Kategória Archívum: Fotóim
Erdély megmaradt impozáns kastélyai II.
Erdély értékes műemlékei, arisztokrata családi rezidenciái. A megtekintett fájdalmas romos kastélyok után üdítő pozitív képek és gondolatok.
45 kastély-úrilak 91 fotója szűken bemutatva a megmaradt és rekonstruált sokszínű Erdélyi kastélyokat 2 részben. Azok amelyek a kamerám optikája elé kerültek az elmúlt 25 évben. Néhány régebbi diakép – már nem valós állapotot tükröz mert, Isteni csodaként közben a XXI.században felújították a családok az épületet. (pld . Olthévíz)
Azért a kastélyparkok szépségei is megérnek egy gondolatot (pld. Zabola) – persze az elpusztultakkal együt, bizony sok dendrológiaia értékű park lett a pusztulás áldozata sajnos.
Talán egyben érdemes majd megtekinteni – a rekonstruált vagy jó állapotban valamiért megőrzött- mostanság visszperelt, visszaharcolt rezidenciák, kastélyok, várkastélyok, városi paloták sorát – persze egy részük ma is román állami vagy magánkézen található -a vissza nem került jogos tulajdonokból. (pld Kolozsvári Bánffy- palota a főtéren a templom mögött).
Vagy a Küküllővári Haller- várkastély. Itt is van ABC. lista hozzá, a többit a honlapomról vagy a Wikipédiából böngészni még érdemes az infókat a rezidenciákhoz.
És természetesen a könyvek is segítenk – a közelmúltban megjelent Csinta Samu: Erdély visszanemesítői címmel. A listából több épület nagyon értékes számunkra, hiszen a magyar művészettörténet legrangosabbjait képviselik a jó félévezred műemlékei. A magyar történelmi családok, az erdélyi egykori arisztokraták tiszteletreméltó névsora -a teljesség igénye nélkül az ABC.soraiban megteinthető. Síremlékeik, mauzóleumaik egy koszorút egy szál virágot feltétlen megérdemelnek ha arra járunk ott kirándulunk, ne feledjük.
Igazán kellemes erdélyi kastély-kirándulást kívánok a valóságban és az erdélyi fotók segítségével.
Bagyinszki Zoltán
Felkeresett magyar kastélyok, várkastélyok, paloták Erdélyben és a Partiumban. (katt. a linkre)
Erdély megmaradt impozáns kastélyai I.
Erdély értékes műemlékei, arisztokrata családi rezidenciái. A megtekintett fájdalmas romos kastélyok után üdítő pozitív képek és gondolatok.
45 kastély-úrilak 91 fotója szűken bemutatva a megmaradt és rekonstruált sokszínű Erdélyi kastélyokat 2 részben. Azok amelyek a kamerám optikája elé kerültek az elmúlt 25 évben. Néhány régebbi diakép – már nem valós állapotot tükröz mert, Isteni csodaként közben a XXI.században felújították a családok az épületet. (pld . Olthévíz)
Azért a kastélyparkok szépségei is megérnek egy gondolatot (pld. Zabola) – persze az elpusztultakkal együt, bizony sok dendrológiaia értékű park lett a pusztulás áldozata sajnos.
Talán egyben érdemes majd megtekinteni – a rekonstruált vagy jó állapotban valamiért megőrzött- mostanság visszperelt, visszaharcolt rezidenciák, kastélyok, várkastélyok, városi paloták sorát – persze egy részük ma is román állami vagy magánkézen található -a vissza nem került jogos tulajdonokból. (pld Kolozsvári Bánffy- palota a főtéren a templom mögött).
Vagy a Küküllővári Haller- várkastély. Itt is van ABC. lista hozzá, a többit a honlapomról vagy a Wikipédiából böngészni még érdemes az infókat a rezidenciákhoz.
