Kategória Archívum: Erdély – Partium
Kőhalom – Vár
Kosd-patak partján, Nagyküküllő vármegyében fekszik Kőhalom község, előbb város, a régi Kőhalomszék főhelye. Székelyek voltak az első lakói de aztán elszászosodott: német neve Reps (a magyar név latin fordításából; Rupes, eltorzítva), csak a XVII. században bukkan fel. A falu már a tatárjárás után megvolt s ekkor merülhetett fel a szüksége, hogy a község nyugati szélén emelkedő, kb. 120 m magas bazaltcsúcsra várat építsenek, amely védelmezője s egyúttal fékentartója legyen a környék népének.
A vár az egész középkoron át királyi tulajdon s a benne parancsoló várnagyok hatalmas urai a népnek. S a szászok nehezen tűrték a földesúri hatalmat.
Az Árpádok kihaltával az erdélyi szász vendégek (hospites) a jelentkező trónkövetelők közül a bajor Ottó mellé állottak. Károly Róberttel szemben még akkor is ellenszenvvel viseltettek, amikor vetélytársai már eltűntek. 1324-ben nyílt lázadásban törtek ki. A felkelést Tamás erdélyi vajda hamarosan leverte; a zendülők vezére, Henning szász ispán, az ütközetben elesett. Egy kis csapat Kőhalomba vette be magát, de ez is gyorsan behódolt. Ez volt az egyetlen eset, hogy a vár háborús szerepet játszott. De nem is lett volna alkalmas komoly ostrom kiállására. (tovább…)
Nagyváradi vár
Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A nagy előtag Kisvárdától különbözteti meg. Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és László ide telepítette a bihari püspökséget. 1095-ben ide temették a királyt, sírja 1192-től zarándokhely lett.
1241-ben a tatárok megostromolták, és nagy harc után április 15-én elfoglalták. A tatárdúlást Rogerius spalatói püspök, váradi főesperes Carmen Miserabile (Siralmas ének) című munkájában írja le. (Rogériusz nevét ma városrész viseli.)
1390. május 20-án a királyi pár: Mária és Zsigmond jelenlétében állították fel Szent László király aranyozott lovasszobrát a székesegyház elé. A szobrot a Kolozsvári-testvérek készítették Czudar János váradi püspök megrendelésére. Itt volt kanonok Janus Pannonius, püspök Vitéz János1445 és 1465 között, várkapitány Rhédey Ferenc és fia, aki erdélyi fejedelem lett. 1474-ben Ali szendrői bég serege fosztotta ki a várost, de a várat bevenni nem tudta. Ezután várát megerősítették.
1514-ben a parasztsereg hiába ostromolta. 1538-ban itt kötött békét I. Ferdinánd és Szapolyai János. 1556-ban János Zsigmond vezére, Varkoch Tamás ostromolta és bevette. Az ostrom során a város és a vár csaknem teljesen elpusztult. 1598-ban a török eredmény nélkül ostromolta. 1613. október 27-én a közelben ölték meg Báthory Gábor erdélyi fejedelmet. 1660. június 6-án itt halt meg a szászfenesi csatában halálos sebet kapott II. Rákóczi György fejedelem. Ez év július 14-én Ali pasa vette ostrom alá és augusztus 28-án elfoglalta. 1664-ben Rákóczi László megkísérelte Várad felszabadítását, 1689-ben Bádeni Lajos őrgróf ostromolta eredménytelenül. Közben 1685. október 15-én itt fogatta el a váradi pasa Thökölyt, akinek ezzel maradék tekintélye is elveszett, 1686. február 1-jén már hiába fogadta nagy pompával a pasa. 1692-ben Sigbert Heister tábornagy szabadította fel a várost.
Új székesegyháza 1752 és 1779 között épült. A vár ma is áll, igen leromlott állapotban van. A kommunista uralom évtizedeiben a hatóságok mindent elkövettek annak érdekében, hogy a múltra utaló emlékeket megsemmisítsék, meghamisítsák, illetve elrejtsék. Így lett az enyészet martalékává a vár is. A pusztulásra ítélt vár elé magas tömbházakat emeltek, hogy az érdeklődők és kíváncsi szemek elől elrejtsék.
