nyá­ról ide­ke­rült, 19. szá­za­di bög­re­sze­mes, zöld­má­zas, csák­vá­ri cse­rép­kály­ha ér­de­mel fi­gyel­met.

Az épü­let má­so­dik ré­szé­bena szabadkéményes konyhát, valamint a kendermegmunkálás eszközeit, fotóit mutatjuk be. A Fejér megyei takácsmesterséget egy nagyméretű szövőszék, céhkorsók, szőttesek segítségével idézzük fel. A kiállítótér középső részét elfoglaló részét lapozható tárlóban időszaki, archív néprajzi felvételekből összeállított kiállítások láthatók.

http://szikm.hu/kiallitasok/megyei-kiallitohelyek/sarreti-tajhaz-fule/?lang=hu

12►

Megyenap a békéscsabai főtéren . kellemes hangulat – sok érdekesség, különlegesség, jó műsorok hangulatos programok- egyedi kiállítások, amelynek egyik elemeként mutatkoztak be a csikósok . Itt volt az igényes Gyulai értéktári kiállítás is.
A Guzsalyas Egyesület csapata igazi színfolt volt a rendezvényen. A “ markáns tökös magyar alföldi legényeket” elevenítették meg sikerrel a főtéren, hagyományos módon készült a jellegzetes csikós rónasági ételük a slambuc. Magyar szürke marha szárított trágya volt a tüzelő, az energia segítségével közel 4 órán keresztül egyenletes hőmérséklettel és szaktudással. Megkóstoltam, finom volt a bográcsos étel, a képek segítségével tolmácsolom a gasztronómiai különlegességet, legalább a látványt…….
A Gyulai és a Csabai Kolbász mellett még 2 kulináris dolog a főtérről: egy régi egyszerű falusi desszert a csöröge amely a tótkomlósi asszonyok munkáját, konyhai szaktudását dicsérte, finom friss illatos kiváló étek volt, többször is fordultunk repetázni. Ezt követte a program végén az óriási torta szétosztása a megyében közismert kiváló séfek segítségével,a látványos és méretes édességért hosszú sorok kígyóztak – remélve, hogy még az ő számukra is jut a finomságból.

Bagyinszki Zoltán

Jelen esetben kb 350g füstölt szalonnát lesütöttünk zsírjára, ebbe beletettünk kb 1650 g karikára vágott krumplit amit egy kicsit hagytunk a zsírban majd felöntöttük vízzel úgy, hogy a krumplit ellepje. Ekkor kell megsózni is ízlés szerint. Mikor elkezdett a víz bugyogni, rátettünk kb 750 g összetört lebbencstésztát ( kb fele kell mint a krumpli) és annyi víz, hogy a tésztát éppen ellepje. Ezután nem szabad megkavarni, csak a tésztát finoman toszigálni, hogy ne főjjön össze egy masszává. Ha már megfőtt a tészta és a levét is elfőtte, össze lehet keverni a krumplival. innentől folyamatosan ellenőrizni kell, hogy le ne égjen. Ha már megfordul a rázástól, onnan már csak pirítani kell.A pirult részeket a kanállal bele kell nyomni a közepébe és így szép lassan átpirul az egész.Ami lesül a bogrács aljára, azt a vaskanállal fel kell kaparni, nehogy szén legyen belőle! A pásztorok szerint 32-szer kell megforgatni.Ha kevésnek találja az ember a szalonnából kisült zsírt, lehet hozzá tenni. Mi is tettünk vagy 2-3 kanálnyit.
Hát ennyi!

Szőke Péter