Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország
Beckó vára, Stibor kapitány síremléke
Beckó vára, Stiborici II. Stibor kapitány részlet gazdag, vörös márvány síremléke, aki 1423 – ban halt meg. 1434. a síremlék dátuma.
Értékes középkori gótikus műalkotásunk. Édesapja erdélyi vajda volt. Lengyel származású vitéz – Vágvölgyi kapitány.
A síremlék fedlapja a Budapesti Történeti Múzeumban található.
Bagyinszki Zoltán
Magyar történelmi családok mauzóleumai
A történelmi Magyarország ismert és elismert történelmi családjainak mauzóleumai. Historikus emlékezés másképpen….Építmények, családok, ill. személyiségek és műalkotások.
1. Bóly temető, Batthyany – Montenuovo hercegi mauzóleum, épült 1879-94 között Carl Gangolf Kaiser osztrák ép. tervei szerint. Az utolsó hercegi leszármazott a Rákosi rendszer áldozata volt, Montenuovo Nándor herceg, azaz Alfred Ferdinand von Montenuovo (1888–1951).
2.Budapest Nádori – Habsburg kripta Budai várpalota, József főherceg nádor márvány síremléke és mellette sok ismert Habsburg személyiség. Jelentősége, bősége, művészi kivitele miatt ide illeszkedik.
3.Budapest Fiumei úti temető, Kossuth Lajos 1802-1894 kormányzó mauzóleuma. Tervezője: Gerster Kálmán 1903-1909. a Kupola és a belsők művészi mozaikjai Róth Miksa műve, szobrok Stróbl Alajos.
Magyarország legnagyobb mauzóleuma, különleges díszes belső térrel.
4.Budapest Fiumei úti temető, Batthyany Lajos 1807-1849 mártír miniszterelnök mauzóleuma. Schikedanz Albert építész tervei szerint épült 1874-ben- az oroszlánok később kerültek a homlokzatra.
5.Budapest Fiumei úti temető, Deák Ferenc 1803-1876 A pénzügyminiszter mauzóleuma 1884-1887 között épült, Gerster Kálmán tervei szerint, mozaik és freskó: Róth Miksa és Székely Bertalan
6.Budapest Törley mauzóleum, a szec. épületet a romlás virágai díszítik. Csantavéri Törley József 1858-1907 pezsgőkészítő. budafoki Udvarhegyen épült 1909-ben, tervező: Ray Rezső.
7.Doboz kastélypark, gr. Wenckheim mauzóleum felszentelésére 1900 évek elején került sor- különleges értéke a velencei aranymozaik a kupolában. A neoromán stílű épület tervezője a bécsi Nicolaus Schidek volt.
8.Kenderes Horthy családi mauzóleum– Vitéz Nagybányai Horthy Miklós 1868-1957 kormányzó. A XX. század elején készült mauzóleumában 4 generáció tagjai találhatóak
9.Keszthely Szent Miklós temető, Festetics család hercegi mauzóleuma 1925-ben készült el, terveit Groffits Gábor készítette
10.Krasznahorka (Szlovákia ) a falu szélén található a szecessziós Andrássy mauzóleum. Andrássy Dénes építtette a világ összes márványtípusa felhasználásával felesége és önmaga számára
11.Nagycenk Széchenyi család mauzóleuma a temetőkertben, kiemelve gr. Széchenyi István 1791-1860 a „legnagyobb magyar” síremléke az épület 1806-19 között épült Ringer József tervei szerint
12.Nagyganna Eszterházy mauzóleum, több mint 50 Eszterházy családtag nyughelye!
R.k. templom és mauzóleum, klasszicista stílusú épület, 1808-1818. Tervezte: Charles Moreau.
13.Pécs Zsolnay mauzóleum, rekonstruált majolika családi kripta Zsolnay Vilmos 1828-1900. a művészi porcelán és az eozin máz alkotója (Sikorski Dávid tervei alapján 1901 a mauzóleum elkészülte. Ablak és mozaik díszítés: Róth Miksa
14.Széphalom Kazinczy mauzóleum Sátoraljaújhely városi park, Kazinczy emlékhely – Kazinczy mauzóleum 1759-1831 , a mauzóleum tervezője Ybl Miklós, az épület elkészült 1873-ban.
Összegyűjtötte és fotózta: Bagyinszki Zoltán
Ungvár – görögkatolikus Szent Kereszt felmagasztalása székesegyház
Homonnai Drugeth György 1615-ben alapított jezsuita kollégiumot Homonnán. Fia, Drugeth János 1640-ben költöztette a homonnai intézményt Ungvárra. A rendház a XVII. század végén, a kuruc háborúk alatt súlyos károkat szenvedett, a jezsuiták többször elhagyták Ungvárt, a kollégium 1718-ban nyílt meg ismét.
Az első templomról nem rendelkezünk információval . A második jelenleg is létező templom építése 1732-ben kezdődött, és 1740-re be is fejeződött. A templom szentélyes nyújtott, egyenes záródású, két oldalán sekrestyékkel, felettük oratóriumokkal. A hajót és a szentélyt dongaboltozat fedi, a hajó hosszanti oldalán három-három oldalkápolna nyílik.
A munkácsi görögkatolikus püspökséget, amely az egri püspökség joghatósága alá volt rendelve, Mária Terézia 1771-ben tudta önálló egyházmegyeként megalapítani . Ezután született a döntés, hogy a püspöki székhelyet telepítsék Ungvárra. A jezsuita rendházat alakították püspöki palotává, a templomot székesegyházzá, a várat a szeminárium kapta, 1775-76-ban.
A jezsuita templom belsejét átalakították a bizánci rítus igényei szerint, titulusa – Szent Kereszt – változatlan maradt. A szentélybe körüljárható baldachinos oltárt, a diadalívbe rokokó faragványokkal díszített ikonosztázt építettek, amelynek alsó sora négy alapképből és három kapuból áll, fölötte az ünnepek, apostolok és próféták sora következik, az egészet a Kálvária jelenete koronázza.
A királyi kapu fölött három ereklyetartó vitrin található, a középsőben Kereszt-ereklyével. A szentély kifestését Andreas Tritina eperjesi művész kezdte 1777-ben, halála után a munkát valószínűleg Sebastian Hirschlinger fejezte be 1782-ben.
A püspöki trónt Franz Feck kassai faragó készítette. Keretét püspöki jelvények díszítik, baldachinjának párkányán Bacsinszky András püspök címerét is láthatjuk.
A szószék szokatlan formájú, nincs kosara, pódiumszerű részen áll a fölolvasó. A szószék és a püspöki trón háttámláján lévő festmények (Szent Pál apostol, Krisztus főpap) 1789-ből származnak.
Három oltár főképe barokk, az északi oldal középső kápolnájába a Keresztrefeszítés, a bejárattól számított első északi oldalkápolnában Szent András, és a déli oldal első oltárán Keresztelő Szent János látható.
Az átalakítások nagy része 1780-ban elkészült, a fölszentelése október 15-én történt. A barokk átalakítás után a külső jelenlegi, eklektikus formája 1876-77-ben alakult ki.
A szovjet rendszerben az egyház üldöztetéseket szenvedett, Romzsa Tódor püspököt 1947. november 1-jén a kórházban megmérgezték.
A székesegyházat csak 1991-ben vehette ismét birtokába a görögkatolikus közösség. A 2001-ben boldoggá avatott Romzsa Tódor püspök ereklyéit a Szent Kereszt oltárban helyezték el. Ikonjs és a főbejárat fölötti Deészisz csoport mozaikjai Puskás László görögkatolikus pap, művész munkái.
Az Aranybulla 800 éves jubileuma – 1222
Az Aranybulla monumentális emlékműve Székesfehérvár Öreghegy városrészében, annak legmagasabb pontján, a Csúcsos-hegyen áll, mivel a hagyomány szerint ezen a helyen hirdette ki II. András a nevezetes dokumentumot az 1222-es székesfehérvári országgyűlésen. A ma is látható emlékmű a második: az eredeti a második világháborúban megsérült. A hegyre 1970-ben egy szovjet harckocsi került, mint a világháború mementója. A ma is látható emlékművet 1972-ben, az Aranybulla kiadásának 750. évfordulójára készítette Rétfalvy Sándor, amit akkor a Budai úton, a mai református új templom helyén állítottak fel. 1990. augusztus 18-án avatták föl jelenlegi helyén.
Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által az 1222-es székesfehérvári országgyűlésen kiadott, függőpecséttel ellátott királyi okirat, amely a magyar nemesség jogait először rögzítette. A kettős aranypecsét az oklevél hártyájának felhajtott alsó részén, a plicaturán függött. A függőpecsétnél plicát (plicatura) hoztak létre az oklevél alsó szélének visszahajtásával és azon keresztül vezették a pecsét függesztésére szolgáló zsineget. (1 §. Endre, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma*, Szerbia, Galícia és Lodoméria királya, örök emlékezetül.)
A középkorban a pecsét a különféle oklevelek hitelesítésének fő eszköze volt, ami a 14. századra már kizárólagossá vált. Tágabb értelemben az aranybulla azt az aranyból készült pecsétet jelenti, mellyel a magyar királyok – III. Bélától kezdődően – megerősítették és hitelesítették fontosabb okmányaikat. Magyarország nemesi szabadsága alapkövének tartott Aranybullának mind a hét eredeti példánya elveszett, azonban a szövege meglehetősen sok forrásban maradt fenn. Az Aranybulla rendelkezéseinek királyi betartását az ellenállási záradék garantálta, mely kimondta, hogy a nemesek a hűtlenség vétke nélkül ellenállhatnak, ha a király a rendelkezéseket megszegi.
II. András Aranybullája a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb törvényeként a megszületését követő későbbi századokban hivatkozási alap volt a rendi szabadság védelmében, a 16. századtól pedig egészen a 20. század közepéig az írott törvénycikkelyeiben vagy csak a szellemében.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Radvány – Radvánszky kastély
Egy felvidéki fotós program keretében régebben készült sorozat a szépséges “ismeretlen” reneszánsz kastélyról. Most fekete-fehérben látható (így talán nem fáj annyira nekünk!)
Sajnos nagyon leharcolt állapotban volt, van – Tudjuk a millió Felvidéki magyar kastélyból kúriából – legtöbb jó állapotban, sok kiválóan megőrizte önmagát…..
Micsoda örökség került odaátra – Trianon.
Sok viszont lepusztult, pusztulóban van lehet persze tudatosan. A Besztercebányához közeli sárga színű épület is ebben a kategóriába tartozik.
Az Árpádkori település Radvánszky kastély (1600 körül épült) belső udvarába a jellegzetes reneszánsz kapun keresztül lehetett bejutni – nekünk ez nem sikerült.
A udvar közel négyszögletes formát mutat, az emelet egyik oldalán szemrevaló oszlopokra támaszkodó loggia fut végig.
A nagyméretű rezidencia hatalmas gondozatlan –megcsonkított- park közepén található, igazán szépséges vörösbarna árnyalatú vastag lombszőnyeg kerítette a fotózás idején.
Bagyinszki Zoltán
Muhi csata 1241
Hétszázötven éve, 1270. május 3-án halt meg IV. Béla, Árpád-házi magyar király, aki a tatárjárás után újjáépítette a csaknem teljesen elpusztított országot. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga:
II. András legidősebb fia 1206 novemberében született. Mindössze hétéves volt, amikor anyja, Gertrudis királyné merénylet áldozata lett (ezt az eseményt dolgozta fel Katona József Bánk bán című drámája). Nyolcévesen ifjabb királlyá koronázták, s hatalmi játszmák középpontjába került, apja ellenségei a gyengekezű király ellen próbálták felhasználni. Tizennégy évesen kapta meg Szlavónia, majd 1226-tól Erdély kormányzását, az önálló udvartartással rendelkező Béla e területeken királyi hatáskörrel rendelkezett. 1220-ban vette feleségül Laszkarisz Máriát, a nikaiai császár lányát, akivel apja keresztes hadjáratáról hazatérőben jegyezte el, a házasságból tíz gyermek született.
A rendkívül ambiciózus Béla és apja viszonya gyorsan megromlott, a konfliktus András uralkodásának utolsó évtizedére állandósult. A trónörökös ellenezte a királyi birtokok eltékozlását, a zsidók és izmaeliták hivatalhoz juttatását, céljának a királyi hatalom és tekintély megerősítését tartotta. Erdélyi uralkodása alatt kezdődött meg a kunok térítése és 1235 őszén ő küldte Julianus barátot Magna Hungaria, a keleten maradt magyarok hazájának felkutatására.