A 20. század elején a magyar kulturális élet egyik legjelentősebb központja volt, Ady Endre költő „Pece-parti Párizsnak” nevezte.
Forrás: wikimapia.org
Szászfehéregyháza – Erődtemplom
Szászfehéregyháza falu Romániában, Brassó megyében.
Nevét fehér falú faerkélyes erődtemplomáról kapta.
A falu feletti kisebb halmon áll a XV. századi gótikus szász erődtemplom, amely 1993 óta a Világörökség részét képezi.
A szász evangélikus erődtemplom, egy korábbi, már a XII. században álló székely kápolna helyén épült, annak falait is felhasználva. A fehérre meszelt, magas védőfallal körbevett templom, Erdély legszebb erődtemplomai közé tartozik. A várfalakat négy négyszög alapú torony, és a délkeleti oldalon egy 1650-ben épült kaputorony erősíti meg.
Mindegyik torony vívófolyosós, a déli és a keleti tornyot részben lakóépületté alakították, az egyikben jelenleg múzeum működik. A folyosók alatt találjuk a szász erődtemplomokban gyakori kamrákat.
A templomban minden második vasárnapon tartanak misét német nyelven.
Forrás: utazzerdelybe.hu
Magyarszovát – Unitárius templom
Gyulai Várszínház : Népzenészportrék – Halmos Béla bemutatja a
„Rabja vagyok az életnek” című filmjét, amelyet a magyarszováti prímásról, Maneszes Mártonról forgatott.
Utána népzenei koncert: Békés Banda és Halmos Béla, majd táncház következik.
Január 31-én a népzenéé lesz a főszerep. Levetítjük azt a dokumentumfilmet, amelyet Halmos Béla és Szomjas György készített a neves erdélyi prímásról, Maneszes Mártonról, Rabja vagyok az életnek címmel. A mezőségi muzsikusról készült film bemutatja a sokoldalú hegedűs gazdag életét, a magyar zenei hagyományokat tudatosan őrző és magyarságáért bátran kiálló, erős hitű prímás munkásságát. A film előtt Halmos Béla tart bevezetőt.
Tegnap este ( 2013. 01.31-én ) kiváló fekete fehér filmet láttam a Várszínházban Halmos Béla barátomtól, pár fotóval szeretnék tisztelegni a filmes és a prímás életműve előtt…..
A rövid bevezető és program ismertető után, néhány gondolat a fotóstól is. A filmet megtekintve már az első képkockák után tudtam, Én már jártam a mezőségi faluban, ennek már 5 éve. Képeket készítettem az Erdélyi templomok című albumhoz. Ezt most megosztom Önökkel is. A prímás szimpatikus személyisége, a nyelvezet, az ízes szófordulatok és a számomra ismeretlen szavak ismét lenyűgöztek. A képek, az életmód, a munka, a temetés, a zene, az élettörténet, a magyarságtudat példaértékű volt. Ebből talán iskolai kötelező olvasmány-film is lehetne. Mi (ők! )az országos politika, a szavazás: ilyen magyaroknak üzente pár évvel ezelőtt, nem kérjük őket honfitársainknak.
Magyarszovát piciny település nagyon szép középkori templommal Erdély szívében.( ahol sokszor elhangozhatott: „bozgor hallgass, ha román kenyeret eszel….”) A kedves kis falusi gótikus templom már több mint fél évezrede ( 1311-től ) a falu közepén egy kisdombon áll, mellette az egyszerű harangláb. Itt volt kántor az unitárius templomban a film főszereplője. Mezőségi körutamra visszaemlékezve a parókián történt a kedves vendéglátásra, a beszélgetésünk részleteire, a szimpatikus családra gondolva válogattam a képanyagot az Önök számára.
A külső és belső fotók mellett, a templom leírását lásd itt a további szövegben. A 2 részből álló településen a magyarok száma még mindig jelentős, bár itt is erős az elvándorlás, a fiatalok manapság a nagyobb városokban és külföldön keresik boldogulásukat – erre a filmen látott embereknek és MÁRTONNAK még nem volt lehetősége!
