Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

12►

Az előző Balatoni panorámák képanyag után (ami a természetről, szőlőről, vízről, hegyekről -a zöld világról szólt) elkészült a városokat, építészetünket, műemlékeinket bemutató sorozat is.
Az ember alkotta érékek-csodák-látnivalók, amely szintén megtekintésre érdemes panoráma sorozat.  
Bagyinszki Zoltán

Miért válasszuk az északi partot? Talán mert dimbes-dombos a táj, a hegyek beleomlanak a Balatonba, buján zöldellnek az erdők, kalandra csábítva a természetjárókat. A lankák oldalában szépen művelt szőlősorok kúsznak a déli lejtőkön a hegytető felé. A bakonyi szellő lágyan fodrozza a Balaton vizét.
Megannyi lehetőség kínálkozik a szabadidő hasznos eltöltésére. Az északi part inkább alkalmas relaxálásra, csendesebb mint a déli oldal. A Káli-medence, vagy a Badacsony, a nyüzsgő Balatonfüred és a csendes pihenést nyújtó Tihany mind mind újabb izgalmas úticél.
A Balaton északi partja műemlékekben, múzeumokban és természeti értékekben különösen gazdag vidék. A tájegység építészeti emlékei közül nevezetes az I. András király által 1055-ben alapított tihanyi apátság, az új apátsági templom pedig a barokk egyik legszebb alkotása. Szigliget egyik nevezetessége a XIII. században épült vár maradványa a Várhegy tetején, ahonnan gyönyörű a kilátás a Balatonra; a másik az Esterházy család XIX. századi kastélya, amely ma az írók alkotóháza. A múzeumok, emlékházak közül figyelmet érdemel a tihanyi Bencés Apátsági Múzeum, a balatonedericsi Afrika Múzeum, a balatonfüredi Jókai-ház, Badacsonytomajban pedig a Balaton festőjeként ismert Egry József emlékháza.
Az északi part közelében lévő települések népszerű üdülőhelyek, de kissé északabbra, a Balaton-felvidék településeit is sokan keresik fel, akik menekülnek a nagyvárosi nyüzsgésből, és kedvelik a falvak nyugalmát.
Számtalan természeti értéket őriz ez a vidék. Ebben a kis régióban találhatók a Balaton-felvidék kőtengerei, a Tapolca közelében lévő Szentgyörgy-hegy bazalt oszlopai. Különleges érték a gyurgyalagoknak otthont adó balatonkenesei löszfal, és a Tihanyi-félsziget is. De a balatoni pihenést jól kiegészítheti például egy koncert a tihanyi apátsági templomban, vagy egy séta a balatonfüredi Tagore sétányon. Az itteni múzeumok, emlékházak, műemlékek felkeresése szintén hasznos lehet.
Kevés olyan táj van Magyarországon, ahol annyira él a vidék romantikája a múlt emlékeivel, mint a Balaton-felvidéken. Kialudt vulkánok kúpjai, zamatos borokat termő domboldalak, erdők, suhogó nádas, a hullámzó Balaton jellemzi a térséget.
A vidék geológiai és történelmi értékek gazdag tára.A Tapolcai-medence vulkáni tanúhegyei – a Véndek, Halápi-hegy, Hegyesd, Hajagos, Csobánc, a Tóti-hegy, Gulács, Badacsony, Szigliget bércei, a Szent György-hegy bazaltorgonái – a Káli- és a Dörögdi-medence barangolásra ösztönző erdői, a Lesence-vidék érintetlen vadsága teszi a vidéket felejthetetlenné az idelátogató számára.
A hegyoldalakon és a mezőkön középkori templomok és kolostorok maradványai tanúskodnak az egykori mindennapi életről. A vidék emberi arculatát a hegyek lankáin települt szőlők, pinceházak határozzák meg ma is, amin nem lehet csodálkozni, mert a szőlészet- és borászat a római kortól a legfontosabb munkalehetőséget, megélhetési forrást jelentette. A szőlészet-borászat mellett egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az idegenforgalom a Balaton és háttétterületei üdülési, turisztikai vonzerejének kihasználása.

