Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Balogh János főhadnagy már 1882-ben Eger polgármesteréhez intézett levelében kezdeményezte az 1552. évi diadal emlékére a Dobó szobor felállítását. Bár a képviselő-testület elfogadta a javaslatot és bizottságot állított fel a megvalósítás érdekében, az még váratott magára. 1901-ben Gárdonyi Géza felhívására egri és országos adakozás indult a szobor létrehozása érdekében. Stróbl Alajos 1905-ben fogadta el a felkérést a szobor elkészítésére. Az elkészült alkotás a tér vár felé eső végében lett elhelyezve. Az avató ünnepségére 1907. augusztus 18-án került sor. A kivont kardú Dobó Istvánt, a térdre ereszkedve követ dobó egri nőt, s a kardját épp kirántani készülő Mekcseyt ábrázoló szoborcsoport, hátterében a várral, a város jelképévé vált.

http://beszeloutcanevek.ektf.hu/utcanevek/d/dobo_istvan_ter

12►

2016. Széchenyi István emlékév – tisztelegve a család, a történelmi név a “legnagyobb magyar” emléke előtt ezt a képsorozatot indító jelleggel szeretném közreadni az érdeklődők, a kastélybarátok számára.

Az autóval érkező látogató már messziről észreveszi a segesdi kastélyparkot – közeledve
a kis zöld folt egyre nagyobb méretben sejteti az egykori főúri rezidencia helyszínét.
A kastély impozáns méretű angolparkban található , amely tele van dendrológiai értékű fákkal növényekkel. Az itt élőknek valóban lehetett pihenni, távol a város zajától elgondolkozni a család, a birtok, az ország gondjain.

Az óriási méretű, szabálytalan alaprajzú épület eklektikus szecessziós stílusban épült.
Körbesétálva megtaláljuk a több mint 100 éves épület történelmi művészeti részleteit is: vízköpő, Zsolnay majolika tetőrészletek, történelmi családi címer, évszám zászló a tetőcsúcson. Sajnos a belső berendezésből nem sok maradt az utókorra, de a faragott csodálatos  lépcső, a kandalló , egy egy ajtó még a régi korokat, régi mesterek keze munkáját idézi. A belső tereket,a külső falfelületeket változatos hatalmas – különleges formájú- ablakok teszik érdekessé.
Egy alig ismert kastély és parkja látogatásra invitálja Önt is hazánk déli területéről.

Bagyinszki Zoltán

Az egykori Széchenyi kastélyban ma szociális otthon működik, amelyet 1954-ben nyitottak meg. Az idősek gondozását egy 29 hektáros park közepén oldják meg, így a szép parkban is sétálhatnak a lakók. Egyébként Széchenyi Bertalan volt az, aki 1901-ben felépítette a ma szociális otthonként működő épületet.

http://kirandulastervezo.hu/celpont/segesd/szechenyi-kastely

12►

A címerek idegen elnevezése gyakran a „fegyver” szóból ered (latin arma, német Wappen, francia armoiries, angol arms, svéd vapen). A magyarban ez csak kései forrásokban fordul elő és nagyon ritkán, mint például Bocskai István 1606-os magyar nyelvű címeres nemeslevelében, melyet a Karácsony családnak adományozott, ahol „iratot fegyvert a vagy igaz Nemessegnek czímeret” formula is olvasható. Ez valószínűleg csak a latin vagy német előképek tükörfordítása volt.

A magyar „címer” szó a lotaringiai ófrancia, Poitouban és Anjouban is használatos „sisaktaraj, sisakdísz” jelentésű francia cimier szóból ered. A feltételezések szerint a 13. században a nápolyi Anjou udvar közvetítésével jelent meg Magyarországon, vagy a 12-13. században bevándorolt lotaringiai telepesek hozták magukkal. Legkorábbi etimológiája a görög χυμα (fiatal hajtás, csúcs), latin cyma szóig vezethető vissza. (Plantagenet Gottfried címerjele is pl. egy rekettyeág volt, melyet a kalapján viselt.)

Az irodalomban a 12. század közepétől kezdtek megjelenni a címerszerű jelképek, de ezekre még nem létezett külön elnevezés. A német Wappen (címer) szó az ófelnémet wafen (fegyver) származéka és a többi európai nyelvben is hasonló az etimológiája. Az ófelnémet wâfen szónak kezdetben „kard” jelentése is volt amit ritkán a pajzsra is használtak. A pajzs és a pajzsbeli kép értelme a 12. század utolsó évtizedeitől mutatható ki, amikor a szó címerpajzsot és címersisakot is jelentett.

