Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2
Szegeden a Fekete – ház kiállításán: A Megváltóhoz patika bemutatása
Az elmúlt évtizedekben több különleges régi műemlék-patikában jártam, anno volt szerencsém fotózni és megcsodálni a kultúrán ezen szegmensét Magyarországon- a remekmívű bútorok készítőit – mestereit.
Most legutóbb a Szegeden a Fekete – ház múzeumi kiállításának A Megváltóhoz patika bútorzata, berendezése nyűgözött le.
Híresebb látott extrák:
Arad talán mindent visz, szecessziós városi paloták rejtik őket: 2 híres patikusa volt csodás – híres gyógyító szereikkel,”kiváló találmányaikkal” berendezéseik már nincsenek meg.
Az egyik az idén lett elorozva – különl.bútorzata eladva sajnos Földes patika. Aradi Rozsnyai patika remek eredeti szecessziós járólapokkal látható manapság.
Említem még a legszebb leglátványosabb régi 1738-44 Kőszeget-Arany egyszarvú-múz. , Kecskemétet patikamúzeum, Szabadkát patika a Védőanyához (Szilberlajtner F.) múz., Temesvárt Brück, Szegedet- A Megváltóhoz-múz és Székesfehérvárt Fekete sas-múz.gyógyszertárát.
Ezek nagyrészt a honlapomon láthatóak – érdemes rákeresni.
Bagyinszki Zoltán
Pákozd – Sukoró emlékmű, 175 éve volt a magyar diadal
fotó: ifjú Bagyinszki Zoltán
Az 1848–1849-es szabadságharc egyik nagy ütközete, az 1848. szeptember 29-ei pákozdi csata a Sukorótól és Pákozdtól északra lévő magaslatokon zajlott le. A Móga János vezette magyar honvédsereg – még mielőtt véres közelharcra került volna sor – megfutamításra késztette a Székesfehérvárról Buda felé vonuló Jelačić horvát bán seregét. A környék fegyverforgató férfi lakossága is részt vett a csatában, amelynek során a horvátok tartalék seregét lefegyverezték, következményeként pedig a fegyverszünetet kérő Jelačić Bécs felé vonult el. A pákozdi diadal tiszteletére 1950–1992 között szeptember 29-én tartották a magyar honvédelem emléknapját (előbb Néphadsereg napja, később fegyveres erők napja, legutóbb pedig honvédelem napja elnevezéssel).
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Veszprém – EU. Kulturális Fővárosa II. a Szent Mihály Főszékesegyház rekonstrukció után
Szeptember elején a II. köröm volt Veszprémben az EU. Kult. Főváros megtekintése kapcsán, csodálatos dolgok, de még mindig építkeznek -több épületet- intézményt nem lehetett megtekinteni/bejutni. Érdekes volt a formálódó munkahely látványa, a beállványozott érseki palota magánkápolnája.
Azonban már sok minden látható!!!! Szuper magyar történelmi művészeti értéktár.
-Jó lett volna ha végre a kész szépségeket nézegethettük volna.
18 objektum a várban, a kereszténység művészeti szakrális csodái, az 1000 éves magyar történelem – XXI. századi formában a Veszprémi vár területén.
Leginkább izgatott A neoromán st. Főszékesegyház épülete- a beharangozott változtatások (minden fehér?!) után, szerintem igazán elfogadható.
Érdemes olvasni még a legkorábbi egyházi értékünk létrejöttéről -átváltozásairól, Gizella szerepéről. Az altemplom még-már zárva, vajon miért nem tekinthető meg az ott lévő híres püspökök síremlékei?
Csoda volt végre fotózhatóan látni a szomszédos Gizella kápolna jó 800 éves, védett freskóit formavilágát – ezt a fotósort majd később mutatom be.
A közelmúltban ismét jártam Temesváron, az EU. partnervárosban ez azért jobban tetszett.(ott is vannak szépségek, állványok, még itt-ott építkezések.)
Veszprém magyar, keresztény és a miénk Temesvár a miénk volt… és román. Bár láthatóan mindkettő változik épül, nem olyan rég még a kommunizmus áldozatai voltak.
Bagyinszki Zoltán
Tisztelgő jubileum – 250 éve született Pollack Mihály a klasszicista építészetünk mestere.
A kiváló, európai nívójú alkotóművész, építész 1773. augusztus 30-án született. Honlapomon a legismertebb alkotásaival emlékezem meg róla.
Valamennyi épület kép alatt olvasható a település neve és az épület típusa-megnevezése. fotók: Bagyinszki Zoltán
Budapestről: a főműve a Magyar Nemzeti Múzeum, a Redut (Vigadó-archív kép), a Ludovika impozáns épülete.
