Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

12►

A Schossberger-kastély, más néven Turai-kastély, Tura város nevezetessége Pest megyében, az Aszódi járásban. Bukovics Gyula tervei alapján épült. Megjelenésében a kastély a francia Loire menti kastélyokat idézi és a magyarországi kastélyok egyik gyöngyszemeként tekinthetünk rá. Az épület különlegessége abban áll, hogy építésekor kora legfejlettebb építési technológiáit és technikáit alkalmazták, így már akkor rendelkezett pl. központi fűtéssel, villanyárammal, egyedi szigeteléssel, a természetes fény pedig tüköraknás fénycsapdákon jutott le az épület alsó helyiségeibe. Különleges még az épület meredek tetejét borító természetes pala, mely Franciaországból származik.

Tura helység területe 1873-ig az Esterházy család birtokában volt, akiktől a bárói rangot kapott Schossberger Zsigmond vásárolta meg. A báró a kastélyt nyári tartózkodás céljára, vadászkastélynak szánta. A kastélyt 1883-ban kezdték el építeni, amely dátumot az északi tornyon lévő szélzászlón is megfigyelhetjük. Hosszú ideig az a hiedelem járta, hogy Ybl Miklós volt az építésze, de a Vasárnapi Újság 1885-ben megjelent egyik közleményében már Bukovics Gyulát jelölték meg építésznek, amit Ybl Miklós nem cáfolt meg. A félreértésre valószínűleg az is okot adhatott, hogy egyes építészeti elemeiben hasonlít az Ybl Miklós által tervezett Operaházhoz, ezért az “Operaház kistestvéreként” is szokták emlegetni. A kastély “előképének” azonban nem az Operaház tekinthető, hanem a buckinghamshire-i Halton House, amely Alfred de Rothchild számára készült William Rogers tervei alapján 1881–1883-ig.

A második világháborúban előbb német, majd szovjet főhadiszállás, később kórház lett. A kastélyt az államosítást követően 1973-ig iskolaként használták, majd egy állami vállalat kezelésébe került és állapotát elhanyagolták. Műemlékké 1958. január elsején nyilvánították. Az épület felújítása 2005-ben kezdődött és 2019 első negyedévére fejeződik be. A BOTANIQ Turai Kastély néven tovább üzemelő kastély rekreációs funkciókkal gazdagodik, egy 19 vendégszobával rendelkező rendezvényközpontként működik majd, esküvőknek és kulturális programoknak ad majd helyet. A felújítást követően előre meghatározott nyílt napokon lesz látogatható az épület és a park.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

12►

A tervek alapján jövőre megnyitják a felújítás alatt álló szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt. Jelenleg közel ötvenszázalékos a készültség. A park és a kert azonban mától kezdve a nagyközönség számára ismét látogatható.
Dr. Virág Zsolt ismertette a szabadkígyósi kastély kiállítási tematikáját, amely a Vendégségben Wenckheiméknél címet viseli, és a historizmus korának, a 19. század második felének főúri életformáját mutatja be. A miniszteri biztos hangsúlyozta, a Nemzeti Kastélyprogram keretében megújuló épületeket – a szemléltetés hagyományos eszközei mellett – interaktív módon mutatják be a látogatóknak. A vendégek VR szemüveg használatával átélhetik a repülés élményét, kipróbálhatják a személyzeti hívócsengő-rendszert, korabeli képeslapot készíthetnek egy preparált íróasztalon, illetve könyvajánló installáció is készül, de a korabeli divat világáról és a gasztronómiáról is érdekes információkat kaphatnak a látogatók – hívta fel a figyelmet.

Glázer Tamás szólt arról, hogy az évszázados múltra visszatekintő szabadkígyósi Wenckheim-kastély és a védett kastélypark építészeti-műszaki megerősítésével a mai kornak megfelelő turistafogadás feltételei és egy egyedi turisztikai kínálat biztosítása valósul meg. Ennek eredményeként tovább erősödik a térség turisztikai vonzereje, ami hozzájárul annak gazdasági fellendüléséhez – tette hozzá a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nkft. ügyvezető igazgatója.

www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/jovore-nyitja-ki-kapuit-a-szabadkigyosi-kastely-2705841

12►

A város főterén emelkedő, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom 1762-1769 között épült barokk stílusban, galériás tornya 1785-ből való. Az főoltár képe Tiziano Mária mennybemenetele című velencei oltárképének másolata.
A templom homlokzati fülkéiben Nepomuki Szent János és Szent Antal szobrai állnak. Kapuja fölött istenszem-motívum és a Károlyiaknak, a templom kegyurainak címere látható. Belsejében figyelmet érdemel a négy evangélista szobrával díszített szószék és a fekete márványból készült főoltár, amelynek képe Tiziano Mária mennybemenetele című velencei oltárképének másolata (Tari Lajos, 1917). A mellékoltárok Szent Anna és Nepomuki Szent János tiszteletére készültek. Az oldalkápolnák bejárata melletti oltárok képeit (Fájdalmas Szűzanya, Szent Kereszt) Piroska János festette. A mennyezet freskói az Angyali üdvözletet, Krisztus születését, Mária látogatását Erzsébetnél, József és Mária eljegyzését és Szent István koronafelajánlását ábrázolják (Lohr Ferenc és Tari Lajos, 1914).

https://miserend.hu/templom/1634

12►

A békésszentandrási duzzasztó és hajózsilip, más néven békésszentandrási vízlépcső, régebbi nevén Horthy István zsilipmű a Hármas-Körösön, Békésszentandrás és Mezőtúr határában, Békés- és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán lévő duzzasztómű és hajózsilip, ami 1936 és 1942 között épült. A duzzasztómű mellé épített vízierőmű átadása 2013. szeptember 12-én volt, a 2 MW teljesítményű kisvízerőmű körülbelül 3000 háztartás energiaigényét képes biztosítani.

A duzzasztó egyike a kevés megvalósult vízügyi beruházásoknak, ami a két világháború között zajlott Magyarországon. Építése 1936-tól 1942-ig tartott. A vízlépcső fő szakértője a később világhírnévre emelkedett Mosonyi Emil volt. Többes célt szolgált, egyrészt a hajózás biztosítását, de szintén fontos ok volt az öntözés. Ezt csak elősegítette, hogy Horthy Miklós személyes álma volt a magyarországi rizstermelés beindítása is, amihez elengedhetetlenül szükséges a folyamatos vízborítottság. Szarvas környékén napjainkban is termesztenek rizst.

A duzzasztót 1994 és 1998 között felújították.

Még 2005-ben napvilágot látott, hogy egy energetikai cég erőműként hasznosítaná a meglévő duzzasztót. Az eredeti tervek szerint kb. 2 milliárd forintért egy 2 MW teljesítményű turbina került volna az egyik kapuba. Azonban később a terveket felülvizsgálták, és arra jutottak, hogy célszerűbb egy új csatornát ásni a Körösnek, és oda telepíteni az erőművet.

A feledésbe merült erőmű témája 2011-ben újra napvilágot látott, és bejelentették, hogy egy osztrák tulajdonban lévő kisvízierőmű-építő cég megépíti, mely uniós támogatást nyert a fejlesztéshez. Az építkezés 2011-ben kezdődött meg, és 2013-ban fejeződött be. Ezzel a megújuló energiát hasznosító beruházással évente mintegy 8 ezer tonna széndioxid-kibocsátás kerülhető el.

Érdekességek:
-Személyesen Horthy Miklós avatta fel 1942-ben az új duzzasztót és zsilipet, melyet a nem sokkal azelőtt elhunyt kormányzóhelyettes Horthy Istvánról neveztek el.
-A Dögös-Kákafoki holtág, mint Magyarország 4. legnagyobb állóvize, a vízlépcső felett ágazik ki a Körösből, és az alvíznél, már a duzzasztás alatt folyik vissza, amit zsilipekkel szabályoznak. Mivel az alvíz és felvíz között nyáron 4,85 méter a szintbeli eltérés, így gravitációs úton folyik a vízcsere, ami ritkaság hazánkban. Az alvíznél való kivezetésnél emiatt a holtág utolsó 30–40 méteres szakasza meglehetősen hegyi jellegű, nagy eséssel, zúgókkal.
-A vízlépcső után rengeteg horgász található nyáron, „villantóznak”.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kovács Júlia Ferenczy Noémi díjas üvegtervező iparművész, aki a szegedi Tömörkény István Gimnázium kerámia szakának elvégzése után az Iparművészeti Főiskola üveg tanszékén szerzett diplomát 1972-ben. 1972 és 1979 között a Nagykanizsai, majd a Salgótarjáni Üveggyár tervezője lett, 1980-tól önálló alkotó. Férje, Szilágyi András szintén üvegtervező iparművész, akivel Dömsödön élnek.
Az Orosháza újratelepítése című üvegplasztika Európában is egyedülállónak számít ötméteres magasságával, a kompozíció esténként fény- és hangjátékkal teszi különlegessé a város új főterének hangulatát.
Annak, hogy éppen egy körtefa készült el üvegből a város legfrekventáltabb pontjára, szimbolikus oka van. Maga az alapanyag arra utal, hogy a modern Orosháza egyik fundamentuma éppen az üveg, hiszen az üveggyári beruházások alapozták meg azt a gazdasági fejlődést, melyen a város átment az utóbbi évtizedekben. A körtefa pedig egy korabeli legendára utal: az 1744-ben az orosházi pusztára érkező zombai telepesek Szent György napján érkeztek meg új földesuruk hívására, s egy hatalmas körtefa fogadta őket, melyhez kiköthették lovaikat.
Így aki elzarándokol a főtérre egyszerre kap képet a korabeli és a jelenlegi Orosházáról a műalkotás segítségével.

https://gyoparosfurdo-oroshaza.hu/programok/uveg-kortefa

12►

Tisztelt Galéria Látogató!

Az elmúlt 10 évben 400 körüli címlap készült (pontosabban ennyit mentettem el belőle) heti, vagy 2 heti váltással igyekezetem változatosan arányosan hazai és határon túli, érdekesebb é s esztétikusabb képeket válogatni a honlap heti galériájához- mindezt vírus nélkül.
Én eddig csak a számítógépes vírusoktól tartottam, azt ismertem-hallottam róluk és szerencsémre megúsztam jelenlétüket.
Gondoltam legyen vonzó és érdekes az első kép. Az elején még spontán, később tudatosan kerestem hozzá a fotókat.
Rengeteg érdekes-ismert és ismeretlen témakört érintve, de főleg természetei értékek, emberi alkotások és értékek, történelmi témakörök jelentik a honlap tartalmát.
Már átléptük az 55.000 fotószámot is, talán sikerrel. Ehhez százezer km-es nagyságrendi közlekedés, autós utazás, gyalogtúra, fotóséta kapcsolódik.
A földrajzi helyet tekintve szűkebb hazám Gyula, Magyarország és a Történelmi Haza / saját határaink környező országaival – néha a nagyvilágba is kiruccanva exponáltam képeimet.
3 blokkban láthatóak a címlapképek, együtt szemlélve különleges tárlatot készíthettem az Önök számára – jó képi utazást a nehéz időkben, tisztelettel:

Bagyinszki Zoltán fotográfus