Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Budapest – Széna téri 56-os emlékmű

Budapest

Készítette: Árvai Ferenc, Bakos Géza (építész)
2001

Nagy méretű, lyukas zászlót jelképező alkotás, előtte férfialak. Mindez krómacélból.

https://www.kozterkep.hu/~/5086/szena_teri_1956_os_emlekmu_budapest_arvai_ferenc_2001.html

Ez az emlékmű már az új évezredre kikristályosodó ’56-os szimbólumokat használja: elsősorban a lyukas zászlót. Amit egy forradalmár tart. Vagy éppen ejt ki a kezéből, halálos lövést kapva? Vagy a ráfonódott szalagok szorításából szabadulna? Védelmezi? Mutatja? Esetleg már egy elesett férfit látunk, a földre dobott véres zászlón feküdni (illetve mindezt függőlegesre vetítve), hiszen az alak lebeg, mintha a zászló tartaná inkább őt? És tulajdonképpen ki volna ez a 25 év körüli, csukott szemű, szenvedélyes tekintetű, atletikus alak, sok réteg gyűrött ruhában? Pesti srácnak mindenesetre egy kicsit öreg is, egy kicsit előkelő is. És alakja nem nagyon köthető a helyszínhez, ahol elsősorban nem zászlós felvonulás volt, hanem fegyveres ellenállás, szovjetek ellen vívott egyenlőtlen, de hősies harc.

http://pestbuda.hu/cikk/20161013_az_emlekezes_retegei_a_szena_ter_56_os_emlekmuvei

Tolcsva – Szirmay-Waldbott kastély, a Világörökség része

Határon belül - 93.000 km2

A kastély építéstörténetének a felvázolása sok problémát vetett fel, amelyek közül több, a levéltári források hiánya miatt megoldatlan maradt, és csak egy, az épület minden részletére kiterjedő falszövetkutatás adhat majd választ a felmerült kérdésekre  eddig csupán a kastély külső homlokzatainak a kutatására nyílt szűk körű lehetőség.

A Borsod vármegyei eredetű, 1417-ben Luxemburgi Zsigmond királytól címeradományt nyerő szirmai és szirmabesenyői Szirmay család 1694-ben szerzett Tolcsván szőlőbirtokokat Szirmay András révén. Tolcsva földesura azonban a felsővadászi Rákóczi család volt ekkor, annak sárospataki uradalmához tartozott a település, majd herceg Rákóczi Ferenc  a későbbi II. Rákóczi Ferenc fejedelem  1699-ben a később grófi rangra emelt Szirmay (V.) Istvánnak zálogosította el a mezővárost.

1746-ban Szirmay (I.) Ádám lett zálogjogon Tolcsva és Erdőbénye földesura, aki Zemplén vármegye országgyűlési követeként is működött. Ő már rendelkezett a településen egy  akkori értelemben vett  nemesi rezidenciával, amely minden bizonnyal az az épületcsoport volt, amelyet a huszonhárom évvel később, 1784-ben készült I. katonai felmérés térképe jelölt a mai kastély helyén.

Ezen a térképen három téglalap alakú kőház látható, amelyeket kőkerítés vesz körül. Ezek az épületek azonosíthatóak a mai kastélyba beépített két 18. századi, barokk kori épületrésszel. Egyrészt a déli, mára eredeti hosszához képest jelentősen lerövidült oldalszárny két helyiségével  az egykori konyhával és a kápolna falainak egy részével , valamint a hozzájuk kapcsolódó folyosószakasszal, másrészt az északi keresztszárny pincéjével.

Szirmay (I.) Ádám 1761-es halálakor legkisebb testvére, Szirmay Sándor örökölte a tolcsvai nemesi rezidenciát, valamint az itteni birtokok nagyobb részét azzal a kikötéssel, hogy halála után (II.) Ádám nevű fiára szálljanak a javak. Szirmay Sándor már jóval a halála előtt, 1773-ban átadta tolcsvai birtokait negyedik fiának, Szirmay (II.) Ádámnak.

https://www.tolcsvaikastely.hu/a-kastely-tortenete/

Bakony-hegység, Úrkúti őskarszt II.