A Sándor Móric gróf az ördöglovas palotája / ma a Közt. elnöki palota és a Deák-téri Evangélikus templom a belvárosban.
Korai bérpalotái is jelentősek.
Az ország különböző pontjain lévő épületei: Sárospatak a Ref. Kollégium Könyvtára, Szekszárd Vármegyeháza, Dég gr. Festetics kastély, Alcsút József Nádor kastélya, ma sajnos csak a főhomlokzat egy része látható.
További ismertebb, itt nem látható alkotásai: Saját pesti palotája és a pesti Almássy palota, Besztercebánya EV. templom,
Soponya-Nagyláng Zichy kastély. Említendő még közreműködése Székesfehérvár és Jászberény Vármegyeháza és Városháza épületeinél.
Bagyinszki Zoltán
Sümeg – Kisfaludy Sándor szülőháza, múzeum
A műemlék épületben lakott hajdan a költő, aki kitartóan harcolt a magyar nyelvújítás sikeréért. A kiállítás egy része az életébe enged betekintést otthonának eredeti bútorai, használati tárgyai, kéziratai segítségével. Az épület többi része egyéb tárlatoknak ad otthont.
Az 1771-ben született Kisfaludy Sándor verseivel és a nyelvújításért folytatott sikeres harcával vált ismertté. Ha napjainkban olvassuk a műveit, talán úgy érezzük, nem fogalmazott szárnyaló szavakkal a verseiben – de a magyar állam hivatalos nyelve akkoriban a német volt, az egyházé pedig a latin. Így már átérezhetjük, mekkora kihívás lehetett magyarul a közönség elé vinne a gondolatait.
Kevesen tudják a sümegi születésű költőről, hogy ifjúként a katonai pályát választotta. Bécsi tisztként is nyitott volt a művészetek iránt: szeretett rajzolni, hegedülni, kedvelte az írók, költők, festők, egyéb művészek társaságát. A Napóleon elleni csatában hadifogságba esett. Szabadulása után, a harcok végeztével hazatért. Újra udvarolni kezdett Szegedy Rózának, akit nemsokára feleségül is vett, és élete végéig rajongva szeretett.
A földszintes házat a XVII. század végén a Sándorffy család építtette. Később a költő édesapjának tulajdonába került, amikor összeházasodott Sándorffy Juliannával. A költő feleségével kötött házassága után vette birtokba az épületet, mely élete végéig a tulajdona volt. Mivel gyermekük nem született, haláluk után a rokonság a veszprémi püspökségnek adományozta a házat. Innentől a mindenkori intéző lakott benne 1944-ig, amikor minden egyházi birtokok állami tulajdonba került. 1950-től rendezték be múzeumként, 1990-től pedig több tárlatot nyitottak benne.
A kiállításon a költőnek, feleségének és testvérének, a szintén költő Kisfaludy Károlynak néhány személyes tárgyát nézhetjük meg, emellett művei eredeti kézirataiból láthatunk válogatást. A házban egyéb tárlatok is helyet kaptak. A Sass-Brunner gyűjteményben tájképek, csendéletek, portrék, utcaképek jelennek meg festményeken. Megismerkedhetünk Darnay Kálmán munkásságával, aki Sümeg múzeumi életét lendítette fel. Láthatunk a csengőgyűjteményt Horváthné Peterdy Ilona gyűjtéséből, és betekintést nyerhetünk a sümegi fazekasság történetébe is. Az egyházművészeti tárlat szenteltvíz tartói, festményei, szobrai mellett Kocsis Lajos geológiai kövületkollekciójában és a Dr. Szondy Istvánné által gyűjtött porcelán- és üvegtárgyakban gyönyörködhetünk.
A helyi temetőben érdemes felkeresni Kisfaludy Sándor és felesége síremlékét.
https://www.termeszetjaro.hu/hu/poi/muzeum/kisfaludy-sandor-szuelohaza-suemeg-/26223032/
Rába folyó – áradása 2023.08.08.
Éppen erre jártunk, amikor… Rum és Kám települések határában. Folyik, majdnem hömpölyög a tejes kávé… a Csörmöc- Herpenyő patak és a nagy Rába, mint a tenger az ártéri erdőkben.
A heti árvizes képek. A vízmérték a hídnál jelzi a szintmagasságot.
Előtte láttuk Körmend alatt is, félelmetes volt a gyors nagy víz.
Persze a nagyobb is a közelben volt, a határmenti DRÁVA! Ott még mindig kiemelt a készültség, ott lehet nagyobb a baj.
Dolgoznak a Vízügyes szakemberek. Reméljük elindul az apadás, eddig még csak emelkedett a víz szintje.
Szlovéniából jövet megtapasztaltuk a nagy bajt, katasztrófát elég közelről.
Bagyinszki Zoltán
