Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

Rárósmúlyad – Szent Erzsébet-templom

Felvidék

A rárósmúlyadi Szent Erzsébet templom Medgyaszay István tervei szerint épült a gróf Kőrfy Rudolf kezdeményezésére 1909-1910-ben, aki a falu számára templomot, családja számára pedig temetkezési helyet szeretett volna emelni. A templomépítető 1906-ban hunyt el és 120.000 koronát hagyott hátra az épület megépítésére. A tervezést 1908-ban kezdte Medgyaszay. Az épület merész újításokat alkalmazott: ez volt Magyarország első vasbeton temploma. A templom római katolikus. A mai Magyarország területén a kerekegyházi templom számít a legidősebb vasbeton-templomnak (1913-ból).

A templom szecessziós stílusban épült. Az épület nyolcszögletű alaprajzzal rendelkezik, melyen az oltárrész egy külön kitüremkedő szárat képez. A templom a hajó oldalán helyezkedik el, a bejárat fölött egy sgrafittó freskót láthatunk. A kupola kerülete mentén nyolc angyal szobra (kerubok szobrai) látható, melyeket íves tartóelemek kötnek össze. Az angyalszobrok Sidló Ferenc művei. A kupola gömbcikkely alakú, előre gyártott elemekből lett a helyszínen összebetonozva vasbeton koszorúval. A templomhoz kapcsolódik a karcsú harangtorony nyitott árkáddal, a torony keresztmetszete felfelé szűkül. A tornyot az erdélyi építészet, pontosabban a körösfői templom tornya ihlette. Az ablakrések kialakítása gótikus hatást mutat. A belső térbe lépve, elhagyva a kis méretű fogadócsarnokot, jutunk az oktogonális kupolacsarnokba. Bal oldalon láthatjuk a szinteltolással épült orgonát és kórust, mely a belső tér és a torony közötti kapcsolatot képezi, alatta a sekrestyébe vezető ajtót. A sekrestye, mely szintén a toronyhoz kapcsolódik, egyenes mennyezetű. A sekrestyeajtó mellett látható a fa szószék. Az oltár két oldalán egy-egy ajtó vezet le a családi sírboltba, ahol Kőrfy Rudolf szüleivel és nővérével nyugszik. Az oltár kialakítását Tihanyi Lajos végezte a szecessziós neogótika stílusában. Az oltárkép egy festett dombormű, mely a Szent Erzsébet legenda egy mozzanatát örökíti meg, amikor Erzsébet kenyeret visz a szegényeknek, de amikor lelepleződne, a kenyérdarabok rózsacsokorrá változnak a kötényében. Az eredeti berendezés a mainál jóval egyszerűbb volt, a falak belső festése később készült el, a szentek szobrai pedig a hívek ajándékai.

Medgyaszay ezen művében elérte a modern vasbeton összekapcsolását és a hagyományos népművészeti elemekkel, így:
“a templom egyszerre meghökkentő, tekintélyt parancsoló, népies, meseszerű és formabontó.”

Medgyaszay 1908-ban a bécsi építész konferencián saját művészi hitvallását is megadta, amely erre a templomra is jellemző:
“Törekedjünk arra, hogy az új anyagok szilárdsági viszonyait minél világosabban jellemezzük, műveink a mi népünk formanyelvén beszéljenek, és azokban a mi korunk gyermekeinek lelke, a mi világnézetünk tükröződjék.”

Forrás: wikipédia

Beregvár – Schönborn-kastély

Kárpátalja

A 25 éve készült felvétel – diapozitív másolásával – csak most kerül fel a honlapra….. az impozáns Kárpátaljai rezidencia Kárpátalja legnagyobb tájépítészeti együttese, tavacskával, 500 éves dendrológiai értékű faegyedekkel.
A csodálatos 50 H-os park közepén létesített kastély a régió általunk kevésbé ismert értékének fotózása nem kis szerencsével valósulhatott meg. A Szolyva –völgy menti (Latorca folyó) épületre jellemző számadatok a naptári számadatokra –az asztronómia szellemében vannak “kitalálva”. 365 ablak- 52 helyiség- 12 bejárat.
Az eklektikus neoreneszánsz kastély 1890 – 95 között épült, tervezője: Zuilbrandt Gregersohn. Kápolnája, könyvtára még őrzi az egykori főúri miliőt. A jó állapotban lévő épület egykor, valószínű még ma is szanatóriumként szolgálta, szolgálja az emberek egészségét. A szocializmus abszurditása a vasútállomása- amely egy templomban kapott helyet a közelben.
Az egykori Rákóczi uradalom a császár ajándékaként került a német választófejedelem birtokába gr. Schönborn mainzi érsek számára.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Magyar Nemzeti Múzeum – Nyírbátori stallum / 1511 reneszánsz

Budapest

A történelmi Magyarországról származó legjelentősebb fennmaradt gótikus stallum a bártfai és a nyírbátori, melyeket az Itálián kívüli reneszánsz bútorművesség első alkotásai között tartanak számon.
Mátyás király udvarának reneszánsz pompája ösztönözte a nagyhatalmú Báthori család tagjait, hogy nyírségi birtokuk központjában rangjukhoz méltó környezetet teremtsenek. Az 1479. évi törökök felett aratott kenyérmezei győzelem emlékére Nyírbátorban két templomot építtettek. A templomok berendezése, díszítése a legigényesebb műhelyek mestereinek keze munkája.
A XV. század végén, a XVI. század elején Toscana városának, kolostoraiban dolgozott egy sokoldalú művész – építész, szobrász, bronzöntő, intarziakészítő -, Giovanni da Verona olivetánus szerzetes. Az ő műhelyének díszítő eljárásait, mintakincsét fedezhetjük fel a nyírbátori stallumokon. A firenzei Via de’ Servi XV. századi nagyhírű asztalosműhelyeinek művészi gyakorlatát követő és továbbfejlesztő mester legjelentősebb tanítványa szerzetestársa, Roberto Marone volt, a festői hatású intarziaművészet kiváló képviselője.
A nyírbátori stallum egyik berakásos tábláján ábrázolt könyv metszésén F. MARONE felirat olvasható. Az F betű FECIT (készítette), vagy FRATER (szerzetestestvér) rövidítése lehet. A más itáliai mesterekkel együtt feltehetőleg Mátyás király udvarába hívott Maronic mester azonos lehet Giovanni da Verona említett tanítványával, Roberto Maronéval, esetleg testvéreinek egyikével, akik szintén ismert nevű művészek voltak. A nyírbátori stallum részeinek kidolgozásában valószínűleg részt vettek a helyi ferences kolostor asztalosai is.
A berendezések nagy része a XVI-XVII. században elpusztult, de a bútorzat egykori gazdaságát jól mutatja az a két kóruspad, amely a Szent György-templomban és a Nemzeti Múzumban fennmaradt. A padok tölgyfából készültek és a templom szentélyrészében egymással szemben kerültek felállításra. Mindkét padsor két üléssorból állt. A hátsó sorban 12 üléses hátaspad állt, amelyhez derékszögben kétüléses rövid szakasz csatlakozott. Előtte könyöklővel összeépített, átjáróval kettéosztott üléssor húzódott imapaddal, könyvtámasszal. A két stallum eredetileg 25-25, azaz 50 ülőhelyes volt.
1933-ban a Magyar Nemzeti Múzeum a megmaradt és hiányos „templombútort” megvásárolta és megkezdődött a helyreállítás. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításában látható mellett, a másik un. „csonka stallum” 22 üléssel vált bemutathatóvá 1963-tól Nyírbátorban.

https://mult-kor.hu/20140523_a_nyirbatori_stallum

Sopronkeresztúr – Nádasdy várkastél

Várvidék

(Másolt diaképek)

Négysaroktornyos, egyemeletes várkastély, udvarán impozáns reneszánsz loggiával. Az eredeti vizivárat a Kanizsaiak emelték 1492-ben. Előbb Nádasdy Tamás végeztetett felújítási munkákat itt 1560-ban, majd mai formájában 1625-re, Nádasdy Pál építtette ki a várkastélyt .
A kastélyt 1492-ben a Kanizsaiak építették lovagvárnak, 1560-ban és 1625-ben a Nádasdyak átépítették. Nádasdy Ferenc lefejezése után 1676-ban a kastély az Esterházy család kezébe került és ezáltal egyre jobban elvesztette a kulturális jelentőségét, úgy hogy gyakorlatilag csak egy gazdasági udvar szerepét töltötte be. A korábban egy vizesárokkal körülvett reneszánsz kastély két szintjét egy négyszögletű belső árkádokkal épített négyszárnyú együttes képezi. A négy alacsony saroktorony, melyeknek egyikében a kastély kápolnája kapott helyet, előre ugranak az egykori vizesárokba. Az épület 1945-ben súlyos károkat szenvedett. 1952-ben egy részét veszélyessége miatt le kellett bontani. Figyelemreméltóak a kiváló észak- olaszországi mesterek kezenyomát viselő stukkódíszek. 1971-óta kulturális örökség védelem alatt áll.

http://www.muemlekem.hu/hatareset/Nadasdy-Esterhazy-varkastely-Sopronkeresztur-60

Gemenci erdőben – megtaláltuk a Pörbölyi titánt II.

