Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

12►

A romantikus stílusban épült miskolci városháza a Városház tér 8. szám alatt áll, de a helyi köztudat ide számítja a későbbiekben hozzácsatolt 10–12. szám alatti épületeket is. A 2010-es évek elején, az épületegyüttes komplex rekonstrukciója keretében a Hunyadi utca felőli oldalon új épületet húztak, azóta itt van a városháza főbejárata.

Az épület:

Az első épület
A városháza legelső épülete romantikus stílusban készült. A zárt sorú, egyemeletes, L alakú épület részben alápincézett, nyeregtetős. Az egyszerű, minden díszítést nélkülöző udvari homlokzaton függőfolyosó húzódik. A főhomlokzat három részre osztható, a középrizalitra és szélein az oldalszakaszokra. Az oldalszakaszok földszintjén egyszerű keretelésű ablakok vannak, míg az emeletiek az osztópárkány felett díszes, profilált szemöldökdíszűek. A középrizaliton nyílik a szegmensíves záródású, kőkeretes kapu. A kapu mellett kétoldalt egyszerű, de szemöldökkel díszes ablakok láthatók. Az emeleten hat ablak van. Ebből a középső kettő franciaablak. Itt a díszterem nagy belmagasságát az ablakok feletti félköríves felülvilágítók és az oldalszakaszok felé emelkedő főpárkány és ennek attikája is érzékelteti. Az attika szélein egy-egy díszváza kapott helyet, majd a közepén még kettő, hangsúlyozva az épület fő szakaszát. A középrizalitot kompozit fejezetes pilaszterek határolják két oldalról, amelyek egészen a főpárkányik felérnek. A kapuzat feletti erkélyt ugyancsak kompozit pilaszterek szegélyezik, amelyeknél a felülvilágító ablakok záródása felett párkányszakasz húzódik. Ez a három kompozit pilaszter más, mint a középrizalitot közrefogó nagyobbak, ezek magas lábazatra állítottak, bordázottak és aljukon domborművel díszítettek. Az első emeleten az ablakok mindegyikét konzolokra állított egyenes szemöldök díszíti, de ezekből a két-két oldalsó díszesebb. A kapu feletti erkély öntöttvas konzolokon nyugvó, címeres díszű.

A második épület
A második épület ugyanúgy egyemeletes, mint az előbbi, de ez kisebb alapterületű. Az épületnek azonos a párkánymagassága az első épülettel. A földszinten az egyenes záródású ablakokat (a kapu oldalain kettő-kettő) a felettük lévő félkörívben reneszánsz dísz emeli ki. A kerékvető kövekkel díszített, korinthoszi pilaszeterekkel szegélyzett kapu félköríves záródású. A két szintet egy keskeny osztópárkány választja el egymástól, amely alatt indás-leveles ornamentika van. A kapu felett dupla öntöttvas konzolokon nyugvó erkély található. Az emeleti ablakok ugyanúgy egyenes záródásúak, mint a többiek a földszinten. Az ablakoknak díszes téglalap köténydíszei és frízzel díszített egyenes szemöldökpárkányai vannak. A középső franciaablakot az előző épülethez hasonlóan kompozit fejezetes pilaszterek fogják közre, amelyek frízes párkányt tartanak.

A harmadik épület
A városháza ezen épületének, mely saroképület, három homlokzata van. Ebből kettő (a sarkival együtt) a Városház térre, egy pedig a Szent István térre néz. A földszinten és az első emeleten félkörívesek, a második emeleten egyenes záródásúak az ablakok. A Városház téri szakasz 1+3+2+3, a Hunyadi utca felőli pedig 2+3+2 tengelyes.
A földszinti és első emeleti ablakok félkörívesek, a második emeletiek pedig egyenes záródásúak.

A negyedik épület
A városháza negyedik, egyben utolsó, legújabb épülete már nem a Városház térre, hanem a Hunyadi utcára, egyben a Szent István térre néz. Az épület kétemeletes, és modern stílusban készült. A ház keleti felén ugyanolyan ütemben követi egymást szintenként három kereteletlen ablak, melyek mindegyike egyenes záródású. A második emeleti ablakok felett „VÁROSHÁZA” felirat és az előző épület koronázópárkányának „folytatása” van, hangsúlyozva ezzel az azonos párkánymagasságot. Az ablakok után a monumentális, üvegből készült, lépcsőkön és mozgáskorlátozottak számára épített rámpán is megközelíthető főbejárat következik. A főbejárat előtt az egyik oldalon hat, a másikon hét egyszerű tartóoszlop van, amelyeknek különleges az elhelyezése. Ezek felett egy kilátóterasz található. Ez után következik az épületrész utolsó traktusa, amely toronyszerű kiképzést kapott. A torony egyszerű négyzetes, tetejének jobb oldalán kilátótérrel, földszintjén pedig a mélygarázsba vezető kapuval.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szállót 1927 és 1930 között építették fel, Lux Kálmán tervei alapján, Bethlen István miniszterelnök javaslatára. A cél egy olyan kormányüdülő építése volt, ahol a nemzetközi tárgyalásokat luxuskörnyezetben bonyolíthatja majd le a kormány. Az eredményt, aki járt már Lillafüreden a Palotaszállóban, 84 éve láthatja egy szűk réteg.

Mivel többször jártam a szállóban, tudtam, hogy a földszinten lévő, kör alakú étteremben hat ólomüveg ablakot helyeztek el, a szálló megnyitása utáni években. Ezeket szerettem volna lefotózni. A sors közbeszólt, mert éppen zártkörű rendezvény volt, amit reggel nem közöltek előre az étterem ajtaján. Nyolc óra előtt jártam ott, megnézni az étlapot.

Mivel délben nem nyitottak ki, bementünk a szálló halljába. Ott is van egy kávézó, ahová a vendégeket várják.
Érdekes, nem emlékeztem gyerekkoromból, és semmilyen más forrást sem láttam arra vonatkozóan, hogy a szállóban is vannak színes üvegablakok. Leültem gyanútlanul kávézni; de rögtön úgy pattantam fel, mit akit a bolha megcsípett. Éppen ez elé, a műlapon bemutatott három hatalmas méretű ablak elé telepedtem. Azt láttam, hogy a szocialista időkben SZOT üdülőként működtetett szálló hallját kicsit átváltoztatták. A tereket módosították, a mai igényeknek megfelelően.

A triptichon Mátyás király vadászatát ábrázolja. A bal oldalin még gyülekeznek a vadászok. A középsőn a király, feleségével Beatrix királynéval érkezik; a jobb oldalin meg a medve elejtése fölötti öröm látszik az arcokon.
A wikipédia szócikke szinte mindenre kiterjed a szállóval kapcsolatban; nagyon érdekes, és részletes. De az üvegablakok tekintetében bizonytalan adatokat tartalmaz. Ennél a három ablaknál sem volt mindegyiken szignó, de biztos vagyok benne, hogy a három ablakot egységként kell nézni, és kezelni is. Helbing Ferenc, az Iparművészeti Főiskola egykori rektora készítette a terveket, a kartonokat, ami alapján a két üvegművész elkészítette azt. Gyönyörűek a részletek, és egészen lenyűgöző összességében ez a három ablak.

https://www.kozterkep.hu

123►

A múzeum kiállítása a festő műveit részekre tagolja, melyek segítségével az időrendi és stílusbéli különbségeket jól érzékelhetjük. A múzeumi sétánk során az első állomásunk Csontváry tanulmányi rajzait mutatja be, valamint a portré festményeit is megtekinthetjük.
Következő ponton már a zseniális festő érett művei láthatóak, melyeken már jól látszik az művész egyedisége. Ezeknek a monumentális képeknek a hangulata szinte markolják a szemlélődő lelkét. A hatalmas méretű Baalbek, amely a legnagyobb napút festmény a világon, az élénk színeivel egy olyan világba repít, ahol jó érzés elidőzni.Míg ezzel szemben a sötétebb színvilágú Nagy Tarpatak a Tátrában című hatalmas tájképének színei komorságot hoznak ki belőlünk, összehúzott szemöldökkel nézegetjük a festmény, a tájat, amiért egyébként Csontváry rajongott. Ott tartózkodása után egy évvel emlékezetből festette meg. Erre nehéz szavakat találni, hihetetlen és elképesztő remekmű. Annak ellenére, hogy eldöntötte, hogy a világ legnagyobb festője lesz, „nagyobb Raffaelnél” a várt sikerei elmaradtak, csak halála után öt évtizeddel lett elismert és megbecsült.
A múzeum gyűjteményében megtekinthető a talán legismertebb műve is a Magányos cédrus, egyfajta metaforikus önarckép, tükrözi a maga korában meg nem értett sebzett művész mondanivalóját.

