bzadmin archívuma
Budapest – madártávlati képélmények a Bazilika tetejéről
A budapesti Szent István Bazilika hazánk egyik legjelentősebb egyházi épülete, és idegenforgalmi nevezetessége.
A neoreneszánsz templom névadója az államalapító Szent István király, magassága 96 méter, hossza 87,4 méter, szélessége 55 méter. Befogadó képessége nyolcezer fő.
Építését Hild József tervei szerint 1851. augusztus 14-én kezdték el. Hild 1867-ben bekövetkezett halálát követően Ybl Miklóst kérték fel a munkálatok vezetésére. 1868. január 22-én a már felfalazott kupola és kupoladob, kivitelezési- és anyaghibák miatt, beomlott. Ekkor Ybl az eredeti, Hild által klasszicista stílusú terveket a szerkezet, és a megjelenés tekintetében is neoreneszánsz stílusban dolgozta át. Ybl Miklós halála után végül az épület belső és díszítési munkái Kauser József vezetésével fejeződtek be1905-ben, ekkor került sor a templom felszentelésére.
A második világháború alatt az épület jelentős károkat szenvedett, a teljes tetőszerkezet cserélni kellett. 1982-ben egy vihar a nagykupola lemezfedését lesodorta, az épület életveszélyessé vált.
A bazilika teljes felújítása 1983-ban kezdődött és 2003. augusztus 14-én fejeződött be. Ez alatt nem csak az épületet, hanem a templom valamennyi műtárgyát restaurálták, a kupolában pedig körkilátót létesítettek, ahova nem csak lépcsőn, hanem lifttel is fel lehet jutni.
A bazilika képzőművészeti alkotásokban gazdag, megtekinthető itt többek között Székely Bertalan, Than Mór és Benczúr Gyula mozaikjai, Senyei Károly Szent István-domborműve, Mayer Ede bronz domborműsorozata és Stróbl Alajos Szent István szobra is.
Bejárhatjátok a három teremből álló kincstárat, amely Mindszenty József bíboros, hercegprímás hagyatéka mellett Erzsébet királyné kézi hímzését és számos miseruhát is bemutat budavári királyi palotatemplom örökségéből.
A bazilika Szent Jobb-kápolnájában őrzik a magyar nemzeti és katolikus ereklyét, Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb kezét, a Szent Jobbot.
A nyári időszakban hazai és külföldi orgonaművészek adnak itt hangversenyt.
Aggtelektől – Vácrátótig II.
Hazai természeti értékeink – szerénytelenül: csodáink a természetből 93.000 km területünkön. Szubjektív Bagyinszki TOP 40 ~ 2023. 01. 09.
Saját , bejárt értékeim: 40
Aggteleki Nemzeti Park, Baradla cseppkőbarlang
Alcsút, Utat szegélyező platánfa sor – Mária kúria
Bakony, Úrkúti őskarszt
Badacsonyi vulkáni koporsó-hegy
Balaton, a Magyar tenger
Bélmegyer – Fáspuszta, 370 éves Fehér fűz
Biharugra, Körös-Maros Nemzeti Park madárparadicsoma
Budapest gyógyvizei, Széchenyi Gyógyfürdő
Budapest, a Hárosi – Duna partján, fanyüvő hódokkal / B.János
Budapest, Fővárosi Állat- és Növénykert
Budapest, Pál-völgyi barlang és még + a többi fővárosi barlang
Bükk, Szalajka–völgy, Fátyol-vízesés
Dég, Festetics kastélypark impozáns öreg tölgye
Fertőrákos, Lajtamész-kőfejtő ( egykori kőbánya ) 50-50%
Gemenci –erdő, Karapancsai Világbajnoki ar. érmes Gímszarvas bika trófeája 1986
Gemenci–erdő, /LN. Fekete nyár, leg-leg faóriásunk törzskerület: 12 m
Gyula, Mályvádi- erdő, Dámszarvas populáció
Hévízi-tó (állandó meleg vizű forrásokkal) Lótuszvirágokkal
Hortobágy II., őshonos szürke marha gulyák
Hortobágyi Nemzeti Park –a csend csodái
Kis-Balaton, Kányavári-sziget
Körmend, Batthyány kastélykert – óriásplatán
Lillafüredi vízesés télen
Mártély, Holt –Tisza patkója és ártere
Mecsek, Jakab-hegyi kőgombák, Babás Szerkövek
Monoszló, Balaton- felvidék, Hegyestű „bazaltemlékmű”
Nógrádszakáli, Páris-patak völgye, Nógrád megye
Nyíregyháza, ZOO Sóstói Állatkert állatvilága
Pilis hegység – Dömös, Rám – szakadék. Létrás szurdok / B.János
Rudabánya – bányató 50-50 % /LM. Mo. legmélyebb tava – 60 m.
Sáregres, Rétimajor virágzó Indiai lótusz
Sárospatak, Megyer-hegyi tengerszem, volt malomkőbánya-tó 50-50%
Szabadkígyósi Wenckheim kastély park- platánja
Szarvas, Holt – Körös, Mocsári ciprusok
Szarvasi Arborétum, hegyi mamutfenyő és persze az egész Pepikert növényvilága
Tapolcai–medence tanúhegyek, Szent György hegyi bazaltorgonák
Telkibánya, Zempléni–hegység, „egykori aranyércek-aranygödrök„
Tokaji Aszú (szőlőhegyek, szőlők, pincék)
Vácrátóti Arborétum
2023-ban következnek:
Ipolytarnóci Ősmaradványok – Természetvédelmi Terület , fotók nélkül
Mátraszentimre – Mátra Ásványház, nemesfém ásványok gyűjteménye, fotók nélkül
Somló-Dobai Erdődy kastély extra parkja,dendrológiai értékei 100 ha. ,fotók nélkül
Budapesti Füvészkert
Kazár, Riolittufa látványos földtani értéke
Füzérradvány, Károlyi kastély parkja-dendrológiai értékei
Az Országos Kéktúra sok-sok értéke és km-e. Csak elvi javaslatként…..!
Aggtelektől – Vácrátótig I.
Oxigénfelvétel, mozgás, csend, esztétikai élmények itthon is
Évtizedeken át fotóztam a magyar történelmi művészeti értékeinket, az épített örökséget- abszolút prioritás volt számomra a téma, talán szűk 10 éve kezdtem a Magyar és Nagy- Magyar értékekkel,a zöld világgal foglalkozni. Amikor készült az ERDÉLY 1- 4 kötetes sorozat/Tóth kiadó Debrecen, akkor jártam be a szépséges Erdély ország természeti csodáit felmenve -többször egyedül a nagy hegyek ormaira és lementem a völgyek, szakadékok mélyére, a nem veszélytelen barlangokba is.
A nem természetfotós BZ.-nál a Kárpátok méltóságos és változatos hegyi világa a Retyezáttal kezdődött, ahol véresre törte a cipő a sarkamat – megtanultam a leckémet rögtön… amikor bevégeztem a könyv tartalmát, zárásként barátom K. Pali klarinéton az Egyes- kőnél Székelyföldön elfújta számomra a Székely Himnuszt is.
Sok kaland, némi bátorság, nehéz fotótáska cipekedés, szervezés szükséges a természet bejárásához- ezt itthon is tapasztalom, de ma már tudom megéri a fáradtságot mert a tragikus trianoni országcsonkítás után is maradt látnivaló itthon – persze tudjuk a java az odavan. A jelentős természeti csodáinkhoz való zarándoklat igazán a a Covid idején – után indult meg ?! ma már rengeteg magyar turista járja a hazai értékeinket. Persze az elhivatott természetjárók már évtizedek óta járják az Országos Kéktúra remek útvonalát, mint a tesóm János is. Mindenkinek ajánlott nagy segítség a havonta jelentkező Turista Magazin sok érdekes infója is.
Január elején aradi barátomtól kaptam egy listát a világ természet értékei filmecskét, a 4. képnél megálltam “csengettek nálam” -gondoltam nekünk is vannak hasonló dolgaink, 2 hét alatt kiválogattam a gépemben lévő archívumból az itt látható 2 részes közel 200-as képsort- van mire büszkének lennünk. Persze ez nem az Alpok vagy az óceán, vagy a Grand-kanyon… Mindenkinek Jó túrázást kívánok a kicsit szerényebb értékeink felfedezéshez. (“Magyar Tenger”, a Palóc Grand-kanyon, a Hévízi tó, a Rám-szakadék, a Hortobágyi madárvilág, a Szarvasi Arborétum vagy a Gyula- Mályvádi dámszarvasok…)
Bagyinszki Zoltán
Magyar Kultúra Napja Gyulán, 2023. Kölcsey és Erkel főszerepben II.
A Magyar Kultúra Napjára, Január 22-én mindig készül a város az intézményeivel a polgárok közreműködésével, részvételével.
Igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen a Himnusz költeményt anno /Kölcsey Ferenc/ megzenésítő zeneszerző, Erkel Ferenc Gyulán született. Így adott az Erkel kultusz révén az érdemi odafigyelés minden évben. Lásd az esti koncert meghívóját.
Az esti programon, a Vigadóban természetesen mi is részt vettünk, a zenei élmény nagyszerű volt – köszönjük a szervezők munkáját a zenekar, a hegedűművész és a karmester remek, vastapsokat kiváltó tolmácsolását. Élmény volt a zeneműveket hallgatni – a Himnuszt is, a Nemzeti imádságunkat… Bartus Gyula színművész előadásában. Tartalmas köszöntőt hallottunk Kónya Istvántól, Gyula Város alpolgármesterétől.
A végén pedig közösen elénekelni a nemzeti Himnuszunkat a jelenlévő Gyulai Erkel Vegyeskar tagjaival. Az est házigazdája Somogyváry Ákos elnök úr volt az Erkel Társaság képviseltében.
Az általam mellékelt köszöntő fotóin is látható, hogy Gyula város és Erkel Ferenc kapcsolata sokszínű: Erkel – zeneszerzői jelenléte, a szobra, a Himnusz jelenléte, a Himnusz Múzeumunk állandó kiállítása.
Kevés város mondhatja el magáról, hogy néhány éve kiállíthatta együtt az Erkel és a Kölcsey eredeti kéziratokat, amit komoly biztonsági intézkedések közepette mutattak be Gyulán a Városháza dísztermében.
A 200 éves Kölcsey mű most jubilált, amely 1823. január 22-én készült el – köztudott ez a dátum adja a Magyar Kultúra Napja ünnepi évfordulóját is Magyarországon.
Az eredeti kézirat másolatot anno fotóztam Álmosdon – az emlékházban, később fotózhattam a Himnusz emlékművet és a Kölcsey szobrot, a szépséges csónakos fejfák temetőjében Szatmárcsekén a költő síremlékét is. Amelyek most itt bemutatásra is kerülnek.
Hiányt pótolva a partiumi kicsiny zarándokhely- szülőfalu, Sződemeter /szül. K.F. 1790. talán az idén elkészíti és megtekinthető lesz Kölcsey Ferenc egykori szülőháza is.
Bagyinszki Zoltán
Magyar Kultúra Napja Gyulán, 2023. Kölcsey és Erkel főszerepben I.
A Magyar Kultúra Napjára, Január 22-én mindig készül a város az intézményeivel a polgárok közreműködésével, részvételével.
Igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen a Himnusz költeményt anno /Kölcsey Ferenc/ megzenésítő zeneszerző, Erkel Ferenc Gyulán született. Így adott az Erkel kultusz révén az érdemi odafigyelés minden évben. Lásd az esti koncert meghívóját.
Az esti programon, a Vigadóban természetesen mi is részt vettünk, a zenei élmény nagyszerű volt – köszönjük a szervezők munkáját a zenekar, a hegedűművész és a karmester remek, vastapsokat kiváltó tolmácsolását. Élmény volt a zeneműveket hallgatni – a Himnuszt is, a Nemzeti imádságunkat… Bartus Gyula színművész előadásában. Tartalmas köszöntőt hallottunk Kónya Istvántól, Gyula Város alpolgármesterétől.
