Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

12►

Az ásványvízéről hazánkban és külföldön is híres a Káli-medence legkisebb lélekszámú települése, Kékkút. Az eredeti, kővel kirakott forrásra utaló Kőkút elnevezést 1338-ban említi először oklevél. Akkoriban a mai Kékkút és a szomszédos Salföld még közös birtoktestet alkotott, önálló településsé csak a XV. század végétől váltak. A rómaiak által is használt kékkúti forrás enyhén szénsavas ásványvize lényegében a XVIII. századtól lett széles körben ismert. Napjainkban a modern palackozó üzem falu felőli kerítésénél vízkifolyó található, ahol megkóstolható az üdítő természetes ásványvíz. Kékkút érdekes látnivalójaként említhetjük a tájegység legrégebbi, 1799-ben épült zsúp héjazatú, füstöskonyhás, nyitott oldaltornácos, háromosztatú lakóházát, az Egyed-házat. A tornác utcai végében a szokásosnál keskenyebb előkamra, a konyha mögött a tornácról nyíló istálló és az azzal azonos hosszúságú kamra található. A Kékkút közepén lévő barokk stílusú római katolikus templomban a falu későközépkori templomának maradványait is felfedezhetjük.

(Forrás: http://www.karpategyesulet.hu/)

Az ásványvíz mellett a népi építészet is komoly érték Kékkúton.
Az egész pici falu rendes tiszta szuper kis település! Minden ház fehér és jó karban van. Igazi kellemes meglepetés az utazó számára.
Helyi népi remekművek, megmaradt balatonfelvidéki régi – régi házak sora található a faluban. Tájházuk az egyik legrégebbi jó állapotú
népi építészeti emlék hazánkban, gondnoka Gizi néni egy fiatalos ” öreg hölgy” aki bámulatos teremtés. Élmény vele találkozni ( a tájház melletti házban lakik ).

Ez a község több figyelmet érdemel! Itt aztán lehet pihenni, kikapcsolódni, nézelődni. Indokolt az újratervezés aki jövőre a Balatonra készül……..

Bagyinszki Zoltán

123►

Az “Ófalunak” nevezett településrészen, a Várhegy oldalába felkapaszkodó meredek utcában, lakóépületek közzé “beszorított”, szabálytalan alaprajzú telken elhelyezkedő népi lakóépület és annak gazdasági épülete került a helyi önkormányzat tulajdonába, ahol az épületek felújítását követően, 2006. június 3-án, tájház nyílt meg.

Építésének pontos ideje nem ismert, feltehetően a XIX. század második felében épülhetett. A telken álló egymenetes kisebb méretű lakóház három helyiségből áll: az udvarról belépve, a konyhában lehet bejutni, innen két irányba egy-egy szoba nyílik. A konyha stukkó-mennyezetes, a szobák gerenda, illetve deszkafödémmel fedettek, felülről pórfödémmel szigeteltek. A három helyiségben a településre jellemző bútorokból és használati tárgyakból álló kiállítás tekinthető meg, illetve a látogatók megismerkedhetnek a csuhébaba készítés fortélyaival is.

A lakóépületre merőlegesen helyezkedik el a mindössze egy helyiségből álló gazdasági épület, melyben különböző gazdasági eszközök és szerszámok kerülnek bemutatásra.

Mindkét – példásan helyreállított – épület anyaga kő, a lakóház falai vakoltak és fehérre meszeltek, míg a gazdasági épület udvari homlokzata vakolatlan terméskő. Tetőzetük: a lakóházon hornyolt cserép, a gazdasági épületen nádfedés látható.

leírás: Miklósi-Sikes Csaba, 2007.
http://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/szigliget_tajhaz/

A szigligeti végvárból letekintve a település magja – a tájház környéke gyakorlatilag “egységes népi építészeti értékű házak halmaza”. Egyszerű fehér falak és alapformák, nádfedeles tető megoldással. Vonzó látvány a turisták a fotósok számára.
Hazánkban kevés – nagyon kevés településen maradt meg eredeti helyén ilyen mértékben a népi építészet lakóházainak tömbje.
Az egyszerű falusi épületek között egy nagyon régi évszám is olvasható a homlokzaton :1738.
Sokan rendbe hozták, felújították a régi egyszerű lakóházakat – azokban az utcákban a várhegy tövében jó sétálgatni, megidézni a múltat, felfedezni a szép építészeti részleteket.
Az egységesnek tűnő hangulatos falusias környezet igazi érték-sétánkat követően érdemes megpihenni egy pohár badacsonyi vagy szigligeti bort megkóstolni igazai élmény mindenki számára.

Bagyinszki Zoltán

12►

Napjainkban újra erőre kapott a hímzés. A 20. század jellemzően dísztárgyait borító hímzett motívumok, a párnákról, falvédőkről, és terítőkről átkerültek napjaink használati tárgyaira. Nagymamáink még díszítettek vele, mi már hordjuk őket. A jelen embere és főként a fiatal generáció nehezen értelmezi az ornamentikától zsúfolt felületeket. Ellenben trendinek (divatosnak) találja az egyszerű háttéren önmagában megjelenő motívumokat. Ezzel mintegy kiemeli a kiválasztott motívum jelentőségét, azonosul vele. A pólón, vagy tornacipőn megjelenő hímzés, díszít, és felvállalásával önazonosságot ad.

A hímzés mint jel, visszakapta értelmét és értékét. A jelen korban újra a kommunikáció eszköze lett, de ma már nem tájegységekre vonatkozó azonosságot, hanem tágabb, nemzeti és generációs összetartozást jelöl. Így, a használat által teszi élővé a hagyományt a társadalom, és így változtatja saját képére az adott kor. A múzeum és az utca harca örök, a hagyományőrzés, és a hagyomány életben tartása egymás ellensége, és bajtársa.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Sajnos ma már kevesen tudják az egykori falusi tiszta szoba jelentését.
Vidéken a falvakban a házak tiszta szobája a reprezentáció, a jó vagy jobb mód bemutatásának helyszíne volt.
Ezt a helyiséget nem igazán használták, vigyáztak rá, a ritka becses vendég számára volt fenntartva – értékesebb bútorokkal rendezték be, egyedi használati tárgyakkal díszítették. Ez a szoba mindig tiszta volt – és hideg……..
A népművészet – a díszítőművészet jeles értékei a párnák is itt kaptak helyet. Ezeket a szép ( egyszerű vagy nagyon díszes, színes vagy fehér) motívumokat, díszes párnákat, huzatokat az elmúlt évszázadokban a tulajdonosok , a lányok asszonyok készítették.
A szülők, nagyszülők, a környék, a népi tájegység hagyományait, formakincsét, változatos ízlésvilágát reprezentálták. Belépve a szobába a leglátványosabb eleme a berendezésnek az ágy és rajta a díszesen egymásra vagy egymás mellé rakott párnák sora ragadja meg a tekintetünket.
Érdekes válogatás lehetőségét biztosította a fotós számára a közelmúlt témaköre, egy csokorra valót ajánlok önöknek.
Igazi kézműves alkotások számomra a matyó mintás, Mezőkövesden készült párnaköltemények , vagy a modernebb pápai kékfestő párnák voltak.

Bagyinszki Zoltán

A kapuvári Flóra Strand- és Termálfürdő első medencéjét 1981-ben adták át a kapuvári és környékbeli lakosok részére. A 400 m2 vízfelületű úszómedence vízforgató berendezéssel ellátott, tisztított vezetékes ivóvizet tartalmaz, hasonlóan az 1982-ben elkészült 200 m2 nagyságú tanmedencéhez és két gyermekpancsolóhoz.
A városi strand 1983-ban válhatott termálfürdővé, amikor elkészült a termál gyógymedence. Miután az orvosi vizsgálatok kimutatták, a rendelkezésre álló termálvíz a mozgásszervi betegségek gyógyító hatása mellett légzőszervi betegségek okozta panaszok enyhítésére, gyógyítására is alkalmas, így a fürdő területén egy inhalációs rőzsekunyhó is épült. A létesítmény 2006. óta egész éven át várja vendégeit.

http://www.kapuvar.hu/idegenforgalom/strand/

12►

Kaposváron a régi városi strandfürdő területén 1967-ben gyógyvizet tártak föl. Több kút hozza fel 671-1084 méteres mélységből az 51-55 °C-os hévizet. A kaposvári gyógyvíz alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz, amely metakovasavat, valamint bromid-, jodid- és fluorid-iont is tartalmaz. A víz összes oldott ásványianyag-tartalma 1,85–3,15 g/l.[1] Fürdőkúraként mozgásszervi megbetegedések, reumatikus bántalmak, trombózis utáni állapot, izomhúzódás, izomgyengeség gyógykezelésére, csonttörések, porcsérülések és baleseti sérülések utókezelésére alkalmas, de eredményesen használható nőgyógyászati kezeléseknél is. Ivókúraként gyomor- és bélhurutra, valamint epebántalmakra alkalmazható.

A gyógyító hatású termálvízre alapozva épült ki a Kaposvári Városi Fürdő, amely a városközponttól 10-15 percnyire, a Kapos folyó melletti Jókai ligetben található, 50000 m2-es parkosított területen. Az évtizedek óta üzemelő, fedett és nyitott medencékkel is rendelkező uszoda és termálfürdő nemrégiben kiegészült egy nyári szezonban üzemelő modern élményfürdővel és aquaparkkal. A gyönyörű környezetben fekvő új fürdőkomplexum, melyet Virágfürdő névre kereszteltek, már távolabbi fürdővendégeket is vonz a megyeszékhelyre.

A Virágfürdő a Dunántúl legnagyobb egybefüggő, 3462 m² vízfelületű élményfürdője. A nyári szezonban 17 féle, összesen 46 db látványelemmel várja az érdeklődőket. Hátfalbefúvók, vízernyő, nyakzuhany, vízköpők, övzuhany, buzgárok, gejzírek, kamikaze csúszda, családi csúszda, anakonda, barlangcsúszda, fényjátékos piranha kamra, barlangvízesés, vízfüggöny, sodrófolyosó és vízgombák teszik élménnyé a fürdést. A gyermekek különálló gyermekmedencében fürödhetnek. Az élményfürdő mellett a Városi Fürdőben rendelkezésre áll egy 50 m-es, 8 pályás és egy 25 m-es, 5 pályás úszómedence, valamint a gyógyvízzel ellátott termálfürdő.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

123►

BAGYINSZKI ZOLTÁN:

2015-telén ismét erre vitt az utam, A ZEMPLÉNBEN AUTÓZTAM. Érdekes volt látni néhány év elteltével a teljesen helyreállított  igazán elegáns – de mivel reneszánsz  épületről van szó – szolid díszítésű kis kastélyt.
Évekkel ezelőtt az omladozó épület szomorú látvány volt , gondoltam ennek a műemléknek  is vége!!!!!!!!
Hála a teremtőnek nem ez történt , sikertörténetről  tanúskodik a képriport.  EGYKOR ÉS MA!!!!
KÖSZÖNJÜK  A TULAJDONOSNAK- A TEHETŐS MAGYAR VÁLLALKOZÓNAK AKI ERRE A FELÚJÍTÁSRA FORDÍTOTTA  MAGYAR FORINTJAIT.
A falu szélén Golop határában látható a patinás reneszánsz úri lak – kiváló fotótéma a régi golopi Vay kastély.
A mai Magyarország területén a török világ nem sok eredeti reneszánsz értéket , építészeti emléket hagyott az utókorra, ezt a
meglévő keveset becsüljük meg , közös érdekünk, közös értékünk.

A képek készítési ideje 2008 – 2015

A „régi” kastély
A régi kastély védelmi céloknak is megfelelő három szintjét a 16. század első felében Golopi Gáspár építtette. A mohácsi csatavesztést követően a környék többi udvarházához hasonlóan megerősítették. Az alsó szinti helyiségeket donga-, a középső szinten lévőket szépen formált fiókos dongaboltozatokkal fedték le. Itt nyílt az épület kapuja, melyhez külső feljárat vezetett. A szintek között belső lépcső is épült. A török időkben többször felégették, de minden alkalommal helyreállították. 1678-ban, a tulajdonos Ibrányi testvérek birtokmegosztásakor az egyik örökös férje, Vay Ábrahám, illetve a családja tulajdonába került és maradt 1945-ig.

Az „új” kastély
A 19. század elején építették meg a régi épület közelében az új kastélyt. A család feje ekkor Vay Miklós (1756–1824) dandártábornok, Hollandiában tanult hadmérnök, az idősebb bárói ág megalapítója volt. Feltehetően ennek köszönhető a környéken azonos időszakban épült kastélyoktól való különbözősége. Az udvar felé egy-, a kert felé kétszintes épület három, pavilonszerű rizalitból, valamint az azokat összekötő, keskenyebb épületrészekből áll. Külsején egyszerű, a klasszicista kastélyokra jellemző, minimális épületdíszeket alkalmaztak. Az épületeket kerítő parknak és gazdasági épületeknek már alig van nyoma.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából