Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

123►

Az alábbi képsor fotóival, a dátumhoz közeli időben készült emblematikus épületekkel, műalkotásokkal, ismert tervezőivel, szerzőikkel. Kiemelkedik a sorból a „mester „ YBL MIKLÓS munkássága. Azóta folyamatos a fejlődés, a világ egyik legszebb fővárosaként emlegetik Budapestet, a közelmúlttól még a XX. század barbár rombolásait is visszapótoljuk! Lásd a Budai vár rekonstrukcióját (Hauszmann terv). Gr. Széchenyi István már évtizedekkel ezelőtt javasolta ezt a megvalósult nevet és formációt. Az első polgármester Kamermayer Károly volt. Még báró Podmaniczky Frigyes író, politikus, MTAI., kiemelkedő városszervező neve illeszkedik e gondolatok közé.

Vigadó 1864. Feszl Frigyes. Pest
Magyar Tudományos Akadémia 1865. F. Stühler. Pest.
Szent István bazilika 1868-1902. Ybl Miklós. Pest
Margitszigeti gyógyfürdő- gyógyszálló 1869. Ybl Miklós.
Nemzeti Színház átépítése Pesten/ lebontva. Szkalnitzky Antal 1973-76.
Egyetemi Könyvtár 1872. Szkalnitzky Antal. Pest
Harrer Pál polgármester szobra, Óbuda pm. e 1872-1873. Óbuda
Az egyesülés, fővárosunk létrejötte: 1873. november 17.
Új Városháza 1875. Steindl Imre. Pest
Fővámház 1876. Ybl Miklós. Pest
Várkert bazár 1878. Ybl Miklós. Buda
Óbudai panoráma a Dunáról 1878. archív – Fortepan. Óbuda
Budai-kioszk 1879. Ybl Miklós. Buda
Wenckheim-palota 1887. Meining Artúr. Pest

Bagyinszki Zoltán

12►

Helyreállítására a budapesti Duna-hidak közül utolsóként került volna sor. Sok vitát szült, hogy érdemes-e helyreállítani a régi hidat a régi helyen, vagy esetleg egy teljesen új hidat építsenek más vonalvezetéssel, végül Sávoly Pál modern külsejű, de az eredeti pilléreket hasznosító terve alapján, 1961 és 1964 között történt meg az újjáépítés. Sávolyék az új Erzsébet híd tervezése előtt az 1929-ben épült, majd 1951-ben újjáépült köln-mülheimi Rajna-hidat tanulmányozták a helyszínen, és a méretezési elvekről konzultáltak annak építőivel. Végül a magyar híd 63 méterrel hosszabb lett, azonos szélesség mellett.
Az eredeti megnyitási időpont 1964. november 7. lett volna, de végül november 21-én adták át a forgalomnak. A megnyitóra több tízezres tömeg gyűlt össze, majd vette birtokba gyalogosan a hidat; az eseményt a Magyar Televízió egyenes adásban közvetítette.
A 6300 tonnás acélhíd 29 darab, egyenként 90 tonnás hídtagból áll, ezt a terhet alig több mint ezertonnányi kábel tartja. A kábeleket a Ganz–MÁVAG alvállalkozójaként a Magyar Kábel Művek gyártotta kelenföldi (Bp. XI., Budafoki út 60.) gyáregységében. Az új híd közel tíz méterrel lett szélesebb a réginél, ugyanis a járdákat a függesztőkábeleken kívülre helyezték. Eredetileg 2×2 sávos volt, két oldalon szintben elkülönített járdával, középen két sínpárral, jelentős villamosforgalommal.
A villamosok dinamikus hatása miatt azonban a híd lemezei elkezdtek repedezni, főleg emiatt szüntették meg a villamosforgalmat rajta a 2-es metró elkészülte után.
1972 során folyamatosan vágták vissza a járatokat: a 44-es és 67-es villamos csak a Keleti pályaudvartól indult, a 60-as villamos megszűnt, a 68-as is csak a Keleti pályaudvarhoz ment, és a 19-es villamos sem ment már át a hídon, helyette a Batthyány tér lett az új végállomás. December 31-én haladt át az utolsó villamos, 1973-tól már nem járt egy sem. 1975-ben távolították el végleg a vágányokat, ekkor kapott új szigetelést és felületvédelmet is a híd.
További felújítások voltak 1985-ben (új dilatáció, új kopóréteg, korlát-átalakítás), 1990-ben (járdaátépítés, külső kezelőjárda kiépítése, kábelbilincs-ellenőrzés és -csere, merevítőtartó külső mázolása), 1992-ben (kopóréteg-csere a teljes pályán), 1997-ben (kábelek és kapuzat felületvédelme), 1998-ban (szélső sávban új kopóréteg) és 2001-ben (mázolás, budai hídfőn új szigetelés és burkolat). A híd a villamos megszüntetése óta irányonként három sávos, a két oldalon szintben elkülönített járdával.
A híd későbbi díszkivilágítása 2009. október elején készült el,[4] és 2009. november 17-én, a főváros napján adták át hivatalosan. A japán nép ajándékaként a költségek felét Japán állta, a kidolgozást Isii Motoko japán tervezőnő végezte.
A fővárosi hőgyűrű kialakításának részeként 2018–2020 között távhővezetéket szereltek a híd aljára.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