A címerek örökletes voltának kifejezésére pedig az olasz stemma (címer) szó szolgált, mely a görög-latin stemma származéka, „családi leszármazás, családfa” jelentéssel. Ezt jelzi a német Erbe (címer, örökség) szó is.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

12►

A képeken az alábbi kapuk láthatóak:

Békéscsaba Ált. Iskola
Bopnyhád Petőfi Ev. Gimnázium
Bpest Földtani Intézet
Bpest Nyugdíjbiztosító székház
Bpest Földtani Intézet
Bpest Gresham – palota
Bpest Kölcsey Gimnázium
Bpest Malonyai villa
Bpest Sipeki villa
Bpest Sonnenberg ház
Bpest Teleki Blanka Gimnázium
Bpest Vakok Intézete
Bpest Vakok intézete
Bpest Vidor – villa
Bpest Zeneakadémia
Bpest ZOO
Debrecen Rendőrség
Debrecen volt Első Takarékpénztár
Gyergyószentmiklós Gimnázium
Hódmezővásárhely Zsinagóga
KAPOSVÁR Mozi
Kassa Kir. Hadtestparancsnokság
Kecskemét Katona J. Gimnázium
Kolozsvár Kakasos Ref. templom
Marosvásárhely Kultúrpalota
Munkács Városháza
Nyitra Zsinagóga
Pécs Zsolnay Mauzóleum
Pozsony Kék templom
Sepsiszentgyörgy Székely Nemzeti Múzeum
Szabadka Banképület
Szabadka Raichle – palota
Szabadka Városháza – 2
Szabadka Városi Múzeum
Szabadka Zsinagóga
Szeged Goldschmidt palota
Szeged Gróf – palota
Temesvár Piarista Gimnázium
Zebegény RK. templom

Monok szívében található az a 18. század végén épült magasföldszintes, konytolt, nyeregtetős copf stílusú ház, melynek északi udvari szobájában született Kossuth Lajos (1802–1894), az 1848–49-es szabadságharc szellemi vezére, a 19. századi nemzeti függetlenségért, polgári szabadságjogok biztosításáért vívott harc kiemelkedő államférfija.
A szülőházban 1949-ben nyílt először kiállítás, Kossuth halálának 55. és a szabadságharc bukásának századik évfordulója alkalmából. Az emlékmúzeumot 1963-ban a Magyar Nemzeti Múzeum intézményévé nyilvánították, s a magyarországi Kossuth-kultusz ápolásának egyik centruma lett. A ma látható kiállítás 1994-ben, Kossuth Lajos halálának századik évfordulóján nyílt meg. Az Emlékház fenntartója immár Monok község.
1949-ben négy helyiségben rendezték be az emlékmúzeumot, ma az egész épületben, hat termen át kísérhetjük végig a neves államférfi életét és munkásságát. A tárlat kiemelt hangsúlyt fektet az életpálya kezdetére és az emigrációban töltött évekre. A kormányzóelnöki díszkardtól kezdve a családi bútordarabokon át számos Kossuth-relikvia tekinthető meg itt, továbbá jó néhány, a kultuszt reprezentáló tárgyi emléket is kiállítottak. Az épület pincéjében hegyaljai pincerekonstrukciót találunk, az emlékház oldalszárnyában pedig két állandó tárlat látogatható: az egyik az Andrássy-teremben, Kossuth-emlékek, egyházi-néprajzi értékeink, a másik a Zsuffa-teremben, Védett növények Monokon címmel.
A főépület homlokzati részén Kossuth emléktáblája, valamint az 1911-ben felavatott, Gárdos Aladár által készített melldombormű található.

http://www.mozaikmuzeumtura.hu

Napról napra, lépcsőről lépcsőre megyek majd tovább ezen a különös úton… felfelé, vagy lefelé vezet ez a lépcső? Ezt nem tudom. De nem állok meg.

Márai Sándor: Ami a Naplóból kimaradt

A képek az alábbi épületekben készültek:

Alsómiholjác – Majláth kastély
Bogát – Festetics kastély
Budapest – Károlyi Csekonics palota
Frics – Beretóthy kastély
Homonna – Andrássy kastély
Mosdós – Pallavicini
Nagykároly – Károlyi kastély
Pácin – Mágocsy kastély
Segesd – Széchenyi kastély
Tiszadob – Andrássy
Tóalmás – Wahrmann – Beretvás kastély
Vaja – Vay kastély

12►

A nagytétényi Száraz-Rudnyánszky Kastély története:

A magyar késő-barokk építészet kiváló alkotásai közé tartozó nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély a Grassalkovich-típusú kastélyok stílusjegyeit mutatja. A trapézidomba komponált, A betűt formázó épülettömb északra néző cour d’honneur-ös (díszudvaros) főhomlokzatát barokk programmal alakították ki. A korszak igényei szerinti, kissé színpadias, gazdag fény-árnyék hatásokat biztosító párkányok, pilaszterek, oszlopok és fülkék tagolják. Az igényes szobrászati dísz méltó koronája az épületnek: a kupolára emlékeztető tetőszerkezettel fedett középrizalit oromzatában a Száraz és Rudnyánszky család címere büszkélkedik.