“a gondviselés nem pihent, megfestette velem a libanoni öt-hat-ezer éves cédrusfát, melynek egyik ága kardot ránt s fenyegeti a világot”

Különös és titokzatos önéletrajzát olvasgatva az emberben óhatatlanul is felötlik a kérdés, hogy ez a fickó örült volt vagy zseni. Biztos bujkált benne az örültség is, de nyugodtan leszögezhetjük, hogy zseniális egyéniség volt, ezt bizonyítja az Öreg halász című alkotása is, ahol a képben egyszerre bújik meg a fohászkodó öregember és a viharos tenger előtt az ördög.

A pécsi Csontváry Múzeum kiváló restaurálási és konzerválási munkájáért külön elismerés jár, hiszen nélkülük a festmények kevésbé élvezhetőek lennének.

http://pecs.varosom.hu/

A siroki vár legendája

Élt egyszer régen, egy sziklabércen az öreg Darnó király. Féltő gonddal nevelte egyetlen gyermekét. Egy aranyló délutánon, a patak mentén sétálva az ifjú Darnó király pórleányt látott. A lányt is – kit Tarnának hívtak – azonnal megigézte az ifjú király, s egymásba szerettek. Ám az öreg király nem nézte jó szemmel a kapcsolatukat, s elkergette a fiát, a leány családját pedig megbüntette. A két fiatal belebetegedett a bánatba. Az öreg király szíve is megenyhült, ám hiába bocsátott meg, csupán a fiát láthatta viszont, Tarna szíve meghasadt bánatában. Az ifjú Darnó megtudván ezt, követte kedvesét a sírba. Ott temették el őket a folyó völgyében, ahol a patak két ága összefonódik a hegy lábánál. A patak azóta őrzi a szép Tarna nevét, az öreg Darnó-hegy pedig máig azt sóhajtja sírok, sírok. Így lett e hely neve.

12►

Az 1300 lakosú település első okleveles említése 1283-ból származik. A község legszebb látnivalója az Ebergényi család XVIII. századi eredetű kastélyai. A régebbi, középkori eredetű épület az ún. Ó-Ebergényi kastély. Pompás kiépítését Mária Terézia korában nyerte el. A hajdanában U alakú kastélyt nagy park vette körül, melyet szép vízrendszer gazdagított. A századfordulón nyugati szárnya leégett, de még így csonka állapotban is barokk kastélyépítészetünk egyik legszebb alkotása. A Vas megyei kastélyprogram keretében a helyreállítási munkák 1983-ban indultak meg. Ennek során homlokzatait folyamatosan helyreállították. Kibontották a földszinti, korábban befalazott íves záródású árkádokat, és helyreállították az első emeleti kettős belmagasságú agy dísztermét is. A hatalmas díszterem ión fejezetes falpillérekkel, gazdag stukkódísszel kialakított. A teremben a festés és a stukkó a barokkra jellemzően váltogatja egymásat, mélységet biztosítva a belső architektúrának.

http://www.vasmegye.hu/

Ozora várkastélya igazi kuriózum a hazai műemlékek között, hiszen a reneszánsz világ hangulatát tükröző épületek csak jelentős átépítésekkel, vagy romosan maradtak fenn az országban. Ám Ozorán a barokk korban magtárrá alakított épületből helyreállítható volt a 16. századi reneszánsz palotaépület, ahol igazi középkori hangulat fogadja a látogatókat.

Olyan, mintha Firenzéből hozta volna ide mókából egy dzsinn – egy darabka olasz reneszánsz a szegény kis magyar faluban, a gótika korából. Az építtető, ozorai Pipo, azaz Filippo Scolari Firenzéből került Magyarországra egy kereskedő segédjeként 13 éves korában.
Szülei, akik elszegényedett nemesek voltak, titkon abban reménykedtek, hogy okos, tehetséges, a számoláshoz, könyveléshez kiválóan értő fiuk talán így karriert csinálhat. Egyszer a Kanizsai Miklós udvarába látogató Zsigmond király egy hadjárat költségvetéséről tárgyalt a főurakkal, de nem boldogultak a számokkal. Ekkor az olasz kamasz fiú sietett a segítségükre… Innen kezdődött Pipo karrierje, akiből a király leghatalmasabb gazdasági szakembere és kiváló katona, diplomata lett. Feleségül vette Ozorai András egy szem lányát, Borbálát, akit a király fiúsított, azaz apja halála után nem szállt a családi birtok vissza a koronára, hanem örökölhette a lánya. Így került Pipo kezébe Ozora, és ez után építtetett rá a gótika korában gyönyörű firenzei reneszánsz várkastélyt. Kortársai szerint a becsület, tisztesség, hűség jellemezte – hazához, királyhoz és feleségéhez. Amikor például orvosai azt tanácsolták a köszvénytől szenvedő Pipónak, hogy gyógyulása érdekében minden nap más asszonnyal háljon, ő erre nemet mondott.

A vár belső udvarán a szökőkút Verocchio-copia, a falon Michelangelo-másolat, a vár folyosóján végig gyógynövények száradnak, aminek az a magyarázata, hogy hajdan a várúrnő feladata volt a gyógyítás, másrészt távol tartotta a férgeket is. Az épületet évszázadokon át magtárnak használták, akkor pusztultak el szinte teljesen a falfestmények is. Csak a befalazott kápolnában maradt meg egy Szent-László-freskó maradványa. Itt őriznek egy Szent-György-ereklyét.
Ma a várban a különlegesen szép másolatok mellett értékes reneszánsz bútorok, kárpitok, utazóládák stb. látható. Aki ide eljön, képet kaphat a 14-15. századi életről, megtudhatják, miért voltak rövidek a középkori ágyak, hogy az emberek voltak-e kicsik, vagy van-e más logikus magyarázat. Sőt, aki akar, az baldachinos ágyban is alhat itt, igaz, az már a mai hosszabb, ránk szabott változat.”

http://nemzetimuemlek.hu/index.php/epulet/pip/

12►

A pápai reformátusok megkötések között felépült régi temploma mintegy 100 év után kicsinek és múltjukhoz viszonyítva méltatlannak bizonyult. Már 1885-ben felébredt bennük a vágy, hogy egy nagyobb méretű templomot építsenek, amelynek van tornya és harangja, amelyben a hívek kényelmesen elférnek.

Külső leírása
A Dunántúl legnagyobb református temploma, Dudás Kálmán tervezte. A kelet-nyugati tengelyben, főhomlokzatával kelet felé néző épület stílusában neoreneszánsz és neobarokk elemek késő szecessziós elemekkel keverednek. Főhomlokzati tornyai 50 méter magasak, közöttük íves oromzat húzódik, tetején kőkehely. A főhomlokzat közepét az orgonakarzat nagyméretű, hármas osztású ablaka tölti be, a tornyokon ugyanebben a magasságban egy-egy ikerablak jelenik meg. A jón oszlopokkal ellátott oszlopcsarnokon keresztül jutunk a belsőbe, a bejárata fölötti félkörívben a Kálvin jelmondatát olvassuk: “Szívemet hozzád emelem”, alatta az égő szív motívuma, szintén Kálvin jelképe. Az előcsarnok teteje csipkés párkánnyal zárul, két oldalán egy-egy kőváza jelenik meg. Falai az ablakok magasságáig rusztikus terméskő burkolatúak. Az épület tömegéből kiemelkedő tornyok második emeletén vannak elhelyezve a harangok. A fölöttük lévő, ablakkal áttört szakasszal ér véget a toronyfalazat, melyre íves, ütemes vonalú toronysüveg borul. Maga a templomépület is rendkívül változatos és ütemes vonulatú. A főhajót alacsonyabb és keskenyebb kereszthajó szeli át, amely kívül negyed kör alaprajzú bővülettel csatlakozik a főhajóhoz. Oldalhomlokzatain három-három ablak látható, melyek közül a középső magasabb a szélsőknél. A tetőt piros szegélyekkel ellátott palatető fedi.