123►

Nemzeti Hauszmann Program: közelmúltbeli restaurálás és visszaépítés folyamatában. Buda, főleg a Budavári palotanegyed újraépítve, képek a romoktól az átadás utánig. Mindezt egy fotóséta keretében…
Az elmúlt 15-20 évben készült felvételekből válogattam, amikor a Budai-várban sétálgattam, nézelődtem és csodáltam – rögzítettem a változás valóságát. A Hitleri német csapatok és a szovjetek – a történelmi értékeinket, csodás kultúránkat, értékes sokszáz éves épületegyüttesünket dúlták szét, lőtték rommá Budán. (Amire egyébként katonai szempontból semmi szükség nem volt.) Majd jött a kommunisták rombolása, pusztító bontó stratégiával – a múltat végképp eltörölni, elfeledtetni…
Megszokva az több évtizedes szomorú valóságot, a pusztulást most érzékeljük igazán, ahogy szinte hetente változik a kép és a több mint 10 épület, palota, hivatal, rezidencia hamarosan elkészül – visszaépül, megszépül mindenki örömére a várban. Igazán van mire büszkének lenni, a világon hasonló rekonstrukciós sorozatról nem nagyon hallottam.
Igazán, ha kész a projekt felzárkózunk Bécs és Prága mellé a szépséges várpalota és egyéb értékeink alapján. Az egyre vonzóbbá váló Budapesttel, hihetetlen és méltatlan, de 80 évig kellett a II. világháború romjait kerülgetni az ország kiemelten frekventált területén.
Köszönet Mindenkinek a budai változásokhoz, az újra álmodóknak és a Hauszmann programnak, természetesen a kreatív művészeknek, tervezőknek, szakembereknek. munkásoknak is (és akik a pénzt a sok-sok milliárdot biztosítják hozzá).
Egy év múlva a most még épülő értékeink is fotogén állapotban lesznek a budai városkép látványát, szépségét emelve. A bemutatott képek / 107, épületek sorrendi megnevezése:

(A fotósorozat a teljesség igénye nélkül készült, saját örömömre- örömünkre)
1.+Várkert Bazár, ami kissé kilóg a sorból
2. Pénzügyminisztérium
3. Vöröskereszt székháza
4-5. Miniszterelnöki palota – Karmelita-kolostor
6. Honvéd főparancsnokság neoren.épülete
7. József főherceg egykori palotája
8. Csikós udvar, Nemzeti lovarda
9. Főőrség palotája
10. Mátyás-kút
11. Szent István – terem
12. Falak, bástyák változásai és láthatón már a Várpalota is sorra került…

Bagyinszki Zoltán