Határon belül - 93.000 km2

Az Úrkúti Őskarszt egész Európában egyedülálló geológiai jelenség. Az ittenihez hasonló felszínformákat, karsztosodott sziklaalakzatokat Földünk trópusi területein, például Dél-Kínában vagy Kubában találhatunk.
A karsztosodás a mészkő szárazföldi körülmények között történő oldódása, lepusztulása. A lehulló csapadékvíz a levegő szén-dioxid tartalmát feloldja és így enyhén savassá válik. Ez a savasság már elegendő ahhoz, hogy a mészkövet oldja, erodálja. A karsztosodás folyamatának gyorsasága függ az adott terület éghajlatától. Minél melegebb és nedvesebb a klíma, a karsztosodás annál erőteljesebb.
A Bakony több, mint 100 millió éven keresztül trópusi éghajlaton feküdt. A jura korszakban a területet tenger borította, amely üledékeiből az itt található kőzetek kialakultak. Amikor a víz visszahúzódott a kréta korban, a szárazföldi lepusztulás – a karsztosodás – megkezdődött. A felszínt aztán agyagos, szenes üledékek fedték be és így megőrizték a kialakult formációkat a későbbi erodálástól.
A különleges trópusi éghajlatot idéző karszt formációk csak a 20. században, 1920-tól kezdődően kerültek felszínre, amikor mangánércet kezdtek bányászni a Csárda-hegy oldalában. A terület 1951-ben került természetvédelmi oltalom alá.

https://www.csodalatosbakony.hu/index.php?page_id=432&product_id=712

Bakony-hegység, Úrkúti őskarszt I.

Határon belül - 93.000 km2

Az Úrkút keleti szélén magasodó Csárda-hegy oldalában 1917-ben, szén után kutatva fedezték fel az ország legnagyobb mangánérc készletét, melyet 1918-tól egyre nagyobb ütemben bányásztak. Az 1920-as évek volt az úrkúti mangánbánya fénykora, az érc kitermelésével végül 1951 óta országosan védett a terület. Kézi, külszíni fejtéssel termelték le a mangánércet, és fokozatosan, eredeti állapotának megfelelően került napvilágra a 100 millió éves őskarszt. A rózsaszínes, tömött, jurakori mészkőben tengeri állatok mészvázas maradványai is előkerültek.
2013 óta 6 állomásból álló tanösvény segíti az őskarszt felfedezését. A Csárda-hegyi tanösvény hossza mintegy egy kilométer, a két szintből álló, hatalmas katlanba hosszú, korláttal ellátott falépcsősor vezet, emellett a tanösvény a töbör peremén haladva kerüli körbe az őskarsztot.
A falu szélső házai mellett nyíló kapun besétálva pár méter után elérjük a tanösvény térképes indító állomását. Tovább sétálva már ízelítőt kaphatunk a bizarr sziklavilágról, balra hatalmas, vörös sziklák mellett jutunk ki egy pihenőpadokkal ellátott, idilli fekvésű tisztásra. Innen balra ágazik el a gödör szélén futó tanösvény ága, jobbra pedig a szakadékba vezető falépcsőt érjük el. A 3. állomás mellől indul a hosszú, kanyargós falépcsősor a gödör aljába. A sziklafalhoz épített lépcsőről testközelből figyelhetjük meg az őskarszt jellegzetes, a jurakori kőzeteken kivált vasas-oxidos rétegtől vöröses színét. A rekultivált bányaterületet mára már szinte teljesen visszahódította a természet.
A töbrök alján, a sajátos mikroklímának köszönhetően, jó pár fokkal hűvösebb van, ez különösen kánikulában teszi kellemessé a látogatást. Mohák, páfrányok népesítik be a sziklafalak alját, rengeteg védett növényfaj kedveli ezt a nyirkos, hűvös, árnyékos klímát. Egy újabb, rövidebb lépcsősor vezet le a kis területű legalsó szintre, mely szinte alig lát napfényt, itt egy barlangot is láthatunk. Visszatérve a katlan szélére, bármilyen irányból megkerülhetjük a bányagödröt. Még három állomás táblái várnak ránk, de a fő látnivaló, a néhol megnyíló sűrű növényzetből nyíló remek kilátás az őskarszt sziklafalaira, a katlanba vezető lépcsőkre. A vékony kis csapás helyenként nehezen követhető, nem túl sűrűek a jelzések, de ha tartjuk az irányt a szakadék széle mentén, nehezen tévedhetünk el.
A túra nem túl hosszú, de hamisítatlan erdei környezetben fekszik a karszt, nedves időben csúszósak lehetnek a lépcsősorok, ösvények, alkalomhoz illő lábbelit válasszunk, egy profi, csúszásbiztos talppal, esetleg lélegző, vízálló membránnal felszerelt, kényelmes túracipőben garantáltan jól érezzük magunkat a látogatáskor. Egy kis méretű hátizsákba pedig be is férnek a nasik, innivalók, kellemes pihenőpadokat, asztalokat találunk a területen. Akkor se csüggedjünk, ha esős az idő, így talán még misztikusabb látvány az őskarszt, és egy esőkabáttal felszerelkezve, gondot sem jelent a kirándulás.
A dzsungelszerű környezet, a bizarr sziklavilág, a sajátos mikroklíma, a szakadékba való leereszkedés páratlan élményt kínál, ráadásul egy óra alatt mindent alaposan fel tudunk fedezni, és az őskarszt megközelítése is egyszerű, kocsival a bejárat előtt tudunk parkolni, és az Országos Kéktúra is itt vezet el. 2013-ban az év földtani értékévé választották a Csárda-hegyi Őskarsztot.

https://kirandulastippek.hu/bakony-veszprem/urkuti-oskarszt

Abasár – Aba Sámuel királyi települése és történelmi emlékei a Mátrában II.

Határon belül - 93.000 km2

Feldebrő és Abasár É- Magyaroszági települések a Mátrában. Kevesen tudják a nagyon kevés hazai királysírok- sírhelyek egyike kötődik a 2 településhez. A közeli Feldebrőn helyezték először örök nyugalomra
Aba Sámuel magyar királyt, az altemplomban- amely ma i s megtekinthető fontos román kori műemlékünk. Majd innen került az akkori királyi rezidenciára – a hagyomány szerint valószínű földi maradványai is Abasáron találhatóak.
A híradások nyomán-a megírt és bemutatott eredmények motiváltak , hogy a napokban felkerssem Abasár településünket.
A főtéren található rk. templom is reett középkori részleteket (különleges a templom kapu feletti beépített írásos kőfaragvány) és a templom mellett néhány méterre áll a király bronzból készült egész alakos szobra is.
Abasár Történelmi Emlékhely-birtokközpont a legfontosabb adatok a központban állított bronz táblán olvashatóak 1. kép.
A történelemben, folyamatos hatalmi játszmák- harcok és háborúk kísérték az államalapítást követő évszázadokat. Regénybe illő történetek, béke időben fejlődés sok szépséggel, eredményekkel, persze kudarcokkal, tragédiákkal is. A Képes Krónika “beszámolt” ezekről. Ezt a királyt is meggyilkolták! Aba Sámuel egyik legkorábbi uralkodónk volt. A 3. királyunk 1041 és 1044 között uralkodott.
A nyughelye a monostorban lehetett, ennek a feltárása-kutatása (az utóbbi években) folyamatos és eredményes régészeti munka volt.
A fotók bemutatják az eddigi eredményeket – kiásott alapokat,a megtalált körtemplomot. Sírkő fedlapokat is találtak, emellett temetőt emberi csontmaradványokkal.
A régészek és tudományos szakemberek tevékenysége által az értékes történelmi leletek, eredmények reményeink szerint hamarosan látogathatóvá válnak. Reméljük, hogy a nagyközönség számára is mielőbb olvashatóvá válnak az érdekes történelmi információk.
A munka még folytatódik… a tudomány, a technika segítségével a további rejtélyek megoldódhatnak – netán a király sírja is előkerülhet. Bíz(z)unk benne!

Bagyinszki Zoltán

Abasár – Aba Sámuel királyi települése és történelmi emlékei a Mátrában I.