A végén pedig közösen elénekelni a nemzeti Himnuszunkat a jelenlévő Gyulai Erkel Vegyeskar tagjaival. Az est házigazdája Somogyváry Ákos elnök úr volt az Erkel Társaság képviseltében.
Az általam mellékelt köszöntő fotóin is látható, hogy Gyula város és Erkel Ferenc kapcsolata sokszínű: Erkel – zeneszerzői jelenléte, a szobra, a Himnusz jelenléte, a Himnusz Múzeumunk állandó kiállítása.
Kevés város mondhatja el magáról, hogy néhány éve kiállíthatta együtt az Erkel és a Kölcsey eredeti kéziratokat, amit komoly biztonsági intézkedések közepette mutattak be Gyulán a Városháza dísztermében.
A 200 éves Kölcsey mű most jubilált, amely 1823. január 22-én készült el – köztudott ez a dátum adja a Magyar Kultúra Napja ünnepi évfordulóját is Magyarországon.
Az eredeti kézirat másolatot anno fotóztam Álmosdon – az emlékházban, később fotózhattam a Himnusz emlékművet és a Kölcsey szobrot, a szépséges csónakos fejfák temetőjében Szatmárcsekén a költő síremlékét is. Amelyek most itt bemutatásra is kerülnek.
Hiányt pótolva a partiumi kicsiny zarándokhely- szülőfalu, Sződemeter /szül. K.F. 1790. talán az idén elkészíti és megtekinthető lesz Kölcsey Ferenc egykori szülőháza is.
Bagyinszki Zoltán
Kiskőrös – Petőfi 200 – I.
Hogy ne csak a hivatalos-kötelező dolgokra gondoljunk… Talán a személyes Petőfi élmények a legmeghatározóbbak számomra.
Ő tényleg hiteles szerethető, széles körben ismert forradalmár és magyar költő volt.
– Középiskolai irodalom órák, nem olyan nagyon…..ekkor bifláztam be a Jaj a hátam, jaj a hátam odavan….. tartalmú humoros költeményét.
– Segesvár, Fehéregyháza. A fájó szoborgyalázások, többször is. Szimpatikus volt különösen a Bemhez való kötődése
– Cirkuszok a közelmúltban, hogy Orosz honban megtalálva a sírja! TV. Híradók
– Kiskőrösi szülőháza többször is
– Kiskőrös, a múzeum és szoborpark a rengeteg fordítással(18 műfordítói szoborral itt), a költő extra nemzetközi jelenléte
– Dankó Rádió Petőfi S.: Befordultam a konyhába c. verse megzenésítve / rengeteg hallom, remek éltkép….
– BP. Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása – relikviák
– Régebben sokat hallgattam a Petőfi Rádió adásait
– Arany János és Petőfi Sándor barátsága a közeli Nagyszalonta kapcsán – ide még japán csoportot is vittünk
– Gyula, Petőfi tér: a kiváló bronz Petőfi szobor és a városi Március 15-i emlékünnepségek (saját szervezésben )
– Fotósként bejárva a történelmi Magyarországot a rengeteg Petőfi eml.tábla és szobor, emlékmű mindenhol amiket láttam . Jót rosszat
– A közelmúlt: új emlékműegyüttes a Petőfi családról a Fiumei úti temetőben
– No és persze a rendre olvasott versei, kiemelve a forradalomról, a természetről és a szerelemről az érzéseiről írt alkotásai
– A hallott csodás versélmények TV- Rádió-közösségi média
– Ő is “Alföldi gyerek volt” nem mellesleg a világ legismertebb magyar költőjeként.
– Koltói kalandom Erdélyben és a Szatmárnémeti Püspöki Palotában látott aranyozott kápolna-ahol a híres esküvője volt
– Ja és hogy az Örök Petőfi természetesen szerette a hazáját, a bort, a nőket és az életet. A Pilvax általa közismert kávéház lett
Bagyinszki Zoltán fotográfus