Kategória Archívum: Erdély – Partium

Sztarill Ferenc (1859-1943) építész 1902-ben a Bémer tér (Piaţa Ferdinand) és a Szalárdi utca (str. Teatrului) kereszteződésénél lévő telken kétemeletes bérház építésébe kezd. Az épület tervét maga a tulajdonos Sztarill készítette, aki a századfordulós Nagyvárad egyik legtermékenyebb építésze volt. 1906-ban szerzett építőmesteri oklevelet Budapesten. Több évig a Nagyváradi Építőiparosok Szövetségének elnöke volt. Főként kivitelezőként dolgozott, a legtöbb esetben ő kivitelezte Komor Marcell és Jakab Dezső terveit (pl. Fekete Sas palota, Adorján ház), azonban jó néhány historizáló és szecessziós épületet tervezett Nagyváradon.

(tovább…)

Az 1913-ban átadott, impozáns méretű épületet a báró Bohus család megrendelésére Szántay Lajos tervezte, a telek egy részén korábban álló, kétszintes Bohus-ház helyére. Arad építészetében itt alkalmazták először a vasbeton födémeket, és itt, a palota földszintjének egy részén nyílt meg a város első, külön erre a célra tervezett mozija, amely a kilencvenes évekig folyamatosan moziként működött.

(tovább…)

Az áruszövetkezetek központi székháza részben eklektikus homlokzatú, részben a helyi szecessziós stílus jegyeit hordozza. 1913-ban Radó Sándor tervezte.

Forrás: erdelyweb.hu

A konzulátus Pál Gábor néhai budapesti, majd bukaresti parlamenti képviselő házában kapott helyet. Ez jó alkalom volt a már omladozó, erősen veszélyeztetett épület megmentésére. Talán sikerült az épületet újra régi fényében láttatni, hiszen a felújított homlokzatok, az azonos méretű és formájó palával helyettesített régi héjazat, a régi alakjában és helyén újraállítot kerítés kiemeli környezetéből a házat.

Forrás: arcstudio.ro

123►

Sajnos szomorúan tapasztaltam a város és az épületek állapotát 2012. húsvét vasárnapján: szerintem évekkel ezelőtt szebb, jobb volt Nagyvárad, az épületek tönkrementek, bebugyolálva fotózhatatlanok – még jó, hogy régebben körbefotóztam a szecessziós szépségeket .
Ez a feladat ma nem vállalható!!! A mai pénztelen világot látva (EU, Románia is…) nem hinném, hogy a következő 10-20 évben érdemben történik valami. Remélem, hogy a dolgokat rosszul ítélem meg!!!
A csoda szecessziós európai elismerésű város meg tud újulni ?! Nem is értem, vajon a sétáló zsűri mit szólt a látottakhoz?
Bocsánat, nem is értem, Nagyvárad miért kapott elismerést ebben a kategóriában, a 32 szecessziós épület fele hát…
Sokat dolgoztam, kerestem a kitakarás, a szűkítés lehetőségét, a fotós malteros kanál és az iparművész is dolgozott a bzorg stúdióban… Sok épület kimaradt ill. részletekkel mutatható meg.
Szerintem így a képeken nem rossz a város boldog békeidők építészeti szépségének látványa. Sőt, de a megtapasztalt séta elszomorító, azért reménykedjünk együtt. Bagyinszki Zoltán fotográfus

A bihari megyeszékhelyet mostantól Béccsel, Budapesttel, Glasgow-val és Barcelonával együtt Európa legszebb szecessziós városai között említik.

Európa 23 legszebb szecessziós városa közé sorolta Nagyváradot a francia Réseau Art Nouveau Network.

Nagyvárad egyik kiemelkedő nevezetessége a főtéren álló palotája, amely a magyar szecesszió egyik legreprezentatívabb épülete – a Fekete Sas palotát (fotó) 1908. november 14-én avatták fel. Népi ihletésű díszítőelemekben, virágmotívumokban és girlandokban rendkívül gazdag az épület, impozáns méretével a főtér meghatározó épülete. Az épület kicsiben a budapesti Gresham palota mása – mondta el a Duna Híradónak a Műemlékvédelmi Hivatal szakfelügyelője, Mircea Pasca. A palotát Sztarill Ferenc építész tervezte és 1902-ben nyílt meg. Az épület érdekessége, hogy a szecessziós elemek mellett különösen az ablakoknál gótikus motívumok is megtalálhatóak.

Nagyvárad másik nevezetessége az Astoria vendéglő, az egykori EMKE, amely a magyar művészeti élet központja volt. Az épület így nem csupán építészettörténeti, hanem irodalomtörténeti szempontból is jelentős.

Nagyváradról indult a modern magyar irodalom, hiszen itt alakult a nagyváradi Holnap társaság; Juhász Gyula, Dutka Ákos, Emőd Tamás Ady Endrével az élen pedig létrehozták a Holnap antológiát.

A műemlékvédelmi szakemberek azt remélik: azáltal, hogy Nagyvárad a világ legszebb szecessziós városai közé került, nagyobb figyelmet fordítanak majd a romosodó műemlékek felújítására.

Forrás: mediatica.ro / Duna Híradó 

A Bega-csatorna hajózhatóvá tétele és a temesvári vízi erőmű, a Turbina megvalósítása kapcsán a bega-parti metropolis három új, világhírű vasbeton híddal gyarapodott. Ekkor építették meg a Malom-téri, a Széna-téri és a Liget-úti új hidat. Az előbbi kettőt sajnos már csak képeken csodálhatjuk meg, lebontották őket.

A Liget-úti híd, mely építésének éveiben a világ legnagyobb vasbeton gerendahídja volt, szerencsésen megúszta a lebontást és 2007-ben szépen felújították.

Tervezője a Rékáson született nagy hírű hidászprofesszor, Mihailich Győző volt. Művészi köntösét Körössy Albert műépítész álmodta meg.

A Liget-úti híd (Trianon után Decebal-ra keresztelték át) 2008-ban ünnepelte 100. születésnapját. Az ünnepet beárnyékolta kissé a tény, hogy a híd mellvédjén látható 1908-as évszám fölött kivésték az ÉPÜLT szót.

(tovább…)

A palota a temesvári korzó egy háromemeletes monumentális épülete. Eklektikus stílusban épült szecessziós behatásokkal 1910 és 1912 között, Lipót Baumhorn (1860-1932) tervei alapján. Az első emeletén működött hajdanán a Mezőgazdasági tőzsde, a Lloyd társaság (a felsőbb emeleteken lakások voltak). A földszinten volt a Café Lloyd, az akkori elit találkozóhelye. (1948 óta az emeleten a Műszaki egyetem rektorátusa működik, a földszinten pedig a Lloyd étterem.)

 Forrás: wikipédia

ifj.Rimanóczy Kálmán (1870. május 1. Nagyvárad-1912. június 11. Bécs) Kálmán apja nyomdokain haladt. Elemi és Középiskoláit Nagyváradon végezte. Budapesten szerzett építőmesteri oklevelet 1894-ben. A diploma megszerzése után előbb Budapesten dolgozott Ziegler egyetemi tanár irodájában, majd Nagyváradon édesapja munkatársa lett. A fiatalabb Rimanóczy Kálmán első jelentős nagyváradi munkája a Pénzügyi Igazgatóság épületének tervezése és kivitelezése volt 1900-ban. A „városalapító” munkát, amit apja elkezdett, folytatta. Jelentős váradi alkotásai mellett, – Ügyvédi Kamara, 1908-1909 között – a mai Magyarország területén is több maradandó alkotást tervezett, például a Debreceni Első Takarékpénztár épületét.

Forrás: nagyvarad-utcai.hupont.hu/9/varadon-alkotott-epiteszek

Borossebestől 14 km-re északkeletre, a Béli-hegységben, a Monyásza-patak partján fekszik. Két részből áll, a tulajdonképpeni falu fekszik alacsonyabban és fölötte az üdülőtelep.

Öt forrásának bikarbonátos, kalcium-, magnézium- és nátriumtartalmú vizét mozgásszervi, idegrendszeri, emésztőszervi és nőgyógyászati betegségek kezelésére használják. A település felső részét alkotó fürdőtelep három szállodából, strandfürdőből, csónakázótóból, villákból és panziókból áll. Az épületek egy része még a 19. század végén épült.

Forrás: wikipédia

Az egykori Városi Közüzem, a mai vízszolgáltató, az Aquaserv Zrt. épülete Kós Károly tervei alapján épült a 20. század elején, 1903-ban az akkori polgármester, Bernády György megbízásából. Udvarán egy Kós Károly-mellszobor található.

Forrás: wikipédia