II. András halála után, 1235. október 14-én másodszor is megkoronázták, ezután leszámolt apja bizalmasaival, belefogott az „indokolatlan” adományok visszavételébe, jelképes intézkedésként megtiltotta, hogy a világi előkelőségek a király jelenlétében leüljenek. Ezzel maga ellen fordította a felháborodott főurakat, holott hamarosan támogatásukra lett volna szüksége.
A keleten maradt magyarokat fellelő Julianus barát 1237-es második útjáról azzal tért haza, hogy Magna Hungariát megsemmisítették a mongolok, és meghozta Batu kán fenyegető levelét is. Béla 1239-ben megengedte, hogy a mongoloktól vereséget szenvedett Kötöny kun fejedelem népével Magyarországra költözzön, abban bízva, hogy a mongol harcmodort ismerő kunok segítségére lehetnek. A kunok megkeresztelkedtek ugyan, de nomád életmódjuk miatt hamar összeütközésbe kerültek a magyarokkal, s Béla még népszerűtlenebb lett.
A mongolok 1240 decemberében elfoglalták Kijevet, majd Magyarország ellen fordultak, a Batu kán vezette fősereg 1241. március 12-én játszi könnyedséggel söpörte el a Vereckei-hágót védő Dénes nádor ötezer katonáját. Béla hiába hordoztatta körbe a véres kardot, serege csak lassan gyülekezett Pesten. Mikor az első portyázó mongol csapatok felbukkantak, a közhangulat a szövetségeseiknek gondolt kunok ellen fordult. Kötönyt a pesti nép felkoncolta, mire a kunok útjukban pusztítva dél felé kivonultak. A magára maradt Béla 1241. április 11-én a Sajó menti muhi csatában döntő vereséget szenvedett, de védelmezői hősiességének köszönhetően életben maradt és Bécsbe menekült, ahol II. Frigyes herceg elfogatta és kifosztotta, végül a dalmáciai Trau (Trogir) várában talált menedéket.
www.magyarnemzet.hu/mozaik/iv-bela-a-masodik-honalapito-750-eve-halt-meg-portre-8064599
Arad – Neuman villa
Az Arad központjában lévő eklektikus villát br. Neuman Alfréd építtette a XIX. század végén. (a régi zsidótemetőben van a monumentális síremléke), Abban nőttek fel gyermekei, Mária, Ede és Ferenc. Mindhárman az Aradi Katolikus Gimnáziumban érettségiztek. Utolsó lakója, Neuman Ferenc gyáros, a négyszeres bajnok ITA tulajdonosa volt. 1948-ban, a június 14-i államosítást követően, egy délután kijött a kapun, felült a kerékpárjára, s utána Aradon senki sem látta többé. Érdekes zárt épület – egy archaikus görög épület alapformáját mutatja. A négyszögletes zárt udvar kis kertet rejt magában. A gazdagon díszített belső terek valódi luxus kivitelben készültek. A reprezentatív épület jelenleg Arad városi önkormányzat tulajdonában van.
Bagyinszki Zoltán
Budapest – Magyar Zene Háza, külső hangulatok I.
A városligeti díjnyertes szuper épület tervezője, a Japán Fujimoto Szoszuke. Már látogatható és megtekinthető díjmentesen a modern zenepalota.
A Magyar Zene Háza hármas osztatú, mind az épületet, mind az intézményi felépítést tekintve. A föld alatti térben egy állandó és egy időszaki kiállítótér kap helyet több mint 2000 négyzetméteren. A park szintjén kialakított két belső terem élőzenei programok, koncertek és workshopok szervezésére ad lehetőséget, míg a tó melletti szabadtéri kerthelyiségben baráti beszélgetések mellett élvezhetjük a szabadtéri színpad koncertjeit, előadásait. Az épület emeleti szintje az elmélyüléshez, a tanuláshoz és az oktatáshoz kínál könyvtárat és klubot elsősorban a populáris zene világából, illetve a zenepedagógiai termekben foglalkozásokkal viszi közelebb a fiatalokat a zenéhez.