BAGYINSZKI ZOLTÁN, aki több mint 100 erdélyi magyar templomot keresett fel kamerájával. (tovább…)
Arad – Víztorony
A víztornyot 1896-ban adták használatba és 1956-ig látta el az aradi ivóvíz szolgáltató hálózatot. Az Ybl Miklós műépítész által készített tervet a londoni Lancaster és Mayer cégekre bízták kivitelezésre. Az építmény a középkori vártornyokra emlékeztet, 35 méter magas. A vakolatlan falak melyeknek vastagsága 0,8-1,2 méter között van, vöröses-sárgás, Zsombolyán gyártott dísztégla borításúak. A torony kitűnik a művészien megmunkált ablakkeretek és a műkőből és kovácsoltvasból készített erkélykorlátok révén is. A fémlemezzel borított fatetőzet, egy henger alakú 300 tonnás vízmedencén magasodik. 1990 után a megerősítési, felújítási és javítási munkálatok újrakezdésekor a Víztorony bekerült a turisztikai-kulturális körforgásba, jelenleg a Víz és a Tűzoltók Múzeumának ad otthont, valamint egy időszakos kiállításokat szervező galériának, de ugyanakkor kilátó, bár és szabadtéri étterem is működik itt.
Forrás: thematicroutes.dkmt.eu
Madarasi-Hargita
A Madarasi-Hargita a Hargita-hegység és Székelyföld legmagasabb hegycsúcsa, egy egykori rétegvulkáni kráter peremének északi maradványa. A nehezen felismerhető kráterperem többi hegycsúcsa az Oltárkő (1358 m), a Rákosi-Hargita (1755 m), a Madéfalvi-Hargita (1709 m) és a Csicsói-Hargita (1756 m). Ezek alkotják a Keleti-Kárpátok egyik legnagyobb vulkáni maradványát.
Az egykori kráter szélessége 5 km. A déli oldalból ered a Hargita leghosszabb folyóvize, a Vargyas-patak. A Madarasi-Hargita régi elnevezései: Galusz-tető, Nagy-Hargita, Havas, Nagy-havas, Nagyerdő. A Madarasi-Hargitát először Tófalvi Péter kezdte 1998. után a “székelyek szent hegyeként” emlegetni. Azóta ez lassan kezd beivódni a köztudatba.
Forrás: wikipédia
Bihar-hegység – Szamos bazár
A Szamos-bazár egy körút, a Pádis-karsztvidék egy kicsiny része, mely egy káprázatos karsztvidék Erdélyben, az Erdélyi-Szigethegységben és azon belül is a Bihar-hegységben, a Meleg-Szamos forrásvidéke.
Szamos-bazár a Meleg-Szamos forrásánál található sziklafalak, sziklatornyok, vízesések, barlangok látványos együttese.
A Szamos-bazár körútja a Pádis-fennsík legészakibb részén, a Meleg-Szamos medencéjében járható be. A Meleg-Szamos forrásvidéke egyike a Pádis-fennsík leglátványosabb részeinek. Az egymás után következő sok szép karsztjelenség ihlette a “bazár” elnevezést.
Két jelentős látványosságot foglal magába:
az Aragyásza barlangot, illetve a
Szamos kőközt.
A barlang előrehaladott fejlettségi állapotban található, és remekül szemlélteti, hogyan alakulhat át egy barlangrendszer hatalmas kanyonná.
A barlang bejárata 15 m magas és 7 m széles, ovális alakú, ez a hatalmas száj nyeli el a Radesei patakot. A barlang egyetlen hatalmas járatból áll, alagútszerű képződmény, hossza 212 m, több hatalmas terem láncolata alkotja, melyekből kémények sokasága tör a felszín felé. A kémények közül már legalább 5 ablakokban tárult ki, a napsugarak ezeken behatolva biztosítják a barlang természetes megvilágítását. A vízfolyás mentén az alagút egy 50 m-es nagyon szűk kanyonban folytatódik. A barlang jól kiépített: falétrák és hidak könnyítik meg a látogatását. A kanyontól a barlang kikerülésével újra a bejárat kapujához juthatunk.