A nagytétényi kastély ókorban gyökerező története szinte analóg Magyarország történelmével. A kastély helyén már az I-II. században épült római “villa rustica”, vagyis egy gazdálkodó háza állt. A középkorban a villa maradványai beépültek a kastély alapfalaiba, nyugatra néző kapujának orsóköve a kastély pincéjében ma is látható. Feltételezések szerint a mai kastély magva, a római maradványokat is magába foglaló gótikus várkastély a 13. sz. folyamán az Árpád-házzal rokonságot tartó helyi birtokos Tétény család számára épült. A szabálytalan négyszöget képező építmény keleti (Duna felőli) oldalán kétszintes lakószárny, nyugati oldalán 1-1 toronnyal szegélyezett kapu állt. 1309 körül Tétény Hédervári Lőrinc nádor, a budai vár kapitánya tulajdonába került, s azt a család több mint két évszázadig birtokolta. A Héderváriak idejében a déli fal mentén a lakószárnyat L alakban kibővítették.

A török hódoltság másfél évszázada (1541-1686) alatt Tétény a budai szandzsákhoz, közvetlenül a szultán fennhatósága alá tartozott. Az épületet magas rangú török tisztek lakták. 1686-ban a felszabadító harcokban mutatott vitézségéért Buchingen Ferenc kapitány kapta meg, majd az elzálogosított javakat Száraz György váltotta meg.

A később bárói rangra emelt Száraz György királyi személynök 1716-ban kezdte meg a gazdálkodást Tétényben és hozzáfogott a kastély újjáépítéséhez és kibővítéséhez. A középkori várkastély eredeti körvonalainak fenntartásával északon a várfal mentén új, egyemeletes, összekötő épületszárnyat emeltetett és a déli oldalon a toldalékszárnyat a délkeleti saroktoronyig kiépíttette. Így egy zárt belsőudvaros, négyszögletes tömböt formázó épületegyüttes alakult ki. György báró a kastély déli falával párhuzamosan boltozott istállóépületet is emeltetett

A báró halála után veje, Rudnyánszky József lett az új tulajdonos, aki az 1778-ig elhúzódó külső és belső átépítés során reprezentatív főúri rezidenciává alakíttatta a kastélyt. Az ő idején alakították ki a díszlépcsőházat és a két szint magasságú dísztermet magába foglaló cour d’honneur-ös főhomlokzatot. A szobák falát al secco technikával festett faldíszek gazdagították, amelyek az emeleten ma is láthatók.

http://www.imm.hu

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti csücskében, a magyar-ukrán határ mentén, a szeszélyesen kanyargó Tisza ölelésében fekszik.
A község kiváló kirándulóhely, ahol az épített környezet éppúgy felejthetetlen élményt nyújt mint az érintetlen természet. Kellemes kikapcsolódást talál az, aki a Magyarországra itt belépő Tisza-folyó partján nyaral, vagy csónakkal evezve gyönyörködik a táj szépségében. Természeti látnivaló még az önkormányzat által helyi természeti értékké nyilvánított “fehér nyárfás” a Tisza-partján.

Milota ősrégi település, mely a honfoglaláskori időben már lakott lehetett. Erre utal egy ma is ismert monda, az úgynevezett Mélóta monda (a falu nevét is innen eredeztetik). Nagy Lajos uralkodásának idejében keletkeztetett az az oklevél, amely elsőként említi a falut, melyet I. Lajos akkor, 1344-ben a Kölcsey családnak juttatott.
1848-ig Milota jobbágy község volt 92 úrbéres gazdával, mellettük 18 nemesi család is lakott a községben. A falu eredetileg a mai ótemető helyén feküdt, de folytonos árvízveszély miatt az itt élők jobbnak látták, hogy magasabb fekvésű helyre települjenek.
A község címere és zászlaja:

víz (Tisza folyó és árvizek) színe: kék,
halak (halászat) színe: szürke,
diófa (a híres Milotai M 10-es diófák) színe: zöld,
búza (mezőgazdaság) színe: sárga,
kardok (a II. világháborúban elhurcolt és hősi halált halt lakosság) színe: szürke,
Milota község (felirat) színe: fekete.

A falu Tiszabecs Nagyközség Közös Tanácsához tartozott, a rendszerváltozás után önálló önkormányzatot alakított. 1990. évi közigazgatási besorolása: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében független polgármesterrel és független képviselő testülettel rendelkező község.

http://www.milota.hu/