Kategória Archívum: Felvidék

12►

A római katolikus templom a történelmi városközpont egyik domináns épülete. Korabeli írások szerint már 1290-ben létezett a településen kőtemplom, melyet a XV. században, Mátyás király idejében átépítettek gótikus stílusban, egy időben a Kassai Szent Erzsébet Dómmal.

Először háromhajós, majd a későbbi barokk stílusú beavatkozások folyamán (XVIII. sz.) átépítették. A templom a Szentléleknek tiszteletére van felszentelve. S talán ezzel összefüggésben van a város címerében a Szentlélek szimbóluma, a kiterjesztet szárnyú galamb, amely a főoltár feletti mennyezeten is látható. A főoltár 1896-ban készült el. A templomtorony a nyugati oldalon található, és három harangja van Ezen az oldalon van a kórus is, mely három oszlopon van elhelyezve.

A mondák szerint az ellenreformáció elhíresült alakja Herkó János, ferences atya volt, aki legendává vált és népi szólásban is megörökítették mint herkópátert. Az egyházhoz fanatikusan ragaszkodó páter a katonák élén, fegyverrel a kezében próbálta visszatéríteni a protestánsokat. A templom oldalfalán látható a róla készült dombormű, halálának évével – 1686. A templom műemlékké van nyilvánítva.
A katolikus templom déli bejárata

A katolikus templom déli bejárata, úgy mint a templom, gótikus stílusban van építve. Több mint valószínű, hogy ugyan azok a mesterek, vagy az ő tanítványai készítették, akik a kassai dómot, vagy a Rozsnyói templomot építették.

forrás: http://www.moldava.sk/?id=169&lng=hu

[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Szepsi, Szlovákia{}chapel-2.png{}Felvidék – Szepsi Római Katolikus Templom” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

fotó: Bagyinszki Zoltán és János

A Szent Antal falu, melynek nevezetessége a késő gótikus kastély, csak 6 kilométer távolságban van Selmecbányától.

Koháry-kastély – 1744-1750 években Gróf Koháry András építette a barokk kastélyt és Coburg család birtokát képezte, amelyet Hont vármegye legszebb kastélyának tartottak. 1861-ben született Ferdinánd Miksa Károly 26 évesen átvette a hatalmat Bulgáriában. 1908-ban független cársággá kiáltották ki Bulgáriát. Az első világháborút követően lemondásra kényszerűlt, önkéntes számüzetésbe vonult, szívesen tartózkodott a Szentantali kastélyban, 1944-ben hagyta el Szlovákiát.

A 19. században klasszicista stílusban átépítették, ám homlokzata és díszkutja megmaradt. Lépcsőháza a Schönbrunn mintájára készült, barokk szobrokkal. XIV. Lajos korabeli bútorzata nagyrészt megmaradt.

Érdekessége a naptári szimbolumnak megfelelően építették: 4 bejárata (évszakok), 12 kéménye (hónapok), 7 árkádja (hét napjai), 52 szobája (hetek egy évben) és 365 ablaka (év napjainak száma) van.
Nagyon szép a kastély mellet az 5 hektáros park is kis tavakkal, vízesésekkel és mesterséges barlangal, ahol a nehéz napok után jól esik a séta és a pihenés és egy kis felmelegedés a hideg szobák után.

A kastélyban múzeum van, Enteriör és Vadászati kiállításokkal.
A kastély a hagyományos kiállított tárgyakon kívül ismert a szezonális rendezvényei révén is – Hubert napok, a kastély éjjeli megtekintése – csábítja a turistákat. A vadászkiállítással, a gyönyörű parkterülettel és a legendákkal övezett Szitnya hegycsúcsra nyílt kilátással ez a kastély környékének egyik gyöngyszeme.

Szent Hubertusz legendája.
A vadászok védelmezője Szent Hubertusz legendája, az akvitániai hercegről szól, aki előszeretettel hódolt az alkoholnak, vendégségeket tartott vadászattal egybekötve, ahol nem kímélte az állatokat sem.
Egy vadászaton a sűrű bozótban egy szarvas jelent meg előtte, agancsai közt fénylő kereszttel. A keresztre feszített Jézus kérte őt, hogy véglegesen fejezze be a felesleges öldöklést. Hubertre olyan nagy hatással volt a jelenés, hogy az állatok védelmezőjévé vált és felvette a papi szentséget.

Szentantali Múzeum
Tel: +421 (0) 915/821 973,+421 (0) 45/691 39 32
Fax: +421 (0) 45/692 19 55
Email: info@msa.sk
Web: www.msa.sk

Forrás: http://www.kastelyok-utazas.hu
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”hu” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Svätý Anton 969 72, Szlovákia ‎{}castle-2.png{}Szent Antal Koháry – Coburg kastély” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Beckó község Szlovákiában, a Trencséni kerület Vágújhelyi járásában.

A falu a várról kapta a nevét. A vár régi magyar neve Bolondóc, amely a monda szerint onnan ered, hogy Stíbor vajda udvari bolondjának Beckónak építtette.

A vár 12. században már állott, mint Bolondóc királyi ispánság központja. 1208-ban Blundix, 1229-ben Bolondus néven említik. 1241-ben IV. Béla király a báró és gróf Cseszneky család ősét, Bána nembéli Cseszneky Mihály főlovászmestert nevezte ki bolondóci ispánná. A kölni Szent Pantaleon kolostor 1238–1249-es évkönyvei szerint 1245. szeptember 3-án három bolondóci várjobbágyot szabadított fel, amiért a közeli, Dánoskő néven ismert hegyormot megerősítették.

A 13. század végén került Csák Máté birtokába. Halála után (1321), királyi vár 1388-ig. 1388 és 1434 között volt a Stíbor családé, mint királyi adomány. A török időkben a települést a várhoz kapcsolódó fal is védte. 1599-ben a török sikertelenül ostromolta. Várát a kurucok sem tudták elfoglalni, de a várost Ocskay László csapatai két ízben, 1707. október 13-án és 1708. január 16-án is feldúlták. A fellegvár a Rákóczi-szabadságharcot még épségben átvészelte, de 1729-ben vigyázatlanság miatt leégett, és többé nem építették újjá.

Forrás: wikipédia

A bethlenfalvi kastély a legrégibb azok között a már nagyon ritkává vált XV-XVI. századi magyar világi építmények között, amelyek a kor ízlésének megfelelő renaissance-oromzatukat még épségben megtartották. Mert a kevéssé gyakorlati, inkább csak ékességül szolgáló pártás oromfalakat a későbbi időkben többnyire ledöntötték s magas,rendszerint kettőzött zsindelytetővel fedték be az ily módon teljesen megváltozott külsejű épületeket. Így tehát ez a kastély már csak ritka volta miatt is megérdemli a megkülönböztető figyelmet.

Építésének idejét pontosan megadja egyfelől a bejáró ajtaja fölött kifaragott évszám: 1564, másfelöl a befejezéskor a homlokfalába vésett 1568.

Alakja hosszas négyszög. Egyetlen zárt, kettős szobasorból álló tömb, belső udvar nélkül; úgy építve, hogy belsejébe csupán egy, aránylag szűk ajtón át lehessen bejutni. Ennek keretében még ma is az eredeti ajtószárny függ.

Valószínű, hogy egykor széles vízárok s ezenkívül körfal oltalmazta. Ám nagyobbszámú ostromlócsapattal szemben így is alig lehetett volna védelmezni. De a felvidék azon részén, ahol Bethlenfalva fekszik, a XVI. század derekán katonai megrohanástól nem kellett tartani. Holmi kisebb rablócsapat ellen viszant így is védelmzehető volt addig, amíg a szomszédos savniki várból megérkezik a segítség. (tovább…)

12►

Homonna, a Laborec folyó középső folyásán fekvő város monumentális, eredetileg 1610-ből származó reneszánsz kastélyával, amelyet a 19. század végén a francia barokk-kastélyok mintájára átalakítottak, kellemes meglepetésben részesíti látogatóit.

A kastélyt a Drugeth család építette a régi gótikus vár helyén. Néhány évszázadon keresztül a környék egyik legnagyobb feudális uraságának székhelye volt.

Később a reneszánsz-barokk épület az Andrássy család birtoka lett amely azt a francia barokk kastélyok mintájára átalakította.

Jelenleg a Vihorláti Múzeum otthona és termeiben Felső-Zemplénnel kapcsolatos művészet-történelmi és természettudományi kiállítások találhatók. A múzeumban megtekinthető a művészet-történelmi kiállítás, a magyar királygaléria, a kínai szalon, a fegyvergyűjtemény és a Krisztus előtt a 2. évszázadból származó kelta-dák pénzérmékből álló ritka kincs ami bizonyára felkelti a látogató érdeklődését.

A szomszédos parkban értékes növényzet található és egy skanzen is van itt – a népi építőművészet múzeuma a szabadban.

Forrás: slovakia.travel

12►

A Szent Erzsébet-főszékesegyház, ismertebb nevén a kassai dóm Kassa egyik legszebb és legjellegzetesebb épülete, Európa egyik legszebb székesegyháza.

A dóm érett gótikus stílusban épült egy korábbi, Szent Erzsébetnek szentelt plébániatemplom (román kori, majd egyhajós csúcsívessé alakított) helyén, amely 1378-ban leégett. Nem állapítható meg pontosan, mikor kezdték el építeni az új templomot, IX. Bonifác pápa 1402-ből származó bűnbocsánati bullája, amellyel támogatni kívánta a várost, hogy hozzájáruljon a templom építésének tetemes költségeihez, továbbá azokról a sírkövekről, amiket a főhajó pilléreinek alapozásakor találtak, ebből lehet következtetni arra, hogy az építkezést 1380 körül kezdték el. A dóm építése 1378 körül kezdődött, és több szakaszra osztható.

Az építkezés első szakasza kb. 1420-ig tartott, öthajós, bazilika típusú épületnek készült. Az alaprajz mintáját Xanten városának Szent Viktor dómjáról kölcsönözték. (tovább…)

12►

Kassa az egykori magyar történelmi település, 2013-ban Európa Kulturális Fővárosa lett.

A Szent Erzsébet-főszékesegyház, ismertebb nevén a kassai dóm Kassa egyik legszebb és legjellegzetesebb épülete, Európa egyik legszebb székesegyháza.

A dóm érett gótikus stílusban épült egy korábbi, Szent Erzsébetnek szentelt plébániatemplom (román kori, majd egyhajós csúcsívessé alakított) helyén, amely 1378-ban leégett. Nem állapítható meg pontosan, mikor kezdték el építeni az új templomot, IX. Bonifác pápa1402-ből származó bűnbocsánati bullája, amellyel támogatni kívánta a várost, hogy hozzájáruljon a templom építésének tetemes költségeihez, továbbá azokról a sírkövekről, amiket a főhajó pilléreinek alapozásakor találtak, ebből lehet következtetni arra, hogy az építkezést 1380 körül kezdték el. A dóm építése 1378 körül kezdődött, és több szakaszra osztható. (tovább…)

12►

A Jászói prépostság alapitójának neve és keletkezésének éve nem ismert. Annyi azonban bizonyos, hogy a prépostság, már a 12. században fennállt és királyainkon kívül, az Aba nemzetség több tagjában is lelkes pártfogókra talált. E Keresztelő Szent Jánosról elnevezett prépostság a magyarországi premontrei prépostságok közül a legelsők egyike volt. A premontreiek által alapított prépostságok száma a 13. század közepére magyarországon már jóval túlhaladta az ötvenet.

A prépostságot Kálmán herceg, II. András fia is elhalmozta jótéteményeivel, birtokait szaporította, kiváltságait megerősitette és kibővítette, régi faépülete helyébe kőmonostort épittetett. Azonban mielőtt Kálmán a rend megszilárdítását befejezhette volna, közbejött a tatárjárás. A prépostság vagyona, irattára a rabló csapatok és a lángok martaléka lett. Maguk a rendtagok csak a füstölgő romokkal szemközt meredező sziklafal barlangjába vonulva menthették meg életüket.

IV. Béla király, a kolostor, és a vidék oltalmára hiába követett el mindent. A védő sereget, mint Zsarnay, a jászói káptalan egykori hites jegyzője, a nép ajkán élt hagyományok után följegyezte: Sugó, Drinóczy, Szigethy, Hárskuthy, Borzavay, Cseörghő, Mogyorósy, Hidegkuthy és Hetey századosok alatt Tapolczay vezette a félelmes ellenségre, melynek fegyverei alatt mindnyájan elhullottak. A hegyet, melyről a tatárok közelgését dobszóval jelezték, a monda szerint Doboldérnek nevezte el a nép.

A Jászói prépostság a tatárjárás előtt és később is Váradelőhegy filiája volt. Ugyanekkor a Jászói prépostság filiája Garáb és Ócsa, később 1290 előtt Darnó és Rátót (Gyulafirátót) volt. Mivel a prépostság oklevelei 1241-1242-ben a tatárok dúlásaikor elpusztultak, ezért Albert prépost kérésére IV. Béla 1255-ben megerősítette a prépostságot az elődeitől és testvérétől, Kálmántól, Szlavónia hercegétől kapott birtokaiban, és ő maga is gyarapította azokat. A prépostságnak engedélyezte a vámszedést, átengedte az összes járandóságot, ami addig a monostor népeitől a királynak járt és népe fölött a prépostság bírája ítélkezhetett, a konvent okleveleket állíthatott ki 100 márka értékig terjedő ügyekben, s azokat hitelesnek kellett tekinteni és a Szentt Mihály egyház (plébánia) papját a prépost nevezhette ki. A Jászói prépostság mint hiteleshely 1262-1874 között jelentős közjogi feladatot látott el. (tovább…)

Árpád-kori eredetű magyar falu, amely a 2. világháborút követő kitelepítések és kényszermunka-táborba hurcolások nyomán vesztette el magyar többségét. A település neve kétség kívül a magyar történelem egyik legdicsőbb katonai sikere kapcsán vált ismertté.

Az 1848-49-es szabadságharc telén a Tisza mögé szorult honvéd fősereg később “Tavaszi Hadjárat” nevet kapó, dicsőséges megmozdulása eredményeképp Kápolnánál, Hatvannál, Isaszegnél győzelmeket halmozva eljutott az ekkor ellenséges kézen lévő fővárosokig: Pest-Budáig. Ezután fordult a fősereg észak felé, hogy a Duna bal partján Komáromig előretörve bekeríthesse a Budát védő császári főerőket. Előbb Vácnál, majd – az egész szabadságharc egyik legvéresebb csatájában – 1849. április 19-én az Alsó-Garam menti Nagysalló határában mértek súlyos vereséget a hátráló császáriakra a Damjanich János tábornok által vezetett honvéd seregek. Bár az átkarolás végül nem sikerült (az osztrák főerők Bécs irányában elmenekültek Budáról, sorsára hagyva a fővárost) e csaták jóvoltából sikerülhetett Buda felszabadítása és az ellenség legfontosabb erőinek a fő hadszíntérről és az országból való kiszorítása.

A csata emlékére 1876. április 19-én, az ütközet évfordulóján avatták fel a Bars vármegye által emeltetett obeliszket a község központi parkjában. A kőből faragott emlékmű talapzata nagyon egyszerű: négyzet alapú hasábokból formázott. Itt olvasható a bevésett aranyozott felirat is, mely a csatában vérüket hullató hősökről emlékezik meg. A talapzaton szokatlanul magas, alig keskenyedő csonkagúla alakú obeliszk áll, melynek tetején egy kőből faragott, nagyobb méretű koszorúval is díszítettek.

A szabadságharc e dicső haditettének emléket állító emlékműnél rendszeresen kerül sor ünnepségekre a helyi magyar polgárok részvételével, de általában a felvidéki magyarság is nagy becsben tartja e helyszínt, ahogy gyakran érkeznek ide anyaországi látogatók is.

A csatában elesett honvéd hősök, mintegy 700 honvéd földi maradványait a falu keleti szélén található református temetőben, közös sírban helyezték el, mely fölé 1910-ben állítottak – ma is meglévő – emlékoszlopot.

Forrás: muemlekem.hu

12►

Ma az idegenforgalmat szolgálja, szállodaként üzemel.

A kastélyt Bertóthy Bálint építtette 1623-1630 között. A felvidéki pártázatos reneszánsz egyik kiemelkedő példánya. Építésze Sorger Mihály volt, a homlokzatot díszítő, remek sgrafittokat Vaxmann Márton készítette. A négyszögletű épület homlokzatának két végén egy-egy masszív saroktorony található. A homlokzat attikáján látható a jellegzetes pártázat, amely alatt félköríves árkádsor fülkéiben a római mitológia és a magyar történelem híres alakjaira ismerhetünk. A kastély belső éke az emeleti nagyterem, melynek hossza megegyezik a homlokzat hosszával. Parkja védett arborétum.

Forrás: muemlekem.hu