Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

12►

2015. január 31-én hosszú várakozás után végre megnyitotta kapuit a demjéni Cascade Barlang- és Élményfürdő. A frissen átadott létesítmény 760 méter hosszú barlangrendszerével és 1500 négyzetméter vízfelületével Közép-Európa legnagyobb barlangfürdőjének számít. A Demjéni Termálvölgy 2017-ben elnyerte „Az Év Feltörekvő Fürdője” kitüntető címet. Népszerűségét a sokoldalúságának köszönheti, a komplexum egy barlangfürdő, egy gyógyfürdő és aquapark és egy 4 csillagos hotel együttese.
A zegzugos barlang látványát az Avatar film ihlette. Különleges virágok, élményelemek, extravagáns lámpák, szobrok segítenek az elvarázsolt világ megidézésében. A gyerekek számára igazi mesevilág elevenedik meg a medencében.
A fürdőhöz csatlakozik egy hegybe süllyesztett, 24 méter átmérőjű és 25 méter mélységű csúszdatorony, amihez nem kevesebb, mint 550 méternyi csúszófelület tartozik, de van egy 133 méteres sodrópatak és több gyermekmedence is. A legmagasabb pontjára látványlift juttatja el vendégeket. Tetején van a kiinduló pontja annak a kétpályás fotocellás kamikaze óriáscsúszdának, mely 25 méter magasról érkezik a mélybe. A különleges UFO, a kanyargós Anakonda és a szuper gyors Turbó csúszda található még meg e látványában egy vulkán belsejét idéző csúszdavilágban.

https://www.termalfurdo.hu/furdo/demjeni-termal-volgy-160

A fotográfus 10 évvel ezelőtt járt a demjéni gyógyfürdőben-amely 6 kültéri és 2 beltéri medencével rendelkezik, persze az elmaradhatatlan csúszdacsodákkal együtt. A gyógyvíz, a különböző szolgáltatások sora sokoldalú és kedvező hatású gyógyító segítség az idelátogató közönség számára.
Demjéni völgyben mindig sok a vendég, ahol egyedi hangulatot jelentenek a szabadtéri medencék felett látható fa árnyékoló rendszerek.
Akkor már elkezdődött a z alagutak – barlangjáratok építése (fúrása). A “puha” vulkáni tufa kőzet megmunkálása komoly turisztikai perspektívát jelentett a vállalkozók és a tervező kivitelező szakemberek számára. É-Magyarország igazi egészségturisztikai komplexumát hozták létre.
Bagyinszki Zoltán előtte megtekintette és – honlapján látható a közeli Egerszalók természeti csodája, a gőzölgő sódomb is, amely nem sóból építkezik, hanem mészalapú védett geológiai látványosság.
Hasonlót nagyobb mérettel Törökországban lehet felkeresni.
E honlapon a csoda bővebben megtekinthető (katt.), amely az évek során só-domb néven vált ismerté. A 65-68 C◦-os ásványi anyagokban igen gazdag gyógyvíz folyamatosan építi az impozáns látványt nyújtó lépcsőzetes csipkézett, fehér képződményeket.
A nátriumot is tartalmazó, kalcium-magnézium hidrogén karbonátos gyógyvíz, melynek metakovasav tartalma is jelentős, a kénes gyógyvizek kategóriájában az egyik legjobb besorolást kapta.

Bagyinszki Zoltán

1234►

A legszebb történelmi kisváros Magyarországon, ide szilveszterkor is érdemes elzarándokolni.
Itt a képek, az épületek beszélnek.

Bagyinszki Zoltán

123►

A Római katolikus Püspöki székesegyház/Bazilika melletti épületben helyezték el e páratlan gyűjteményt. A szépen rekonstruált műemlék épületben lehet megtekinteni az értékes szakrális gyűjtemény darabjait. A Pécsi székesegyház impozáns 4 tornyú épülete-, a templom és altemplom, a reneszánsz kápolna, a Püspöki palota, a középkori egyetem az Árpád-kori román stílusú kőfaragványok tárlata és síremlékek mellett itt a későbbi korok művei láthatóak.
A gazdag szakrális alkotások csak több órás sétával fogadhatóak be, csodálhatóak meg.
Építőművészet, festmények, szobrok, ötvösremekek, érmék, könyvek. – valódi összművészeti és magyar történelmi élmény mindenki számára.
Közel 1000 éves múlt Pécs belvárosában. Gondoltam Karácsonykor, a szentestéhez közeledve ez a szépséges képsor illik a honlap december végi “zárásához”.