http://balcsi.net/balaton/eszaki-part

12►

“Megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna. Valami önkéntelen kiáltás jött ajakamra. Azután néztem, néztem, mereven néztem. Lelkemet bámulás, gyönyör, ihlet, kimondhatatlan érzés ragadta el. Sohase álmodtam ilyen szépséget. Sohase láttam, sohase hallottam, sohase olvastam ehhez hasonló tüneményt. Kúpok fénylő orommal, szőlőhegyek zölden ragyogva, erdők fekete foltjai, zöld mezők, arany vetések, száz falu, ezer hegyi hajlék, csárdák, malmok, útszéli sorfák, patakok, csatornák, magas bércek, fehér házak, korhadt és mégis fényes várromok, Szent Györgynek és Badacsonynak komoly fensége, s az a Balaton mintha rám nevetne, s az a nádas mintha nekem súgna-búgna, s a látásnak messze határán égnek, földnek, Bakonynak, Tihanynak, tengervíznek édes ölelkezése, bizalmas összehajlása, s mindez egymást kerülve, váltogatva, kergetve, egymással összejátszva s a hátam mögött nyugvó nap arany sugarával ragyogón fölékesítve: íme, ez a kép rohanta meg lelkemet. A jelennek minden élettünete, sok százados múltnak minden árnya, természetnek ősalkotásai, emberkéznek apró szép dolgai együtt, egymás mellett. Van-e még ily ragyogó foltja több a kerek világnak?”

Eötvös Károly
( Utazás a Balaton körül 1900.)

12►

Parádi Gyula: Sortűz Tiszakécskén

Október 27-én mit sem sejtve barátokhoz, ismerősökhöz akartunk elmenni. A felvonulók egy kört tettek itt, a faluban, különböző jelszavakat kiabáltak: “ruszkik haza, éljen a haza”, meg ami akkor éppen ildomos volt. Én már szinte ott, a tett színhelyén csatlakoztam a tömeghez, “Aki magyar, velünk tart!”, meg ehhez hasonló mondatok elhangzása alapján. Megálltunk, ott, a falunak a főterén. A Talpra magyart elszavalta egy Tóth nevezetű, azt hiszem, ő meg is halt. Olyan, hogy bárkit is bántalmaztak volna, vagy tettlegességre került volna sor, nem történt. Ott tartott a gyűlés, hogy megkértek mindenkit, hogy most már menjen haza, és délután meg fogják választani a forradalmi tanácsot, de előbb énekeljük el a Himnuszt. És a Himnusznak kb. a feléig jutottunk, amikor megjelent a gép zuhanórepülésben. Én pont arra a pontra néztem, ahonnan a gép támadott. Délkeleti irányból jött, úgy hívjuk mi azt a tájat, hogy Tisza-lapos. Megbukott, torkolattűz, és abban a pillanatban a barátomnak megfogtam a vállát, mondtam, vigyázz, te, mert lőnek. Én egy fél fordulatot tettem, hasra akartam vágódni, a barátom, valószínű, hogy nem tett semmi mozdulatot, mert annak elvitte a lövedék a fél vállát meg a fél fejét. Rögtön meghalt. Azzal, hogy egy fél fordulatot tudtam tenni, valahogy a nyakam és a vállam között a jobb oldali hátsó mellkasomat érte a lövedék, ott robbant fel, egy nyitott tenyérnyi felületet szétroncsolt, bordát, húst, mindent szétszaggatott. Ez 12 és 1/4 1 között lehetett, délidőben. Én ott hanyatt vágódtam, valószínű, hogy a robbanás ereje vagy a légnyomás miatt. Akkor elment a gép. Aztán én így hanyatt fekve láttam, amikor jött visszafele. Hihetetlen gyorsan megfordult. És akkor még egyszer végiglőtt azokon, akik sebesültek voltak vagy sebesülteket akartak menteni. És ugyanabba az irányba eltávolodott, ahol az első sorozatot kezdte.

És jöttek, akik segíteni akartak a sebesülteken. Engem is felvettek, hogy elvisznek orvoshoz. Körülbelül húsz métert tettek meg, amikor újra jött a repülő. A harmadik sorozatot megint szándékosan oda lőtték, ahova az első sorozatot leadták, és ahol megsebesültem.

Akik felvettek, beszaladtak egy kapualjba velem, majd letettek. Az órásbódé ajtajában négykézlábformán ott voltam összeroskadva, és még akkor is odalőttek fölém. Akkor már inkább vakolat- meg tégladarabok meg akármik hullottak ránk. Amikor elmúlt a sorozat, felszedtek a gyerekek, berohantak velem az orvoshoz. Az egy olyan nyolcvan-száz méteres távolság volt. Aztán az orvos megállapította, hogy rám kár gyógyszert pazarolni, mert nekem úgyis annyi, és azokat vette inkább kézbe, akiknél remény volt arra, hogy tudnak segíteni. És attól kezdve feküdtem lent a padlón, hason, miközben folyt a sebesültek ellátása. Szedték össze a különböző helyekre elmenekült sebesülteket. Azt hiszem, hogy egyetlen teherkocsi volt akkor a faluban, és arra rakták fel a sebesülteket, és indultak velük a kecskeméti, majd a kiskunfélegyházi kórházba. Én mondtam, hogy engem ne vigyenek el, nekem úgy sincs sok hátra, nincs értelme, hogy három vagy öt kilométert elszállítsanak azért, hogy ott haljak meg aztán. Közben megérkezett az édesapám és a nővérem, akik már kerestek. És nem nyugodtak bele, hogy minden beavatkozás nélkül meghaljak. Telefonáltak valamilyen kerülő úton a nővérem unszolására Szolnokra, és onnan mentőkocsikat kértek. És akkor már én is úgy voltam, hogy próbáljuk meg a lehetetlent, és kb. 1/2 4 volt, mikor én mentőbe kerültem. És 5 óra 14 perc volt délután – akkor csatolták le az órámat -, amikor a szolnoki tüdőkórház műtőasztalán mondtam, hogy nagyon hányingerem van, rosszul érzem magam. Adtak egy injekciót, nekem azzal megszűnt a világ létezni. És nyolc nap után újra felébredtem, és onnantól kezdve aránylag jól is éreztem magam. Mindenki csodálkozott, hogy milyen jól átvészeltem ezt a súlyos sebesülést.

Forrás: (Az 1956-os Intézet Oral History Archívuma, 385. számú interjú, készült 1992-ben.)
Parádi Gyula (1939), kubikos, lakatos. 1956. október 27-én Tiszakécskén súlyosan megsebesült, amikor repülőgépről sortűz alá vették a felvonuló tömeget. 1991-től rokkantnyugdíjas.

A tiszakécskei sortűz áldozatainak névsora:

Bognár József, Csonka László, Czakó Ferencné Mihályi Gizella, Fazekas Imre, Gyapjas Ferenc, Herczig Győzőné Tekes Mária, Kálai Árpádné Kálai Etel, Lovas József, Mohácsi István, Parádi János, Parádi Pál, Sánta István, Szabó Péter, Szitár János, Szóráth György, Rédai Bertalan, Utasi Ilona, és 110 sebesült.

123►

A trencséni ( 13. terem,  Felvidék 1728-38 ) későbarokk Refektórium bútorzata és a mesteri faragások igazán megérnek egy látogatást. A látványos külsejű barokk rezidencia a bútorkészítés, a bútorművészet csodás tárgyi emlékei mellett, figyelemre méltó és változatos cserépkályha gyűjteménnyel rendelkezik. Igazi látványélmény a termenként eltérő sok szép, részleteiben is különleges ” szoborszerű   fűtőberendezés”.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

1904-ben a kastély kiégett, eredeti berendezése megsemmisült. A II. világháború folyamán az épület súlyos károkat szenvedett. 1945 után a volt résztulajdonos, Dáni Géza művészettörténész elképzelését, hogy a kastély iparművészeti kiállítások színhelye legyen, az Iparművészeti Múzeum vezetője, Voit Pál is magáévá tette. Előterjesztésére a birtokot kezelő Földművelésügyi Minisztérium 1948-ban átadta a kastélyt múzeumi célokra. A kastély helyreállítása 1951-ben kezdődött meg.

1990-ben – a romló épületállapot miatt – szükségessé vált a kastélymúzeum bezárása. Az 1997-ben megkezdett felújítási munkák után külsőben és belsőben megszépülve 2000 nyarán a millennium tiszteletére rendezett “Bútorművészet a gótikától a biedermeierig” című bútortörténeti kiállításával nyitotta meg újra kapuit a nagyközönség számára.

http://museum.hu – Király Elvira a kastélymúzeum vezetője /részlet a kastély bemutatásából/

123►

A Zalaegerszegen 1968-ban megnyitott Göcseji Falumúzeumhazánk legelső szabadtéri néprajzi múzeuma.
A zalaegerszegi falumúzeum a várost átszelő Zala folyó holtága körül kapott helyet. Az épületegyüttes 40 épületből áll, amelyet 22 zalai településről szállítottak a helyszínre.
A skanzen egyik legfőbb látványossága egy múlt századi göcseji település rekonstrukciója. Ezen keresztül bemutatják a térség mindennapi életét és használati tárgyait.
A falumúzeum fogadóépületének emelti kiállításán megismerkedhetünk a Kárpát-medence népviseletével, amely felöltöztetett babákon mutatja be a látogatóknak a régi öltözködési szokásokat.

http://zalaegerszeg.varosom.hu/latnivalok/muzeum/Gocseji-Falumuzeum.html

12►

Békés városának egyetlen olyan műemlék van, amely ipari jellegű, a műemléki státusz magára az épületre vonatkozik. Az épület műemlék mivoltára vonatkozó adatok Békés építészeti értékeinek védelméről szóló helyi rendeletében találhatók, eszerint az épület szecessziós stílusban épült 1904-ben. Ezt a tényt támasztja alá a Lechner Lajos Tudásközpont Építésügyi Nyilvántartása is.

1893-ban a Szarvasi úti Szomorú kocsma egyik helyiségében jött létre kosárfonásra alkalmas műhely, majd felvetődött az önálló kosárfonó iskola létrehozása is. A Magyar Királyi Állami Kosárfonó Iskola 1895 júliusában nyílt meg, az épület végleges formáját 1904-ben nyerte el.Az épületben létesített manufaktúra mellett a kosárfonó iskola működése, maga az oktatás 1905-ben vette kezdetét. 1927-ben az iskolát kosárfonó részvénytársasággá alakították.
Az épület jelenleg magántulajdonban van.

http://www.bekesivarosvedok.hu/kosarfono-iskola.html

12►

Az Orfűi Tájház épülete egy igazi kuriózum, mely a község Mecsekrákosi településrészében található. Ritkaság számba megy ez az épület együttes, mert ami itt látható, az egy templommal egytengelyű, tornácos parasztház látványa.
A templom védőszentje Szent Márton, róla freskó látható a templom belső falán.
A Templom állomáshelye, a Szent Márton Európai Kulturális Útvonalnak.
Az épület a Katolikus Egyház és Orfű Község Önkormányzatának tulajdona.
A Tájházban a Mecsek – Hegyhát tájegység mutatkozik be a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága Néprajzi Osztályának kiállításával.
A Tájházat Serényi Ákos népi iparművész vezeti.
A Tájházban a kiállításon kívül rendezvények segítik annak élővé tételét. Ezekkel a rendezvényekkel elkezdődött a tájház belakása, mellyel megindult hagyományaink feltárása, megújítása és továbbadása. Nagyobb rendezvényeink megismeréséhez kattintson a programok menüpontra.
A Tájház tárgyi anyaga folyamatos fejlődés alatt áll, a gyűjtőmunka révén.
A Tájház közös udvarban van a Kemencés Udvarral, ahol az ország egyes tájegységeinek kemencetípusait és a hagyományos sütés-főzés eszközeit láthatják.
A Tájházat, a Kemencés Udvart, Serényi László fafaragó, a népművészet mestere állandó kiállítását és a szabadtéri kiállítást egy helyen látogathatják.

http://orfumuskatli.hu/hu/fooldal-2