Eredetileg három kupola díszítette, s három bejárata volt. A főbejárat az un. hintós feljáró, – amelynek köszönhetően ez a fürdőnk az első akadálymentesen megközelíthető fürdő egyben Budapesten – a termál fürdő bejárata, s két oldalt pedig a népfürdő osztályok.(Jobbra a női-a mai nappali kórházi szárny, balra a férfi, azaz a mai társas gőzosztály.)
Az épületbe lépve a Termálfürdő kupolacsarnokába érünk.
A Róth Miksa üvegmozaik központi eleme, a quadrigán vágtató Hélios Napisten. A képek témája a víz, mint a tisztaság és egészség forrása. A központi csarnok két oldalfalán pedig félköríves ábrázolásban az Erő és Szépség allegóriái.
A bejárattal szemben Róna József Triton halász kentaur szobra, s különleges szépek Jungfer Gyula fűtőtest borításai.
A kupolacsarnokból jobbra és balra nyíló folyosókon, valamint a kupolacsarnok tengelyével párhuzamosan futó két folyosón az eredetileg is annak szánt 51 kádfürdő található, amelyben a mai napig különböző szolgáltatásokat nyújtanak.
A kis kupolacsarnok fülkéiben Zsolnay vázák, s a balszárnyból nyílik a különféle reprezentációs célokra fenntartott helyiség, amely fény áztatta terei az épület íves külső vonalát követik.
1913 óta nyitva a Széchenyi
Zsigmondy Vilmos, a kor nagy hírű bányamérnöke előzetes tanulmányozás után arra a következtetésre jutott, hogy Pest városában egy artézi kút sikeres fúrása legnagyobb valószínűséggel a Városligetben valósítható meg. Az elképzelést Pest város közgyűlése 1868. március 4-én elfogadta. A kút fúrásának helyéül a városligetet jelölték ki (a mai Hősök terén, Árpád fejedelem lovas szobra előtti részen). A kút fúrása 1868 novemberében kezdődött el és 1878 januárjában fejeződött be. A fürdő építését 1909-ben kezdték meg Czigler Győző tervei alapján. A fürdőt, amelyet addig Artézi fürdő néven emlegettek, 1913. június 13-án nyitották meg, már Széchenyi Gyógyfürdő néven.
https://elismondom.wordpress.com/2013/06/12/budapesti-mozaik-100-eves-a-szechenyi-furdo/ -részletek és
http://www.termalfurdo.hu/furdo/szechenyi-gyogyfurdo-1