Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

TOP 10 + 1 szubjektív, hazai gyógyfürdők

Határon belül - 93.000 km2

Magyar gyógyfürdő válogatás: szépség – érték – egészség- művészet- természet- különlegesség.
Egy kis kellemes meleg vizes sorozat, virtuális lubickolás – ajánlom önöknek is valamelyik fürdőnket.
Reggel Én tegnap itt voltam Gyulán a z “áztatóban”. Tényleg szuper volt. +38 fok a polip medencében amelyik éppen párolog és kint mínusz 4-5 fok hőmérséklet volt.
Értékek a több 100 hazai fürdőből –a több mint 100 értékes gyógyvizű intézményből. Kellemes program mindenki számára, ez az én 11 leg-leg válogatásom tisztelettel.
Talán sokat nem tévedek, még legalább persze azonnal további 10 remek fürdőt tudnék választani. A szép fotós feladat révén, anno valamennyi hazai gyógyfürdőt felkereshettem.

Tájékozódás végett a képek alatt a fürdő helyszíne, neve olvasható.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Zalavár – Bencés monostor-rom és látogatóközpont

Határon belül - 93.000 km2

Zalavártól Ny-ra, a Zala völgyében állt Pribina szláv fejedelem székhelye Mosaburg vára, 840 k. Az évtizedek óta zajló kutatás során több templom alapfalait tárták fel. A Vársziget területén található Szent István által 1019-ben alapított bencés apátság romja, melyet a 15. században várfalakkal erődítettek. A várat 1702-ben felrobbantották. A Karoling kori szentélykörüljárós, gyűrűs-kriptás, valószínűleg Szent Adorjánnak szentelt bazilikát 2000-ben tárták fel. A Ny-i homlokzathoz egy torony, D-en kolostor csatlakozott. A kolostor és a vár romjait 1999-2001 között tárták fel.

http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/11122

A millennium évében Zalavár – Várszigeten nyitotta meg kapuit a Kis-Balaton Ház, amely bemutatja a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer természeti értékeit, a Balaton vízminőségének védelmében betöltött szerepét, szemléleti a térség történeti és néprajzi vonatkozásait, értékeit.

A fogadóteremben található terepasztal a környező területet és a Kis-Balatont hozza közelebb a látogatókhoz. Itt kapott helyet a kis-balatoni növényvilág szélesebb körű bemutatása is.

A vízvédelmi teremben a zárt, természetvédelmi területen elhelyezett webkamerák hozzák közel a látogatókhoz az egyedülálló természeti környezetet. A Kis-Balatonon három helyen szereltek fel a kamerákat, melyeket a kiállító teremből, egy régi ladikban ülve váltani, a kamerákat mozgatni és zoom-olni lehet. A víz sokféleségét láttató vízkiállítás, valamint a mikroszkopikus élőlények is itt kaptak helyet termekben. A „hangos vezetés” és a tablók három nyelven (magyar, angol, német) adnak tájékoztatást a Kis-Balaton szükségességéről, a vízvédelmi rendszer műszaki megvalósításáról. Az interaktív bemutatások sem maradhattak ki, számítógépes játék és információs rendszer várja az erre fogékony érdeklődőket. A szintén itt látható Sajdik Ferenc kedves karikatúrája pedig információt nyújt a tápláléklánc körforgásáról.

A kiállító terem elején, a kis fahídnál régészeti feltárással megnyitott sírhelyek, majd Karoling-kori gazdasági épület belső szerkezete látható. Zalavár és környezetének történelméről a középkori várak hangulatát idéző helyben de a mai kornak megfelelő technikai eszközök felhasználásával tájékozódhat a látogató. A víz alatti állatvilágot egy „akváriumba” lépve, vetített filmmel tettük láthatóvá. Tovább haladva az érdeklődők a nádi élet sajátos eszközeivel, tárgyaival ismerkedhetnek meg. Szkok Iván festőművész képei pedig a természetet varázsolják elénk. Természetesen a kiállításban helyet kapott Fekete István és az elmaradhatatlan Tüskevár is. Továbbsétálva a “sötétség leple alatt” ismerkedhet meg a látogató a mocsárvilág fényeivel, hangjaival, illatával.

http://kisbalaton.hu/index.php/hu/muzeumok-kiallitohelyek

Kiskunhalas – 120 éves a halasi csipke

Határon belül - 93.000 km2

A Halasi csipke a magyar- és az európai iparművészet kitüntetett figyelemmel és elismeréssel kisért terméke. Első 1902-es megjelenése óta a magyar népművészet fontos része és azok közé a csipkeműhelyek közé tartozik, amelyek a századfordulón épültek és azóta is fennmaradtak és a mai napig működnek. Ez a kézimunka fajta a 20. században vált méltó vetélytársává a brüsszeli és a velencei csipkének.