Bagyinszki Zoltán

Vörösmarty szellemisége újraéledt a Bence-hegyi kilátó tövében, ahol harmincévnyi hányatott sors után új életre kelt az a műemléki épület, ahol a Szózat költője töltötte szabadidejét.

Ha nem is a velencei pince hűsében találta fel a fröccs szót Vörösmarty Mihály, de egészen biztosan sok szódás bort fogyasztott itt ismerősei, barátai körében a Szózat költője. A műemléki védettséget élvező Vörösmarty-pince szombaton este harminc év utáni első szezonját nyitotta meg 2020 nyarán a Bence-hegyi kilátó tövében, ahonnan a Velencei-hegységre és a tóra is páratlan kilátás nyílik. A pince mellett szőleje volt itt a költőnek, ahol nemcsak bort, de pezsgőt is készített, bár az őszinte leírások szerint nem éppen a legjobbat. Persze ez mit sem von le annak értékéből, hogy micsoda ihletadó környezet lehetett ez számára.

https://kirandulastervezo.hu/latnivalo/velence/vorosmarty-pince

12►

A magyar szakrális csoda-csokor Győrben.
Keresztény értéksor a román kortól és stílustól a kortárs művészetekig, majdnem 1000 év.
A székesegyház monumentális műemlék épülete, a Héderváry gótikus kápolna – a Szent László hermájával – 600 éves arany ötvös remekmű, Boldog Apor Vilmos vértanú szarkofágja, Boldog Apor Vilmos vértanú szarkofágja, a Maulbertsch freskók, a kincstár és a kapcsolódó Pápa látogatás. Ja és a szemben található Püspökvár.
Ez szerintem óriási dolog, erről sem nagyon beszélünk. Szinte mindig Esztergom, Pannonhalma- tudom azok fontosak, Tihany, Mátyás t., Ják, a Bazilika Pesten stb.

Bagyinszki Zoltán

A Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke a Szent László Herma, amely I. László király szentté avatásának alkalmából készült. Az eredeti herma 1405-ben egy tűzvészben megsemmisült. A Győrben látható ereklyetartó-másolat 1400-1425 között készült.
A Győri Egyházmegyei Kincstár legjelentősebb darabja a pompás Szent László-herma, amely ma a székesegyház legféltettebb kincse, Győr városának is szimbóluma. Szent László koponya-ereklyéjét egy gótikus pántokkal átfogott tokban, a herma sejtelmesen előre tekintő, markáns aranyozott ezüst fejében őrzik. 1192-ben, Szent László szentté avatásakor a nagyváradi sírból kiemelték a csontereklyéket, s a szent király koponyáját előbb egy egyszerű ereklyetartóba, majd a hermába helyezték el, és a nagyváradi székesegyházban őrizték.
Az eredeti herma 1405-ben egy tűzvészben megsemmisült, az eredetileg négyágú gótikus koronát a XVII. század fordulóján alakították át barokk tízágúra. A Győrben látható ereklyetartó-másolat 1400-1425 között készült. A herma sodronyzománcos mellrésze a később európaszerte elterjedt díszes zománctechnika első ismert emléke, amely egy XV. századi átalakítás eredménye. Az európa legszebb hermájának tartott ötvös remekmű az egyetlen hiteles árpád-házi királyábrázolásunk. A művet egyes szakértők a Kolozsvári testvérek idősebbikének, Kolozsvári Mártonnak tulajdonítják. A szent ereklyét Náprági Demeter erdélyi püspök hozta Győrbe, amikor győri főpásztorrá nevezték ki 1607-ben. Minden év június 27-én ünnepi körmeneten hordozzák körbe a szent király hermáját.

