bzadmin archívuma

Spanyolország – Toledó Katedrális

A nagyvilágról

A toledói katedrális. A hatalmas templomot egy mór mecset helyén kezdték építeni 1226-ban. Az építkezés csak 1493-ban fejeződött be, tehát majdnem 300 éven keresztül épült ez a lenyűgöző mű. A katedrális gótikus stílusú 120 x 59 méter nagy, tornya pedig 90 méter magas. A katedrális belsejében a hihetetlen részletgazdag gótikus stílusú márványszobrokat és faragásokat 750 festett üvegablakon keresztül világítja meg a napfény.
A szűk utcákon kanyarogva a vásznak között szinte mindenhol felsejlik a katedrális tornya.

www.vilagutazo.net/inspiracio/kepekben/2015/06/11/az-amulatba-ejto-toledo

Ide visszatérni kötelező, de mikor?
Igazán nem olyan régen jártunk a világörökség helyszínén, hihetetlen értékek halmaza, a művészet tobzódása viszonylag kicsi területen a toledói Ó-városban.
A szakrális műemlék, a spanyol katolikus főtemplom részletgazdagsága lenyűgöző volt. Nem sok időnk volt nézelődni, pörgette a dolgokat az idegenvezetőnk. – én gyorsan igyekezetem exponálni, befogadni mindent- és a látványt megosztani önökkel. Már nem volt szívem törölni a galériából. Kinek mennyi esik jól a katolikus gazdagság és esztétikum középkor értékeiből. – lehet választani 20 kép vagy 80. A vírusos nyugisabb időnkbe talán belefér.
Ja és akkor jött még néhány El Greco kép a templomban, amit nagyon vártunk majd felkerestük a művész házát a múzeumot is. ahol tovább csodálhattuk az egyedi stílusú festményeit. (oda a házába mindig nehéz bejutni, a fotózásról már nem is beszélve. – nekünk sikerült.)

Üdvözlettel:
Bagyinszki Zoltán

- 2020 augusztus 9, vasárnap - bzadmin Spanyolország – Toledó Katedrális bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Madrid – Királyi botanikus kert és pálmaház

A nagyvilágról

A kert területét VI. Ferdinánd jelölte ki 1755.-ben. Eredetileg is botanikai gyüjteménynek és gyógynövény gyüjteménynek készült. A kert tervezése 1774-ben Francesco Sabatini és Juan de Villanueva nevéhez fűzödik. Nem sokkal a kert első kialakítása után kezdték el építeni nem messze tőle a Pradót (1785), mely a spanyol királyi család műkincs gyüjteményének épült. A kertben a jó klimának köszönhetően széles körben fellelhető növény világ kerül bemutatásra. Az öt kontinensről összegyüjtött közel 30000 féle lágy-fásszárúak, évelők, cserjék, illetve 1500 fa kiültetése teszi impozánsá a kertet. A kert nyolc hektáron fekszik. Kertépítészetileg romantikus stílusú. Kavicsos sétányok, a központban díszmedence, a buxusokkal körbevett ágyások kialakítása, a zegzugos vonalvezetés. A XIX. században épült a pálmaház, a XX. században pedig az üvegház, mely a trópusi-szubtrópusi és sivatagi éghajlatról származó növényeket fogadja be. A kert egész évben nyitva van (3 EUR). Aki a Pradoban jár, érdemes utána betrénie a botanikus kertbe. Az írások szerint 2014-ben az 5. leglátogatottabb “múzeum” volt Spanyolországban.

http://www.zoldkiraly.hu/blog/1116-madridi-parkok-3-a-madridi-kiralyi-botanikus-kert

- 2020 augusztus 9, vasárnap - bzadmin Madrid – Királyi botanikus kert és pálmaház bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Békéscsaba – Különös koncert, csak csellókra

Határon belül - 93.000 km2
- 2020 augusztus 6, csütörtök - bzadmin Békéscsaba – Különös koncert, csak csellókra bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Fehér- Körös, Egy hajóban evezünk vízitúra 2020. aug. hó

Gyula városa
- 2020 augusztus 3, hétfő - bzadmin Fehér- Körös, Egy hajóban evezünk vízitúra 2020. aug. hó bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Veszprémi Szent Mihály-bazilika, főszékesegyház

Határon belül - 93.000 km2

A veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház a Veszprémi főegyházmegye főtemploma. Az eredeti templom az államalapítás korában épült, minden bizonnyal ez Magyarország legrégibb székesegyháza. Mai formáját 1910-re érte el. A várban, pontosabban a Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható. A templom 1981 óta bazilika.
Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A Pannonhalmi alapító oklevél (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról; későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik.
Abban, hogy Veszprém a királynék városává vált, minden bizonnyal nagy szerepet játszott, hogy a székesegyházat maga Gizella királyné alapította, vagy legalábbis különös figyelmet szentelt rá, bár erre nincs konkrét bizonyíték. I. István király nagyobbik legendája így ír erről:
“Hogy ő, Gizella, Isten tiszteletének csinosításában miképp viselkedett, az Istennek szolgálók gyülekezetei iránt mely buzgónak s jótevőnek mutatkozott, arról a mai napig tanúskodnak számos egyház [ = itt: templom, gyülekezet] keresztjei, edényei és csodálatos mesterséggel készített vagy szőtt oltári ékességei. Mindenekelőtt pedig a veszprémi püspökség egyháza, melyet alapkövétől kezdve minden, Isten szolgálatához szükséges arany- és ezüstneművel és sokféle ruhával fölékesített.”
A templomot Mihály arkangyal, a mennyei seregek vezére védi; elnevezésében egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott, hogy az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése a veszprémi püspökséghez tartozott egyebek mellett Koppány vezér központja, a mai Somogy megye területe is).
A székesegyház első feltételezett ábrázolása a magyar királyok Veszprémben, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika részére készült – ma a Nemzeti Múzeumban őrzött – koronázási palástján látható. Ezen Gizella királyné egy torony nélküli templom modelljét tartja kezében. Azonban valószínűbb, hogy a makett a székesfehérvári bazilika stilizált ábrázolása.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

- 2020 július 30, csütörtök - bzadmin Veszprémi Szent Mihály-bazilika, főszékesegyház bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Szecessziós megfigyelő játék

Határon belül - 93.000 km2

http://www.szecessziosmagazin.com/dupla.php

7 szépséges épület, 4 különbség a képpárokon, találd meg! Szecessziós megfigyelő játék.

Ha a képre kattintasz elindul a játék, Tehát bárhova
kattintasz elindul a játék, nemcsak a START szövegre.

lehet indítani KATT ! jó szórakozást kíván Bálint Imre és Bagyinszki Zoltán

- 2020 július 30, csütörtök - bzadmin Szecessziós megfigyelő játék bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Bakony – Római fürdő–kanyon

Határon belül - 93.000 km2

A Bakony legvadregényesebb sziklaszorosa:
A szurdokokban igen gazdag Bakony kétségkívül leglátványosabb pontja, a Gaja Bakonynána és Jásd közötti áttörése, a Római fürdő. A zúgó vízesések a függőleges sziklafalak aljába medencéket vágtak ki, melyek állítólag már a rómaiak idejében is fürdőhelyül szolgáltak.

A Római fürdő vízesése:
A Gaja hatalmas, téglatest alakú sziklatömbökről dübörög alá a mélybe, különösen csapadékos időben látványos jelenség a sziklalépcsőkön átbukó, tajtékzó víz. A néhány méteres vízesés érdekes kis medencéket vájt ki a sziklába, a patak aztán megszelídülve folytatja útját a mohos, függőleges sziklafalak alkotta szorosban.

A vízeséstől jobbra, a patak déli partján vezető meredek, csúszós ösvényen a Savanyó Jóska-barlang 12 m hosszú, 2 m magas járatához kapaszkodhatunk fel.

https://kirandulastippek.hu/bakony-veszprem/romai-furdo-bakonynana

- 2020 július 29, szerda - bzadmin Bakony – Római fürdő–kanyon bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Hadad templomok és kastélyok

Erdély - Partium

Jó 20 éve jártam Hadad településen. határon túli ”kastély kutató” és fotós munkám révén, / a kastélykönyvek számára.
Akkor a két alig ismert kiskastély-belső képek hiányában nem került be a könyv lapjaira, most pótolom a nyilvánosság a kastélykedvelők felé.
A most megtalált diaképek szerény minőségű szkenelt képek- talán legnagyobb értékük hogy megvannak….. Immár Hadad is bekerült az Én 1000-es körömbe.
A barokk Wesselényi ( PM. Hivatal ) és az eklektikus Degenfeld kastélyok jelentik a műemléki értéket a világi szempontok szerint, a szakrális értéke a falunak a református templom a kazettás mennyezetével, még a gótikus időkből. Kiemelt értéke a reneszánsz szószék, amelyhez még hozzáférhettem a kamerával.

