A bakócai fazekasházban 1973-ban nyílt állandó kiállítás. Az itt látható alkotásokat a Baranya-Hegyhát egyik legismertebb “gölöncsére”, Sáfrány Géza (1905-1995) készítette. Az 1940-es évekig ő látta el fazekasáruval a zselici és hegyháti falvak nagy részét. Edényeinek díszítése a családi hagyományt követi. Az egyszerű stilizált motívumok mellett munkáit egyéni virágornamentika és mértani alakzatok díszítik. Sáfrány Géza 1978-ban nyerte el a Néművészet Mestere címet.
Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország
Hercegszántó – Karapancsa Habsburg vadászkastély és a parkja
A vadregényes Alsó-Duna völgy holtágakkal szabdalt világának jelképe, a gímszarvas és a nagyvad évszázadok óta kedvelt területe, a történeti Bellyei Uradalom egyik központja, a Gemenc Zrt. ékköve, a magyar nemzeti örökség kiemelkedő történelmi, kultúr-, erdészet- és vadászattörténeti emlékhelye. Mindez Karapancsa,a két kastélyból, valamint majorsági épületekből álló műemlékegyüttes.
Ezen a területen már a XIX. században állt egy kastély, amely egyre nehezebben tudott megfelelni a vissza-visszajáró II. Vilmos német császárnak és kíséretének. Éppen ezért a főhercegi házaspár építetett egy új vadászkastélyt, a Nagykastélyt, mely minden esztétikai és kényelmi szempontnak eleget tett. 1910-ben készült el teljes pompájában és fogadta negyedik, egyben utolsó látogatásán a császárt.
Az új kastély megépítése mellett természetesen a protokolláris feladatoknak is eleget tevő díszkert is a kivitelezés szerves részét képezte. Habsburg Frigyes főherceg a császári udvar főkertészét, Anton Umlauftot bízta meg a tervek elkészítésével, aki meg is alkotta 1907-1908 táján a legmagasabb uralkodói igényeknek megfelelő elképzeléseket.
Az elmúlt években a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. jelentős értékteremtő munkája révén megmentette a Karapancsai Kastély és Major épületegyüttesét.
A karapancsai komplexumot a Gemenc Zrt. felújította. A jellegzetes monarchia korabeli, ódon hangulatú épületek közül a legimpozánsabb a Vadászkastély, ahol az eredeti enteriőrt is rekonstruálták.
A szállásként működő Vadászkastély mellett teljes körű szolgáltatást nyújtó turistaközpont várja a látogatókat.
A Kiskastélyban kialakított erdészet- és vadászattörténeti bemutatóhely nyolc termében a főhercegi birtok kialakulása, a főhercegi család bemutatása, a területen végzett erdészeti, halászati, mezőgazdálkodási tevékenységek, a terület nemzetiségeinek bemutatása, a vadgazdálkodás és vadászati emlékek kiállításai kaptak helyet. Igazi kuriózumként, Izabella főhercegasszony több kinagyított korabeli fotográfiája segítségével, újból átélheti az érdeklődő múzeumlátogató a „boldog békeidők” karapancsai valóságát.
Az elmúlt években nemcsak a kastélyok újultak meg, hanem a korabeli tervrajzok és fotók alapján megtörtént a történelmi jelentőségű neobarokk kastélykert eredeti állapotot megközelítő helyreállítása is.
http://turizmus.gemenczrt.hu/a-karapancsai-kastely-es-major/
Gara – muzeális Német síremlékek
A napokban autózom Bajától délre a z ismeretlen kis falu határában egy temető mellett. A szemem sarkából egy érdekes keresztekből álló, sűrű sír együttes képe villant be balról.
Ráfékeztem – gondolva ezt érdemes közelebbről is megtekinteni, kiemeltem a fényképezőgépem és irányt vettem a Vadgesztenye fákkal övezett sétányon.
Különleges egyedi emlékművet találtam a temető végében kialakítva a helyi Német önkormányzat jóvoltából. A régi míves sírkeresztekből ívelt formában hozták létre az emlékezés kő-koszorúját. A sírhalom üzenete egyértelmű a mai látogató és a helyi lakosság számára. A fotók is tiszteletadást jelentenek számukra. A temetői kereszteken látható kiválóan megőrződött fényképeken minden korosztály arcképe visszaköszön ránk. A németség tragikus sorsáról, a kommunisták történelmi bűneiről még mindig keveset beszélünk.
Mária Terézia császárnő által betelepített németeket a II. világháború végén szervezett lakosságcsere idején ( 990 német állampolgárt) telepítették ki Németországba Gara településről.
Bagyinszki Zoltán
Páris patak – szurdokvölgy
Páris patak szurdokvölgye (Nógrádszakáli Palóc Grand Canyon) természetvédelmi területet Nógrádszakál községtől északra találjuk ott, ahol az Ipoly, a közút és a vasút a legközelebb szorulnak egymáshoz. A nógrádi (Grand Canyon) az év nagy részében teljesen száraz. Csapadékos időben és hóolvadáskor viszont szép vízesések képződnek a 15-20 m mély, szinte függőleges falú szurdok-völgyben.
Nógrádszakáltól északra, közvetlenül az Ipoly folyó által jelzett magyar-szlovák határ szakaszon egy epiklasztitokból illetve egyéb vulkanoszedimentekből (vulkáni üledék) álló képződménycsoport bukkan a felszínre. Ez a képződménysor a feltehetően a Central-Paratethys idejében, a bádeni korszakban kb. 15 millió évvel ezelőtt a középső miocénben itt kanyargó folyam tengerparti deltatorkolatánál halmozódott fel. A terület szerkezet földtanilag a magyarországi Etesi-árok északnyugati folytatása, melyet dél-Szlovákiában Tőrincsi-ároknak neveznek. A táj sajátos geomorfológiáját, azaz a fennsík jellegét a területet felépítő kőzetek adják, a középső miocén korú tufába ágyazódott kemény agglomerátumos és andezites törmelék réteg megvédte az alatta lévő lazább üledékeket a lepusztulástól, így a mostanra feltárt rétegből szinte érintetlenül kerülnek felszínre paleontológai (őslénytani) leletek és földtani értékek. A földtani értékek iránt érdeklődő még számos érdekességet fedezhet fel a természetvédelmi táblával megjelölt Páris-patak szurdokvölgyében is.
Nógrádszakál közelében, amely a „Palóc Grand Canyon”néven is ismert. Több millió évvel ezelőtt folyó kanyargott itt, és a felhalmozódott hordalék megkövesült rétegeit lehet megcsodálni. A hajdani folyó úgy vájta ki medrét, hogy ha a szurdokban sétál az ember, fölémagasodnak a hordalékból keletkezett, sziklaszerű építmények. Néhol fagyökerek szövik át a kőrétegeket, itt-ott kidőlt fatörzseken és mohától csúszós kőtömbökön kell átmászni. Indák nyúlnak a gyanútlan vándor után, és szúnyoghadak ostromolják. Tavasszal és ősszel, esőzések idején még csordogál a Páris patak, egyébként a látogató csupán a kiszáradt medret láthatja, amelyben érdekes mintázatú és színű köveket lehet gyűjteni.
http://magyarnemzetiparkok.hu/bemutatohelyek/paris-patak-volgye/
Hollókő vára
Fotó: Bagyinszki Zoltán, Bagyinszki János és Bányai György
Hollókőhöz közeledve már messziről megpillanthatjuk a falu fölé magasodó, a vidék nyugalmát büszkén vigyázó 13. századi várat. Története egyszerre zaklatott és legendás, akár egy mese megelevenedő helyszíne is lehetne.
A vár legendájából származik a falu neve is. Eszerint ugyanis élt valaha a környéken egy András nevű nagyúr, a híres Kacsics-família egyik tagja. András egyszer elrabolta valamelyik szomszéd földbirtokos szépséges feleségét, és az akkor épülő vár egyik szobájába záratta. A kőművesek még dolgoztak az erődítményen, s napközben mindig fel is rakták az asszony börtönének falait, – a kövek azonban mindig eltűntek reggelre. A szépasszonynak ugyanis volt egy boszorkány dajkája, aki szövetségre lépett az ördöggel. Közbenjárására az ördögfiak éjjelente holló képében elhordták az építőköveket, s tették ezt mindaddig, amíg az asszony ki nem szabadult. A mese szerint az ördögökről, azaz hollókról kapta nevét a falu és a vár.
A vár az évszázadok során többször gazdát cserélt, Csák Máté, Károly Róbert, Széchenyi Tamás, a husziták vezére, Giskra is birtokolta. Sokat huzakodott a vidéken magyar és török is, ám I. Lipót 1711-ben, a Szatmári békekötés után leromboltatta. A romvárat részlegesen felújították, 1996 óta látogatható, 30 éves felújítási munkák után. A dombtetőre keskeny út vezet az ófaluból, kellemes sétával megközelíthető. A külső várudvaron, ahova csak felvonóhídon lehetett egykor bejutni, sok kincskeresőt vonzott egykor a sziklába vájt ciszterna, ahova a monda szerint Csák Máté és a törökök is sok kincset rejtettek el. A vár vastag, hűvös falai között a vár első urát és családját bemutató panoptikum, 11-16. századból származó fegyvereket kiállító fegyverterem és meghitt hangulatú várkápolna várja a látogatókat.
https://www.holloko.hu/hu/info/hollokorol/a-hollokoi-var-es-az-ordogfiak.html
Arcok – hazai alkotóművészek, népi iparművészek I.
Munka közben alkotás közben átszellemülve dolgozik a mester. / A képek alatt olvasható a mesterségük, művészetük.
A lélek a szem, a kéz harmónikusan együtt van, legtöbbször hagyományos módon készülnek a csodálatos tárgyak a kézművesek által.
Számukra ilyenkor megszűnik a külvilág, egy fotós számára különleges élmény belekerülni az aurájukba – lehetőséget kapva bemutatni őket.
(A nevük szándékosan hiányzik, az arc, a szem többet mond el róluk.) A következő képsorozat, a 2. rész ami bemutatja őket csak a kezüket a tárgyformáló készítő “szerszámot” ábrázolja majd.
A kreatív mesterek dolgoznak az anyaggal , nézem őket beszélgetünk, hallgatunk nagyokat, kattog a fényképezőgép. Nagyon érdekes a téma , öröm számomra az új terület, portrékat készíteni róluk.
Elismert szakemberek akik belefeledkeznek a munkába- készülnek a remekművek, változatos világ nincs két egyforma műalkotás, kiállítási tárgy, vagy piaci áru?!
Köszönöm a találkozásokat és hogy mindenkinek volt egy egy érdekes , vagy fájdalmas története is.
További sok sikert kívánva számukra:
Bagyinszki Zoltán
Buda – Királyi palota-lovarda (visszaépült!)
A munkálatokat a Nemzeti Hauszmann Program keretében, a Várkapitányság NZrt. megrendelésére a West Hungária Bau Kft. és a Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezte
Befejeződtek az építési munkálatok, teljesen újjáépült a világháborúban megsérült Lovarda, valamint az egykori Főőrség épülete és Stöckl-lépcső is a Budai Várnegyedben. Ahogy azt korábban megírtuk, a beruházás egyik különlegessége az volt, hogy a teljes rekonstrukció érdekében olyan alapanyagokat használtak a szakemberek, melyeket legalább száz éve nem alkalmaz már az építőipar.
A Lovarda 21. századi multifunkcionális rendezvénytérként működik majd, a Főőrségben pedig étterem és kiállítótér várja a látogatókat.
A Budai Várban zajló Nemzeti Hauszmann Program első szakasza a sétányok, utak, lépcsők és a kertek rendbetételéről, kialakításáról szól, valamint befejeződött a Lovarda és a Főőrség épület rekonstruálása, amit a Várkapitányság megrendelésére a West Hungária Bau Kft. és a Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezett. Emellett további, hajdanán történelmi okokból lerombolt épületeket terveznek újra és építenek vissza.
Többek közt újjászületik:
-József főherceg 1968-ban felrobbantott palotája,
-az egykori Honvéd Főparancsokság eredeti magasságban épül újjá, látogatóközpont és kiállítótér kap majd helyet benne,
-valamint az egykori Vöröskereszt Székház épülete, ami modern irodaépületként funkcionál majd.
https://magyarepitok.hu/mi-epul/2020/02/ujjaszuletett-a-lovarda-es-a-foorseg-a-budai-varban
Arad – Gyula, szecessziós építészet a Világnaphoz.
További érdekességek a Szecesszió Világnap kapcsán.