Határon belül - 93.000 km2

Feldebrő és Abasár É- Magyaroszági települések a Mátrában. Kevesen tudják a nagyon kevés hazai királysírok- sírhelyek egyike kötődik a 2 településhez. A közeli Feldebrőn helyezték először örök nyugalomra
Aba Sámuel magyar királyt, az altemplomban- amely ma i s megtekinthető fontos román kori műemlékünk. Majd innen került az akkori királyi rezidenciára – a hagyomány szerint valószínű földi maradványai is Abasáron találhatóak.
A híradások nyomán-a megírt és bemutatott eredmények motiváltak , hogy a napokban felkerssem Abasár településünket.
A főtéren található rk. templom is reett középkori részleteket (különleges a templom kapu feletti beépített írásos kőfaragvány) és a templom mellett néhány méterre áll a király bronzból készült egész alakos szobra is.
Abasár Történelmi Emlékhely-birtokközpont a legfontosabb adatok a központban állított bronz táblán olvashatóak 1. kép.
A történelemben, folyamatos hatalmi játszmák- harcok és háborúk kísérték az államalapítást követő évszázadokat. Regénybe illő történetek, béke időben fejlődés sok szépséggel, eredményekkel, persze kudarcokkal, tragédiákkal is. A Képes Krónika “beszámolt” ezekről. Ezt a királyt is meggyilkolták! Aba Sámuel egyik legkorábbi uralkodónk volt. A 3. királyunk 1041 és 1044 között uralkodott.
A nyughelye a monostorban lehetett, ennek a feltárása-kutatása (az utóbbi években) folyamatos és eredményes régészeti munka volt.
A fotók bemutatják az eddigi eredményeket – kiásott alapokat,a megtalált körtemplomot. Sírkő fedlapokat is találtak, emellett temetőt emberi csontmaradványokkal.
A régészek és tudományos szakemberek tevékenysége által az értékes történelmi leletek, eredmények reményeink szerint hamarosan látogathatóvá válnak. Reméljük, hogy a nagyközönség számára is mielőbb olvashatóvá válnak az érdekes történelmi információk.
A munka még folytatódik… a tudomány, a technika segítségével a további rejtélyek megoldódhatnak – netán a király sírja is előkerülhet. Bíz(z)unk benne!

Bagyinszki Zoltán

Hadik András – lovassági huszártábornok 1764-1840, császári és királyi kamarás

Határon belül - 93.000 km2

Futak (Szerbia) Délvidéki Duna menti település Újvidéktől Ny-ra. 1764-1840 császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos és lovassági tábornok. A grófi címet a vitézségéért kapta a Császárnőtől. Még Berlin városát a Poroszok fővárosát is megsarcolta huszárjaival. Természetesen a grófi cím megszerzésével nem fejeződött be katonai karrierje és nem ért véget az elismerések sorozata. Volt Buda kormányzója, Erdély katonai parancsnoka, az Udvari Haditanács elnöke, Bács vármegye főispánja, 79 évesen a török ellen harcoló csapatok főparancsnoka. Megkapta a futaki uradalmat, a futaki előnevet és a birodalmi grófi rangot.
A családi sírboltban, Futakon temették el. – Itt élt egykor és halt is meg 1790. március 12-én, gróf Hadik András császári tábornagy. Ő építette fel az első római katolikus templomot. Annak a helyén most a Jézus szíve római katolikus templom található. Állítólag az első templom alatt temették el. A mezőgazdasági szakközépiskola és diákotthon is a Hadik család egykori birtokán, illetve kastélyában (amely 1777 épült) működik. A magyar kultúra lovagjai minden évben március 12. körül megkoszorúzzák a katolikus templomban található gróf Hadik András márványtábláját.

Hadik András a német hadtörténet egyik legnagyobb fiaskóját, a hétéves háború egyik legpimaszabb hadműveletét vitte véghez. Mondják, ez volt a történelem leghíresebb huszárcsínye.

Hadik egy mindössze 24 órás, gyors portyában szégyenítette meg a porosz sereget, különösen Nagy Frigyest, azzal, hogy elfoglalta Berlint. Seregének megtiltotta a rablást, viszont hatalmas hadisarcot kért, aminek egy részét a fosztogatástól megkímélt berlini lakosok maguk dobták össze. A Berlinből aztán pánikszerűen távozó Hadik végül bőséges zsákmánnyal, ellátmánnyal, porosz lobogókkal és a berliniektől Mária Terézia számára kért, a város címerével felhímzett kesztyűkkel tért haza. A történetmesélők szerint, mind a 24 darab kesztyű balkezes volt.Ennek ellenére Mária Terézia örök becsben tartotta Hadikot e berlini rajtaütésért. Jutalmul grófi címet és Futak környéki hatalmas birtokokat kapott.

Impozáns lovas szobra- a huszár emlékmű a Budai vár Úri-Szentháromság utcájában (Vastagh György – 1937) látható.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ópusztaszer – Attila, hun királyunk szobra

Határon belül - 93.000 km2

Küzdelmekkel teli két év után végre a helyére került Attila hun király mészkőszobra, az öt méter magas alkotást az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark főbejáratának előterében állították fel és leplezték le pénteken délelőtt, egy nappal az államalapítás ünnepe előtt. Az ünnepségre a határon túlról, Székelyföldről és Lengyelországból is érkeztek vendégek.

Kásler Miklós köszöntőjében kiemelte: az eredetünkkel kapcsolatban teljesen egységes és folyamatos ismeretünk és tudásunk volt arról, hogy szkíták, hunok leszármazottai és magyarok vagyunk. A volt tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a magyar hagyományokban és legendákban, a délnémet gesztákban Attilát bölcs, megfontolt, államteremtő, nagy hadvezérnek ábrázolják, aki ha lehetett, megkímélte az ellenséget.

https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/08/unnepelyesen-felavattak-attila-hun-kiraly-szobrat-opusztaszeren-fotogaleria

Székesfehérvár – Osszárium, királyi csontkamra – 2022. aug. 20.

Határon belül - 93.000 km2

Az idén augusztus 20-án jártam a királyi városban Fehérváron. Valódi ünnepi hangulattal, virágokkal, rendezvényekkel és az osszárium megtekintésének lehetőségével.
(Csak ezen az egy napon nyilvános a csontkamra megtekintése – fotózása.) Éltem az alkalommal készültem rá, érdekes volt a sok száz bedobozolt csontmaradvány között tartózkodni, nézelődni, exponálni.

Illő záróképnek gondoltam a fehér virágokkal dísztett Szent István királyunk, az államalapító uralkodó szarkofágjának ide szánt képeit. Elgondolkoztam az impozáns bazilika méretéről, a sok királyi síremlék gazdagságáról, művészi kiviteléről. Tragédiaként éltem meg hiányukat, hiszen az ország középkori uralkodóinak művészi síremlékeik megtekintését jogos igényként éltem meg itt Székesfehérváron. – De abból mára sajnos csak a csontkamra maradt. Krakkóban, Párizsban, Londonban a királysírokon szinte az egész történelem követhető. Talán egyszer nálunk is… Kevesen tudják, hogy az ország mai területén a sok sok királyi síremlékből talán csak kettő látható, látogatható – Tihanyban és a Budán.

Bagyinszki Zoltán

Doboz – kistelepülés nagy értékekkel

Határon belül - 93.000 km2

Dobozi Rk. Szent – Kereszt kápolna és a Wenckheim kripta az egyik legszebb kistemplom és családi mauzóleum Békés megyében található. Neoromán stílust képvisel a múlt század fordulójáról.

A gr. Wenckheim családi kripta felszentelésére az 1900 -as évek elején került sor- különleges értéke a velencei aranymozaik a kupolában. A neoromán stílű épület tervezője a bécsi Nicolaus Schidek volt. A kupola szenteket, bibliai jeleneteket ábrázolnak. A kripta kör alaprajzú épület, középen található az oltár, és a kupola alatt két-két oldalon kápolnaszerűen kapcsolódnak a temetkezési helyek. A templom nem különben sok értékkel rendelkező műalkotás, szintén az Ő műveként létesült. a grófi család kápolnájaként létesült. Szerencsénk, hogy a tehetős Wenckheim arisztokrata család ilyen mértékben támogatta és igényelte a művészetek jelenlétét.
Az angol stílusú kastélyparkot 1850 körül telepítették az egykori Fekete- Körös mentén. Sok impozáns lombhullató került a területre dendrológiai értékeket is képviselve. A közelben lévő ipari műemléket, a nagyméretű magtárt és a zabsilót Ybl Miklós tervezte.
A templom főhomlokzatának jobb oldali részén a homlokzat előtti torony található, a másik oldalon körív alaprajzúan ugrik elő a lépcsőfeljáró. A sekrestye a hajóhoz félkörívesen kapcsolódik. Az épület tetőszerkezete vasbetonból készült, Magyarországon az elsők között itt alkalmazták ezt az építészeti technológiát.
A rendkívüli szépségű mészkőtufából készült szószék bécsi mester munkája, egykor a világkiállítás nagydíját nyerte el! A márványmozaik előképek Szent Dénest és Szent Frigyest ábrázolják.
Az oltár két oszlopának anyaga a különlegesen értékes egyiptomi márvány, melyet hatalmas, csiszolt féldrágakövek tesznek még díszesebbé.
A csodálatos főoltár fehér carrarai márványból készült, a feszület Fadrusz János alkotása. A keresztelőkút nyolcszögletű, tetejét nyolc, egymás kezét fogó kisgyermek díszíti, salzburgi vörös márványból készült.

A templom és a kripta kupolája egyaránt egyedi velencei aranymozaikból készült, és szenteket, bibliai jeleneteket ábrázolnak.

Internetről válogatott információk, személyes esztétikai élményekkel.

Bagyinszki Zoltán