Beckó község Szlovákiában, a Trencséni kerület Vágújhelyi járásában.
A falu a várról kapta a nevét. A vár régi magyar neve Bolondóc, amely a monda szerint onnan ered, hogy Stíbor vajda udvari bolondjának Beckónak építtette.
A vár 12. században már állott, mint Bolondóc királyi ispánság központja. 1208-ban Blundix, 1229-ben Bolondus néven említik. 1241-ben IV. Béla király a báró és gróf Cseszneky család ősét, Bána nembéli Cseszneky Mihály főlovászmestert nevezte ki bolondóci ispánná. A kölni Szent Pantaleon kolostor 1238–1249-es évkönyvei szerint 1245. szeptember 3-án három bolondóci várjobbágyot szabadított fel, amiért a közeli, Dánoskő néven ismert hegyormot megerősítették.
A 13. század végén került Csák Máté birtokába. Halála után (1321), királyi vár 1388-ig. 1388 és 1434 között volt a Stíbor családé, mint királyi adomány. A török időkben a települést a várhoz kapcsolódó fal is védte. 1599-ben a török sikertelenül ostromolta. Várát a kurucok sem tudták elfoglalni, de a várost Ocskay László csapatai két ízben, 1707. október 13-án és 1708. január 16-án is feldúlták. A fellegvár a Rákóczi-szabadságharcot még épségben átvészelte, de 1729-ben vigyázatlanság miatt leégett, és többé nem építették újjá.
Forrás: wikipédia