Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

12►

A Bakony legvadregényesebb sziklaszorosa:
A szurdokokban igen gazdag Bakony kétségkívül leglátványosabb pontja, a Gaja Bakonynána és Jásd közötti áttörése, a Római fürdő. A zúgó vízesések a függőleges sziklafalak aljába medencéket vágtak ki, melyek állítólag már a rómaiak idejében is fürdőhelyül szolgáltak.

A Római fürdő vízesése:
A Gaja hatalmas, téglatest alakú sziklatömbökről dübörög alá a mélybe, különösen csapadékos időben látványos jelenség a sziklalépcsőkön átbukó, tajtékzó víz. A néhány méteres vízesés érdekes kis medencéket vájt ki a sziklába, a patak aztán megszelídülve folytatja útját a mohos, függőleges sziklafalak alkotta szorosban.

A vízeséstől jobbra, a patak déli partján vezető meredek, csúszós ösvényen a Savanyó Jóska-barlang 12 m hosszú, 2 m magas járatához kapaszkodhatunk fel.

https://kirandulastippek.hu/bakony-veszprem/romai-furdo-bakonynana

12►

Bagyinszki Zoltán

A kis, csendes mátrai falutól délre a kőbánya mellett 1950 nyarán az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) kényszermunkatábort létesített szovjet mintára. A magyar gulág 3 éven át működött a legnagyobb titokban. A tábort teljesen elzárták a külvilágtól, a közeli andezit bányában naponta 12-14 órát kellett dolgozni minimális fejadag mellett, orvos nem volt.
Az itt tartózkodó 1500 munkás vegyes társadalmi rétegekből került ki, ami hasonló volt bennük, hogy politikai okokból voltak itt, bíróság elé nem álltak, el nem ítélték őket. A szögesdrótkerítéseken belül fa őrtornyok őrizték őket, primitív barakkokban éltek.
Az éhezés és az embertelen körülmények miatt sokan meghaltak, rengeteg embert agyonlőttek; holttesteiket nem tudni, hogy hol temették el. Akik mégis túlélték mindezt, azok ’53 nyarán szabadultak, Nagy Imre miniszterelnöki kinevezése után. Nyilatkozatot írattak alá velük, melyben megígérték, hogy itteni megpróbáltatásaikról nem beszélnek, sokéves börtön fenyegette a tilalom megszegőit, a családjuknak sem említhették a tábort, sokan rendőri felügyelet alá, vagy börtönbe kerültek, ők ’56-ban szabadultak. A barakkokat lerombolták, helyüket fával ültették be, a kommunista rendszer alatt mindvégig az volt a hivatalos álláspont, hogy a recski tábor nem létezett.
A rendszerváltás után 1991-ben avatták fel az emlékművet, majd 1996-ban nyílt meg a Nemzeti Emlékpark egy rekonstruált barakképülettel és egy kis, megrázó erejű kiállítással.

https://kirandulastippek.hu/matra/recski-nemzeti-emlekpark

12►

Nyár van: a vizek a csend a horgászat a holtágak vonzzák az embereket.
Békés – Megye gazdag vizeiből kiemelkedik a Hármas – Körös, Gyomaendrőd határában pedig a kedvelt Soczó – zugi bal parti 2 km hosszú holtág csendes halban bővelkedő vize hívogat.
A part menti nádasok a halaknak és a madaraknak is lakóhelyet nyújtanak. A csendes csónakázás a jégmadár villám függőleges vadászatába enged bepillantást.
Élmény odalátogatni felfedezni a kanyarulat érdekességeit. Az átlagos mélysége 2-2.5 m és a szélessége 40 m. A békésebb halakat a süllő és a csuka is dézsmálja.
A gát mögött a hatalmas víz, a nagy körös egyenes szakasza látható.
Feljebb további holtágakat (pl. a Bónom- zugi terület) lehet felfedezni. Még tovább haladva a legnagyobb holtágak egyike található, az ismert Peresi- holtág.
Vissza a város felé, a hídhoz közel szépen kialakított biztonságos strand és sok sok szolgáltatás, bungallókkal várja vendégeit. Itt már a zajosabb életet kedvelők paradicsomával.

