Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

12►

Tényleg sokszor jártam Nagybányán és Felsőbányán, két emblematikus hely a Partiumban – egyben történelmi aranyérc lelőhelyek – bányák és a kapcsolódó feldolgozó üzemek – királyi fejedelmi pénzverőhelyek.
Múzeum lett a Bányaigazgatóság régi műemlék épületéből. Egyszer a híres nagybányai bányavirágok múzeumát is megtekintettem a gazdag ásványkiállításával. Persze 500 év bányászat után elfogyott az érc- befejeződött a gazdagságot is jelentő történelmi tevékenység.
Mindig a Művésztelep, a festők birodalma volt a prioritás számomra – most látni akartam a tényszerű kiállítást, ami szolid és kevésbé attraktív (itt megállt az idő…) ezt tudtam bemutatni.
Csak egy egy szó, fogalom ami a képeken beszédesen látható-több helyen segít a magyar szöveg is hozzá. Igen itt magyarul is olvasható.
A M. Királyi Bányaigazgatóság részleteivel, az ércek, bányaműszerek, a vert arany pénzek – numizmatikai kuriózumok, a bányászlámpák, az aranymosó tálak, az őrlő edények a törő és aprító kalapácsok, a 7 kg-os színtiszta aranytömbök, az ezüsttömböket 10 kg-os méretben öntötték. A biztonsági széf, a megmaradt dokumentumok-igazolványok, mérlegek, azonosító emblémák, a pecsétek és a zárókép a bányabejárattal – (ottfelejtették a magyar szöveget).
Voltam a történelmi Magyarország több aranybánya, pénzverő városában: Recsk, Rudabánya, Telkibánya, Nagybörzsöny, Verespatak, Körmöcbánya, Selmecbánya (inkább ezüst),  Besztercebánya (az arany mellett ezüst és réz), Brád, Felsőbánya és Nagybánya amely a 2. legfontosabb helyszín volt az első kiemelt Körmöcbánya után. Így is emlegették a kiváló európai fizetőeszközt KÖRMÖCI ARANY! A festmények és festőművészek, a z aranyérc mellett kötelező említeni a csodálatos természeti környezetet, az egykori vulkánok megszelídült vonzó formavilágát.
A fotók zöme a Nagybányai Városi  Múzeum anyagát, tárgyi kultúráját, a híres bányászat, az öntéstechnika és főleg egykori magyar történetét rögzítették.

Bagyinszki Zoltán

12►

Tényleg sokszor jártam Nagybányán és Felsőbányán, két emblematikus hely a Partiumban – egyben történelmi aranyérc lelőhelyek – bányák és a kapcsolódó feldolgozó üzemek – királyi fejedelmi pénzverőhelyek.
Múzeum lett a Bányaigazgatóság régi műemlék épületéből. Egyszer a híres nagybányai bányavirágok múzeumát is megtekintettem a gazdag ásványkiállításával. Persze 500 év bányászat után elfogyott az érc- befejeződött a gazdagságot is jelentő történelmi tevékenység.
Mindig a Művésztelep, a festők birodalma volt a prioritás számomra – most látni akartam a tényszerű kiállítást, ami szolid és kevésbé attraktív (itt megállt az idő…) ezt tudtam bemutatni.
Csak egy egy szó, fogalom ami a képeken beszédesen látható-több helyen segít a magyar szöveg is hozzá. Igen itt magyarul is olvasható.
A M. Királyi Bányaigazgatóság részleteivel, az ércek, bányaműszerek, a vert arany pénzek – numizmatikai kuriózumok, a bányászlámpák, az aranymosó tálak, az őrlő edények a törő és aprító kalapácsok, a 7 kg-os színtiszta aranytömbök, az ezüsttömböket 10 kg-os méretben öntötték. A biztonsági széf, a megmaradt dokumentumok-igazolványok, mérlegek, azonosító emblémák, a pecsétek és a zárókép a bányabejárattal – (ottfelejtették a magyar szöveget).
Voltam a történelmi Magyarország több aranybánya, pénzverő városában: Recsk, Rudabánya, Telkibánya, Nagybörzsöny, Verespatak, Körmöcbánya, Selmecbánya (inkább ezüst),  Besztercebánya (az arany mellett ezüst és réz), Brád, Felsőbánya és Nagybánya amely a 2. legfontosabb helyszín volt az első kiemelt Körmöcbánya után. Így is emlegették a kiváló európai fizetőeszközt KÖRMÖCI ARANY! A festmények és festőművészek, a z aranyérc mellett kötelező említeni a csodálatos természeti környezetet, az egykori vulkánok megszelídült vonzó formavilágát.
A fotók zöme a Nagybányai Városi  Múzeum anyagát, tárgyi kultúráját, a híres bányászat, az öntéstechnika és főleg egykori magyar történetét rögzítették.

Bagyinszki Zoltán

12345►

Zilah a Meszes hegység lábánál fekvő település már a rómaiak által is ismert volt, erre utal a határában található őrtorony és római út maradványa.
A város ma Szilágy megye székhelye, lakosságának 20 szazaleka magyar anyanyelvű.
Főterén található a híres Wesselényi Miklós Református Kollégium, ahol Ady Endre a gimnázium felső négy osztályát végezte.
Ady albérleti lakóhelyének falán emléktáblát helyeztek el.
Az iskola épülete előtt pedig Ady és Octavian Goga szobra áll. A főtér túlsó oldalán álló Wesselényi-szobor Fadrusz János alkotása, aki a kolozsvári Mátyás-szobrot is készítette.
A városnak XIII. századi többször átépített református temploma van, mely mai formáját az 1907-es felújítással nyerte el és egyike a legnagyobb erdélyi református templomoknak.
Zilah legrégibb épületeinek egyike ez a mára már egyszerű kis ház, amelyen tábla hirdeti, hogy 1714-ben az akkori ház boltíves szobájában töltött egy éjszakát XII. Károly svéd király.
Itt lakott ugyanis barátja, Zovanyi György, a külföldi akadémiákon tanult fiatal lelkész. Ő látta vendégül a Benderből (ma Tighina) hazafelé utazó és Zilahon áthaladó nem mindennapi vendéget.
A házat azóta már alaposan átépítették, a boltíves szobának nyoma sincs, csupán a tábla emlékeztet az eseményre.

Látnivalók:
Iparos egylet kaszinója
Újvárosi ház
Katonai laktanya
Reformatus templom
Wesselényi Miklós emlékmű
Ártézi kút
Városháza
Katolikus templom
Sera ház
Leányiskola
Vigadó
Zoványi ház

https://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/zilah-prezentacio_kepekben-turisztikai_attrakciok-szallas-helyek-terkep-a_kornyek_turisztikai_latvanyossagai-szallasai-zilah.html