bzadmin archívuma

100 éve tárolják már itt a legnemesebb hazai nedűket!

A geológiai és alkotói csoda számokban:
400 éves kőfejtői múlt-kőporbányaként, 4 kőporbányából jött létre
2 szinten , 5 km pincehossz
17.500 m2 alapterület
Már 100 éve, 1920- tól tárolnak itt muzeális Tokaji borokat a legjobb évjáratokból
2013-tól lépett a megújulás útjára/ Grand Tokaj Zrt amely köztulajdon
2020 az Év borásza- Borászok borásza: Áts Károly főborász
több 1000 hektoliter bor tárolását biztosítja
18-120 főt befogadó földalatti termeiben tudják fogadni a borkóstoló csoportokat
3 órát tölthettem itt a közelmúltban fényképezőgépemmel. /szívesen visszatérnék.

Tokajszeginek is hívják a települést, felette az ország legmonumentálisabb pincerendszerét rejti a domboldal a nagy sátoros tokaji hegy közelében.
A 100 éves jubileum okán tisztelgés részemről a legjobb hazai boroknak- palackoknak!
A pincét megismerni bejárni különleges élmény, számomra megadatott, köszönöm.
Bagyinszki Zoltán fotográfus –aki Bede Béla szerkesztővel-szövegével a Magyar borvidékek / Corvina útikönyv megjelenésében fotós közreműködést vállalt.

Külön érdekesség a honlapon belül található BORFÓKUSZ gyűjtemény – minden ami bor, pezsgő, szőlő és pince. Több mint 2000 fotó foglalkozik a 22 borvidékünk …. www.bagyinszki.eu

Bagyinszki Zoltán

 

Már több alkalommal jártam a csodálatos erdélyi magyar településen, Torockón. Mindig elkápráztat a kis falucska épített öröksége és a természeti környezete – no meg a magyaros, “erdélyországi “ vendéglátás is.
Ez alkalommal a csoportunknak Aranyos vidékén a várrom felkeresése volt az egyik úti célja / Nekem már a 2 alkalom ,hogy a várat fotózhattam.
Az elején lankás földút, majd kaptató következett amit nem vállat mindenki. A sziklaszirt ideális volt a középkori vár fölépítésére. 200 m magasan emelkedik a völgy szintje fölé.
A ma már romos vár történetét az Erdélyi várak c. album (fotó: Bagyinszki Zoltán, az olvasmányos várismertető szöveget Csorba Csaba írta.) lapjai idézték fel.
A várat a XIV. században építette a Thoroczkay család. A több ostromot és tulajdonost megért műemlék végzetes ostromát rombolását itt is a Habsburg császári katonák végezték el 1707-ben.
A romos építmény állagmegóvásra érdemes volna, mivel kiváló kiránduló program a turisták számára.
Az első vártúráim Erdélyben eredményezték a Tóth Kiadónál megjelent szépsége 200 oldalas színes albumot. 23 vár, várkastélyból 22, templomvárból-erődtemplomból 25 és erődített városokból 6 került be a könyvbe. Több világörökség és látványos épület mellett, sajnos és Erdélyben – mint hazánkban is egy részük romos, fájdalmas állapotban látható.

Bagyinszki Zoltán

A Gyöngyös belvárosában, az egykori Orczy-kastélyban lévő Mátra Múzeum, nemcsak a környék, hanem túlzás nélkül állítható, Magyarország egyik legérdekesebb múzeuma. A gyönyörűen felújított, Europa Nostra-díjat is kapott kastély épülete, a romantikus kastélypark, és a 2009-ben megnyitott modern Természettudományi Pavilon is kihagyhatatlan látnivaló.

A kastélyt Orczy Lőrinc építtette 1770-ben, melyet többször átalakítottak, végül 1826-ban készült el ma is látható klasszicista formája. A palotát és annak parkját 1937-ben eladták a városnak, berendezésének és műtárgyainak azonban nyoma veszett. 1958-tól itt működött a városi könyvtár, illetve itt tárolták a ferencesek híres műemlékkönyvtárát is. 1984-ben költözött ide a Mátra Múzeum.
Az épület és a kert teljes felújítása és feltárása 2005-ben kezdődött el, mely során előkerültek korabeli barokk falfestményei, kibontották az 1826-ban befalazott árkádokat, lefedték üvegtetővel a korábban nyitott belső udvart, modernizálták a műszaki berendezéseket. A megújult épületben 2007 óta fogadnak újra a látogatókat.
A kastélyban helyet kapott vadászattörténeti, helytörténeti, ásvány- és őslénytani állandó kiállítások fő látnivalója a gyönyörű árkádos belső udvarán kihelyezett gyapjas mamut csontváza, a múzeum jelképének számító csontvázat 1949-ben találták Mátraderecskén, és hazánk egyetlen mamutcsontváza.
A kiállításokon megismerkedhetünk a környék legjelentősebb földbirtokos családjának, a kastélyt is építtető Orczy családnak a történetével, számos trófeát csodálhatunk meg a vadászati kiállításon, és a Mátra ásványi kincseivel is megszemlélhetjük.

https://kirandulastippek.hu/matra/gyongyos-matra-muzeum

Az Ősz 2020- ban is ugyan olyan mint tavaly, vagy 2000 ben. Sajnos nem sütött ki a nap “pedig megígérték az okosok!”
Mi elindultunk- azért a gumicsizma velünk volt. Gondoltam az érdeklődők részére biztosítok bő képanyaggal egy őszi kirándulás lehetőségét-a fotelból.
A piros tábla, az elején kissé óvatosságra sarkalt minket- de jöttek az őzek szarvasok és feledtük a problémákat. A várva várt napsütés csak nem jött, így a szép fények az Ősz valódi csodája, a szín kavalkád itt most hiányzik, mint a jó ellenfényes képhatások is.
Viszont sok gombát találtunk, eddigi erei túráimon alig fedeztük fel e spórás növényeket, a mályvádi erdő önmagában sokadszor is remek fotótéma.
Az őszi erdő csendje nyugalma megfoghatatlan vonzerő, igazi mellékhatás nélküli gyógyszer volt számunkra. Lenyomtunk több mint 10 km-t, főleg a ragadós sárban tapicskolva.
Nem nehezteltünk, tudtuk most ennek van itt az ideje. Visszafelé jövet letértünk a piros jelzésről megtoldva a tervezett napi penzumot / véletlen…..
Jelenleg a vírus a fotósokat a természet felé orientálja-itt is megtaláljuk a szépséget, érdekességet az exponálás folyamatos volt.- Tervezzük megyünk a jövő héten is, remélve a szép őszi fényeket színeket hozzá.

Bagyinszki Zoltán

Eredetileg 1750 körül, redemptus telekre épült ide ház. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz. A déli, udvari homlokzata előtt faoszlopos, lécsoros mellvédű tornác található, kis hajlásszögű, cserepezett félnyeregtetővel.
Belépve az épületbe, a bejárattal szemben, középen szabadkéményes konyha emlékeztet az elmúlt korokra. A háromosztatú épületben a konyhából nyílik a tisztaszoba, melyet hálószobának is használtak. Itt kapott helyett az 1920-30-as évekből származó cserépkályha. A konyhából nyíló másik helységben egy új építésű kemence látható. A telken fa jászlakkal ellátott istálló, az udvaron egy hordozható gabona hombár. Ez utóbbi nem tartozik a Tájház eredeti épületei közé. A Tájház olyan jellegzetes halasi gazdaház, amely megőrizte a 19. század végének, 20. század elejének halasi parasztpolgári tárgyait, bemutatja a kor életviszonyait és a városi állattartás-gazdálkodás építményeit. 1983 óta tájházként működik.

Cím: 6400, Kiskunhalas Eskü tér 1.
Telefonszám: (77) 423-232, (30) 857-6077
E-mail: istvan.vegso@gmail.com
Nyitva tartás: K-P 9-18, illetve előzetes bejelentkezés alapján

http://www.museum.hu/muzeum/1584/Kiskunhalasi_Tajhaz?f

A Kőszegi-hegység az Alpokalja egyik kistája, harmadrészben Vas megye, kétharmad részben az ausztriai Burgenland (Őrvidék) területén. A Magyarországra eső, 58 km²-nyi területű, erősen tagolt, zárt középhegységi tömböt keletről és délről a Kőszeghegyalja fennsíkja, Ausztria területén délnyugatról a Felső-Őrség, északnyugatról a Borostyánkői-hegység, északról a Bucklige Welt és a Pulyai-medence határolja. Legmagasabb csúcsa a magyar–osztrák határon emelkedő 882 méteres Írott-kő, amely egyben a Dunántúl legmagasabb pontja.
Egyes földrajztudományi tájfelosztások a Kőszegi-hegység részeként kezelik az ausztriai Borostyánkői-hegységet is, míg az ellenkező nézetet vallók azzal érvelnek, hogy a Gyöngyösfői-hágó két, szerkezetileg elkülönülő tájra osztja a Keleti-Alpok eme vonulatait. Ez utóbbi, elfogadottabb álláspont szerint a Kőszegi-hegység csupán a hágótól keletre elterülő hegységtömböt foglalja magába.
A Kőszegi-hegység tektonikai ablak, a rohonci ablakcsoport (Möltern, Borostyánkői-hegység, Kőszegi-hegység, Vas-hegy) része, ahol a későbbi rétegek lepusztulása miatt a környezetüknél régebbi kőzetek találhatók a felszínen.
A pusztán magyarországi kontextusban kidolgozott Magyarország földrajzi kistájainak katasztere a határon átívelő Kőszeg–Rohonci-hegység Magyarországra eső egyharmadát fogja fel Kőszegi-hegységként.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Óház-kilátó a Kőszegi-hegységben található az Óház-tetőn 609 m magasan. A XIII. században a kőszegi Felsővár állt itt. Először egy fából készült, majd 1896-ban egy kőből készült kilátót emeltek ide, melyet egy szélvihar ledöntött. Majd az 1991-től kezdődő ásatásokban feltárták a lakótorony alapjait is, melyre millecentenárium évében a város 15 m magas, fatetőzetű, kőből épült toronyvár-kilátót emelt. Könnyen elérhető és gyönyörű kilátás nyílik Kőszegre, a pozsonyi hegyekre, a Ságra és Somlóra, a Fertő-tóra, a szomszédos Ausztriára.

http://keresztkut.hu/latnivalok.html