Kategória Archívum: Erdély – Partium

A szecessziós kultúrpalotát 1912–1913 között közadakozásból építtette Máramarossziget lakossága Sándy Gyula budapesti építész tervei alapján. Az épület báró Perényi Zsigmond nevéhez köthető, aki Máramaros vármegye főispánjaként a megyében működő kulturális egyesületeket akarta egy födél alá gyűjteni. A négytornyos palotában kapott helyet a városi könyvtár, a Széchenyi úri kaszinó, valamint a Máramaros Közművelődési Egylet székháza. Ide került Hollósy Simon Huszti vár című festménye is.

Trianon után a román állam az Astra román egyesületnek adta használatba az épületet. Zolopcsuk Pál Róbert helytörténész szerint 1938-ban egy ideiglenes bizottság döntése nyomán került az épület az ortodox egyház tulajdonába, és ortodox püspöki palotaként működött 1940-ig. A második bécsi döntést követően a palotát a magyar kincstár tulajdonaként telekkönyvezték, a világháború vége felé hadikórházzá alakították. 1945 után a román állam volt a tulajdonosa. Jelenleg városi könyvtár, művészeti iskola, tánciskola és egy egyetemi részleg működik az épületben.

Forrás: barrikad.hu

A könyvtár Erdélyi Pál igazgatósága idején, 1906-1907-ben épült. Mivel az igazgató vélekedése szerint „a könyvtárnok, aki a maga intézetének eszközeit, közönségét és rendeltetését ismeri és mérlegeli, az igazi és kizárólagos tervező”, elkészített egy részletes tervet, amelyben pontosan leírta az egyes termek méretét. Ennek alapján készültek el Giergl Kálmán és Korb Flóris tervei, majd maga az épület, Reményik Károly kolozsvári építési vállalkozó vezetése alatt. Az épületet, amely a maga korában a modern könyvtártechnika úttörője volt, az egyetem rektora, Jancsó György nyitotta meg 1909. május 18-án. Az épület három különálló részében helyezkedtek el az igazgatási-feldolgozó osztályok, a közönség számára kialakított helyiségek, illetve a 8-9 emeletes raktárak. A könyvraktár két végén könyvadogató- és szállítógép, a könyvtárban villanyvilágítás, központi fűtés és házitelefon működött. A 12 000 négyzetméter alapterületű épület hat olvasóterme egyszerre 252 olvasó számára biztosított helyet, a raktár kapacitása 350 000 kötet részére volt elegendő. A könyvtár rendelkezett előadóteremmel, valamint könyvkötő, restauráló és fényképészeti műhelyekkel is.

Az épületet 1934-ben három új olvasóteremmel, az 1960-as évek elején pedig új raktárépülettel bővítették.

Forrás: wikipédia

A váradi szecesszió legreprezentatívabb és egyszersmind legismertebb épülete a belváros Körös-part melléki szakaszát is uraló, főtéri Fekete Sas palota. Tervezői az akkori Magyarország legnevesebb, a szecesszió lechneri irányzatát képviselő építészei közül való Komor Marcell és Jakab Dezső voltak. Komor és Jakab a Lechner Ödön által meghonosított formanyelv leghívebb alkalmazói közé tartoztak. Románia területén a következő épületeik állnak illetve álltak: a marosvásárhelyi Városháza (terv: 1905, kivitelezés: 1907-1909) és Kultúrpalota (1911-1913); a temesvári egykori Kereskedelmi Bank (1906-1908) és a dévai Színház (1910). A Fekete Sas szállodán kívül a tervezőpárosnak további munkáit is láthatjuk Váradon: az 1903-ben épült Adorján I. és az 1904-1905 között épült Adorján II-palotát (Patrioţilor utca 4. és 6.), az 1904-1905 közt épült Fő-utcai (str. Republicii 10-10a) Stern palotát és a Kereskedelmi és Iparkamara 1906-1907 között felépült épületét.

A Fekete Sas épületegyüttesének megrendelője két váradi ügyvéd, dr. Kurländer Ede és dr. Adorján Emil, a város elismert személyiségei voltak. 1907-ben jegyezték be a váradi Kereskedelmi Kamaránál a Fekete Sas és Zöldfa szálloda és Vigadó részvénytársaságot, melynek adminisztrátorai és főrészvényesei lettek, 50 részvényre osztott 50.000 koronányi alaptőkével.

A főtéri épületegyüttes helyén 1714 óta állt a földszintes Sas fogadó, mely egykor magába foglalta az újvárosi városházát is. A XVIII-XIX. századokban emeletet húztak rá és bővítették, majd 1861-től a Városháza Olasziba költözött, így az épületben csak a fogadó maradt.

1903-ban a Városháza tervpályázatot hirdetett a Sas szálló átépítésére. A pályázatokat 1905. szeptember 30-ig kellett benyújtani, majd 14 nap állt rendelkezésre az értékelésre. Tizenhárom pályázat érkezett be, közülük hármat díjaztak: az 1600 koronás fődíjat Komor Marcell és Jakab Dezső „Pezsgő” jeligéjű terve nyerte.

Forrás: lexikon.adatbank.ro

Kézdivásárhely mai városháza 1907-ben épült, mint Takarékpénztár, a patinás főtér északnyugati részén. A szecessziós stilusban felépített épület számos dekoratív elemet és domborművet visel magán. Ez utóbbiak közül a figyelmet a homlokzat felső részén lévő timpanonban bevésett felirat két oldalán álló allegórikus nőalakok kötik le. Mindkét, elegáns öltözetű nőalak nyugat fele tekint, talán Magyarország fővárosa és gazdasági központja, Budapest fele (?). A közöttük lévő finom vonalvezetésű feliratot a kommunizmus idején (talán az 1950-es években) bevakolták, de 1990 után újra láthatóvá tették. Az épület tetőzetét dekoratív kőpártázat diszítette, de ezt szintén az 1950-es években eltávolították, és helyreállítása a legútóbbi 2006-os épületfelújításnál sem vállhatott valóra.

Forrás: szoborlap.hu

Erdélyi szecesszió szép emléke Élesden, a volt Létai ház, ma Pénzügyigazgatósági épület. A Bihar megyei kicsiny remekmű a város központjában, a főút mellett, a híd előterében található. A közelmúltban renoválták. 2 percre érdemes megállni és egy jó fotót készíteni róla…

Forrás: Bagyinszki Zoltán

A kiválóan rekonstruált földszintes villa épület a századforduló idejéből, címe: Marosvásárhely, Hunyady János út 44. (az utcanév régi – nem a központban található, a vártemplomtól ÉK. irányban keressük).

A fotográfus január elején találkozott a nagyszerű , 90 éves ma is alkotó-kutató , marosvásárhelyi építész-íróval, KERESZTES GYULA BÁCSIVAL
és a könyvéből választotta ki e kevésbé ismert épületet bemutatásra. A 150 helyi szecessziós csodából az egyik.

Bagyinszki Zoltán

Sztána (románul Stana) falu Romániában, Erdélyben, Szilágy megyében, Kalotaszegen. A kalotaszegi Alszeg legkisebb települése. (tovább…)

A kolozsvári Lechner-ház az elmegyógyintézet felett, az egykori Kert utca – mely az intézeti telek nyugati oldalán húzódva visz a házsongárdi kertek felé – egyes számú háza.

Lechner Károlynak, a tervező öccsének, a kiváló pszichiáter professzornak épült, aki akkoriban az elmegyógyintézet igazgatója volt. Villa jellegű, nagyobb, részben kétemeletes családi ház. Külsejében a pesti Földtani intézet egyszerűbb, téglaszalagos díszítésű modorában készült. Alaprajza és felépítése a belső funkcióknak és a külső megalkotásának kiváló egységét mutatják. Ezen épületen jelentős hangsúlyt kap az erdélyies magas tető is, amely kellemes pasztellzöld cseréppel van fedve.

A házat Lechner Károly talán már 1902-ben átadta az egyetemnek, s azóta a mindenkori intézeti igazgatók lakásául szolgált, ma az idegzetileg és szellemileg debilis gyermekek klinikája

Forrás: Debreczeni László levele Pusztai Lászlónak, 1985.V.20 – Magyar Építészeti Múzeum, Megjelent: Lechner Ödön, Holnap Kiadó, 2003

A völgyhöz a Királyhágó utáni, ugyancsak Királyhágó nevű községnél kell letérni Biharfüred felé. Az első település Csarnóháza. A következő falu Jádremete, ahol egy vízkitörést láthatunk. Továbbhaladva a 9 km hosszú Lesi-tó következik, festői környezetben.

A Jadolina és Lája (Fátyol)-esések közvetlenül a Biharfüredről Királyhágó felé vezető kövezett út (Jád völgye) mentén helyezkednek el.

A Jád vize a Csodaforrásból való eredése után kanyargós úton, mészkősziklákkal övezett változatos terepen igyekszik a Sebes-Kőrösbe.

A Bihar hegységben, Biharfüredtől pár kilométerre Észak felé található. Nem a legnagyobb, nem a leg bővizűbb, de az egyik legvonzóbb vízesés a Biharban.

A szűk hegyi út mellett – amely majdnem járhatatlan normál gépkocsival – a látványos Fátyol vízesés 3 lépcsőben, kb. 15 méter magasságból zuhan alá és kápráztatja el az Őt felkereső turistát!

A bátrabb vállalkozó szellemű bakancsosok fel is kapaszkodhatnak a vízesés felső részéhez. Ahonnan még szebb látványosabb a természet e különleges csodája.

A fátyol hatás – fényképezőgép segítségével – inkább hosszú exponálás segítségével tapasztalható meg, javaslom érdemes kipróbálni – lásd a képeket.

Forrás: hatizsakkal.blogspot.com, Bagyinszki Zoltán

Forrás: hatizsakkal.blogspot.com, Bagyinszki Zoltán