És természetesen a könyvek is segítenk – a közelmúltban megjelent Csinta Samu: Erdély visszanemesítői címmel. A listából több épület nagyon értékes számunkra, hiszen a magyar művészettörténet legrangosabbjait képviselik a jó félévezred műemlékei. A magyar történelmi családok, az erdélyi egykori arisztokraták tiszteletreméltó névsora -a teljesség igénye nélkül az ABC.soraiban megteinthető. Síremlékeik, mauzóleumaik egy koszorút egy szál virágot feltétlen megérdemelnek ha arra járunk ott kirándulunk, ne feledjük.
Igazán kellemes erdélyi kastély-kirándulást kívánok a valóságban és az erdélyi fotók segítségével.
Bagyinszki Zoltán
Felkeresett magyar kastélyok, várkastélyok, paloták Erdélyben és a Partiumban. (katt. a linkre)
Hadik András – lovassági huszártábornok 1764-1840, császári és királyi kamarás
Futak (Szerbia) Délvidéki Duna menti település Újvidéktől Ny-ra. 1764-1840 császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos és lovassági tábornok. A grófi címet a vitézségéért kapta a Császárnőtől. Még Berlin városát a Poroszok fővárosát is megsarcolta huszárjaival. Természetesen a grófi cím megszerzésével nem fejeződött be katonai karrierje és nem ért véget az elismerések sorozata. Volt Buda kormányzója, Erdély katonai parancsnoka, az Udvari Haditanács elnöke, Bács vármegye főispánja, 79 évesen a török ellen harcoló csapatok főparancsnoka. Megkapta a futaki uradalmat, a futaki előnevet és a birodalmi grófi rangot.
A családi sírboltban, Futakon temették el. – Itt élt egykor és halt is meg 1790. március 12-én, gróf Hadik András császári tábornagy. Ő építette fel az első római katolikus templomot. Annak a helyén most a Jézus szíve római katolikus templom található. Állítólag az első templom alatt temették el. A mezőgazdasági szakközépiskola és diákotthon is a Hadik család egykori birtokán, illetve kastélyában (amely 1777 épült) működik. A magyar kultúra lovagjai minden évben március 12. körül megkoszorúzzák a katolikus templomban található gróf Hadik András márványtábláját.
Hadik András a német hadtörténet egyik legnagyobb fiaskóját, a hétéves háború egyik legpimaszabb hadműveletét vitte véghez. Mondják, ez volt a történelem leghíresebb huszárcsínye.
Hadik egy mindössze 24 órás, gyors portyában szégyenítette meg a porosz sereget, különösen Nagy Frigyest, azzal, hogy elfoglalta Berlint. Seregének megtiltotta a rablást, viszont hatalmas hadisarcot kért, aminek egy részét a fosztogatástól megkímélt berlini lakosok maguk dobták össze. A Berlinből aztán pánikszerűen távozó Hadik végül bőséges zsákmánnyal, ellátmánnyal, porosz lobogókkal és a berliniektől Mária Terézia számára kért, a város címerével felhímzett kesztyűkkel tért haza. A történetmesélők szerint, mind a 24 darab kesztyű balkezes volt.Ennek ellenére Mária Terézia örök becsben tartotta Hadikot e berlini rajtaütésért. Jutalmul grófi címet és Futak környéki hatalmas birtokokat kapott.
Impozáns lovas szobra- a huszár emlékmű a Budai vár Úri-Szentháromság utcájában (Vastagh György – 1937) látható.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar fotográfia napja – augusztus 29.
Petzval József (Szepesbéla, 1807. január 6. – Bécs, 1891. szeptember 17.) cipszer származású magyar mérnök-matematikus, egyetemi tanár és feltaláló. Petzval Ottó mérnök, neves egyetemi tanár bátyja.
Az Institutum Geometricumban (Mérnöki Intézet), a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődjében szerzett mérnöki oklevelet, de később matematikából is bölcsészdoktori oklevelet kapott. 1828-tól 1835-ig Pest város mérnökeként dolgozott az építési osztályon. 1832-től műegyetemi tanár, majd 1836-tól 1877-ig a Bécsi Egyetemen oktatott matematikát. Az Osztrák Tudományos Akadémia tagja (1849) és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1873).
Munkássága kiterjedt a matematikán kívül a mechanika, a ballisztika, az optika és a hangtan területére is. A fényképezés terén kifejtett munkássága úttörő volt, mivel ő a modern fényképészeti objektív lencserendszer, a Petzval portréobjektív megalkotója. 1860 körül saját szerkesztésű gépével fotogrammetriai méréseket végzett. Több más nagyszerű találmánya mellett optikai kísérleteinek lett az eredménye, hogy megalkotta a mai katonai reflektorok elődjének számító fényszórót.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdélyi fájdalmas – pusztuló kastélyok, a már sok elenyészett nélkül…
Kastélybarátok számára.
Immár 25-30 éve járom a kastélyok útját Erdélyben a Partiumban is. Az idő változik, a folyamat ma már pozitív ( gazdasági kényszer a románok számára is) az eltűnt, tudatosan hagyott, széthordott – tönkrement kastélyoknak sok esetben csak a romjait vagy már azt sem lehet látni. Nagy szerencse, hogy az egykori történelmi családok, a neves arisztokraták leszármazottjai visszajöttek visszaharcolták az ellopott értékeiket Erdélyben. Gratulálunk eredményes harcaikhoz.
Elolvasva a róluk, a kastélyokhoz is kötődő kiváló munkát – könyvet Csinta Samu: Erdély újranemesítői Arisztokraták honfoglalása c. újra motivációt éreztem elővenni a régi dolgaimat és emlékeimet – a könyveket (az én könyveimet róluk), egykori diákat, fotókat amit ott Erdély országban a romos csúnya lepusztult elhagyott szomorú értékeinkről készítettem.
Hihetetlen, de vagy 80 kastélyban palotában jártam anno + legalább ennyi várban, várromban is persze. / lásd a listát hozzá.
Most az utóbbi évtizedben fordult a kerék, éppen hallom (láttam a kifosztott romhalmazt) a Zsibói kastély is jobb sorsra fordulhat, de a Válaszúti már erősen a megújulás útján van, a Nagykárolyi várkastély és a Nagyváradi Püspöki palota meg egyenesen remekmű lett.
Szerencsére. De az ősök tisztelete, a kötelességtudat, a privát kitartó igyekezet, a pályázatok is segítenek az egykori történelmi családok fiatal tagjai számára “el, vagy visszafoglalhatják” – Erdélyt részben jogos jussukat! Azért lehetne mesélni tragikus szomorú történeteket a jogi bírósági harcok kimenetelét illetően.
Tudjuk nem mind sikertörténet- ez Románia.
A napokban kiválogattam vagy 150 felvételt két témában I. a szomorú fájdalmas kastélyokat- romokat és a II. szebben megmaradt, vagy mostanság rekonstruált visszaszerzett, szépülő értékes épületeket, családi rezidenciákat. Élmény volt találkozni régebben báró Apor Csaba bácsival Altorján, tavaly a Zabolai kastélyban a fiatal szimpatikus családdal, a tulajdonosokkal – látva az impozáns rezidencia megszépült épületét a csodás parkot hozzá, az optimista új tulajdonosokat. Láthatjuk ,hogy mit vesztettünk Trianon okán…
Kastélybarátok akkor kezdjük a visszatekintést,a fotósétát: az erdélyi műemlékeket, a szomorú romokat, az eltűnt, elherdált kastélyokat elsőként.
Bagyinszki Zoltán
Felkeresett magyar kastélyok, várkastélyok, paloták Erdélyben és a Partiumban. (katt. a linkre)
Ópusztaszer – Attila, hun királyunk szobra
Küzdelmekkel teli két év után végre a helyére került Attila hun király mészkőszobra, az öt méter magas alkotást az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark főbejáratának előterében állították fel és leplezték le pénteken délelőtt, egy nappal az államalapítás ünnepe előtt. Az ünnepségre a határon túlról, Székelyföldről és Lengyelországból is érkeztek vendégek.
Kásler Miklós köszöntőjében kiemelte: az eredetünkkel kapcsolatban teljesen egységes és folyamatos ismeretünk és tudásunk volt arról, hogy szkíták, hunok leszármazottai és magyarok vagyunk. A volt tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a magyar hagyományokban és legendákban, a délnémet gesztákban Attilát bölcs, megfontolt, államteremtő, nagy hadvezérnek ábrázolják, aki ha lehetett, megkímélte az ellenséget.
Székesfehérvár – Osszárium, királyi csontkamra – 2022. aug. 20.
Az idén augusztus 20-án jártam a királyi városban Fehérváron. Valódi ünnepi hangulattal, virágokkal, rendezvényekkel és az osszárium megtekintésének lehetőségével.
(Csak ezen az egy napon nyilvános a csontkamra megtekintése – fotózása.) Éltem az alkalommal készültem rá, érdekes volt a sok száz bedobozolt csontmaradvány között tartózkodni, nézelődni, exponálni.
Illő záróképnek gondoltam a fehér virágokkal dísztett Szent István királyunk, az államalapító uralkodó szarkofágjának ide szánt képeit. Elgondolkoztam az impozáns bazilika méretéről, a sok királyi síremlék gazdagságáról, művészi kiviteléről. Tragédiaként éltem meg hiányukat, hiszen az ország középkori uralkodóinak művészi síremlékeik megtekintését jogos igényként éltem meg itt Székesfehérváron. – De abból mára sajnos csak a csontkamra maradt. Krakkóban, Párizsban, Londonban a királysírokon szinte az egész történelem követhető. Talán egyszer nálunk is… Kevesen tudják, hogy az ország mai területén a sok sok királyi síremlékből talán csak kettő látható, látogatható – Tihanyban és a Budán.
Bagyinszki Zoltán
Doboz – kistelepülés nagy értékekkel
Dobozi Rk. Szent – Kereszt kápolna és a Wenckheim kripta az egyik legszebb kistemplom és családi mauzóleum Békés megyében található. Neoromán stílust képvisel a múlt század fordulójáról.
A gr. Wenckheim családi kripta felszentelésére az 1900 -as évek elején került sor- különleges értéke a velencei aranymozaik a kupolában. A neoromán stílű épület tervezője a bécsi Nicolaus Schidek volt. A kupola szenteket, bibliai jeleneteket ábrázolnak. A kripta kör alaprajzú épület, középen található az oltár, és a kupola alatt két-két oldalon kápolnaszerűen kapcsolódnak a temetkezési helyek. A templom nem különben sok értékkel rendelkező műalkotás, szintén az Ő műveként létesült. a grófi család kápolnájaként létesült. Szerencsénk, hogy a tehetős Wenckheim arisztokrata család ilyen mértékben támogatta és igényelte a művészetek jelenlétét.
Az angol stílusú kastélyparkot 1850 körül telepítették az egykori Fekete- Körös mentén. Sok impozáns lombhullató került a területre dendrológiai értékeket is képviselve. A közelben lévő ipari műemléket, a nagyméretű magtárt és a zabsilót Ybl Miklós tervezte.
A templom főhomlokzatának jobb oldali részén a homlokzat előtti torony található, a másik oldalon körív alaprajzúan ugrik elő a lépcsőfeljáró. A sekrestye a hajóhoz félkörívesen kapcsolódik. Az épület tetőszerkezete vasbetonból készült, Magyarországon az elsők között itt alkalmazták ezt az építészeti technológiát.
A rendkívüli szépségű mészkőtufából készült szószék bécsi mester munkája, egykor a világkiállítás nagydíját nyerte el! A márványmozaik előképek Szent Dénest és Szent Frigyest ábrázolják.
Az oltár két oszlopának anyaga a különlegesen értékes egyiptomi márvány, melyet hatalmas, csiszolt féldrágakövek tesznek még díszesebbé.
A csodálatos főoltár fehér carrarai márványból készült, a feszület Fadrusz János alkotása. A keresztelőkút nyolcszögletű, tetejét nyolc, egymás kezét fogó kisgyermek díszíti, salzburgi vörös márványból készült.
A templom és a kripta kupolája egyaránt egyedi velencei aranymozaikból készült, és szenteket, bibliai jeleneteket ábrázolnak.
Internetről válogatott információk, személyes esztétikai élményekkel.
Bagyinszki Zoltán