Az Aragyásza-barlang és –kanyon kijáratánál az Aragyásza-tisztásra juthatunk, ez egy növényekkel gazdagon benőtt sziklákkal és hatalmas lucfenyőkkel díszített meredek lejtőkkel övezett terület, ahol gazdagon nő az áfonya is.
Itt az Aragyásza-patak a Feredeu-patakkal folyik össze, tulajdonképpen itt jön létre a Meleg-Szamos. Innen kezdődik a Meleg-Szamos szorosa, ez a rész a folyó legfestőibb és legvadabb szakasza: a 100 m-es sziklafalak megadván magukat a születő folyó energiáinak sorsukba beletörődve omlanak a Meleg-Szamos által kijelölt szűk folyóvölgybe.
Számos kilátó könnyíti meg, hogy betekintsünk a Szamos titkaiba, de bejárható innen a Moloh-kanyon, a Száraz-barlang, a Honu-barlang, a Tunelul Mic-barlang, megcsodálható a Cuciulata 110 m-es mészkőépítménye, melyen túl az Égett-kő, a Visszhangos-kő, a Tolvajkő jól felismerhető kiemelkedéseivel a Vlegyászáig húzódó hegygerinc húzódik.
Forrás: bihariturak.hu
Bucsecs – Szfinx és a kőgombák
Ez a hegység földrajzilag a Déli Kárpátok keleti csoportjának a tagja, Brassóból közelíthető meg könnyen.
A Bucsecs roppant konglomerát és mészkő tömbje, a Caraiman aprónak tunő – de ha a közelében járunk mégis óriási (40 m) – keresztje a Prahova völgyét uralja. A hegy évmilliók alatt nyerte el mai völgyszabdalta sziklatömbökből, meredek bércekből álló képét. Lentről a tetőt is vad, szakadékos vidéknek ítélhetjük, de ez nem igaz: fenn egy nagy kiterjedésu fennsík van, különleges növényvilággal és még csodálatosabb, furcsább sziklaalakzatokkal. A hegység méretei ott nem is érzékelhetők, csak ha a sziklák peremére merészkedünk. Ekkor az alant feltunő városok (Azuga, Bušteni, Sinaia) aprósága képeszt el. A magasban a téli jégfelhalmozódások gyakran nyáron sem olvadnak el, megvárják a következő havat, a metsző havasi szél pedig júliusban is a téli ruhát teszi kötelezővé.
Az üdülővárosok a turisták ezreit vonzzák, sokuk a Bucsecsbe is behatol, így ez lett Románia legismertebb és leglátogatottabb hegysége. Kivételes menedékházláncolattal rendelkezik, felvonóval pedig bárki megközelítheti. A túrázás, teljesítménytúrázás és a sziklamászás rabjai megtalálják az összes kedvükre való terepet.
A hegység metamorf kőzetalapon nyugvó, a földtörténeti középkorban lerakódott réteges üledékes kőzetekből épül fel. Az északi rész a legmagasabb, itt van az Omul csúcs, amely 2505 méterrel emelkedik a tengerszint fölé, így a Bucsecs legmagasabb csúcsa.
A völgyeken kívül a felszín kisebb formái is gyönyörködtetnek; híresek a Babele menedékház melletti kőgombák és az emberfejre emlékeztető Szfinx. A jég, a szél, a víz eróziója koptatta, csiszolta ezeket a sziklákat ma ismert alakjukra. A természet vésője elképesztő munkát végzett, olyannyira, hogy gyakran röppennek fel olyan fejtegetések, amelyek a mesterséges eredetet próbálják bizonyítani. Valószínu, hogy az Omul csúcson is volt egy „szfinx”, de a századelőn, a menedékház építésekor dinamittal felrobbantották. Talán az a szikla, amelynek oldalában épült a szálláshely, ennek a maradványa.
Számos védett terület van itt, törvény óvja az állat-és növényvilágot, a bőkezu természet ajándékait: a morajló vízeséseket, zúgó patakokat, mély, meredekfalú völgyeket, a barlangokat, már amennyire a balkáni viszonyok közt ez lehetséges.
Forrás: erdelyigyopar.ro