Határon belül - 93.000 km2


Tavaly októberben, szomorú időben – szemerkélő esőben indultunk a Tesóval megkeresni Magyarország legnagyobb-kerületű fáját.
A Duna menti erdők lakóját a Fekete- nyár impozáns példányát,a “NAGYFÁT”.
A rendkívül csúszós – sáros erdei utakon haladva – megúsztuk a nagy zúgást- nem estünk el, egyensúlyozva közlekedtünk, többször esernyőt is húztunk.
A fotós persze nem kényelmeskedett, ázott végig a több órás kaland idején. Az exponálást sárga, barna, néha zöld színek motiválták. Nem panaszkodtunk, eltökéltük- megszerveztük a találkozást.
A bajai nagy-hídnál, a Potyka csárdától indultunk- végig követtük a a jelzéseket- az idő múlásával már türelmetlen voltam mikor látom meg a hazai giga példányt.
Amikor letértünk az útról a szűkebb erdei ösvényre, sok öreg és vastag törzsű nyárfával találkoztunk a vizes élőhelyen, ekkor már elállt a szemerkélés- gondolta az időjárás felelős ezek a fiúk megérdemlik a vízmentes randevút. Közben a Duna egy keskenyebb mellékága / Móricz-Duna volt a kísérőnk. Majd a tesó kiáltása verte fel az erdő csendjét: Itt van!
Megérkeztünk lepakoltunk – száraz ruhára cseréltük az elázott holmik egy részét és tisztelettel körbejártuk a Fekete -nyár 12 m körkerületű 4 főágra szakadt (ill. összenőtt) dendrológiai csodát.
Érdekes volt a nem beteg- de fura sajátságos csomoros fafelület a maga 35 m magasságával –amely jó 100 éves korával fiatal egyednek számít.
Jó egy órát töltöttünk a fotózással (a szűk tér a magasság és a környező behajló ágak – törzsek… nehezítették a feladatot.), tisztelgéssel, a részletek, a környezet megtekintésével.
Tényleg nehéz volt a visszaindulás, az elválás- hiszen már régóta terveztük a z erdei programot – a titán látogatását.
Visszaindultunk hol szemerkélő, hol párás vizes időben törölgetve a fényképezőgépet, figyeltük a jeleket és gyönyörködtünk a szépséges természetben- a nagyon hálátlan időjárás ellenére.
Tudtuk utunk végén egyedi bajai gasztronómiai csemege lesz jutalmunk- az ebédünk, a híres gyufatésztás halászlé. Így is volt, a sikeres kirándulás végén 8-9 km megtétele után az ízletes forró hungarikum megkoronázta az élményünket.
Jó volna egyszer nyáron napsütötte jó időben is megismételni az erdei programot- viszontlátni a Pörbölyi titánt.

Bagyinszki Zoltán

Gemenci erdőben – megtaláltuk a Pörbölyi titánt I.

Határon belül - 93.000 km2


Tavaly októberben, szomorú időben – szemerkélő esőben indultunk a Tesóval megkeresni Magyarország legnagyobb-kerületű fáját.
A Duna menti erdők lakóját a Fekete- nyár impozáns példányát,a “NAGYFÁT”.
A rendkívül csúszós – sáros erdei utakon haladva – megúsztuk a nagy zúgást- nem estünk el, egyensúlyozva közlekedtünk, többször esernyőt is húztunk.
A fotós persze nem kényelmeskedett, ázott végig a több órás kaland idején. Az exponálást sárga, barna, néha zöld színek motiválták. Nem panaszkodtunk, eltökéltük- megszerveztük a találkozást.
A bajai nagy-hídnál, a Potyka csárdától indultunk- végig követtük a a jelzéseket- az idő múlásával már türelmetlen voltam mikor látom meg a hazai giga példányt.
Amikor letértünk az útról a szűkebb erdei ösvényre, sok öreg és vastag törzsű nyárfával találkoztunk a vizes élőhelyen, ekkor már elállt a szemerkélés- gondolta az időjárás felelős ezek a fiúk megérdemlik a vízmentes randevút. Közben a Duna egy keskenyebb mellékága / Móricz-Duna volt a kísérőnk. Majd a tesó kiáltása verte fel az erdő csendjét: Itt van!
Megérkeztünk lepakoltunk – száraz ruhára cseréltük az elázott holmik egy részét és tisztelettel körbejártuk a Fekete -nyár 12 m körkerületű 4 főágra szakadt (ill. összenőtt) dendrológiai csodát.
Érdekes volt a nem beteg- de fura sajátságos csomoros fafelület a maga 35 m magasságával –amely jó 100 éves korával fiatal egyednek számít.
Jó egy órát töltöttünk a fotózással (a szűk tér a magasság és a környező behajló ágak – törzsek… nehezítették a feladatot.), tisztelgéssel, a részletek, a környezet megtekintésével.
Tényleg nehéz volt a visszaindulás, az elválás- hiszen már régóta terveztük a z erdei programot – a titán látogatását.
Visszaindultunk hol szemerkélő, hol párás vizes időben törölgetve a fényképezőgépet, figyeltük a jeleket és gyönyörködtünk a szépséges természetben- a nagyon hálátlan időjárás ellenére.
Tudtuk utunk végén egyedi bajai gasztronómiai csemege lesz jutalmunk- az ebédünk, a híres gyufatésztás halászlé. Így is volt, a sikeres kirándulás végén 8-9 km megtétele után az ízletes forró hungarikum megkoronázta az élményünket.
Jó volna egyszer nyáron napsütötte jó időben is megismételni az erdei programot- viszontlátni a Pörbölyi titánt.

Bagyinszki Zoltán

Nagyvárad – Klubkiállítás 2022. február

Erdély - Partium

A fotók a következő linken megtekinthetőek:

https://www.eurofotoart.com/efa-exbhibitions-halls/stefan-vilidar-istvan-gallery-oradea/

Bagyinszki Zoltán

 

Almakerék – Budapest: Apafi György tumbája

Erdély - Partium

A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva, tisztelegve!

Már 15 éve készült felvételek a Magyar kulturális értékeinkről!!!!! Két leg-leg érdekességünk.
Most találtam a gépemben ezt az “elfeledett képsor” – csodát, 2 csodát az erdélyi gótikus erődített templomot (XIII. századi épület) és a freskóit Almakeréken a Küküllő mentén. Segesvártól délre.
A legnagyobb felületű, látványos középkori freskókkal ékesítve Erdélyországban. A felkarcolt évszám 1405.
És a “helyi-birtokos” Apafi György legszebb erdélyi késő reneszánsz kőfaragott síremléke- egészalakos szoborral- a templomból/ Erdély. 1661-1662
A remekmívű tumbát- Nagyszebeni munka, ezek szerint még a trianoni döntés- rablás előtt sikerült Budapestre menekíteni. Ma a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán látható, Elias Nicolai munkája.
A képsor végén kis egyszerű épület, a főúri család udvarháza volt. A szakrális épület az utolsó Erdélyi fejedelmek az Apafiak nyughelye is egyben. Végfalu – nem is nagyon látogatott a különlegesség, 2 extra vonzerő közelében: Keresdi Bethlen- várkastély és Berethalom impozáns erődtemploma – amely világörökség…

Tóth Kiadó: Magyarországi reneszánsz építőművészet, 2008. c. album 113., 115. oldalán látható-olvasható még róla:

Bagyinszki Zoltán és Búzás Gergely

Erdély természetesen – tél, hó és jég.

Erdély - Partium


A téli Erdély képi helyszíneit, neveit a fotók alatt lehet olvasni.

Bagyinszki Zoltán

Magyar történelmi érsekségek 1-8. V. – Nagyszombat / Pozsony

Határon belül - 93.000 km2

Új sorozatot indítok a www.bagyinszki.eu honlapon.
Szeretném bemutatni, megismertetni a történelmi Magyarország területén, Európa közepén- az 1000 évünk alatt létrejött (létrehozott) Katolikus Érsekségeket – érseki vallási központokat.
A témakörönként néhány felvétel betekintést nyújt a 8 centrum világába, fontosabb értékeibe. Megismerhetjük majd Karácsony közeledtével, advent idején a hazai impozáns érseki palotákat, az érseki templomokat, monumentális székesegyházakat, szobrokat, fontosabb intézményeiket, műemlékeiket. A mecénás érsekek értékteremtő –alkotó munkáját.
Legtöbbjük az Árpád-korban jött létre- talán a legrégebbi megmaradt épületek, részletek, altemplomok Gyulafehérváron, Veszprémben láthatóak.
Elsőként Esztergom kerül a képernyőre, majd sorban jönnek a történelem folyamán érseki központokká fejlődött városok: Kalocsa, Veszprém, Eger, Hajdúdorog és a határon túl rekedt Nagyszombat, Zágráb és Gyulafehérvár érseksége. Valamennyi különleges vallási és egyházi vonzerő és egyben turisztikai, művészeti értékű látnivaló.
Mindenhol jártam már, megcsodáltam e szépségeket- jelentős értékeket / a fényképezőgépem segítségével – jó szívvel ajánlom Önök számára is.

Bagyinszki Zoltán fotográfus