Az oszlopcsarnokon túljutva a karzat alatti előcsarnokba jutunk, ahol a II. világháborúban elhunyt pápai reformátusok emléktábláját és az ajtó fölött a következő feliratot láthatjuk: Istennek háza és az égnek kapuja (I Mózes 28,17).

Belső leírása
Belépve egyterű, áttekinthető csarnoktemplomba érkezünk. Ülőhelyeinek száma 1250. Három oldalról karzatok húzódnak. A bejárat felőli kétemeletes karzat felső szintjén az orgona található. Ez 2 manuálos, pedálsoros, 32 regiszteres hangversenyorgona. Az Öregtemplom 1858-ban készült orgonáját 1941-ben Angster József és fia által átszállították az új templomba, és ott felállították. A régi hangszer alkatrészeit is felhasználva 1949 és 59 között készült el a jelenlegi a Váci Cecília Orgonagyár munkája alapján. Tervezője Ákom Lajos volt, és Schäfer Ágoston építette meg a hangszert. Elektro-pneumatikus, csuszkaládás rendszerű, villanymotor hajtja benne a levegőt. A falak fehér-törtfehér színűek, melyeken visszafogott neobarokk stukkódíszek, tagozatok, párkányok jelennek meg. A belső fölé karcsú oszlopokon nyugvó, nagy fesztávú központi csehsüvegboltozat borul, melyhez négy oldalról dongaboltozatos terek csatlakoznak. A karzatok nagy kiülésű konzolokon nyugszanak. A két oldalsó karzat fölött középen egy kosáríves, kétoldalt egy-egy félköríves hevederív húzódik, a bejárat feletti karzat keskenyebb, viszont kétemeletes: a konzolokon nyugvó alsó karzat fölé dór oszlopokra támaszkodó emelet emelkedik, ahol a már említett orgona látható, mellette két díszes kandeláber. A tágas, gondosan faragott padok párhuzamos elrendezésűek. A bejárattal átellenben álló, díszes, kőkosarú szószék és az alatta kétoldalt lévő Mózes-szék az előttük lévő úrasztalával együtt 1937-ben készült Hittner József műhelyében Győrött. A szószék fölött három egyforma nagyságú ablakot látunk, fölötte felirat: “Nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené”. Az úrasztal előtt szép faragású, ókeresztény motívumokkal ellátott keresztelő medence áll, Percz János munkája. A szószék melletti bejáratok mellett, a karzatok alatt egy-egy márványtábla látható, a déli Huszár Dávid nyomdász-prédikátoré, míg az északi Balogh Séllyei István püspöknek és Kocsi Csergő Bálint kollégiumi rektornak, mint hitük miatt gályarabságba elhurcolt áldozatoknak állít emléket. A karzatajtók timpanonos kiképzésűek.

A kollégium
A mohácsi vész utáni esztendőkben a Dunántúlon gyorsan terjedő reformáció 1531-ben hívta életre a Pápai Református Kollégiumot.

A környék földbirtokosa a protestantizmust támogató Török Bálint volt, aki később Debrecen reformálásában is vezető szerepet kapott. A pápai egyház első jelentős prédikátorát, a még lutheránus Sztárai Mihályt a nyomdájáról országszerte ismert Huszár Gál követte, akinek idejére (1560-1578) már a kálvinizmus is megerősödött. Ennek eredményeképpen 1585-re a kollégium már kéttagozatos főiskolaként működött, amelyben gimnáziumi és teológiai oktatás folyt.

Mivel a kollégium legelső épületét, amelynek alapjait a Fő tér melletti Ruszek köz rejti, erre az időre elvesztette, új otthont építettek a Szent László utcában, ez a mai Leányinternátus magja, amelyet többnyire Ókollégium néven ismernek. Az 1841/42-es tanévben e falak között tanult nemzeti kultúránk három kiválósága: Petőfi Sándor költő, Jókai Mór író s Orlai Petrich Soma festőművész.

http://www.templom.hu/
http://refi-papa.hu/