Bagyinszki Zoltán

12►

A ma álló téglány alaprajzú négysaroktornyos barokk kastély részben alápincézett, kétszintes, manzárd tetos. Bejárati kapuja fölötti címeres kronosztikon szerint 1735-40 között Prónay Gábor és felesége Királyfalvi Róth Éva építtette, egyes feltevések szerint Giovanni Battista Carlone – a közeli Szirákon, Egerben és környékén muködo – , itáliai építész közremuködésével. A kastély minden lakószobáját és közlekedo tereit értékes barokk és klasszicista falképek díszítették, emeleti dísztermének mennyezetét gazdag stukkódíszítés is borítja. Prónay Gábor a 18. század második felében a kastély és a templom között egy földszintes könyvtár épületet építtetett, amelyben a kiemelkedo muveltségu család párját ritkítóan értékes könyvtárát és levéltárát orizték. A 19. század végén a barokk kastélyhoz észak felol toldalékot építettek, majd ezt a 20. század elején megtoldották. Mindkét bovítmény homlokzati architektúrája rendhagyó, de a család mentalitására oly jellemző módon, híven követi a barokk kastélyét. Parkjának jellegzetessége számos kerti építményen kívül egy murom.

Az acsai kastély megjelenése azokat a 17. század folyamán épült felvidéki kastélyokat idézi, ahonnan az építteto család származik. Térrendszere, belso kialakítása nagy értéket képvisel.

https://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/acsa_pronay_ujlak_kastely_gajavolgy/

Az eredetileg klasszicista stílusú és L alaprajzú épületet Tormay Károly megyei főorvos és Huber Henrik tervezte. Az építkezést 1842-ben kezdték el, és 1846-ban fejezték be. A megnyitó napján (1846. október 18-án) Liszt Ferenc adott koncertet a vármegyeháza nagytermében.
Az épület homlokzata eredetileg a vármegyeházáéhoz hasonló volt, a kinyúló ülésterem tetején timpanonnal, alatta oszlopsorral. Mivel az oszlopsor alapozásánál nem vették figyelembe a talajmechanikai sajátosságokat, az a fél ülésteremmel együtt megsüllyedt. Az épületet át kellett építeni — egy 1905-ben kelt jegyzőkönyv szerint a falon akkora repedések tátongtak, hogy a tanácsnokok kiláttak rajtuk a térre.
Az átépítés terveit Diczenty László szekszárdi építész készítette el. Egyúttal át is alakították a homlokzatot a századforduló környékén kedvelt szecessziós stílusban. A kapunál látható kőtábla az 1904-es évet jelöli meg az átalakítás évszámaként, de azzal valójában csak 1908-ra készültek el.
A déli udvari szárnyat az 1970-es években építették; ezzel az alaprajz nagyjából U alakú lett.
1985-ben felújították az épületet. Ekkor helyezték el a homlokzaton a város kőbe faragott címerét. 1992-ben ezt egy komolyabb belső átalakítás követte.
A házat ma is eredeti rendeltetése szerint használják.
Az épület alatti épületmaradványok feltárása közben a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) régészei 2009-ben egy középkori temetőre bukkantak.

Az egyemeletes, közelítően U alaprajzú, egyemeletes, nyeregtetős épület csatlakozó beépítésben áll. A térre néző homlokzat középrizalitjának földszintjén pilléres kocsiáthajtó, a tört vonalú oromzatban a város címere, a szélső tengelyek fölött kupolatetős tornyocskák magasodnak. Az udvari homlokzatok egyszerűek, átalakítottak. A középrész udvari homlokzatát timpanon koronázza.
Az előcsarnok pilléres, csehsüveg boltozattal; egyes földszinti helyiségek mennyezete fiókos dongaboltozat, másoké sík. Az emeleti helyiségek mennyezete ugyancsak sík, a díszteremé stukkódíszes tükörboltozat.
A házasságkötő terem két falát Sarkantyu Simon 1976-ban festett seccója díszíti; a festmény falusi lakodalmast ábrázol. A lépcsőházban 2000. augusztus 20-án Baky Péter két pannóját függesztették ki.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából