Volt Királyi Adóhivatal és Főszolgabírói Hivatal.
Az épület 1913-ban épült. 1962-ben került átalakításra, jelenleg általános iskola működik benne.
http://jaszapati.hezekiah.hu
Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2
Jászapáti – Általános Iskola épülete
Budapest – Schiffer Villa – Kernstok üvegfal, Vám- és Pénzügyőrség
“Az alakok cselekvés nélküli létezésében a konfliktusmentes harmónia testesül meg… Nem egy valaha volt harmóniát idéz vissza, hanem szinte hisz annak eljövetelében. Az időtlenség és nyugalom biztonsággal és erővel párosul, amelyet az alakok szerkezetessége emel ki. Az a mód, ahogy Kernstok ez idő tájt készült festményein hangsúlyozza az emberi test strukturáltságát, kiemeli a kontúrokat, az üvegablak ólomosztásiban funkcionálisan is értelmet nyer. Az alakokat körülvevő táj és vegetáció aprólékosan dekoratív stilizáltságával ellentétben a figurák belső osztásait a szerkezetesség határozza meg. Kernstok komolyan vette a műfaji kötöttségeket, minden négyzetcentiméternyi felületet pontosan értelmezett, így a forma ebben a műben minden korábbi festményénél kiemeltebb jelentőséget kapott”
Az üvegablak kitűnő művészetkritikai leírása még 1982-ben megjelent a Művészettörténeti Értesítő 2.számában. Szerzői: Gábor Eszter – Nagy Ildikó – Sármány Ilona. – részlet
A Schiffer-villa 1910–1912 között épült, stílusa későszecessziós, a magyaros jellegű ábrázolást szem előtt tartva. Tervezője Vágó József, aki kora egyik legnevesebb építésze volt, és akinek az épület minden részletére gondja volt. Semmilyen részlet nem készülhetett az ő irányítása, alapvető terve nélkül.
A villa a maga nemében egy csoda! Majolikaburkolat, falburkolatok, fa-intarziás díszítések, Zsolnay-kerámia… számtalan gyönyörű részlet. Az egykori tulajdonos névjegye mindenhol felvillan, letisztult elegancia jellemzi a külső és belső teret egyaránt.
https://www.kozterkep.hu
Budapest – Nemzeti Színház II. / fények, képek, hangulatok
A színház nem földi színtér! A Színház menedék. Csodák világa. Lehetsz ott királynő, császár és szolga, bohóc és kurtizán. Veled ott minden megtörténhet. Meghalhatsz. Újjászülethetsz. A színház: szerelem! Örökké tartó láz.
Polgár Ernő
… és az épület, no meg “a játék”kiváló fotótéma is egyben.
Bagyinszki Zoltán
Paks – a Sárgödöri pincék sora
Pakson az ország más területeihez hasonlóan a 18-19. században lendült fel a szőlőtermesztés. A paksi présházak építése valószínűleg a 19. század elején kezdődött el. Legnagyobb részük a Sárgödör téren található. A hagyományos gerendás famennyezetű épületek általában 50 m² nagyságúak. A szőlőfeldolgozás eszközeit tároló présházakban néhol még több évszázados középorsós prések is találhatók. A Sárgödör tér nevét a pincék építésekor kitermelt löszös anyagról, a „sárga földről” kapta. A gazdák pincéiket a löszös talajba vájták, innen hordták el és használták fel házak építésére, falazásra, vakolásra, tapasztásra és a présházak falainak kialakítására. Ha a Sárgödör téri szépen felújított pincesoron járunk, feltétlenül érdemes megkóstolni az itt hagyományosnak számító, mondhatni zászlós siller borokat, amelyek a város leghíresebb étele, a halászlé mellé is igen jól párosíthatók.
http://www.kincsestolnamegye.hu
Tekeresi (Orfű) kapuk, pajták, lóistálók
A Pécsi tó gátjánál épült Orfű-Tekeres falu a tóvidék legszebb települése, a falu egyetlen utcájának két oldalán még számos XIX. század végén vagy a századfordulón épült parasztpolgár házak, szép homlokzatú porták, tágas, téglából épült gazdasági épületek maradtak meg.
http://orfu-diakszallas.hu/
Paks – piac (tervezte: Makovecz Imre)
A lakótelepi „sosevolt piac” (mai funkciója: étterem, bank, lottózó, szórakozóhely)– Tervezője: Makovecz Imre
Galambdúcok változatos világa
A dúctípusokról
A galambdúcok a szabad tartású, úgynevezett mezőző galambok költési helyei. Fő szempont ebből adódóan, hogy ne ázzon be, és olyan helyen legyen, ahová macskák és más ragadozók nem tudnak bejutni. A galambdúcok többfélék lehetnek. Hazánk tanyáin leginkább a magányosan álló toronydúcok voltak az elterjedtek, melyek előnye, hogy a madaraknak jó kilátást biztosított, így veszély közeledtével el tudtak menekülni. A pózna alját célszerű gumival, vagy bármilyen olyan anyaggal borítani, amin a macskák sem tudnak felmászni.
Másik változat az eresz alatti dúcsor, itt a galambok költőrekeszei a ház eresze alatt futnak végig. Harmadik legimpozánsabb változat a székely kapu, melynek tetején galambdúc-sort alakítottak ki.
A felállított dúcokba alapesetben maguktól is beleköltöznek galambok, de ha mégsem, akkor nekünk kell őket beleszoktatnunk. Ezt régen úgy végezték, hogy a tojáson felváltva kotló párt pár napra bezárták (tojásaikkal együtt) az új lakhelyükre, természetesen akkor takarmányról és vízről gondoskodni kellett. Pár nap múlva az elzárást meg lehet szüntetni, mivel a madarak nem hagyják magukra a tojásaikat, így ezután is visszajárnak majd oda.
http://ezermester.hu
Zsurk – Református templom
Református templomáról az első említés 1700-ban keletkezett. A jelenlegi templom 1891-ben épült, állítólag a régi templom másaként őrzi annak formáját és nagyságát. A mennyezetet a régi templomból építették be.
A nyugati karzat 11 álló téglány alakú mezejét lapos oszlopocskák választják el egymástól. A középső mező oltárszerű építményre helyezett virágcsokrot ábrázol. Ezt jobbról-balról öt-öt ovális alakú, allegorikus festés szegélyezi. A keleti karzaton felirat 1795-ös dátummal. A kazettás famennyezet allegorikus ábrázolások, vázában lévő virágok és ornamentális medalionok díszítik. A mennyezet 1795-ben készült, az alakos táblák 1841-ben.
A barnára festett léckeretek kereszteződését négylevelű, fűrészelt rózsák emelik ki. Jellege: téglából épült, sokszög záródású teremtemplom, a korábbi épület karzataival és mennyezetével. A templom nyugati homlokzata előtt áll a harangtorony. A földszinti ágasokat és gerendákat, 1882-ben kicserélték és ekkor majdnem 3 méter magasan aláfalazták. A gerendarész kissé konzolosan kiül, s ezzel külön hangsúlyt kap a szoknya és a felsőrész közötti toronytörzs karcsúsága. A négyzet alaprajzú torony fiatornyokkal ékített, egyszerű, négyzet alakú, zömök, félköríves ablakokkal, gúla fedésűk tetejében gombbal és zászlóval. Maga a toronysisak tűje a fiatornyok magasságában nyolcszögletűvé válik. Csúcsában gombos zászló van, melyen az 1891. évi helyreállítási dátum olvasható.
http://zsurkireformegyhaz.gportal.hu
Pápa – Kékfestő Múzeum
A kékfestés elődje a kelmefestés és a textilnyomás volt, mely technológiák már a 16. századtól léteztek. A kék szín elérésére a festőcsüllenget (Isatis tinctoria) használták, mely Európában őshonos festőnövény volt, amit Thüringiában és Franciaországban nagy területeken termesztettek.
A 17. századi nagy földrajzi felfedezések során került behozatalra az indigó (Isatis indigofera) Indiából. Ez a festőnövényből előállított festőanyag színtartóbb, töményebb, jobb minőségű volt, így használata gyorsan elterjedt a posztó- és vászonfestésben.
Ugyanebben az időben, szintén a felfedezéseknek köszönhetően, tömegesen jelentek meg Európában a mintás keleti anyagok, és velük együtt az úgynevezett rezervnyomású kelmefestő technika is. A 18. században a „Porzellan Druck” a porcelánok kék-fehér színhatását utánzó rezervnyomású kékfestést jelentette. A kékfestő kifejezést 1770-ben olvashatjuk először Bengely István pápai lakos panaszos levelében.
A kékfestő előállítása két fontos munkafázisból áll: az első a mintázás szigetelőmasszával, a második a festés hideg indigócsávában. Az első lépésben az előkészített fehér vászonra mintafák (más néven nyomódúcok) segítségével vitték fel a szigetelőanyagot, a ‘papot’. Ez száradás után elzárta a mintázott felületet a festéktől. Ez után merítették az anyagot az indigó, mész, vasgálic és víz alkotta festőcsávába. Mikor felhúzták a kelmét a levegőre, az oxidálódó indigókékre változott. Többszöri merítés és szellőztetés eredménye a különböző árnyalatú kékfestett szövet. Az így előállított vásznakról ezután savas fürdőben leáztatták a szigetelőmasszát és egyben fixálták a kék színt is. A végeredmény a mai is szemet gyönyörködtető kék alapon fehér (egyes esetekben színes) mintás szövet lett.
A pápai Kékfestő Múzeum 1962 augusztusában nyílt meg a nagyközönség előtt, és az egykori Kluge cég műhelyét és berendezéseit mutatja be, betekintést nyújtva a kékfestő mesterség rejtelmeibe.
http://www.kekfestomuzeum.hu
Magyarpolány – Művészi ívek, tornácok
Műemléki védelem alatt álló lakóépületek:
A faluba érve vonzza a tekintetet a régi faluszerkezetet felidéző Petőfi utca. Az itt található 43 országos védettségű tornácos bakonyi parasztházon kívül további 40 helyi védelmet élvez. A műemlék utcát a bakonyi népi építkezésre jellemző boltozatos tornácú, mellvédes, oszlopos hosszú kőházak alkotják, amelyek általában két házzal készültek a régi családi viszonyoknak megfelelően. Egy ilyen házban alakították ki 1990-től a Tájházat, amely ma helyi múzeumként és alkotóházként működik. Magyarpolányt majd száz védett épületével a Nemzeti Örökség részeként tartják számon. Műemlékeinek megőrzéséért és ápolásáért a közösséget Europa Nostra-díjjal jutalmazták 1993-ban.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából