Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Budapest – Ráth György különleges síremléke

Budapest

A magyar szecesszió kiemelkedő alakjának – a szobrász, építész, iparművész, látványtervező – Maróti Gézának (1875–1941) nemcsak az életműve, hanem a síremléke is figyelemre méltó és különleges. A Fiumei úti Sírkert egy elhagyatott, ligetes részén található síron egy szárnyas női aktot ábrázoló nagyméretű márvány relief emelkedik, mely a művész saját alkotása. Lánya Bródy-Maróti Dóra visszaemlékezése szerint a nagyalakú relief sokáig a Lendvay utca műteremben állt. „Papa Szférák zenéjének nevezte. Később, anyám kívánságára ez lett a Papa síremléke”.

https://ludwigmuseum.blog.hu/2020/03/07/egy_megfagyott_muzsikus_siremleke

Kondorosi csárda és Rózsa Sándor

Határon belül - 93.000 km2

Több mint történelem! Legendák szövedéke.
A nyolc út találkozásánál 1740 körül épült, majd 1784-ben újraépült Kondorosi Csárda falai között bujdosott egykor Rózsa Sándor a nevezetes betyár, de olyan művészek is a történelem részévé tették, mint Arany János vagy Erkel Ferenc.

Ma, több mint kétszáz évvel később még mindig állnak a régi falak, az egykori berendezési eszközöket ma is őrzi a múzeum rész, a konyha tűzhelyein pedig most is sül a betyárok hagyományos kedvence.
Azonban ma, több mint kétszáz évvel később mégsem ódon a Kondorosi Csárda!
Modern konyháján, a legkorszerűbb konyhatechnikai eljárásokkal varázsolja a vendégek elé az ízletes, hagyományos magyar konyha ízeit, vagy éppen az étkezés magas művészetét jelentő fine dining kulináris fogásait.

https://kondorosicsarda.hu/index.php/rolunk#tortenetunk

Puskás sikerei – az Aranycsapatban és a Real Madridban.

Budapest

Tények- talán a legnagyobb, leismertebb magyar eseménysor ezen világon, a borzasztó Rákosi komm. diktatúrában létrejött siker.
Ami Sebes Gusztávnak (jó kommunista volt) és főleg Puskás Öcsinek, no meg néhány társának volt köszönhető.
Olimpiai bajnokok, VB. ezüstérmesek, Magyar – Angol csodamérkőzés a 6-3, az Ő idejükben a Magyar válogatott nem talált legyőzőre.
A legismertebb magyar személy vitathatatlan hogy Puskás Ferenc volt: a nemzet sportolója, labdarúgó – majd edző és az aranycsapat kapitánya.
Nem mellesleg a REÁL MADRID világsztár játékosa, gólvágója – lásd a szöveges 4. képet hozzá.
Daniel Entrialgo- spanyol író első regénye. Lehet nincsenek véletlenek, most olvastam ki a Puskás. c. regényét / második élet- Számára megadatott, de tett is érte… valódi magyar sikertörténet – világsiker volt…..extra egyedi hungarikum.
A kispesti srác- Purzeld, Öcsi, Pancho a koronázatlan király nem könnyű életének története. Sporttörténelem.(1927-2006 Budapest Szent István- bazilika) és rá egy hétre láthattam a valós tényeket, relikviákat Békéscsabán kiállítva.
Köszönöm a szervezőknek, gyűjtőknek a csapat tagjainak, a Teremtőnek.

Bagyinszki Zoltán. aki ismét szurkol a magyar foci felemelkedéséért.

Nágocs – megújuló Zichy kastély Somogyban

Határon belül - 93.000 km2

A Zichy család barokk stílusú kastélya 1714-ben épült meg majd az 1830-as években a földbirtokos emeletet építtetett a kúriára, és klasszicista stílusban átalakította. A háború előtt br. Rubido-Zichy Iván volt a kastély tulajdonosa. A kastély értéke volt többek között könyvtára is, amely 1945 után elkallódott, sorsa ismeretlen. Maga az épület is több használó kezébe került. Volt itt iskola, tsz-iroda, orvosi rendelő, gyermekotthon, közben az épület külső és belső állaga egyre romlott.
A parkban több termetes fa található, közülük a legszebbek a fekete diók, a magas kőrisek, a szivarfák, a tiszafák, a platánok és a magas kőrisek, de van itt egy-egy hatalmas gyantás cédrus és mamutfenyő is. A legidősebb fák kora meghaladja a száztíz évet.
A Zichy-kastély főkapujánál áll Nepomuki Szent János 1787-ben készült késő barokk szobra.

https://www.kastelyok.com/adatlap.php?details=1017

Budapest – Széna téri 56-os emlékmű

Budapest

Készítette: Árvai Ferenc, Bakos Géza (építész)
2001

Nagy méretű, lyukas zászlót jelképező alkotás, előtte férfialak. Mindez krómacélból.

https://www.kozterkep.hu/~/5086/szena_teri_1956_os_emlekmu_budapest_arvai_ferenc_2001.html

Ez az emlékmű már az új évezredre kikristályosodó ’56-os szimbólumokat használja: elsősorban a lyukas zászlót. Amit egy forradalmár tart. Vagy éppen ejt ki a kezéből, halálos lövést kapva? Vagy a ráfonódott szalagok szorításából szabadulna? Védelmezi? Mutatja? Esetleg már egy elesett férfit látunk, a földre dobott véres zászlón feküdni (illetve mindezt függőlegesre vetítve), hiszen az alak lebeg, mintha a zászló tartaná inkább őt? És tulajdonképpen ki volna ez a 25 év körüli, csukott szemű, szenvedélyes tekintetű, atletikus alak, sok réteg gyűrött ruhában? Pesti srácnak mindenesetre egy kicsit öreg is, egy kicsit előkelő is. És alakja nem nagyon köthető a helyszínhez, ahol elsősorban nem zászlós felvonulás volt, hanem fegyveres ellenállás, szovjetek ellen vívott egyenlőtlen, de hősies harc.

http://pestbuda.hu/cikk/20161013_az_emlekezes_retegei_a_szena_ter_56_os_emlekmuvei

Tolcsva – Szirmay-Waldbott kastély, a Világörökség része

Határon belül - 93.000 km2

A kastély építéstörténetének a felvázolása sok problémát vetett fel, amelyek közül több, a levéltári források hiánya miatt megoldatlan maradt, és csak egy, az épület minden részletére kiterjedő falszövetkutatás adhat majd választ a felmerült kérdésekre  eddig csupán a kastély külső homlokzatainak a kutatására nyílt szűk körű lehetőség.

A Borsod vármegyei eredetű, 1417-ben Luxemburgi Zsigmond királytól címeradományt nyerő szirmai és szirmabesenyői Szirmay család 1694-ben szerzett Tolcsván szőlőbirtokokat Szirmay András révén. Tolcsva földesura azonban a felsővadászi Rákóczi család volt ekkor, annak sárospataki uradalmához tartozott a település, majd herceg Rákóczi Ferenc  a későbbi II. Rákóczi Ferenc fejedelem  1699-ben a később grófi rangra emelt Szirmay (V.) Istvánnak zálogosította el a mezővárost.

1746-ban Szirmay (I.) Ádám lett zálogjogon Tolcsva és Erdőbénye földesura, aki Zemplén vármegye országgyűlési követeként is működött. Ő már rendelkezett a településen egy  akkori értelemben vett  nemesi rezidenciával, amely minden bizonnyal az az épületcsoport volt, amelyet a huszonhárom évvel később, 1784-ben készült I. katonai felmérés térképe jelölt a mai kastély helyén.

Ezen a térképen három téglalap alakú kőház látható, amelyeket kőkerítés vesz körül. Ezek az épületek azonosíthatóak a mai kastélyba beépített két 18. századi, barokk kori épületrésszel. Egyrészt a déli, mára eredeti hosszához képest jelentősen lerövidült oldalszárny két helyiségével  az egykori konyhával és a kápolna falainak egy részével , valamint a hozzájuk kapcsolódó folyosószakasszal, másrészt az északi keresztszárny pincéjével.

Szirmay (I.) Ádám 1761-es halálakor legkisebb testvére, Szirmay Sándor örökölte a tolcsvai nemesi rezidenciát, valamint az itteni birtokok nagyobb részét azzal a kikötéssel, hogy halála után (II.) Ádám nevű fiára szálljanak a javak. Szirmay Sándor már jóval a halála előtt, 1773-ban átadta tolcsvai birtokait negyedik fiának, Szirmay (II.) Ádámnak.

https://www.tolcsvaikastely.hu/a-kastely-tortenete/

Bakony-hegység, Úrkúti őskarszt II.

Határon belül - 93.000 km2

Az Úrkúti Őskarszt egész Európában egyedülálló geológiai jelenség. Az ittenihez hasonló felszínformákat, karsztosodott sziklaalakzatokat Földünk trópusi területein, például Dél-Kínában vagy Kubában találhatunk.
A karsztosodás a mészkő szárazföldi körülmények között történő oldódása, lepusztulása. A lehulló csapadékvíz a levegő szén-dioxid tartalmát feloldja és így enyhén savassá válik. Ez a savasság már elegendő ahhoz, hogy a mészkövet oldja, erodálja. A karsztosodás folyamatának gyorsasága függ az adott terület éghajlatától. Minél melegebb és nedvesebb a klíma, a karsztosodás annál erőteljesebb.
A Bakony több, mint 100 millió éven keresztül trópusi éghajlaton feküdt. A jura korszakban a területet tenger borította, amely üledékeiből az itt található kőzetek kialakultak. Amikor a víz visszahúzódott a kréta korban, a szárazföldi lepusztulás – a karsztosodás – megkezdődött. A felszínt aztán agyagos, szenes üledékek fedték be és így megőrizték a kialakult formációkat a későbbi erodálástól.
A különleges trópusi éghajlatot idéző karszt formációk csak a 20. században, 1920-tól kezdődően kerültek felszínre, amikor mangánércet kezdtek bányászni a Csárda-hegy oldalában. A terület 1951-ben került természetvédelmi oltalom alá.

https://www.csodalatosbakony.hu/index.php?page_id=432&product_id=712

Bakony-hegység, Úrkúti őskarszt I.

Határon belül - 93.000 km2

Az Úrkút keleti szélén magasodó Csárda-hegy oldalában 1917-ben, szén után kutatva fedezték fel az ország legnagyobb mangánérc készletét, melyet 1918-tól egyre nagyobb ütemben bányásztak. Az 1920-as évek volt az úrkúti mangánbánya fénykora, az érc kitermelésével végül 1951 óta országosan védett a terület. Kézi, külszíni fejtéssel termelték le a mangánércet, és fokozatosan, eredeti állapotának megfelelően került napvilágra a 100 millió éves őskarszt. A rózsaszínes, tömött, jurakori mészkőben tengeri állatok mészvázas maradványai is előkerültek.
2013 óta 6 állomásból álló tanösvény segíti az őskarszt felfedezését. A Csárda-hegyi tanösvény hossza mintegy egy kilométer, a két szintből álló, hatalmas katlanba hosszú, korláttal ellátott falépcsősor vezet, emellett a tanösvény a töbör peremén haladva kerüli körbe az őskarsztot.
A falu szélső házai mellett nyíló kapun besétálva pár méter után elérjük a tanösvény térképes indító állomását. Tovább sétálva már ízelítőt kaphatunk a bizarr sziklavilágról, balra hatalmas, vörös sziklák mellett jutunk ki egy pihenőpadokkal ellátott, idilli fekvésű tisztásra. Innen balra ágazik el a gödör szélén futó tanösvény ága, jobbra pedig a szakadékba vezető falépcsőt érjük el. A 3. állomás mellől indul a hosszú, kanyargós falépcsősor a gödör aljába. A sziklafalhoz épített lépcsőről testközelből figyelhetjük meg az őskarszt jellegzetes, a jurakori kőzeteken kivált vasas-oxidos rétegtől vöröses színét. A rekultivált bányaterületet mára már szinte teljesen visszahódította a természet.
A töbrök alján, a sajátos mikroklímának köszönhetően, jó pár fokkal hűvösebb van, ez különösen kánikulában teszi kellemessé a látogatást. Mohák, páfrányok népesítik be a sziklafalak alját, rengeteg védett növényfaj kedveli ezt a nyirkos, hűvös, árnyékos klímát. Egy újabb, rövidebb lépcsősor vezet le a kis területű legalsó szintre, mely szinte alig lát napfényt, itt egy barlangot is láthatunk. Visszatérve a katlan szélére, bármilyen irányból megkerülhetjük a bányagödröt. Még három állomás táblái várnak ránk, de a fő látnivaló, a néhol megnyíló sűrű növényzetből nyíló remek kilátás az őskarszt sziklafalaira, a katlanba vezető lépcsőkre. A vékony kis csapás helyenként nehezen követhető, nem túl sűrűek a jelzések, de ha tartjuk az irányt a szakadék széle mentén, nehezen tévedhetünk el.
A túra nem túl hosszú, de hamisítatlan erdei környezetben fekszik a karszt, nedves időben csúszósak lehetnek a lépcsősorok, ösvények, alkalomhoz illő lábbelit válasszunk, egy profi, csúszásbiztos talppal, esetleg lélegző, vízálló membránnal felszerelt, kényelmes túracipőben garantáltan jól érezzük magunkat a látogatáskor. Egy kis méretű hátizsákba pedig be is férnek a nasik, innivalók, kellemes pihenőpadokat, asztalokat találunk a területen. Akkor se csüggedjünk, ha esős az idő, így talán még misztikusabb látvány az őskarszt, és egy esőkabáttal felszerelkezve, gondot sem jelent a kirándulás.
A dzsungelszerű környezet, a bizarr sziklavilág, a sajátos mikroklíma, a szakadékba való leereszkedés páratlan élményt kínál, ráadásul egy óra alatt mindent alaposan fel tudunk fedezni, és az őskarszt megközelítése is egyszerű, kocsival a bejárat előtt tudunk parkolni, és az Országos Kéktúra is itt vezet el. 2013-ban az év földtani értékévé választották a Csárda-hegyi Őskarsztot.

https://kirandulastippek.hu/bakony-veszprem/urkuti-oskarszt

Abasár – Aba Sámuel királyi települése és történelmi emlékei a Mátrában II.

Határon belül - 93.000 km2

Feldebrő és Abasár É- Magyaroszági települések a Mátrában. Kevesen tudják a nagyon kevés hazai királysírok- sírhelyek egyike kötődik a 2 településhez. A közeli Feldebrőn helyezték először örök nyugalomra
Aba Sámuel magyar királyt, az altemplomban- amely ma i s megtekinthető fontos román kori műemlékünk. Majd innen került az akkori királyi rezidenciára – a hagyomány szerint valószínű földi maradványai is Abasáron találhatóak.
A híradások nyomán-a megírt és bemutatott eredmények motiváltak , hogy a napokban felkerssem Abasár településünket.
A főtéren található rk. templom is reett középkori részleteket (különleges a templom kapu feletti beépített írásos kőfaragvány) és a templom mellett néhány méterre áll a király bronzból készült egész alakos szobra is.
Abasár Történelmi Emlékhely-birtokközpont a legfontosabb adatok a központban állított bronz táblán olvashatóak 1. kép.
A történelemben, folyamatos hatalmi játszmák- harcok és háborúk kísérték az államalapítást követő évszázadokat. Regénybe illő történetek, béke időben fejlődés sok szépséggel, eredményekkel, persze kudarcokkal, tragédiákkal is. A Képes Krónika “beszámolt” ezekről. Ezt a királyt is meggyilkolták! Aba Sámuel egyik legkorábbi uralkodónk volt. A 3. királyunk 1041 és 1044 között uralkodott.
A nyughelye a monostorban lehetett, ennek a feltárása-kutatása (az utóbbi években) folyamatos és eredményes régészeti munka volt.
A fotók bemutatják az eddigi eredményeket – kiásott alapokat,a megtalált körtemplomot. Sírkő fedlapokat is találtak, emellett temetőt emberi csontmaradványokkal.
A régészek és tudományos szakemberek tevékenysége által az értékes történelmi leletek, eredmények reményeink szerint hamarosan látogathatóvá válnak. Reméljük, hogy a nagyközönség számára is mielőbb olvashatóvá válnak az érdekes történelmi információk.
A munka még folytatódik… a tudomány, a technika segítségével a további rejtélyek megoldódhatnak – netán a király sírja is előkerülhet. Bíz(z)unk benne!

Bagyinszki Zoltán

Abasár – Aba Sámuel királyi települése és történelmi emlékei a Mátrában I.

Határon belül - 93.000 km2

Feldebrő és Abasár É- Magyaroszági települések a Mátrában. Kevesen tudják a nagyon kevés hazai királysírok- sírhelyek egyike kötődik a 2 településhez. A közeli Feldebrőn helyezték először örök nyugalomra
Aba Sámuel magyar királyt, az altemplomban- amely ma i s megtekinthető fontos román kori műemlékünk. Majd innen került az akkori királyi rezidenciára – a hagyomány szerint valószínű földi maradványai is Abasáron találhatóak.
A híradások nyomán-a megírt és bemutatott eredmények motiváltak , hogy a napokban felkerssem Abasár településünket.
A főtéren található rk. templom is reett középkori részleteket (különleges a templom kapu feletti beépített írásos kőfaragvány) és a templom mellett néhány méterre áll a király bronzból készült egész alakos szobra is.
Abasár Történelmi Emlékhely-birtokközpont a legfontosabb adatok a központban állított bronz táblán olvashatóak 1. kép.
A történelemben, folyamatos hatalmi játszmák- harcok és háborúk kísérték az államalapítást követő évszázadokat. Regénybe illő történetek, béke időben fejlődés sok szépséggel, eredményekkel, persze kudarcokkal, tragédiákkal is. A Képes Krónika “beszámolt” ezekről. Ezt a királyt is meggyilkolták! Aba Sámuel egyik legkorábbi uralkodónk volt. A 3. királyunk 1041 és 1044 között uralkodott.
A nyughelye a monostorban lehetett, ennek a feltárása-kutatása (az utóbbi években) folyamatos és eredményes régészeti munka volt.
A fotók bemutatják az eddigi eredményeket – kiásott alapokat,a megtalált körtemplomot. Sírkő fedlapokat is találtak, emellett temetőt emberi csontmaradványokkal.
A régészek és tudományos szakemberek tevékenysége által az értékes történelmi leletek, eredmények reményeink szerint hamarosan látogathatóvá válnak. Reméljük, hogy a nagyközönség számára is mielőbb olvashatóvá válnak az érdekes történelmi információk.
A munka még folytatódik… a tudomány, a technika segítségével a további rejtélyek megoldódhatnak – netán a király sírja is előkerülhet. Bíz(z)unk benne!

Bagyinszki Zoltán