https://m.utisugo.hu/latnivalok/szent-laszlo-herma-gyor-44970.html

A Vay kastély a XVIII. század legelején épült biedermeier felé hajló empire stílusban. Vay Ádám kuruc generális építette egy magaslatra. Hatezer holdas birtok tartozott hozzá, gulyákkal, ménesekkel. Az épület- együttes az ötszintes főépületből, egy kolostor-épületből és egy lovardából áll. Mivel a Tisza parti városnak, Csegének komp joga volt, itt úri tizedet is lehetett szedni. A báró úr pallos joggal rendelkezett, ezért a kastély alatt egy tömlöcrendszert is építettek. A leghíresebb betyár ‘Ződ Marci’ volt, aki itt raboskodott. Azért hívták így, mert az asszonyok szerint szép zöld volt a szeme. A Rákóczi-féle szabadságharc bukása után 1711-ben labanc kézre került. A labanc tábornok elég iszákos volt, sőt a kártyát sem vetette meg, így hamar elkártyázta a birtokot. Korábban az egyik debreceni bíróé is volt a kastély. A második világháború után egy Radák nevezetű hölgyé volt a birtok, de mivel nem volt utódja, így az államra szállt a tulajdonjog.

https://www.kastelyok.com/adatlap.php?details=365

12►

Az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar megye délkeleti részén fekszik, Debrecentől 50 kilométerre, a magyar-román határtól 6 kilométerre. Vasútállomása egyben határállomás is, a várost átszelő vasútvonal utolsó magyarországi állomása.
Földrajzi szempontból a Bihari-sík egyetlen városa, a kistáj keleti részén fekvő település.
Szomszédai: észak felől Bojt, északkelet felől Bedő, kelet felől Ártánd, dél felől Berekböszörmény, délnyugat felől Told, nyugat felől Mezőpeterd, északnyugat felől pedig Váncsod. Délkeleti irányból Romániához tartozó területek határolják (határszéle mintegy 2 kilométer hosszban egybeesik az államhatárral), a legközelebbi település a határ túloldalán Köröstarján.
A faluból az 1848–49-es szabadságharcban sokan részt vettek, a keresztesi honvédek névsorát Osváth Pál jegyezte fel.
A helység 1850-ben járási székhely lett (Sárréti, később Mezőkeresztesi járás) és vásártartási jogot kapott, így dinamikusan fejlődni kezdett és rövidesen a járás egyik meghatározó települése lett. Városiasodó jellegére utal, hogy 1900 táján már két gőzmalma és két olvasóköre is volt.[13]
1912-ben a falu neve újra megváltozott. A postaforgalom szélesebb körű elterjedésével sok zavart okozott, hogy Borsod megyében volt egy másik Mezőkeresztes nevű község. Eredeti nevét az tarthatta meg, a bihari Mezőkeresztesből Biharkeresztes lett.
Az I. világháború alatt (1914–1918) román csapatok szállták meg a falut. A harcokban 80 lakos esett el. A trianoni határ létrehozása jelentősen visszavetette a fejlődésben Biharkeresztest, mert éppen a kulturális és gazdasági centrumnak számító Nagyváradtól szakította el a határ.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Fotó: Bagyinszki János

A Nyakas-kő és a környék sziklaszirtjei jellegzetes alakját az erózió, főként az uralkodó északnyugati szél alakította ki, a keményebb mészkőbe rétegződött puhább, homokos üledékeket nagyobb mértékben erodálta, így lett a kőnek nyaka. Az üledékes kőzetekben gyakran találnak Pannon-tenger kori fosszíliákat is. Ha nem is mászunk ki a szikla tetejére, érdemes kissé feljebb kapaszkodni, ahonnan parádés kilátás nyílik a Nyakas-kőre, a szomszédos Madárszirtre és Biatorbágy környékére. A Buda környéki hegyek egyik leglátványosabb pontja ez, kétségtelenül. Miután kiélveztük a nem mindennapi hely varázsát, szép időben, hétvégén, a tömeg miatt ez nem is olyan egyszerű, induljunk el a Madárszirt felé, óvatosan ereszkedjünk le a két sziklát elválasztó árokba, ahol ismét találkozunk a Piros jelzésű turistaúttal. Morzsalékos, nehezen járható, meredek kaptatón, néhol lapos sziklákon lépdelve mászunk fel a Madárszirt déli végére, a P jelzéseket követve. Látványos utunk a sziklafal pereme közelében fut, lélegzetelállító kilátást élvezve a Biai-tavakra, a Zsámbéki-medencére, gyalogolunk tovább. Ne felejtsünk el visszanézni a Nyakas-kőre, innen látszik legjobban, milyen hatalmas képződmény.

https://kirandulastippek.hu/budapest-kornyeke/nyakas-ko-a-budai-hegyseg-legmenobb-sziklaja