Kategória Archívum: Erdély – Partium

Bihar-hegység – Csodavár

Erdély - Partium

Romániában, Erdélyben, a Bihar-hegység szívében, a Pádis-fennsíkon található a hegység leglátványosabb barlangja, a Csodavár, aminek a bejárata, a Portál lett a hegység szimbóluma.

A barlangot 1887-ben fedezte fel Tóbiás Miklós uradalmi erdész, és K. Nagy Sándor írt róla először, a Biharország című könyvében. Czárán Gyula, az erdélyi turizmus apostola építette ki a Csodavár körüli dolinarendszert (turistautakat jelölt ki és tett járhatóvá, kilátókat épített, amelyekről csodálatos kilátás nyílik a Csodavárra), de a barlang tulajdonképpeni feltárása csak 1929-ben kezdődött, amikor Emil Racoviță által vezetett csapat kezdte feltárni a bejárati szakaszt. 1949-ben a kolozsvári Barlangtani Intézet kezdeményezésére folytatódtak a feltáró munkák. 1951-től kezdve több nagy expedíciót szerveztek, és 1957-ben sikerült eljutni a végszifonig. 1972-ben egy brassói alpinista csapatnak sikerült megmászni a végszifon fölötti sziklafalat, de nem találtak továbbvezető utat. (tovább…)

Vargyasi-szoros barlangokkal

Erdély - Partium

A Vargyas-szoros a Rika-hegység északi részében, Vargyastól északnyugatra, Homoródalmástól keletre található. A Vargyas-patak által kivésett 3 km hosszú sziklaszoros a Vargyas-szoros Természetvédelmi Területet képezi. Ez a Székelyföld egyik legnagyobb karsztvidéke. A szoros allochton karsztját négy fosszilis barlangszint (a patak szintje felett 5, 20, 40, 70-120 m-rel) és a jelenleg is alakuló aktív, patakos szint képviseli. A pleisztocén közepétől kialakult barlangrendszerekből mára már csak kisebb (2-20 m) vagy nagyobb (20-1500 m) barlangszakaszok maradtak meg a szoros mindkét oldalán.[1] A Vargyas-szorosban 124 barlangot tartanak számon, melyeknek teljes hossza eléri a 7410 métert. A legnagyobb az Orbán Balázs-barlang (Nagy-barlang, Homoródalmási-barlang, Kőlik), amely az első tudományosan felkutatott barlang Erdélyben. A járatok hossza 1527 méter, négy természetes bejárata a patak vize felett 20 méterre nyílik.

Forrás: wikipédia

Radnai-havasok

Erdély - Partium

Gyalogtúra és szenvedés a Nagy – Pietros csúcsra

Pár éve – már nem is emlékszem, talán 6-7?! – Nagybányára kaptam meghívást egy magyar műemlékeket, történelmi látnivalókat felvonultató kiállítás bemutatására.

Izgatottan készültem, hiszen Nagybánya egy fogalom volt számomra. Ide eljutni nem akármi-gondoltam. Laci aki a programot szervezte, egy helyi tanárember igen kedvesen fogadott minket.

A kiállítás helyszíne a Magyar Ház volt-az egykori Teleki ház a Zazar folyó partján.

Házigazdánk egyben meghívott minket egy magashegyi túrázó programra is a Radnai – Havasokba. Erre viszont emlékszem, ekkor nyílt a Rododendron, e csodás rózsaszín-lila pici virág, amely szőnyegszerűen borította be a védett hegy lejtőit 2000 méter körüli magasságban. A sziklákon nyíló havas szépe virágmező látványa páratlan élmény Erdélyben

A sikeres kiállítás megnyitót követően másnap, a kirándulás helyszínéig autóval mentünk – útközben megkerestük a környék világörökségeit, fatemplomait. Talán a legszebbet – a dióshalmi fatemplomot fotózhattam- ez is megtekinthető itt a honlapon.

A 2300 m magas Nagy Pietrosz csúcs kúpja már nagyon messziről látható volt. Vonzott a látvány kicsit jobban igyekeztünk, mielőbb lábamon szerettem volna érezni a túrabakancsomat. A közeli bányász települések, pl. Borsabánya – jellegzetes rendetlen ro….n kisvárosok voltak. Itt még bevásároltunk azzal a tudattal – este fenn a csúcs alatt közel 2000 méter magasságban gasztro program a terv. Esti tábortűz , sült hús és sör a szabadban, egy kis zöldséggel megspékelve.

