A XVIII. század végétől az Alföldön több népi használatra termelő fazekasközpont működött: Hódmezővásárhely, Debrecen, Miskolc, Eger stb. mellett Tiszafüreden is részben céhkereten belül, részben céhen kívüli „kontárként” dolgoztak a fazekasok. A tájház Tiszafüreden az utolsó, műemléki szempontból is értékes, azonosítható fazekasház. Lakói a Nyúzó-fazekasok voltak: Nyúzó Gáspár (1839-1910) és fia, Gáspár (1864-1922).
A tájházat 1980-ban nyitották meg. Az épület megvásárlásának és berendezésének az volt a célja, hogy eredeti környezetében mutassák be a félparaszti sorban élő fazekasmesterek élet- és munkakörülményeit, emléket állítva ezzel a híres tiszafüredi fazekasságnak. A lakóház építési idejét 1830 körülre tehetjük. A lakást a Nyúzó-család több generáción át gondosan megőrzött bútordarabjaival rendezték be. Legrégibb darabja egy 1830 körül készült későbarokk almárium, mely az idősebb Nyúzó Gáspár édesanyjának, Orosz Máriának hozományához tartozott.
A pitvar berendezése igen egyszerű. A bejárati ajtó bal oldalán az almárium, jobb oldalán a korsólóca áll, rajta mázas és mázolatlan korsók. A hátsó falon asztal, két oldalán szék, mellette házi készítésű polc, a stelázsi. Az asztal felett és a kemence nyílásainál a XIX.század végén készült füredi cseréptányérok, tálak.
A műhely berendezése rekonstrukció. Az egyik sarokban fazekaskorong, fazekasszerszámok, mellettük gyúrópad látható. A fölöttük lévő deszkasorokra kerültek a száradó edények. A műhely hátsó részében karoslóca, előtte asztal székekkel. Az asztalon díszítésre előkészített edények, fazekasírókák. A másik sarokban egyszerű ágy, előtte kislóca. Az ágy sarkában tulipános láda, mellette egyajtós kisszekrény.
Az ifjabb Nyúzó Gáspár 1910-ben zárta be műhelyét, kényszerből. De nem volt ezzel egyedül, mert a településen, és az egész Alföldön a 20. század elejére a fazekas mesterség fokozatosan elsorvadt.
http://www.karpatinfo.net/latnivalok/nyuzo-gaspar-fazekas-tajhaz-tiszafured