A folyó ezen a 8 km hosszú darabon szorul össze a legkeskenyebbre. A K.-nak két részét különböztetik meg. Az egyik a Felső K. 4 km-nyi szakasza, a Sukar mare, (314 m) és a Miroc planina, (324 m) közölt. Itt eleinte 250 m. később csak 186 m széles a Duna. mélysége pedig az 50 m-t is meghaladja. A balparton a számos barlang közül az 500 m hosszú, 30 m magas Piscabara és Pojnikavo barlang a nevezetesebb. A dubovai völgynyílás alatt 567 m-re szélesedik ki a Duna, de a Sukar mik, (311 m) és a Stobec mik, (623 m) sziklái ismét 250 m-re szorítják össze. Itt kezdődik az Alsó K., ez csak 151 méter széles: a Duna legkeskenyebb szakasza, de vize csendes, zátonyai nincsenek, tehát a hajózásra egyáltalán nem veszélyes. Valószínű, hogy a K. a Miroc és a Strbec planina mészkőplatójában karsztos, barlang eredetű. Erre mutat az is, hogy feneke a tenger színe alá ér. Nevezetes délies és balkáni elemekben rendkívül gazdag növényzetéről is.