De ezt, mármint a „hűtőszekrényt a kajával oda fel is kell cipelni a házzal, ruhásszekrénnyel, ággyal egyetemben”. Jó kis csomagokat készítettünk össze, sajnos serpákkal nem találkoztunk így e feladat megoldása ránk várt: két amatőr Zoli és Lajos és a profi Laci indult neki az emelkedőnek.

Ekkor még a viszonylagos sík terepen nem tudtuk mi vár ránk a következő órákban – önbizalmunk az még megvolt ?!

Nagyon melegen tűzött a nap (a boltban látott igazi finom, jó hideg 1-1 literes aludt tej szerűség nagyon vonzó volt számunkra) Az elején még bírtuk, volt patakvíz- majd elkerültük az erecskét és előkerült az említett fehér üdítő, mely remek savanykás ízével hatásosan oltotta szomjunkat!

A baj fél óra múlva jelentkezett, egyre sűrűbben látogattuk a bokrokat lassítva ezzel a kis csapat a haladását. Ez azonban nem csak ennek volt köszönhető, kezdett meredeken emelkedni előttünk a hegy – fogyott az energia, előjött a tapasztalatlanság – fogyott az erő!!!! Sűrűn kértük a pihenést -szégyenkezve – kidagadt erek, piros fej, gyors pulzus és folyamatos veríték jelezte, ezt most nehezen tudjuk teljesíteni. Szenvedtünk a túra kapcsán.

DE szégyenben nem maradhatunk, bírni kelllll. Összeszorított akarattal meneteltünk a szépen haladó hatalmas súlyt cipelő vendéglátónk nyomába. ( egyszer legyek fent és soha többé, de nagy marhák vagyunk gondolatok közepette. )

Azért kopott a magasság Laci nyomában az igazi komoly erőt igénylő feladat vége felé voltunk, talán átestünk a holtpontunkon és beletörődtünk már! Közben a csúcs közeli és a messzi távoli látvány, a panoráma az leírhatatlanul gyönyörű volt, kattogott a fényképezőgép.

Aki nem volt még ilyen helyzetben nem is tudja mit veszített….
Mi Lajossal egymást biztatva tettük meg az utolsó métereket, végül sikerrel megérkeztünk a csúcs alatti cirkuszvölgybe ahol kis meteorológiai állomás is működött. Az esti vacsora szép és finom élménye megmaradt, a valódi szenvedés részletei mára már elillantak a távolba…..

Pihenés után tábort vertünk, tűzifát gyűjtöttünk, remekül sikerült a hatalmas, művészi módon előkészített sütnivalóm- lásd a képen. A parázs és a türelem segítségével közel 1 órán keresztül ropogósra sült ( nem égett meg a tűzön !) a csemege . Megvacsoráztunk eredeti módon a magasban a CSILLAGOS ÉG ALATT, majd a patakvízben lehűlt személyenkénti 2 doboz Csíki sör volt a desszertünk.

Egészségünkre, ja még egy csúcs kipipálva!

Bagyinszki Zoltán (tovább…)

Békás-szoros

Erdély - Partium

A Békás-szoros egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, Hargita megye északkeleti részén, a Békás-patak völgyében. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park része. A Békás-szoros közrefogó hegycsúcsok: Kis-Cohárd (1344 m), Csíki-bükk (1264 m), Oltár-kő (1154 m), Mária-kő (1125 m). Az Oltár-kő nyugati lábánál a Lapos-kanyonon keresztülfolyva a Lapos-patak ömlik a Békás-patakba. A szurdok alsó részén, a Kis-Békás-patak mentén található a Kis-Békás-szoros.

Forrás: wikipédia

Ruszka-havasok – Márványbánya

Erdély - Partium

Ruskicai márvány – bánya 2010.

Erdély sorozatunk 3. része az ”Erdély természeti kincsei” c. munka fotóanyagának elkészítése már a végéhez közeledett, folyamatosan éreztem akartam, hogy ez a téma nem maradhat ki a tartalomból. Valaki… megint segített nekem. Köszönöm!

Erdélyben a Ruszka – havasokban, közel a Retyezát roppant csúcsaihoz található a Kárpátok egyetlen komolyabb márvány kitermelő bányája . A ruskicai kő igazán szép színű, erezetű változatos árnyalatú kőzet- történelmi is hiszen több 100 éve bányásszák, ma is intenzív kitermelés, szeletelés, zúzás, történik a bánya területén ill. az út menti üzemekben.

Kevesen tudják a történelmi Magyarország városaiban és Budapest középületeiben rengeteg márványt használtak innen burkolásra, díszítésre, esztétikai érték növelésére az elmúlt századokban. Az építő ipar egyik legfontosabb alapanyagaként keresett termék volt.
A kőzetet alkotó ásványok leírását most talán mellőzném!

Kedves barátaim: Feri és Szabolcs segítségével 2 éve jártam a bányában – az üzem területén. Régi vágyam teljesült, amikor a terepjáró autó elindult a főútról és letért a völgybe a bánya irányába.

Izgalommal figyeltem a környezetet, a kőzetet, a fenyőket. Terepjárónk hamarosan elérte a bánya kerített bejáratát, ahonnan még további komoly emelkedővel jutottunk a fotogén – érdekesebb területre.

Egy igazi márvány hegy, egy rózsaszín – fehér természeti képződmény a lábam alatt. A legrégebbi kitermelő helyektől ( fekete ?!)a mai szeletelésig mindent láthattam. Volt tükörsima gyönyörű hófehér felület, de a kristályos szerkezetű változatos rózsaszín-világ volt inkább a jellemző.

Szabolcsnak külön köszönöm: a látványt, az erdélyi csodát, a kő közeli érintés lehetőségét, a szememmel történő simogatást és a sok sok felvételt a helyszínen. Engedélyünk birtokában szabadon nézelődtünk – körbejártuk a területet, több szinten megtekintettük a kitermelést. Mint kés a vajban úgy történik a hatalmas kockák kivágása a hegy testéből. Vízzel hűtve a pár mm vékonyságú végtelenített gyorsan körbejáró – nem közönséges szálat- drótot képzeljünk el. Osztályozást követően a hatalmas tömböket kamionok, óriás teherautók szállítják lejjebb, majd a központi telepre a főút mellé .

A legérdekesebb dolgot a régi bánya körbejárása jelentette számomra, még a “barlangszerű vágatban” is fényképezhettem.

Érdekes volt az évszázadok alatt befeketedett fehér márvány hegyoldal. Az öreg gépek, eszközök az otthagyott egykori munkafolyamatok nyomai és a lépcsőzetes teraszok látványa.
Nem ilyennek képzeltem, mást vártam- fantáziám, szemem készült az élmény befogadására.

A több órás fotóséta délután befejeződött az időre sem lehetett panasz, volt mindenféle…..
Értékes képekkel birtokunkban ismét kocsiba ültünk és visszatértünk a cég központjába.

Megpihentünk, tisztálkodtunk az előre lefoglalt vendégházban, majd az otthoni kisüstit követően elkészült az estebédünk, amit kellemes társaságunk – citeraszó mellett fogyasztott el.

A zene és a finom hazai bor hangulatunkat tetőzte, ekkor Feri muzsikáját már énekszó kísérte. Ismét megtapasztaltam a magyar népzenei kincs gazdagságát és a citeramuzsika felejthetetlen élményét.

Bagyinszki Zoltán

Kolozsvári séta

Erdély - Partium

Kolozsvár város Romániában. Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Bukarest és Jászvásár után Románia harmadik legnépesebb városa volt. Az Európai Unió 96. legnépesebb városa. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja.

Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.

(tovább…)

Az Egyeskőnél a Székelyek Himnusza szól

Erdély - Partium, Könyvek

Az Erdély-könyv záróakkordja, a Székely himnuszt előadja klarinéton: Kepenyes Pál.

Székelyföld messze földön is ismertebb hegyvidéki látványosságai, a Hargita, a Békás-szoros, a Gyilkos-tó és a Szent-Anna-tó mellett bizony van még jónéhány figyelemre méltó természeti képződmény. Ilyen az üledékes kőzetekből felépült Hagymás-hegység számos megkapó sziklaformációja: a Nagy-Hagymás, a Fekete-Hagymás, vagy az Öcsém (Ecsém) oldalában lévő Ördögmalom, de talán mind között a legszebbek az Egyeskő dacosan, ellentmondást nem tűrő módon égbe magasodó tornyai.

A monumentális kőkatedrális tövében épült menedékház fontos turisztikai csomópont, szép kilátással a Csíki-medencére és az azt övező hegyvonulatokra. A házhoz több irányból is vezetnek jelzett turistautak, ide bármely hegyjáráshoz szokott láb felviszi gazdáját. Nem úgy a szikla tetejére, ami bár nem lehetetlen, azért néhány fokkal veszélyesebb mutatvány. Sokan felmásznak persze, de sajnos nem egy virtuskodás ütött már ki balul. Fontolja meg jól mindenki, mielőtt nekivág a meredek kalandnak! A természet és a táj szépségéből a menedékháznál is bőségesen részesülünk. Aki mégis felmerészkedik az 1608 m magas, kereszttel megjelölt toronyra, annak bátorságát és ügyességét lehengerlő panoráma jutalmazza. A nagy bámészkodás közepette azonban ne feledkezzünk meg tisztes távolságot tartani a szikla szélétől!

Forrás: egyesko.ro

Marosvásárhely – a magyar szecesszió városa

Erdély - Partium

Épületek listája:
Kultúrpalota
Agrárbank
Albina bank
Bérház – Gecse D. u. 8.
Császár ház
Csiky ház
Csonka villa
Fekete Andor bérháza
Felsőkereskedelmi iskola
Jakab ház
Kaszinó
Kereskedelmi és Iparkamara
Kovácsoltvas kapu
Közüzemek irodaháza
Lakóház
Lakóház – Bólyai F. u. 16.
Lakóház – Hunyadi J. u. 4.
Nyugdíjpalota
Református kollégium
Rendőrség
Szecessziós épületegyüttes
Vámosház
Városháza

Óda a marosvásárhelyi szecesszióhoz
– „Mi nem a mának építünk, a mi épületeink az eljövendő századokat, unokáink utódjait is kell szolgálják egykor!” – így érvelt a városépítő polgármester, dr. Bernády György, amikor a földhözragadt provincializmus mindent elkövetett, hogy ne épüljenek fel a Marosvásárhely szimbólumaként emlegetett, az európai, a magyar, az erdélyi szecesszió igazi remekeiként számon tartott épületek: a tornyos Városháza vagy a Közművelődési Palota.

Időbe telik a marosvásárhelyi szecesszió mintegy 150 épületének a puszta felsorolása, hát még a bemutatása! Az az érzésem, hogy Keresztes Gyula minden korábbi könyvét, tanulmányát azért írta meg, hogy elkészülhessen a marosvásárhelyi szecesszióról megálmodott szintézise. A szecesszió egyik sajátossága: vonzódása a legkülönlegesebb, szimbolikus jelentésű, bizarr, nem mindennapi témák iránt. Előtérbe kerülnek a játékos kontúrvonalak, a geometrikus és növényi díszítmények, a természetben nagyon ritkán előforduló színek. Azt is mondhatnánk: az időbeli késéssel Erdélybe is eljutott szecesszió emelte ki Marosvásárhelyt a poros kisvárosok sorából, s kapcsolta be az európai vérkeringésbe.

Keresztes Gyula – úgymond – házról házra járva gyűjtötte és gyűjti az erdélyi, a marosvásárhelyi szecesszióra vonatkozó adatokat, mintegy tálcán kínálva fel a lehetőséget a teljességre törekvő marosvásárhelyi építészeti monográfia megírásához. Úgy maradhatunk „hű európaiak” (Illyés Gyula), ha merjük vállalni önmagunkat, valóban egyetemes értékeinket.

“Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg nem szerzi magának. Csak az a miénk igazán, amiért megdolgoztunk, esetleg megszenvedtünk”. Kodály Zoltán minden korokhoz szóló üzenetének így ad “történelmi hátszelet” Keresztes Gyula kötete…

TÓFALVI ZOLTÁN

Nagyszalonta – Városháza

Erdély - Partium

Székely László műépítész tervei alapján épült, 1906-1907 között. Az épület díszeit érdemes megcsodálni, hiszen néhány esztendő óta ezek ismét eredeti szépségükben láthatók. Az épületet 2008-ban újította fel a város, igyekezve helyre állítani az eredeti állapotokat. A bejárat fölött Bocskai címert tartó oroszlánjait figyelhetik meg. E két címer évtizedeken át elrejtve várta a szabadulást, most ismét az Arany család illetve Szalonta város régi címere látható. „Visszaszállt” a turulmadár is az épület tetejére, korábban jelképes mondandója miatt száműzték a homlokzatról. Az épületben a Polgármesteri Hivatal működik, valamint itt kapott helyet a Kereskedelmi bank helyi kirendeltsége is.

Forrás: www.nagyszalontai-hirhatar.ro

Erdély természetesen

Erdély - Partium, Kiállítások

Panoráma szabadtéri kiállítás Szeghalom városában 2012. április 13-tól.