Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

123►

Egy Otto Wagner tanítvány, aki bejárta Egyiptomot és Indiát, előadásokat tartott Bécsben, Rómában és Bombayben, dolgozott Párizsban Hennebique irodájában, felépítette az első magyar vasbeton színházat, de az 50-es években már csak a tervteljesítéshez jól használható szakmai tudása és alkalmazkodó magatartása miatt megtűrt segédtervező – 140 évvel ezelőtt, 1877. augusztus 23-án született Medgyaszay
István építész.

http://epiteszforum.hu/kolteszet-vasbetonbol-medgyaszay-istvan-epiteszete

1. Ógyallai Rk. templom
2. Rárósmulyadi Rk. Szt. Erzsébet templom
3. Veszprém Laczkó Dezső Múzeum
4. Veszprém színház
5. Sopron színház
6. Mosonmagyaróvár egykori népiskola
7. Nagykanizsa színház
8. Dél- Budai Református templom
9. Mátraháza Szálloda- turista pagoda

Medgyaszay (szül. Benkó) István (Budapest, 1877. augusztus 23. – Budapest, 1959. április 29.): építész, szakíró. Műveiben a népi, elsősorban az erdélyi építészet elemeit használta fel, de hatott rá a Távol-Kelet építészete és előfutára volt az organikus építészetnek is.

Édesapja Benkó Károly (1837-1893) kőműves, építész. Édesanyja Kolbenheyer Kornélia volt. Ödön testvére fiatalon meghalt, bátyja Medgyaszay Gyula is építész lett. 1893-1896 között a budapesti Állami Ipariskola építészeti szakosztályán tanult, majd egy évet Francsek Imre tervezőirodájában dolgozott. 1898-ban befejezte az Állami Főreáliskolát és leérettségizett. A következő évben Bécsben dolgozik, majd ugyanott beiratkozott a Képzőművészeti Akadémiára, valamint egyidejűleg a bécsi Műszaki Főiskolára.

1902-ben két év után átiratkozik a budapesti Műegyetemre. 1903-ban Nemzeti Panteonjának első tervével elnyeri az Akadémia Gundel-díját. A következő évben megszerzi mérnöki oklevelét. 1904-1906 között az egész országban és Székelyföldön, majd Németországban, Svájcban, Franciaországban jár tanulmányutakra. Benkó vezetéknevét 1906-ban anyai nagyanyja, Medgyaszay Kornélia után változtatta Medgyaszayra.

1908-ban több szabadalma van: foglalat nélküli izzólámpa, színházi ajtózár (1909), vasbeton mennyezet (1910). Ettől kezdve ötvözte a népi formaelemeket a vasbeton technológiájú építészettel. 1911-ben Egyiptomban és Szudánban tanulmányozza a Nílus-menti ókori kulturális emlékeket. 1915-ben önként frontszolgálatra jelentkezik, és még ugyanebben az évben feleségül veszi Martinovich Gabriellát. Három leányuk születik: Margit (1909), Ilona (1920) és Gabriella (1925). 1927-től műegyetemi magántanár. 1930-tól Zajti Ferenc mellett a Magyar-Indiai Társaság társelnöke.

1932-ben megy indiai tanulmányútjára, ahol sokat merített az ősi keleti építészetből. 1939-től egyetemi nyilvános rendkívüli tanár. 1947-től életjáradékot kap a Magyar Köztársaságtól. 1949-től, a szocialista kultúrpolitika kezdetétől meghurcolják pártonkívülisége miatt. 1956-ban nyugdíjrendezési kérelmet nyújt be, amit csak egy év múlva fogadnak el. 1959 áprilisában megszüntetik munkaviszonyát, rá három hétre meghal.

Forrás: wikipédia

12►

A borászat a 37 déli parti települést magában foglaló Balatonboglári Borvidék része: a 3200 hektáron kiváló fehér és vörösborok kerülnek a hordókba. A terület fehér fajtái közé tartozik a chardonnay, az Irsai Olivér, a királyleányka, a sárgamuskotály, az olaszrizling, a rajnai rizling, a szürkebarát és a furmint. A vörösöket a merlot, a cabernet sauvignon, a pinot noir, a kékfrankos és a cabernet franc képviseli.

http://www.kristinus.hu/hu/borbirtok

12►

A 19. század végén épült Petőfi Szálló mára teljesen leromlott állapotban van, a megújítását hosszú ideje tervezik. A Norvég Alapnak köszönhetően végre indulhat a rekonstrukció.

A Csongrád megyei város önkormányzata támogatást nyert el az EGT Norvég Alaptól az egykori Petőfi Szálló Szentesi Szecessziós Házként történő megújítására. Az eredményes pályázat révén az épület utcai homlokzata megújul, valamint a sarok épületrész és a Petőfi utcai szárny földszintjén közösségi és kulturális terek (galéria-kávézó, kiállítótér, előadó- és próbaterem) jönnek lérte. Az épületrész lehetőséget biztosít majd a szecesszióhoz kötődve többek között helyi és környékbeli iparművészek alkotásainak bemutatására, termékeik értékesítésére, teret adhat kisebb színházi és táncos rendezvényeknek is.
Ezekről a tervekről még júliusban számolt be Szirbik Imre polgármester, azóta a projekt megtalálta kivitelezőjét is: decemberben hirdették ki, hogy a rekonstrukciós munkákat a szarvasi Integrál Építő Zrt. végzi majd el, nettó 213 millió forintból. Feladata a Szecessziós Ház kialakítása 458 négyzetméteren, valamint az utcai homlokzatok szecessziós díszítésű rekonstrukciója 2100 négyzetméteren. A terek kialakítása, belső anyaghasználata, berendezése a szecesszió irányzata szerint valósul meg, jellemzően terrazzo és kő burkolatok, kerámia, kovácsoltvas, csiszolt üveg használatával, a XIX. és XX. század fordulójának hangulatát idézve. Az épületrész akadálymentesítésének megoldása a műemléki követelményekhez igazodva történik.

http://magyarepitok.hu/mi-epul/2016/12/szecesszios-hazkent-ujul-meg-szentes-egykori-fo-turistaattrakcioja

12►

A Népművészeti Tájház gyűjteményét a Sárközi Háziipari Szövetkezet hozta létre 1955-ben. Épülete egy 1863-ban emelt, vert falú, gazdag paraszti ház, szabadkéményes konyhával és szép, oszlopos tornáccal. Az első három helyiségében tisztaszoba, konyha- és lakószoba-berendezés látható a 19-20. századból. A népi enteriőr mellett vitrines kiállítás mutatja be a magyar népművészet legszebb alkotásai közé tartozó régi és új sárközi szőtteseket, hímzéseket és népi öltözeteket. A kiállítást a Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezet termékbemutatója zárja.

http://www.museum.hu/muzeum/627/Sarkozi_Tajhaz

12►

A ház utolsó tulajdonosa Vékony Sándor (1913-2000) fazekas volt, aki 1956-ban Népművészet Mestere címet kapott.
A 19. század második felében épült ház eredeti beosztása: szoba, konyha, kamra. Így vásárolták meg Vékony Sándor szülei 1914-ben. Apja azonban az első világháborút követően meghalt, anyja pedig férjhez ment Csikós István tálashoz, aki odaköltözve a kamrát rendezte be műhelynek. Az épületet a mesterség igényeinek megfelelően többször is átalakították. 1956-ban nyitották össze a kamrát a már beépített eresszel.

http://www.tornyaimuzeum.hu/cikk/2012/05/30/csucsi-fazekashaz

Fazekas műalkotások a városházáról

Bagyinszki Zoltán