Vára is volt az egykori mezővárosi rangú településnek, sajnos csak a romok kicsi százaléka látható.
A háborúk itt is megtették a hatásukat, a magyar őslakosságot kiirtották vagy magától elmenekültek az emberek.
Azután jöttek helyettük a románok és németek. Ma már inkább a román szót hallani az utcákon.
A Református templomot nagy tragédia érte vagy 20 évvel ezelőtt, földrengés következtében elvált a torony a főépülettől –azóta még inkább romlott az állapota.
Én a képjavító pr. segítségével visszaállítottam az eredeti állapotába az Isten házát – a két kép egymás mellett látható. REKONSTRUÁLVA.
Tisztelettel B. Z. fotográfus, én ennyit tehettem a Partium egyik építészeti, történelmi értékének megmentése érdekében. Talán közben gyűjtés is indult az épület helyreállítása kapcsán.

Bagyinszki Zoltán

- 2020 július 28, kedd - bzadmin Hadad templomok és kastélyok bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Gyulai Stéberl szobor

Gyula városa

A magyar mezőgazdaságban mindennap azért dolgozunk, hogy értéket teremtsünk ne csak a ma, de a jövő számára is. Ehhez szükség van a hagyományok megőrzésére és továbbvitelére – hangsúlyozta dr. Nagy István agrárminiszter csütörtökön délután Gyulán, ahol leleplezték a helyi nagyüzemi kolbászgyártás megteremtőjéről, Stéberl Andrásról készült szobrot.

Dr. Görgényi Ernő polgármester elmondta, a fiatal, mindössze 24 esztendős hentessegéd 1912 őszén a Felvidékről nagy reményekkel és kevés pénzzel érkezett Gyulára.

– Később hentesüzletet nyitott városunkban, elindította a hentesáruk kisüzemi termelését – mutatta be Stéberl András tevékenységét. – Termékeit megismerték határainkon túl is. Gyulai kolbásza 1935-ben a brüsszeli világkiállítás aranydiplomás győztese lett. Elindította és felvirágoztatta a gyulai nagyüzemi kolbászgyártást. A Gyulai Evangélikus Egyházközség mecénását, közösségi ügyek támogatóját tisztelték benne, aki dolgozóit ajándékokkal is megbecsülte. Vállalkozása túlélte a második világháborút, és ismét talpra állt. Üzemét 1948-ban a kommunisták államosították.

Hangsúlyozta, a szoborral tisztelegnek a gyulai húsipar dicsőséges múltja és mindazon hentesmesterek előtt is, akik hozzájárultak a gyulai termékek sikeréhez.
– Emellett elismerjük a ma élő, dolgozó húsipari szakemberek munkáját, és kifejezzük a gyulai húsipar jövőjébe vetett hitünket – tette hozzá.

www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/szoborral-emlekeznek-a-husipar-hosere-gyulan-2914667

- 2020 július 27, hétfő - bzadmin Gyulai Stéberl szobor bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Gyula Kórház park – Himalájai selyemfenyő

Gyula városa

Megszakításokkal, de készül a Gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház gyönyörű zárt parkjának fotózása.
A megye 2. legszebb és legnagyobb dendrológiai gyűjteménye minden évszakban másik arcát mutatja, igazán jó fotótéma.
A hatalmas terület a kórháztömb épületei között rengeteg különlegességet is tartogat a látogató – nem csak a beteglátogató számára.
A szép park növényei, hatalmas öreg fái mellet cserjék, szökőkutak, szobrok, kápolna jelenti a változatosságot.
A fák tiszta levegőt és madárfüttyöt is szolgáltatnak Mindenki számára.
Egy kedves fa a Himalájai selyemfenyő valódi ritkaság és szépség a kórház kert egyedei között, a jó fényviszonyok segítették a fotós munkáját a bemutatása kapcsán.

Bagyinszki Zoltán

30 m magasra növő, nyitott kúp koronájú fa. Sötét hamuszürke vagy barna kérge sokáig sima és fényes marad, majd sekélyen berepedezik. Ágai örvökben nőnek.
Kékes-hamvas, ezüstös árnyalatú, 15–20 cm hosszú, puha, csüngő, hosszú tűi ötösével nőnek. A fiatal vesszők simák, kopaszok.
14–25 cm hosszú, egyenes nyelű, általában csüngő, erősen gyantás, porzós tobozvirágzatai magányosak vagy csoportosak. A termős virágzatok párosan átellenben,
hármas vagy ötös örvekben jelennek meg már a fiatal növényeken is, és a mutatós tobozok lehúzzák az ágvégeket. A 15–25 cm hosszú, banánszerűen hajlott, világoszöld,
gyantafolyásos tobozok vége tompa. Víz- és páraigényes, a Kárpát-medencében nyáron öntözni kell. Érzékeny a száraz szélre, emellett a nagyon hideg tél és a téli napsütés is megviseli.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

- 2020 július 24, péntek - bzadmin Gyula Kórház park – Himalájai selyemfenyő bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva