Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

12►

A Múzeumházra az Óvoda utcában, az egykori Jóbors-zugban talál rá az érdeklődő. Ezt a házat hajdani tulajdonosa a Ferge-család 1833-ban építette. Népi építészeti műemlékké 1963-ban nyilvánították.
Az ágasfás-szelemenes, tornácos, három osztatú ház azt az alföldi vagy közép-magyar háztípust képviseli, amely még a XIV. században alakulhatott ki és lényegében századunk elejéig alig változott valamit.
A pitarba belépő szembe találja magát az ősi, középpadkás szabad tűzhellyel, vagyis helyi elnevezéssel: a konyhával. A konyha fölött füstelvezetésre a pendelkémény szolgál. A beépített katlanok az üstben főzéshez voltak szükségesek. A házban(szobában) lévő búbos kemencét is innen lehetett fűteni. A pitvarból balra nyílik a ház(szoba) ajtaja, jobbra pedig a komoráé(kamráé)A Múzeumház berendezése reprezentálja a múlt század végi paraszti élet rekvizitumait. A konyhába Tiszafüred és Mezőcsát fazekas műhelyeiben készült cserép edények, evőeszközök, a kemence fűtéséhez használt eszközök (szivanó, piszkafa, fazéktaliga) és vizes lóca, étkező szék stb. látható. Külön figyelmet érdemel a pitarban elhelyezett, vonaldíszes ősi gabona tároló: a szuszik.

A pitar ajtó melletti sarkában a “kóduspatka” a régi világ szokás rendjére emlékeztet. A házban,eredeti állapotában nagy helyet foglal el  a sárpatkával körbevett búbos kemence. Az  ajtó mellett a padkán a nyitott tűzhely, a kandalló tőcikje látható. A nyoszolya a két karosszékkel, a bölcső, a láda, a saroklóca az asztallal, az ajtó mögött a dikó a ház szokványos berendezése. A házban a “fehérnép” (asszonyok) helye a kemence és a kandalló körül volt, a férfiak pedig saroklócán ülve étkeztek, tanyáztak. A nyoszolya az asszonyt illeti, a dikó viszont a legöregebb családtagé volt. A hagyományos paraszti illemrend szerint a vendéget a nyoszolya előtti karosszékre ültették. A kamrában az élelmiszert és a fontosabb eszközöket, sütőteknőt, sütőlapátot, szövőszéket, rokkát, káposztás hordót stb. tárolták.

A kézi malom pedig a tornácon kapott helyet. A padra került a füstölt szalonna és a hús, a bab, a borsó, hagyma, utóbb a kukorica is. A ház fala nagy alakú vályogból készült,mestergerendája ágassal alátámasztott, földes padlóját kikoptatta a sok Ferge nemzedék. Falai és a pór födémet tartó gerendák fehérre meszeltek.

A ház két végén ágas oszlop tartja a szelement, s a kiugró  eresz, mint ámbitus nyári pihenőül szolgált. A ház a szobát, konyhát és kamrát foglalta magába, amik az élet legszükségesebb feltételeit szolgálták. Tüzelő berendezése a pitvarból nyiló szabad kéményes  konyhából fűthető padkás kemence, aminek falsarokban lévő része a sut a kisgyerekek alvóhelyéül szolgált. Berendezéseivel ami a XIX.századi szegény parasztság, a Hortobágy széli zsellérség élet módját szemlélteti, hasznos funkciót tölt be történelmi múltunk megismerésében, s méltán tarthatjuk számon, mint népi kultúránk megbecsült gyöngyszemét.

Előzetes bejelentkezés után díjmentesen látogatható.

http://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/zsellerhaz_tiszacsege/

12►

Őrségi mesterségek nyomában

Az Őrség egyik jellegzetes népi mesterségét a fazekasságot mutatja be a gerencsérek falujában, Magyarszombatfán, egy 1790-ben épült bájos, zsúpfedeles, döngölt padlójú parasztházban a kicsi Fazekasmúzeum.

Az Őrségi fazekasok

Magyarszombatfán koncentrálódnak az őrségi fazekas dinasztiák, ma is legalább tíz család űzi ezt a mesterséget a faluban. Az évszázados múltra visszatekintő őrségi kerámia jellemzően sötétbarna vagy zöld mázas. Az edényeket hagyományosan egyszerűbb formákkal díszítették. A környéken jellemzően az Itáliából elterjedt, ún. mediterrán fazekaskorongot használják, melynek lényege, hogy a fazekas nem a korong előtt ül, hanem oldalt, és bal lábbal hajtja a szerkezetet, így mivel az ülőpad magasabban van, a korong nagyobb méretű edények formázására is alkalmas.

A fazekasház

A rendkívül autentikus környezetben lévő meseszép kis házikóban hajdanán tényleg egy fazekas család lakott. Már maga az épület, hófehérre meszelt falaival, muskátlis kis ablakaival is megér egy látogatást. A ház helyiségei, a tisztaszoba, a füstös konyha és a műhely a keskeny tornácról nyílnak. A tisztaszobában két vetett ágyat, asztalt, lócát és székeket látunk. A füstös konyhában áll a falba épített tűzhely, a felszálló füst sem veszett kárba, a tető alá akasztott sonkát, kolbászokat, szalonnát füstölték vele. A konyhában lábasok, tálak és egy lakodalmas fazék látható, de vannak itt a kenyérsütésre alkalmas eszközök is.

Az egykori kamra szolgált műhelyként, itt sorakoznak a különböző formájú, nagyságú és színű agyagedények. A gyűjteményben láthatunk érdekes formájú aratókorsót, mindenféle formájú tepsit, de kuglófsütőt és tésztaszűrőt is. A műhelyben állították ki a vidékre jellemző mediterrán fazekaskorongot is.

A ház szép füves udvarán álló pajtában az edények kiégetésére használt boglyakemencét vizsgálhatjuk meg közelebbről. A kemence fala nyitva van, így jól látható, hogyan rakták egymásra kiégetendő edényeket.

A pajtával szembeni műhelyben ki is próbálható a korongozás és a díszítés.

2013 tavaszán a frissen felújított épületet vandál módon felgyújtották, de nyár végére sikerült újra megnyitni az épületet a látogatók előtt.

http://kirandulastippek.hu/orseg/magyarszombatfa-fazekashaz

Egy Szőke Gábor Miklós szoborral gazdagodott Kazincbarcika. A gigantikus méretekkel rendelkező Kínai Sárkány szobor fém vázból készült, rozsdamentes acélcsavarok tartják, 13 méter hosszú és 5 méter magas és több mint 4 tonnát nyom.
A felállítás előtt nagy volt a titkolózás hogy vajon mi kerülhet a 2014. augusztus végén lebontott Jubileumi szökőkút helyére. Ugyan kiszivárgott, hogy egy sárkány szobor, és a facebookon is nyomon lehetett követni az alkotó oldalán a “születést” Mégis sokakban megmaradt a kérdés: Mi köze Kazincbarcikának a sárkányhoz? A város határában található vegyi üzem évekkel ezelőtt kínai többségi tulajdonban került, ennek a kínai–magyar együttműködés jegyében készült el a szobor, amely a városvezetés felkérésére a Wanhua Industrial Group és a BorsodChem Zrt. támogatásával készült el.
Szőke Gábor Miklós az avatáson, így beszélt a szobor színválasztásról:
“A türkizkék négy árnyalata, amely a kínai hagyomány szerint felerősíti a munkahelyen és a családban a pozitív energiákat, ezt a sárkány karmain és száján található sárga és pink neon, valamint a taraját tűzpiros, szőreit pedig ultramarin kék és lila színekkel egészítettem ki”

Ugyan nagy volt a felháborodás a korábbi szökőkút lebontása kapcsán, és többen nem tetszésüket fejezték ki a sárkányt látva, de mióta felállították számtalan fotót, selfie -t láthatunk vele kapcsolatban.

Már beceneve is van a sárkánynak: Kínai Süsü

https://www.kozterkep.hu/~/24110/Kinai_Sarkany_Kazincbarcika_2014.html

Kecskemét egykori zsinagógájának moreszk és romantikus stílusjegyeket hordozó épületét ifjabb Zitterbarth János tervei alapján építették 1864 és 1871 között. Az 1911-es földrengés során eredeti hagymakupolája megrongálódott, helyére építették a ma is látható lótuszbimbó formájú tetőszerkezet.

A Tudomány és Technika Háza
A második világháború alatt hányatott sorsú zsinagógát az 1970-es években átalakították kulturális központtá. Az átépítési munkák terveit Kerényi József építész és Udvardi Lajos belsőépítész készítette. Az 1979-ben készült színes ólomüveg ablakok Bolmányi Ferenc festőművész alkotásai.

Ma a Tudomány és Technika Háza működik az épületben. Itt őrzik Michelangelo 15 szobrának hiteles gipszmását is, valamint Tolnay Károly (Charles de Tolnay) művészettörténész hagyatékát, aki Michelangelo életművének nemzetközileg elismert történésze és teoretikusa volt.

http://kecskemet.varosom.hu/latnivalok/kulturalis-intezmenyek/Tudomany-es-Technika-Haza-Zsinagoga.html

123►

A Petőfi utca 20. századi házai között bújik meg egy a XIX. század elején épült parasztház. A 35-ös házszámba postás rég nem hoz már levelet, csomagot. Annál több a látogatója, lévén, hogy itt található Zalalövő tájháza. A portára két kapun juthatunk. A baloldali nagy kapu a jószágok és a szekerek közlekedését szolgálta, míg a bal oldali kis kapun a ház népe, és a vendégek jártak ki-be. Az udvart L alakban szegélyezi a boronafalú, zsupptetővel fedett ház. A kiskapun belépve jobbról találjuk a pincelejárót. A pince a tisztaszoba alatt található. Itt tárolták a krumplit, a zöldségféléket, répát, burgunit (takarmányrépát). A ház teljes hosszában pitvar húzódik. Innen nyílnak a különböző helyiségek. Minden helyiség az udvarról közelíthető meg. Csak a konyha és a hálószoba között van a házon belül ajtó. A ház első helyisége a tisztaszoba, melynek ablakai az utcára nyílnak.
A tisztaszobát leginkább vendégek számára tartották fenn, de itt aludtak a lányok is.A mások helyiség a konyha. A konyha legfontosabb „berendezési tárgya” a füstöskemence volt, amely ma már nem látható, mert az 1900-as évek elején helyét az akkor sokkal korszerűbb úgynevezett mászókéményes cserépkemence foglalta el. Ez látható ma is a konyhában. A kályha halványsárga csempéit Lung János kályhás mester (Lékai László bíboros édesapja) égette szomszédos műhelyében.A konyhából nyílik a hálószoba, amelyben az öregek aludtak. A szobában megcsodálhatjuk a 150 éves faragott bútorokat, és korabeli használati tárgyakat.
A hálószoba mögött helyezkedik el a kamra, ahol a különböző élelmiszereket tároltak. A kamra padlójába vájva egy egy méter hosszú és 70 cm mély gödröt találhatunk, amely az 50-es éveket idézi. Ebben a gödörben rejtegették a „feketevágásból” származó húsokat a hatóságok elől. A kamrában volt még a helye a dagasztóteknőnek, a kovászkelesztőnek, valamint a kenyérsütéshez használt kellékeknek.A kamrát az éléskamra követi, ahol a lekvárokat, befőtteket, a télire eltett savanyúságokat tárolták. A gerendákra akasztották fel a füstölt sonkákat, a kolbászokat.

Az épület a kamra után L alakban megtörik, és az istállóban folytatódik. Az istálló nemcsak a tehenek, lovak szálláshelye volt, de itt aludtak télen a fiúk is a gerendába vájt szénával kibélelt priccsen.
A ház utolsó, egyben legnagyobb helyisége az istállóhoz épített pajta. Itt kaptak helyet a mindennapok mezőgazdasági eszközei, mint a szekér, a rosta, az eke, a szecskavágó, a cséphadaró, a borona.A ház legvégében található a fészer, ahol az állatoknak télire szánt szénát és abrakot tárolták.
Az udvart bal oldalon az ól zárja le, ám ez nem a ház folytatása, hanem különálló építmény a disznók, baromfik és a birkák, juhok számára.
Az udvar dísze még a lövői porták elengedhetetlen kelléke a kerekes kút is.
A porta mögött terül el a házhoz tartozó, mintegy két holdas birtokocska.A ház eredetileg az 1986-ban elhunyt Kovács Sándor tulajdona volt, akinek nagyon sokat köszönhetünk, mert nemcsak a városra (akkor még falu) hagyta a birtokot, hanem szakavatott tanácsai nagyban segítették a szakszerű helyreállítást is.

A házat meglátogatók Beke Lászlóné – Margit néni – személyében egy igazán szakavatott, és a ház, valamint a korabeli élet minden elemét részletesen ismerő és élvezetesen előadó idegenvezető segítségével tekinthetik meg a „Salla” Muvelődési Központ kezelésében lévő Tájházat.

http://www.zalalovo.hu/turizmus/latnivalok/tajhaz

123►

“A bor lényege az ember, aki termeszti a szőlőt,
félti, gondozza, mint gyermekét,
majd elérkezvén a várva-várt pillanathoz,
kellő tisztelettel kóstolja az új termést.”

Hamvas Béla

12►

A folklór tradícióit a hagyományőrző csoportok mellett a Hunyadi utcai Tájház őrzi. A kazári babák segítségével bemutatják a kazári népviseletet az egyszerű házimunkát végző asszony viseletétől az ünnepi viseletig, az újszülöttől az idős asszony viseletéig. A Tájházban látható a régi paraszti életmódra jellemző ház berendezése: a karoslóca, a láda és egyéb berendezési tárgyak. Megtalálható a településen alig fellelhető falmasina. A ház kamrájában bemutatják a kenderfeldolgozás eszközeit is.

https://www.telepules.com/kazar/turizmus/latnivalok/tajhaz-2815.html

123►

A ceglédi Békés Mihály a népművészet mestere, fafaragó munkássága.

Petőfi Sándor:

Szerelem és pipadal

Szeretlek én téged, pipám!
És a dohányt, mely benned ég;
Hogy is ne? füstöd fellege,
Miként galambom szeme, kék.

Szeretem én galambomat,
Miként szeretem a dohányt;
Hogy is ne? pipa és leány
Érettem égnek egyaránt.

S miként a lyányszem s mint a füst,
Nem kék-e a menny födele?
S miként ezek, a mennyfödél
– Csillagtűzben – nem lángol-e?

Hasonmásául alkotá
Az ég e kettőt énnekem,
Hogy látva őket lássam azt,
Kitől boldogságom nyerem.

Pest, 1844. április