A halasi csipkéből készült alkotások több világkiállítás nagydíját is elnyerték és a magyar állam ajándékaként előkelő, híres emberek is megkapták magyarországi látogatásuk alkalmából. Azon kevés iparművészeti értékeink közé tartozik, mint hungarikum, amely világszínvonalú és az egész világot meghódította Izlandtól Ausztráliáig.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Budai várpalota, gótikus szobrok

Budapest

1974-ben a királyi palota előtti polgárházak egyik betömött pincéjéből került napvilágra az a több mint hatvan összeállítható szobortorzóból és több ezer kisebb-nagyobb töredékből álló gótikus szoborlelet, amely alapvetően kitágította ismereteinket Zsigmond király korának udvari művészetéről. Az egyházi és világi témákat egyaránt ábrázoló, részben festett szobrok Európa különböző régióiból érkezett elsőrangú mesterek alkotásai, amelyek a szobrászműhely felbomlása után több esetben még félkészen földbe kerültek máig tisztázatlan körülmények között.

A budai szobrok rendkívüli művészi értékűek, mestereik nem egyszerűen másolták a kor szokásos ábrázolási formáit, hanem éppen ők alakítottak ki új művészi megoldásokat. Művészetük eredetét a francia királyi udvar szobrászai által a 14. század végén kialakított stílusban találhatjuk meg. Luxemburgi Zsigmond király (1387–1437), a budai középkori királyi palota egyik legnagyobb építtetője a korszak európai királyi rezidenciáival vetekedő épületegyüttest hozott létre az 1400-as évek első negyedében. Az általa emelt impozáns épületek méltó keretet nyújthattak a szobrok számára.

https://www.varmuzeum.hu/gotikus-szobrok-a-budai-kiralyi-palotabol.html

Gutor – Szent kereszt rk. templom

Felvidék

A gútori román stílusú templomocska a műemléki felújítás után is megőrizte emberi, reális léptékét, amely a román kor szakrális építészetét jellemezte. A templom kiegyensúlyozott tömegszerkezete és a belső tér egyaránt különleges, harmonikus benyomást kelt, Dél-Szlovákia legjelentősebb román kori szakrális épített emlékei közé emelve a Szent Kereszt templomot.

https://sacravelo.eu/szent-kereszt-templom-2

Vöröskő vára

Felvidék

A Kis-Kárpátok hegyei közt megbújó, Pozsonytól 40 km-re fekvő, pazar bútorgyűjteményéről méltán híres, teljesen épen fennmaradt Vöröskő vára a régió egyik húzóneve, leglátogatottabb turisztikai célpontja, mely pávákkal benépesített ősparkjával kifogástalan állapotban élte túl a történelem sokszor kíméletlen évszázadait.

A XIII. századi eredetű vár a Magyar Királyságot védő, Pozsonytól Zsolnáig húzódó nyugati védelmi vonal szerves része volt. A jelenleg látható Vöröskő várát középkori elődjére (melyet állítólag III. Béla leánya, Konstancia hercegnő emeltetett) a német bankár-kereskedő Fugger család építtette a XVI. században, azzal a kevésbé nemes, ám annál gyakorlatiasabb céllal, hogy tárhelyül szolgálhasson a környező országokból ki és befutó nagymennyiségű portékának, elsősorban a bányavárosokból áramló nagy mennyiségű réz és ezüst tárolásának.
A vár alatt Európa legkiterjedtebb pincerendszere épült így ki, ami később főleg bor raktározására szolgált. A hagyomány szerint a vár 1536-os reneszánsz stílusú átépítésénél, tervezőként Albrecht Dürer is közreműködött. 1588-ban vette feleségül Pálffy Miklós Fugger Máriát, s hozománykényt kapta Vöröskő várát. Egészen 1945-ig maradt a vár a Felvidék legbefolyásosabb családja, a Pálffyak birtokában. Egy 1645-ös tűzvész után ők alakítják át a várat kora barokk stílusú, kényelmes kastéllyá.

