Kategória Archívum: Erdély – Partium

12►

Verespatak község Romániában Fehér megyében.

Ősi aranybányász település, ahol már a rómaiak is aranyat bányásztak. Római neve Alburnus Maior volt. A rómaiak 2000 éves labirintusszerű bányafolyosó rendszere a mai napig fennmaradt és látogatható. A bányamúzeumba 150 lépcsőfok vezet le, a felszínen az aranyfeldolgozás eszközeiből van kiállítás. A házakban sok római kő van befalazva. 1784. november 7-én a felkelt román parasztok dúlták fel.

1786-ban, 1788-ban, 1790-ben, 1791-ben, 1820-ban, majd végül 1854-ben és 1855-ben Verespatak (Alburnus Maior) közelében még a rómaiak idejében művelt aranybányákra és bennük viaszozott írótáblákra (tabulae ceratae vagy triptychon) bukkantak. A lelet tudományos értékét nem ismerő egyszerű bányászok és bányatisztviselők kezén sok tábla elkallódott, a szárítgatás és tisztogatás során írásuk leolvadt vagy olvashatatlanná vált. Ezek a 131-167 között írt daciai emlékek számítottak a római kurziva legrégibb változatainak. A nehezen olvasható, különös írásokat Hans Ferdinand Massmann (1797-1874) müncheni germanista professzor fejtette meg Libellus aurarius sive tabulae ceratae et antiquissimae et unicae Romanae in fodina auraria apud Abrudbanyam oppidum Transylvaniae nuper repertae (Lipsiae 1841) című munkájában.

1910-ben 2907 lakosából 1481 magyar és 1412 román volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Verespataki járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 4146 lakosából 3808 román, 228 cigány, 104 magyar és 6 német volt.

Forrás: wikipédia

12►

A Nagykőhavas hegység a Kárpátokban, Brassótól délre. Határai északon a Brassói-medence, nyugaton a Tömös-völgy, keleten a Csukás-hegység.

A Nagykőhavast Négyfalu irányából 7 útvonalon lehet megközelíteni, ezek közül leghíresebb a “Hét-létra” fele vezető út. A “Hét-létra” tulajdonképpen egy vízesés-sorozat, mely egy keskeny és meredek mészkőszurdokban zubog alá. Nevét onnan kapta, hogy a közlekedést a szűk és meredek szurdokban hét meredek vaslétra teszi lehetségessé.

Forrás: wikipédia

A folyó ezen a 8 km hosszú darabon szorul össze a legkeskenyebbre. A K.-nak két részét különböztetik meg. Az egyik a Felső K. 4 km-nyi szakasza, a Sukar mare, (314 m) és a Miroc planina, (324 m) közölt. Itt eleinte 250 m. később csak 186 m széles a Duna. mélysége pedig az 50 m-t is meghaladja. A balparton a számos barlang közül az 500 m hosszú, 30 m magas Piscabara és Pojnikavo barlang a nevezetesebb. A dubovai völgynyílás alatt 567 m-re szélesedik ki a Duna, de a Sukar mik, (311 m) és a Stobec mik, (623 m) sziklái ismét 250 m-re szorítják össze. Itt kezdődik az Alsó K., ez csak 151 méter széles: a Duna legkeskenyebb szakasza, de vize csendes, zátonyai nincsenek, tehát a hajózásra egyáltalán nem veszélyes. Valószínű, hogy a K. a Miroc és a Strbec planina mészkőplatójában karsztos, barlang eredetű. Erre mutat az is, hogy feneke a tenger színe alá ér. Nevezetes délies és balkáni elemekben rendkívül gazdag növényzetéről is.

A Detonáta vulkanikus eredetű és két egymástól mintegy 1200 méter távolságra álló ikercsúcsban tör a magasba. Nemcsak Erdély-, hanem Európaszerte páratlan hírességét ennek a hegységnek a bazalt oszlopképződés ritka tökélyre jutott remek szépsége okozza.

A Detonátát a nép a mennykőcsapások vagy Isten hangja illetve mennydörgés hegyének nevezi valószinűleg azok után a mennydörgésszerű robajok után, a melyek kíséretében a mennyezet alakjában kihajló oszlopokról leváló darabok dörögve zuhannak a mélységbe alá.

Forrás: erdelyigyopar.ro

12►

Bagyinszki Zoltán: Gyuláról 3 órás autózást követően, az autót leparkoltuk, az útról letérve kinéztük a tv tornyot és elindultunk a hegycsúcs felé, “tökön- paszujon át”.
A Nagy-Bihar legmagasabb pontjaként jegyzik a csúcsot: 1849 méter, pár kilométerrel mellette található csúcs magassága 1769 méter, ami szinte útba esik, a lefelé tartó hegyi szerviz úttól jobbra található.

A csúcs tetején egy kb. 70 m magas tv torony található – nagyon igénytelen műszaki épülettel és még igénytelenebb magassági jelzőkővel mellette – lásd a képeken.
Az út csak terepjáróval ajánlott. Remek gumival biztonságos.

Fájdalmas látni a fakitermelés intenzitását , a fa és erdő irtást és a szemetes rendetlen, gyalázatosan otthagyott természeti környezetet. Ha ezt az EU, a világ látná nem tudom… ezt nem fotóztam, nem motivált a látványa.
A panoráma viszont csodálatos – ide el, fel kell jönni, ezt látni kell: körben csak hegyek majd 2 kilométer magasságból.

Szép időt fogtunk ki, remek fényekkel, aznap kb. 13-14 km-t gyalogoltunk. (tovább…)

Több mint két évtizedes renoválás után végre elkészült a dévai színház. Az 1910-ben, szecessziós stílusban épült színházépületnél még a rendszerváltás előtt, 1988-ban kezdődött el a felújítás, amely sokáig úgy nézett ki, hogy soha sem ér véget.

Mégis elkészült, s nagyméretű ünnepi programmal avatják fel a drámai színházról művészi színházra átkeresztelt intézmény épületét. (tovább…)

123►

A 16.–17. század legtipikusabb sírkőfajtája az úgynevezett ereszes kő, valamint a koporsó alakú tumba, amelyet még a 18. században is használnak. Szép latin feliratos ereszes köve maradt fenn Kovásznai Péternek (1673), II. Rákóczi György híres udvari papjának-püspökének, aránylag ép még a tumbája a Szathmári Pap család néhány tagjának, valamint Szentábrahámi Lombard Mihály unitárius püspöknek (1753). A reformkorral kezdődően divatba jött a temetőkultusz. A főúri canadian casino családok, egyházak versengve emeltek szebbnél szebb emlékműveket, kriptákat, mauzóleumokat nagy halottaiknak, szeretteiknek. Művészeti értékeik miatt is meg kell említenünk a négy oroszlántól őrzött Kendeffy-emlékoszlopot (Hess János bajor szobrászművész alkotása), Bölöni Farkas Sándor, Barra Imre neogótikus, mellszoborral díszített oszlopát, az ugyancsak e stílusban épült Mikó- és Donogány-kriptákat. Empire domborművei miatt a Mauksch–Hintz-kripta, térhatásáért a neoromán iktári Bethlen-kripta (Ybl Miklós műve) érdemel említést. Aránylag sok a klasszicizáló síremlék (Kéler Ilona, Jósika Miklós, Brassai Sámuel, Kuun Géza sírja), valamint kripta (betleni Bethlen, Korbuly–Barcsay családok, Sigmond Elek mauzóleuma); nagy számban őrződtek meg az eklektikus építmények, az utóbbi két évszázad sírkődivatját bemutató oszlopok.

A tulajdonképpeni köztemető oldalához három zsidó temető csatlakozik, egy negyedik pedig távolabb, a Tordai út mellett található.

A házsongárdi temető az erdélyi s főleg a kolozsvári írók, költők tudatában szimbólummá növekedett, padjain számos vers született, nem egy regényben említik. Híres Áprily Lajos Apáczai emlékének szentelt verse, a Tavasz a Házsongárdi temetőben és Szabó Dezső Életeim című önéletrajzi visszaemlékezéseinek e sírkertre vonatkozó néhány fejezete.

Kós Károly, Dzsida Jenő, Brassai Sámuel, Barcsay Domokos, Gr. Bethlen Kata és sokan mások, híres magyarok, remek emberek nyugszanak itt az elrománosodó nemzeti sírkertben.

Forrás: wikipédia

12►

Déva Hunyad megyéhez tartozó kb. ötvenezres város, az Érchegység és a Ruszka-havas között fekszik.
Tipikusan azok közé az erdélyi városok közé sorolható, ahol az iparosítás a történelmi városmag szétrombolásával járt együtt.

Jelentős történelmi értékű építménye lenne a városnak a lerombolt régi református templom, melyet Hunyadi János és neje, Szilágyi Erzsébet emeltetett 1440-1444 körül. A templom falait az Anjou-címer, Hunyadi János, Szilágyi Erzsébet és I. Ulászló címerei díszítették.

A Corvina Kiadó Kft., Déva református templomai c. kiadványából, Magdó Eszter és Ősz Sándor Előd írása alapján a 100 éves templom születésnapját követően, a templom képeit készítette és a szöveget nagy tisztelettel idézte és írta:
Bagyinszki Zoltán gyulai fotográfus.

Déván az új templom felépítését a régi mellett / azt elbontva, 15 méterre tőle a Felszeg téren tervezték megvalósítani. Az egyházközség 1906-ban országos pályázatot írt ki, amelyet Dobovszky József István szentesi építész nyert meg.

Az olcsó és esztétikus pályázat révén közel 73.000 korona értékben vállalta a megvalósítást. A kívül Historizáló-neoromán stílusú, nyers “klinkertégla” anyagú templom, belül gyönyörű és egyszerű szecessziós díszítést kapott. Bittay Béla akkori lelkész szervezte meg a templom felépítését. A szándék és a 40.000 korona mellé, a költségvetés második felét: adók, javak értékesítése, kölcsönök és adományok biztosították.

1908 tavaszán, Lábas Gyula szabadkai építési vállalkozó vállalta el a templom felépítését. Irreálisan alacsony áron, amelyből később komoly bonyodalmak származtak. Dobovszky késett, a vállalkozó börtönbe került, a határidők hosszabbodtak, a tervek módosultak, a végén azonban minden jóra fordult és igazán szép arányos és igényes – térformáló – templom épület született 1910-ben Déván. A változatos tömegű építményt, a főhomlokzaton 3 torony ékesíti. A hosszanti tengelyen a kereszthajó középen foglal helyet, amelynek végén egyenes záródású szentély található. Itt helyezték el a szószéket is, amelyről az igehirdetést egyszerre 350 ülőhelyről hallgatták a dévai reformátusok. A változatos formájú nyílások mellett az épület dekorativitását a színes téglák tovább hangsúlyozzák. A tetőborításra mázas, színes cserepeket használtak.

Az ünnepélyes felszentelést 1910. október 23-án Kenessey Béla püspök végezte. A záró köszöntőt Bittay Béla lelkész mondta el.

A Református templom 100 évvel későbbi rekonstrukciója igazán szépen valósult meg, a fotográfust lenyűgözte a tér belső kiképzése, a festés, a motívumok egyszerű és nagyszerű alkalmazása. A marasztaló belső tér SZECESSZIÓS hangulata, az uralkodó világoskék szín a Lechner Ödön féle Pozsonyi Kék templomot idézte.

Gratulálok és folyamatosan gyarapodó, sikeres református közösséget kívánok az Önök számára.
Külön köszönöm Lovász János lelkipásztor úr segítségét. Szívesen teszem közzé e templom ismertetését a honlapomon keresztül.

A templom főbejárata mellett, Tordai Sándor András püspök (1579-ben elhunyt) Ruskicai márvány szobra látható. 

Szászkézd falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében. Segesvártól 20 km-re délkeletre, a történeti Királyföld szélén fekszik. Neve a magyar Keszi törzsnévből, ez pedig talán kéz főnévből való. Előtagja a betelepült szászokra utal. Először Kizd néven, 1308–1310-ben szerepelt, későbbi említései: 1345: Kezd és Kyzdy, 1459: Zaazkezd, 1460: Zazkizd.

1161 után települt székelyekkel. Őket a 13. század elején a mai Kézdiszékbe költöztették, amely a településről kapta a nevét. Helyükre még 1231 előtt szászokat telepítettek.

1309-ben dékanátus székhelye volt. 1419-ben Szászkézdszék központjaként, 1470-ben oppidumként említik. 1467-ben itt járt Mátyás és innen bocsátott ki egy oklevelet. 1481-ben már biztosan volt iskolamestere. 1577-ben éves vásár tartására kapott szabadalmat. 1593-ban 304 adófizetőjét írták össze. 1663-ban I. Apafi Mihály országgyűlést tartott benne

Évszázadokon keresztül Segesvárral is versengett, de 1663-ban moldvai katonák kifosztották, 1668-ban árvíz, 1676-ban pedig tűzvész pusztította, ezért 1678-ban az országgyűlés Segesvárszékhez csatolta. Evangélikus egyháza 1766-ban 482 férfit és 526 asszonyt számlált. 1786-ban 41 polgár, 180 szabadparaszt, 168 zsellér és 37 más család lakta. Görög katolikus gyülekezete 1827-ben alakult.[4]

1876-ban Nagyküküllő vármegyéhez csatolták. 1899 és 1913 között az egyik olyan erdélyi község volt, ahonnan a legnagyobb arányban vándoroltak ki a lakosok Amerikába, szászok és románok egyaránt.

Szász evangélikus temploma 1493 és 1497 között épült, 1663-ban országgyűlés színhelye volt. 1677-ben teljesen átépítették, 1878–1879-ben boltozatát lecserélték. Az 1520-as években kezdték erődíteni, de védőfalait a 19. században lerombolták. Eredetileg a 15. században épült tornyát 1677-ben építették át a segesvári óratorony mintájára. 1832-ben átépítették. 1986-ban egy földrengés súlyosan megrongálta.

Forrás: wikipédia