Szecessziós Magazin honlapot beírni, menü balra, Arad- Gyula legalul katt.
sok sok érdekesség, igényes prezentáció gazdagon a megvalósult programok- sok sok fotóval.
1. Corso Boutique Hotel **** szállás voucher 2 fő részére – nyertes: Koszecz Ildikó, Gyula
2. Komló Hotel **** Gyula 10 000 Ft értékű étkezési utalvány 2 fő részére – nyertes: Somogyiné Lukács Gizella, Érd
3. Bagyinszki Zoltán, Gerle János: Alföldi szecesszió c. művészeti albuma – nyertes: Petrás Lászlóné, Gyula
Gratulálunk, köszönjük a játékot, a nyertesek ma kiértesítésre kerültek.
Zsigmond Ágnes – Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft és Tourinform Iroda
Íme a beérkezett szavazatok épületenként:
1. volt 1-es iskola épülete, Gyula 103 like
2. Almásy-kastély, Gyula 90 like
3. Raichle-palota, Szabadka 34 like
4. Városháza, Szabadka 32 like
5. Reök-palota, Szeged 32 like
6. Fekete Sas palota, Nagyvárad 25 like
7. Cifra palota, Kecskemét 25 like
8. Tűzoltóság, Zenta 18 like
9. Városháza, Nagyszalonta 16 like
10. Városháza, Kiskunfélegyháza 15 like
11. Kultúrpalota, Arad 14 like
12. Vármegyeháza, Debrecen 11 like
13. Lloyd palota, Temesvár 11 like
14. Zsinagóga, Hódmezővásárhely 10 like
15. Bácskai Kultúrpalota, Baja 9 like
16. Iparbank egykori épülete, Cegléd 9 like
17. Ruzsonyi-villa egykori épülete, Nyíregyháza 9 like
18. Petőfi Szálló, Szentes 8 like
19. Városháza, Törökszentmiklós 8 like
20. Polgári Lakóház, Nagykikinda 8 like
Elérés: 7.544 – ennyi személyhez jutott el a játék
Aktivitás: 1.017 – ők azok, akik valamilyen formában bekapcsolódtak
Like a képekre összesen: 489 – ennyien szavaztak a legszebb épületre!
Like a posztra: 82 – ők nyilvánítottak véleményt arról, hogy tetszik nekik a kezdeményezés
Hozzászólás: 128 – ők tippeltek a kakukktojásra is.
Megosztás: 54 – ők segítettek nekünk abban, hogy a játék másokhoz is eljuthasson
A sajtó révén a Facebook segítségével, www.bagyinszki.eu honlap, a Szecessziós Magazin honlap által valószínű 15.000-20.000 játékos érdeklődő került közelebb a szecessziós építészethez.
Valamennyi közreműködő Barátunk, Kollégánk segítségét köszönjük.
Bagyinszki Zoltán
Drégelypalánk – Várrom, fekete zászlóval-2020. június 4.
Trianon áldozatainak, elszakított országrészeink magyarjainak tiszteletére, a kis fekete kendővel. A panoráma kép a közeli Északi 100 éves államhatárt mutatja.
Budapesttől jó egy óra kocsival. és + gyalogséta az erdőben. Mindenkinek ajánlom Szondi és 150 katonája históriáját, ami 468 éve történt.
Az Ő haditettük, bátorságuk igazán elismerésre méltó, küzdelmük jelképes is lehet. Arany Jánost is megihlették, Szondi két apródja műve irodalmunk egyik legszebb balladája. melyet most 50 év után ismét meghallgattam Sinkovits Imre előadásában.
Gyuláról a D-K –i határtól a 100. évfordulóhoz kapcsolódó fotós programunk így adta ki számunkra a fekete Június 4-.ét! Természetesen mécsest is gyújtottunk Szondi György tiszteletére és a Trianoni tragédiánkra emlékezve.
Drégely kicsi vár romosan , de a történelmünk- a középkor kiemelt eseménye zajlott itt a támadó török ellen ! A Börzsöny É- K-i szélén, emléktáblákkal domborművekkel.
A program folytatásaként Acsára autóztunk ahol a Prónay reneszánsz barokk 4 saroktornyos kastély fotós programja következett- hamarosan a honlapon is megtekinthetően.
Bagyinszki Zoltán