https://kirandulastippek.hu/pozsony-es-kornyeke/vorosko-vara

Gyöngyöspata – Tájház

Határon belül - 93.000 km2

Magyar történelmi érsekségek 1-8. VI. – Zágrábi érsekség

Határon belül - 93.000 km2

Új sorozatot indítok a www.bagyinszki.eu honlapon.
Szeretném bemutatni, megismertetni a történelmi Magyarország területén, Európa közepén- az 1000 évünk alatt létrejött (létrehozott) Katolikus Érsekségeket – érseki vallási központokat.
A témakörönként néhány felvétel betekintést nyújt a 8 centrum világába, fontosabb értékeibe. Megismerhetjük majd Karácsony közeledtével, advent idején a hazai impozáns érseki palotákat, az érseki templomokat, monumentális székesegyházakat, szobrokat, fontosabb intézményeiket, műemlékeiket. A mecénás érsekek értékteremtő –alkotó munkáját.
Legtöbbjük az Árpád-korban jött létre- talán a legrégebbi megmaradt épületek, részletek, altemplomok Gyulafehérváron, Veszprémben láthatóak.
Elsőként Esztergom kerül a képernyőre, majd sorban jönnek a történelem folyamán érseki központokká fejlődött városok: Kalocsa, Veszprém, Eger, Hajdúdorog és a határon túl rekedt Nagyszombat, Zágráb és Gyulafehérvár érseksége. Valamennyi különleges vallási és egyházi vonzerő és egyben turisztikai, művészeti értékű látnivaló.
Mindenhol jártam már, megcsodáltam e szépségeket- jelentős értékeket / a fényképezőgépem segítségével – jó szívvel ajánlom Önök számára is.

Másolt régebbi diaképek!

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Pilisszentkereszt – egykori Ciszterci apátság 1200 – kőfaragványai

Határon belül - 93.000 km2

Magyarország szívében található a Pilisszentkereszti egykori Ciszterci apátság /1200 körül – kőfaragványai, szépséges részletei Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában, a Régi Magyar Gyűjteményben találhatóak. Az apátság alapítása III. Béla királyhoz köthető.
A legkorábbi művészeti emlékeink közül valóak, továbbá ide a galériába helyezték az elhíresült Gertrudis királyné (1185-1213) 1230 körül készült impozáns szarkofágjának megtalált, szépen faragott részleteit is.
A képsorozat végén lévő felvételeken megtekinthető a teljes síremlék elképzelt rajza-a kőfaragványok helyére illesztésével.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Mátyás templom 2022. II. és III. Béla király síremléke

Budapest

A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület. Két uralkodói párt koronáztak meg falai között: Ferenc Józsefet és Erzsébetet, valamint IV. Károlyt és Zitát. Mátyás király, uralkodása alatt kétszer is megnősült, esküvői a Mátyás-templomban zajlottak. Emlékkönyvében többek között olvasható Akihito japán császár, George Walker Bush amerikai elnök, Diána walesi hercegné, V. Harald norvég király és Margaret Thatcher aláírása. „A Mátyás-torony teljes magassága a templom padozatától 78,16 méter, a járda szintjétől 76,57 méter. A látogatók számára a torony alsó koszorúerkélyét nyitották meg, amelynek magassága 46,73 méter, és amelyre 197 lépcsőn lehet feljutni.”

Az egyházi hagyomány szerint eredetileg román stílusban építették, és szentelték fel Szent István király parancsára 1015-ben, de 1241-ben a mongol invázió során megsemmisült, bár erre kevés utalás található. A jelenlegi épület késő gótikus stílusban épült a 14. század második felében, a 19. század végén pedig alapos átépítésen esett át. Ez volt a Középkori Buda második legnagyobb temploma és a középkori Magyar Királyság hetedik legnagyobb temploma. Helyszíne volt a „Mária-csodának”. 1686-ban, amikor a Szent Liga megostromolta az akkor török kézen lévő Budát, a templom fala ledőlt az ágyútűz miatt. Kiderült, hogy mögé egy régi fogadalmi Madonna-szobor volt elrejtve. Amint Szűz Mária szobra megjelent az imádkozó muszlimok előtt, a helyőrség morálja összeomlott, és a város még aznap újra a keresztények kezére került.

Az évszázados oszmán megszállás alatt az egyházi kincstárt többször átmenekítették Pozsonyba, majd Buda elfoglalása (1541) után a templomot a fővárosi mecsetté alakították át, melynek során a templomon belüli késő gótikus freskók megsemmisültek. Buda felszabadulása után megkezdődött a barokk stílusú restaurálás, de 1874–1896 között, Schulek Frigyes tervei szerint a 13. századi gótikus állapotára állították vissza. A második világháborúban Budapest ostroma alatt a németek, majd a szovjetek is táborként használták 1944–1945-ben Magyarország szovjet megszállása alatt. A templomot 1950 és 1970 között a magyar kormány finanszírozásával nagyrészt felújították. A harangtornyot helyreállították, a belső festmények és freskók felújításával együtt. A háború alatt megsemmisült ötmanuálos orgonát 1984-ben újították és szentelték fel.

A templom alatt és mellette fekvő temető területén, mintegy 300 m2-en gépház gondoskodik a nagy turistaforgalmat lebonyolító épület szellőzéséről. A templomban található az Egyházművészeti múzeum, amely a középkori kriptában kezdődik és a Szent István-kápolnánál fejeződik be. Számos szent ereklyét és középkori kőfaragványt, valamint a Szent Korona és koronaékszerek másolatait őrzi.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából